A régi balatoni üdítők – szinte egy sem volt magyar

2018. április 17. - drkardos

Deit, Traubiszóda, Olympos – hogy csak párat említsünk a 70-es évek kedvenc üdítőiből. Valójában szinte mind a hanyatló nyugat ópiumai voltak.

 

A hatvanas években, Magyarországon az üdítőital kiválasztása egy büfében nem állította bonyolult feladat elé a gyermekeket. Az itallapon a Bambi és az Utasüdítő mellett a – talán még katasztrófálisabb – Almuska szerepelt, és persze a helyi keverésű szörpök. Ilyen kínálat mellett nem csoda, hogy 1967-ben az egy főre jutó üdítőitalfogyasztás alig 4 literre rúgott évente. Mivel azonban az alkoholizmus reneszánszát élte az országban, így jónak tűnt az elképzelés, hogy az alkoholmentes italok repertoárjának szélesítésével szó szerint alternatívát adjanak a melegben tikkadozó emberek kezébe.

udito1.jpg

Forrás: Fortepan/ Bauer Sándor

 

Csakhogy erre az ötletre a magyar gazdaság akkori szereplői koránt sem voltak felkészülve, így az a faramuci helyzet állt elő, hogy a proletárok – tudtukon kívül – hamarosan belekóstolhattak a nyugat ízeibe a balatoni strandokon is, miközben a legmagyarabb hekket – valójában Argentínából érkezett – öblögették le egy meleg napon.         

     Ha egy kvízben felsorolnák a Kádár kor legjellegzetesebb üdítőitalait, bizony elég kevés esetben lenne a helyes válasz, hogy azok magyarok voltak. A piac felélesztésére ugyanis nyugati gépsorokat és velük együtt gyártási licenceket vásárolt az ország, melyekért többnyire termékkel fizettek. A gépsorokat legtöbbször öt év alatt fizették ki ilyen módon, majd ezek után a magyar gyár birtokába kerültek. A licencdíjakat persze addig kellett ellentételezni, míg a gyártás folyt, bár általában nem üdítőitallal, hanem más, kurrens magyar termékekkel. Bizony gyermekkorunk kedvenc, szénsavas itókáiból leginkább csak azok készültek magyar alapanyagból, melyek szőlő vagy éppen alma ízesítésűek voltak (persze itt is akadt kivétel). De nézzük csak sorba:

            Nem nehéz kitalálni, hogy a kólák, elsősorban a Coca és a Pepsi vonaton vagy éppen kamionon ideszállított sűrítményként kezdte a pályafutását, hiszen ezek a cégek már akkoriban is komoly múltra tekintettek vissza. Magyarországon ezekhez csak vizet, szénsavat, üveget és kupakot adtak hozzá.

udito2.jpg

Forrás: Fortepan/ Sándor Dávid

 

Ez utóbbiak egyébként nem mentek mindig gördülékenyen, hiszen a kecskeméti üveggyár gyakran nem bírta a tempót és ilyenkor akár másfél hétre is megakadt a termelés az üdítő gyárakban. Szintén erre a mintára készült – noha ízük alapján akár másolatnak is hihettük őket – a Quick- és a Vital-cola, melyek NDK-ban, illetve Kínában látták meg a napvilágot.

            Ennél sokkalta meglepőbb, hogy 1971 augusztusában jelentettek be egy új szénsavas szőlőital márkát, a Traubisodát, mely azóta a kultúránk részévé vált, ám kemény licencforintokat fizettünk minden egyes legyártott üveg után. Talán éppen a mostanában új életre kelt, zöld üveges üdítő története a legmeglepőbb, hiszen az magyar szőlőből és vízből készült hazánkban. Ennek ellenére a recepturáért és a név használatáért megérte fizetni az osztrák Mose cégnek.

            Na de a diétás vonalon azért voltak igazi hungaricumjaink! – hördülhetnénk fel ezen a ponton, de sajnos ebben is tévednénk. A fogyókúrázók és cukorbetegek két hazai nagyágyúja a Deit, és a kevésbé szép karriert befutott Arola szintén szörpként érkezett az országba. A hozzáadott cukorral készült, ezért inkább csak a fogyni vágyóknak ajánlott Arola az osztrák Shubert Arco gyáraiból került a Békéscsabai Üdítőipari Vállalat üzemébe, palackozásra, míg a cukormentes Deit jogdíjai a szintén ausztriai Kajo számláit gyarapították.

