A két leghíresebb magyar szépségkirálynő a Balaton mellől származott. Nem csak ez volt bennük közös hanem, hogy túl ártatlanok voltak a szépségipar furmányos iparágához.
Molnár Csilla Andrea
1928-ban a párizsi Le Journal magazin a Miss Amerika mintájára európai szépségversenyt szervezett és ehhez minden államban szerződést kötöttek az egyik legnépszerűbb helyi magazinnal, Magyarországon a Színházi Élettel. A népszerű kiadvány meg is hirdette a feddhetetlen előéletű, 16 évnél idősebb honleányok számára a versenyt, amelyet egy keszthelyi 19 éves szépség nyert meg, Simon Böske. De az igazi szenzáció nem is ez volt, hanem az, hogy az ártatlan, szerény lány még Párizsban is a legszebbnek bizonyult az európai finálén, az akkori divatipar legnagyobb szalonjai öltöztették, hercegek és grófok versenyeztek kegyeiért, magát a fődíjat pedig az akkori francia miniszterelnök adta át számára. Innen egyenes út vezetett az amerikai világszépe választásra, Texasba, ahol az USA szépével együtt megválasztották holtversenyben a legszebb nőnek a világon. Számtalan filmstúdió és produkciós cég bombázta ajánlataival a lányt, aki végül édesanyjával közösen visszatért Magyarországra és Keszthelyre, mind a busás munkaajánlatokat, mind pedig a házassági szerződéseket elutasította, mert mint ahogy mondta, csak boldog akar lenni. Simon Böske neve így el is tűnt a süllyesztőben, ma már nem igen emlékeznek az első magyar szépségkirálynőre, aki a világversenyt is megnyerte.
Jóval többen ismerik Molnár Csillát, a tragikus sorsú fonyódi gimnazistát, akit a Kádár-rendszer idején, 1985-ben - több mint 50 év kihagyás után - Magyarország Szépének választottak. A verseny szervezője a Magyar Média nevű cég volt, amely osztrák licenc alapján írt ki egy versenyt 16-26 év közötti hajadonok számára, akik legalább 160cm magasak voltak. Végül több mint 2000 induló közül Molnár Csilla Andrea fonyódi gimnazista nyerte el a koronát az 1985. október 5-én a Budapesti Kongresszusi Központban rendezett döntőn. De hogy mi vezethetett a fiatal lány öngyilkosságához ilyen siker után? Arról talán édesanyja megemlékezéseiből tudhatunk meg a legtöbbet. Elmesélése szerint a lányokat már az elejétől tárgyként kezelték a szervezők, komoly gondot okozott az is, hogy az anyuka nem kívánta aláírni a kizárólagos reklámszerződéseket a szervezővel. A lányokat semmilyen gondoskodásban nem részesítették, jól példázza ezt a döntő estéje, amikor a győzelem után Csilla egy könyörületes néző jóvoltából jutott haza pesti szállodájába, mivel a szervezők egyszerűen ottfelejtették a kongresszusi központban. Pedig Csilla tényleg szép volt, megnyerte az osztrák-magyar versenyt is, Máltán az Európa-bajnokságon pedig harmadik helyezést ért el.
Molnár Csilla a címmel járó örökös elfoglaltság miatt kimaradt az iskolából, a szervezők és a szponzorok viszont dróton rángatták a kislányt. Édesapja bele is betegedett az állandó negatív sajtócikkek özönébe, és ágyban lábadozva élte meg kislánya utolsó évét. Az okokról és a körülményekről rengeteg cikk és egyéb publikáció született. 1986-ban készült el Dér András és Hartai László Szépleányok című dokumentumfilmje, amit a nyolcvanas évek szocialista rendszerének korhű lenyomataként is nézhetünk. Szintén ebben az évben jelent meg Gazsó L. Ferenc és Zelei Miklós könyve Szépséghibák címmel, amely a korabeli szépségipar korrupt viszonyairól rántotta le a leplet és megpróbálták felgöngyölíteni Csilla történetét is. Rá egy évvel Friderikusz Sándor jelentetett meg egy riportgyűjteményt, az Isten óvd a királynőt!, amely szintén a kulisszatitkokkal foglalkozott, amik a tragikus véghez vezettek.
S vajon mi történt ezután? A szervezők továbbra is folytathatták a tevékenységüket, bár egyes korabeli nyilatkozatok szerint az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztálya közvetlen nyomást gyakorolt a szervezőkre, például a tekintetben, hogy a verseny elnevezése ne Miss Magyarország, hanem „Magyarország Szépe” legyen és felemeljék a jelentkezési korhatárt. Egy biztos, hogy még az ott dolgozók is úgy látták, hogy a lányokat maguk alá gyűrte a mindenhol uralkodó káosz és szervezetlenség, a gátlástalanság pedig hihetetlen volt. Egy mottót is megfogalmaztak: „Mindenki fogja be a száját, és kussoljon!”
Ha retró mániásoknak, kvíz mágusoknak vagy csak saját magának keres karácsonyi ajándékot, vessen egy pillantást a blogunk 2019-es falinaptárára!