Tó-retró

Rejtélyek a Boglári Gömbkilátó körül

2018. április 20. - drkardos

Járt-e Brüsszelben, ki tervezte és mikor került Balatonboglárra a Balaton legérdekesebb épülete? Régi újságcikkekben nyomoztunk az igazság után.

 gombkilato2.jpg

Forrás: Fortepan/ Balázs Lajos

Balatonboglár, sőt talán az egész Balaton egyik legikonikusabb épülete a Xantus János vagy köznapi nevén a Gömbkilátó. A ma is döbbenetes építményről sok leírást találunk a különböző oldalakon, ám ezekben sajnos rengeteg a téves információ. Tegyük hát tisztába az egyik legérdekesebb balatoni látványosság pedigréjét.

            Ha szóba kerül a Gömbkilátó, akkor hamar belebotlunk az olyan mendemondákba, hogy Kádár István tervezte, megjárta a Brüsszeli Világkiállítást és a BNV bontásakor került Balatonboglárra. Noha ezek az információk a wikipédián is szerepelnek, valójában egyik sem igaz. A Tó-Retró csapata fáradságot nem kímélve utánajárt a történéseknek, az Arcanum Digitális Tudománytárban őrzött, eredeti újságcikkek segítségével.

            Az 1958-as Brüsszeli Világkiállítás igazán grandiózusra sikeredett és mivel ebben az időszakban az atomenergia civil felhasználása forró témának számított, így a teljes rendezvény e köré épült. A Kiállításra készült az azóta Brüsszel jelképeként ismert Atomium és a legnagyobb standok (Amerika, Szovjetunió) gömb alakúak voltak, az atommagra utalva. A magyar stand éppen az említett két megaépítmény között, meglehetősen jó helyen épült fel, ám a Gádoros Lajos építész tervezte alkotás négyszögletes volt, fehér pikkelyszerű borítással. Bár mérete talán lehetővé tette volna, hogy befogadjon egy 15 méter átmérőjű gömböt, a későbbi kilátó akkor még el sem készült.

            A maga korában egyedi, alumínium vázszerkezettel készült gömb csak öt évvel a Világkiállítás után épült fel a Városligetben. Az Idegenforgalmi Hivatal standjaként szolgáló építmény az 1963-as első BNV (előtte BIV volt a neve) egyik legnagyobb attrakciója volt.

gombkilato1.jpg

A Gömb a BNV-n

Forrás: Fortepan/ Nagy Gyula

 

Hogy mi adta hozzá az ihletet, azt ma már nem nagyon lehet kideríteni, de a Magyar Atomium név hamar ráragadt. Valójában a gömböt nem Kádár István tervezte, bár aki ezt állítja, az nem jár messze az igazságtól, legfeljebb néhány száz méterre. Ugyanis Kádár másfél évvel korábban a szomszédos Nehézipar standját álmodta meg, míg a gömböt egy fiatal (30-36 év közötti) tervező csapat vetette papírra. Az építmény elkészült és valóban ámulatba ejtette a világot olyannyira, hogy a könnyűfém használatában élenjáró francia mérnököket is lenyűgözte, és innentől a magyarokat nevezték legjelentősebb konkurenciájuknak.

            Szintén közkézen forog a történet, hogy a stand eredeti belső burkolatát a Balatonboglárra szállítás előtt távolították el, ami szintén nem igaz. A következő, vagyis 1964-es BNV-ről beszámoló napilapok szinte egytől-egyig beszámoltak a csodás stand leépüléséről. Az eredetileg alkalmazott kék, műanyag ponyva ugyanis nem bírta az időjárás viszontagságait, így azt az 1964-es vásár előtt eltávolították. Az üresen maradt vázat az akkori lapok „lombját vesztett faként” vagy „csontvázként” emlegették.

            A „csontváz” ezután még két évig szolgált a Nemzetközi Vásár látványosságaként és 1966 decemberében jelentették be, hogy a Somogymegyei Tanács megvásárolta és a Balatonboglári Várdombon szándékozik felállítani. Itt érdemes megállapítani, hogy a kilátóról szóló anyagok úgy fogalmaznak: a BNV bontásakor szállították el az alumínium struktúrát a magyar tenger partjára, ám ez hat évvel korábban történt, ugyanis a kiállítás 1973-ban költözött át a mostani helyére, így a Városligetben akkor bontották le az épületeit (1974-ben nyitott meg az első kiállítás a vásárvárosban).

            Mindenestre a gömbkilátó 1967-óta fennen hirdeti a kommunista Magyarország alumínium gyártásának nagyszerűségét és az elmúlt több, mint 50 évben mindössze kétszer kellett felújítani, így elmondhatjuk, hogy valóban kiállta az idő próbáját. A hetvenes évek óta Xantus János nevét viselő építmény a nyolcvanas évek közepén, majd a 2000-es évek elején zárt be ideiglenesen és ekkor esett át felújításokon. A fásítás előtt Kopaszdombként ismert Várdombon magasodó kilátó 2012 óta látogatható újra és ettől az időponttól kezdve éjszakai kivilágítás teszi még impozánsabbá. Így ma már nem csak nappal, hanem éjszaka is jól látható a Balaton talán legérdekesebb építménye, mely ma már a hajózóknak is segít az éjszakai tájékozódásban.

A bejegyzés trackback címe:

https://toretro.blog.hu/api/trackback/id/tr6713846566

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

NGOsok vágtak hajdan e tájnak 2018.04.22. 06:08:11

Fából vaskarika, még ha alumínium is. Funkcionálisan nagyrészt haszontalan, de legalább látványnak ronda, nem oda illik. A geometriája meg barkács jellegű, ha valaki odafigyel a részletekre

Limaden 2018.04.22. 06:08:26

Az éjszakai kivilágítás már sokkal de sokkal korábbi, hiszen 2002-ben készült el. Valóban volt egy nagyszabású felújítás, ami 2012-re készült el - ekkor a Várdombot tették rendbe, felújították a Gömbkilátót, valamint egy kalandpark és egy bobpálya is épült a közelben -, de kivilágítás már 2002-től van. Üdvözlettel: egy boglári :)

Adrienn Hegedüs 2018.07.10. 22:13:57

És valóban előbb volt a kivilágítás mint 2012. Ekkor Hegedüs András mérnök Úr már nem volt aktív a szakmájában.
süti beállítások módosítása