            Hollandiából érkezett hozzánk az egyik legismertebb Kádár kori ital, a Sztár, melynek szirupját a Naarden cégtől kellett utánrendelni. De még az Olympos narancs- és citromlevek is csak a palackjaikba kerültek magyar földön, miután egy kamion elhozta őket a görögországi gyárból, ahogyan az Arany Gyömbérért is a Canada Dry tartotta a markát.

udito3.jpg

Forrás: Fortepan/ Bauer Sándor

 

            A proletárok pedig hamar rákaptak a bőség ízére, így a hetvenes évek közepére tízszeresére, vagyis 40 literre nőtt a fejenkénti, éves üdítőfogyasztás. Az ezek után fizetett jogdíjak azonban hatalmas terheket róttak a nemzetgazdaságra, így szükségessé vált egy erős, magyar márka létrehozása. A márkát pedig itt szó szerint kell érteni, hiszen a Borgazdasági Vállalatok Trösztje útjára indította a Márka üdítőitalokat. Akkoriban az már csak keveseket zavart, hogy ez a lépés erőn felül terheli meg a magyar mezőgazdaságot, így a kezdetben hazai alapanyagú üdítőitalként reklámozott Márka gyártása hamar importkényszerbe hozta az országot. Ahogy már korábban is említettük az alma és a szőlő alapú szénsavas italok valóban magyar gyümölcsből készültek, ám a Márka két zászlóshajója, a meggy és a málna esetében koránt sem volt ilyen egyértelmű a helyzet. Mivel a mezőgazdaság csak rövid ideig tudta kiszolgálni az igényeket így csakhamar Jugoszláv gyümölcsök kerültek a keverőüstökbe, míg a későbbiekben még tovább nőtt a görög áruforgalom is. A legmagyarabbnak tervezett üdítőmárka ugyanis egymás után dobta piacra az olyan egzotikus ízeket, mint a narancs, a mangó vagy éppen az ananász.                  

A bejegyzés trackback címe:

https://toretro.blog.hu/api/trackback/id/tr2613766494

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

VALAKI1969 2018.04.17. 18:13:02

Ki gondolta volna. 50 év után szembesültem ezekkel. :(

Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn · http://darazskarcsi.blog.hu 2018.04.17. 18:13:05

Mi a helyzet a Kristály keserűvel?

(Valahol lehet még olyat kapni?)

pushup 2018.04.17. 18:13:34

na és a gyöngy?
és most majd' beszartam, mert rákerestem és ...
gyongyudito.hu/

Audianer 2018.04.17. 18:13:45

"...megérte fizetni az osztrák Mose cégnek."

Moser. A licenctulajdonost Laurenz Moser-nek vagy röviden Lenz Moser-nek hivták.
Én még ittam eredeti osztrák Traubisodát, egy palack (üresen) még mindig megvan.

Fellegjáró Marci 2018.04.17. 18:13:49

Etüd?!? Hol marad az Etüd?

Intimitás Gourmet · http://intimitasgourmet.blog.hu/ 2018.04.17. 18:13:59

A Bambi kimaradt :)
A 80-as években felűnt még egy őszibarackos üdítő literes üvegben, illetve egy Sprite szerűség is, de annak a nevére már nem emlékszem.
Viszont a Gyömbér jobb volt mint a kinti verziók.
A Quick borzalmas volt.
A Sztár holland volt, az viszont meglepett.

gergo · http://www.partypeople.hu 2018.04.17. 18:14:15

Szüleim az óbudai Buszeszben dolgoztak, ott készült a Sztár-üdítő (sőt, egy időben még Pepsit is palackoztak/aludobozoltak, talán még tetra-pack gép is volt, de volt ott Almdudler az országban elsőként, meg egy csomó egyéb minden). A hagyományos zöldüveges ecet helyett ugyanolyan formájú, de sárga műanyag flakonban narancslevet is palackoztak (gyerekként utáltam :).
A szomorú helyzet, hogy mára az akkori gyártelepet szó szerint beszántották, a maradék néhány kupac törmeléket éppen most deponálják ki.

EU zászlót mindenhova! 2018.04.17. 20:17:53

Márka..meggyes és málnás(?). Sztem ez magyar volt..

EU zászlót mindenhova! 2018.04.17. 20:17:56

Ahogy a BB gyümilevek meg a Sió is. Az Olimpia (kísértet)szálló bontása előtt találtak jó pár doboz bontatlan BB-t..

