Mint a mókus fenn a fán... – irány a balatoni úttörőtáborok világa!

2018. június 01. - füredianna

Játék, szalonnasütés, fürdés, rajok és csapatversenyek, mozgalmi dalok és az a bizonyos 12 pont -  visszaemlékezés az egykori balatoni úttörőtáborok világából.

uttoro1.jpg 

Forrás: Fortepan/ Magyar Rendőr

 

Ha a Balatonról beszélünk, akkor egyszerűen nem maradhatnak ki az úttörőtáborok, amely sok-sok ezer gyermek életében meghatározó szerepet játszottak a szocialista éra alatt. A pártnak, a nagy állami cégeknek, még maguknak a budapesti kerületeknek is volt saját úttörőtábora, ahol a náluk dolgozó munkások nebulóit nyaraltatták. Többek között Balatonszárszón, Lellén, Széplakon, Alsóőrsön és az igazi ékkőnek számító Zánkán bizony több tízezer ifjonc nyaralt és „tanulta” szórakoztató körülmények között a szocializmus építésének tudományát. Persze ebből az agymosásból gyerekként sokan csak annyit érzékeltünk, hogy 2 hetet tölthettünk más gyerekekkel a Balatonon, ahol azért mégiscsak a fürdésé volt a főszerep. Ahogy persze teltek az évek, természetesen az okítási szándék is elhalványult és a 80-as évekre tényleg csak a buli és a szórakozás maradt, néhány reggeli jelentéssel és csapatjátékkal tarkítva. De kezdjük az elején: érdemes magáról az úttörőmozgalomról is pár szót szólni, hiszen a 40 évnél fiatalabbak szinte már el sem tudják képzelni, hogy mit is szerettek szüleik annyira azon a vörös nyakkendőn.

 

A II. Világháború után szinte azonnal megalakult a kommunista hatalom gyermek- és ifjúsági mozgalma, az úttörőmozgalom, amely rengeteg jellegzetességet vett át a pár év alatt magába olvasztott cserkészettől, gondoljunk csak a rajokra, őrsökre, nyakkendőre stb. Az 1-4 osztályos tanulók kisdobosok voltak, az ennél idősebbek pedig úttörők. Persze csak akkor, ha megfelelően viselkedtek és betartották a kisdobosok 6 pontját és később az úttörők 12 pontját. Ez utóbbi egyébként a szocializmus 45 éve alatt legalább 9-szer változott és folyamatosan finomodott, alkalmazkodott a kor igényeihez. A mozgalomnak saját újságjai is voltak, így például a Pajtás, a Dörmögő Dömötör, a Kincskereső sok-sok évjáratot megélt. Az iskolákban tulajdonképpen az úttörőmozgalom szervezte a „társasági életet”, így ünnepelték az állami ünnepeket, az iskolai tanévnyitókat és- zárókat, ők feletek a tanuláson kívüli programokért, akadályversenyekért és kirándulásokért is. A rossz magaviseletű gyerekeket egyébként tényleg nem avatták fel a szimbolikus vörös nyakkendővel, és így nem lehettek részesei az úttörőknek járó juttatásoknak, köztük a nyári táborozásnak.

 

A nyári úttörőtáborokat természetesen a párt azért hozta létre, hogy fogékony, kellemes körülmények között plántálja az ifjúságba a kommunizmus szeretetét. Ez a cél persze az évek alatt sokat gyengült és sokan a 80-as évekből már csak a végeláthatatlan strandolásra, bulikra, nemzetközi barátságokra emlékszünk. Mert bizony ezekben a táborokban ismerkedhettek is a fiatalok más szocialista országok nebulóival. Különösen igaz volt ez Zánkára, a balatoni úttörővárosra, ahol évente 30.000 gyerek is megfordult, köztük orosz, kelet-német, csehszlovák és jugoszláv úttörők. Ezt a számot egyébként úgy tudták elérni, hogy télen is működött a tábor egyfajta ifjúsági kiképzőközpontként, saját iskolával és sportlétesítményekkel.

uttoro2.jpg 

Forrás: Fortepan/ Magyar Rendőr

 