Európai téridő 2018.04.17. 20:44:34

Az Almuska a szűrt nektárféleség volt, de a Hírös az rostos sárgabaracklé volt és volt megy nagyon finom meggylé is az 1960-as évek első felében. A rostosokkal az volt a baj, hogy ha az alkohol elleni propaganda alátámasztására "megfelelő" mennyiség készült volna belőle, akkor friss gyümölcs nem maradt volna a boltoknak. A narancs ízű, szénsavas Bambi mellett volt egy Erdei üdítő, szintén szénsavas és lett egy Utas üdítő, szénesavas, citrom ízzel, szintén abban a korai időszakban.

Dikusz 2018.04.17. 20:56:46

@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn: Nem lehet kapni (sajnos), rég megszűnt, fiam nagy kedvence volt.

Dikusz 2018.04.17. 20:56:51

Kimaradt a "Róna" üdítő is. Nekem még van itthon egy eredeti 2 l-es üveg (üvegből, nem műanyagból).

Petra033 2018.04.17. 21:58:15

Róna, Gyöngy, Sztár, Viking, Etüd, Oázis, Hüsi, Extra,....biztos volt még

Pista Huffnagel 2018.04.17. 22:01:12

A Deit nagyon-nagyon rossz volt.Viszont 1 literes fehér üvegben árultak szénsavas narancs és citrom italt.A narancson orange felirat volt és és az o betüben egy félbevágott narancs volt.A Citromos "szürke" szinü volt,nem emlékszem mi volt ráírva,de "isteni" volt mindkettö.Persze az Olympos narancsnak sem volt párja müanyag sárga talán félliteres,vagy 0,75-ös palackban.Ezek a rendszerváltással megszüntek.Emlékszik valaki a hópehely dobozos csoki-vaniliás jégkrémre?A Sugár (talán Meinl volt) közértben árulták.Azóta sem ittam olyan ücsit,illetve ettem olyan jó jégkrémet...

Fandor 2018.04.18. 06:07:04

Extra ital, extra finom, ÉN mondom, hogy Extrát igyon!!!

gigabursch 2018.04.18. 07:03:37

Az hogy a Traubi bibsi, mindig tudtam! De a Márka meglepett az alapanyagát illetően.

Audianer 2018.04.18. 11:24:00

@gigabursch:
eredetileg nem volt "bibsi" csak ÁTMENETILEG.

Lenz Moser echte osztrák volt, a 14-századig visszavezethető családfával: de.wikipedia.org/wiki/Lenz_Moser

A Traubisoda licencét a 70-es években vásárolta meg a Badacsonyi Állami Gazdaság a Lenz Moser cégtől és az italt egy vadonatújan felépített üzemben évtizedekig készítették Balatonaligán. A rendszerváltáskor megszüntették az állami gazdaságokat és privatizáció során került izraeli tulajdonba. Hosszas jogviták miatt egy ideig nem is gyártották, végül bírósági döntés alapján 1993 óta a Traubisoda védjegy tulajdonosa az osztrák Warimpex AG, és 1995 óta a debreceni Ráthonyi Kft. rendelkezik a kizárólagos használati joggal.
Szóval barátod a Google, nem kell rögtön "bibsizni"

alfacharlybravo 2018.04.18. 14:07:38

Hú a vita cola volt a rettenet, hígított fagifor. Nekem a Bambi ízlett kátrányból készült csatos üvegben fa ládában árulták a szódásnál 50 Fillérért. Gyűjtöttem rá, utána meg összeragadt a szám az artézi kútnál kellet kimosni.
És a Jaffa szörp? Egész jó volt lehetett műanyag kannában is meg üvegben is kapni, szódával lehetett hígítani, sima vízzel vacak volt.

fairlane 2018.04.18. 14:07:42

@gigabursch: Azért egy üdítő kapcsán zsidózni!? De árnyékra vetődtél.

Noname Cowboy · http://www.rosevalley.hu 2018.04.18. 14:07:46

@Dikusz: A Róna nem balatoni. Az csak az alföldön volt jelen.

boxorka (törölt) 2018.04.18. 14:07:53

@Audianer: Salamon Berkowitz és fia, Moses Berkowitz?

Audianer 2018.04.18. 17:56:49

@boxorka: Így van de javítok: amerikaiak és nem izraeliek. Szóval amerikai (izraelita) tulajdonba került egy időre a Traubisoda.