Az 1975-ben átadott zánkai úttörőtáborra egyébként is nagyon büszke volt az akkori politikai vezetés, mivel a krími Artyek után ez volt a legnagyobb ilyen jellegű létesítmény a szocialista blokkban. A Zánkára kerülő gyerekek a korabeli propaganda szerint elsősorban munkásszülőktől származtak, és a tábor nem az üdülést szolgálta, hanem a szocializmus építését. Volt itt minden, ami csak kellett, szocreál barakkok az alváshoz, sportcsarnok, könyvtár, ifjúsági művészeti galéria, stadion, egészségház és természetesen saját strand. Ide érkeztek többnyire a külföldi vendég úttörők is, akikkel oroszul barátkozhattak a magyarok. A nyári szünet alatt reggel riadót fújtak a rajfelelősök és ébredés után mindenkinek sorakoznia kellett. Katonás rendben pakolták össze ágyaikat és mentek reggelizni az úttörők, azután pedig kezdődhettek a csapatversenyek, feladatok egészen ebédig. A délután és az este – hacsak nem érkezett a táborba valamilyen prominens felnőtt vezető – már játékkal, strandolással, tábortűzzel szalonnasütéssel és henyéléssel teltek. Persze a szigorú rend az évek múlásával egyre engedékenyebb lett, párhuzamosan az ideológia elhalványulásával. De a vörös nyakkendő tisztelete mindvégig megmaradt. Emlékeztetőként álljon itt az úttörők 12 pontja a 80-as évek közepéről, ami már egy igen engedékeny utolsó változat.

 

  1. Az úttörő hű gyermeke hazánknak, a Magyar Népköztársaságnak, felelősséggel dolgozik érte.
  2. Az úttörő erősíti a népek barátságát, védi a vörös nyakkendő becsületét.
  3. Az úttörő szorgalmasan tanul, a világ és önmaga megismerésére törekszik.
  4. Az úttörő gyarapítja és védi a szocialista társadalom értékeit.
  5. Az úttörő ahol tud, segít és önként szolgálja a közösséget.
  6. Az úttörő igazat mond és igazságosan cselekszik.
  7. Az úttörő szereti, tiszteli szüleit, nevelőit és az idősebbeket.
  8. Az úttörő igaz, hű barát.
  9. Az úttörő bátor és fegyelmezett.
  10. Az úttörő szereti és védi a természetet.
  11. Az úttörő edzi testét és óvja egészségét.
  12. Az úttörő úgy él, hogy méltó legyen a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tagságára.

A bejegyzés trackback címe:

https://toretro.blog.hu/api/trackback/id/tr5813907122

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Audianer 2018.06.01. 19:30:40

Zánka 1974 nyara, nemzetközi nagytábor (jutalomból). Én az ún. 1.sz. (téliesített) táborépületben voltam olasz és osztrák cserkészekkel valamint román úttörőkkel elszállásolva. Szinte minden európai országból valamint a Közel-keletről voltak cserkészek ill. úttörők. Nagy buli volt, ideológiai vonatkozásától eltekintve életem egyik legszebb három hetét töltöttem ott. Máig őrzöm az egyik olasz cserkésszel (még a srác nevére is emlékszem) elcserélt zöld színű piros szegélyű nyakkendőt!

camilló 2018.06.02. 06:40:23

78-ban voltam nyári táborban. Kötelező "repi" program nagyon kevés volt. Voltunk fogadni a kikötőben a VSz parancsnoki állományát, aztán spanyol kommunistákat, meg chilei kommunistákat. Kifejezetten ideológiai programra nem emlékszem. Voltak vetélkedők, különféle versenyek, egész napos kirándulások, gyalog és hajóval is. Minden nap lehetett menni a strandra is. Több program volt ugyan abban az időben, hogy lehessen választani. Volt Neoton koncert is. A külföldi gyerekekkel nem oroszul társalogtunk, hanem ahogy tudtunk, mutogatva stb. Megkérdem, hogy ma egy munkás szülő gyereke hová jut el? Főleg ingyen! Ha már ideológia. Mindenféle vallási táborokba lehet eljutni, mert arra ad az állam pénzt. A cserkész mozgalomnak nem volt semmi ideológiája? Ugyan már...

ami szabad 2018.06.02. 06:46:50

Hát, én már nem tudtam volna felidézni a 12 pontot. :)

Etniez 2018.06.02. 07:04:00

@camilló: Senki nem bántja az úttörő mozgalmat, ha ennyi lett volna a kommancsok sara, a ma napig nem történt volna meg a "rendszerváltás".

drkardos 2018.06.02. 09:15:48

Tisztelt Hölgyek/Urak!

Mivel a Tó-retró nem politikai témájú blog, így kérlek benneteket, hogy csak a Balatonhoz fűződő rémes/csodás emlékeiteket osszátok meg egymással/velünk. Mostantól a politikai témájú hozzászólások automatikusan törlésre kerülnek. Szintén nem toleráljuk az olyan hozzászólásokat, melyek csak a káromkodásokra épülnek. Szerintem mindannyian tudunk trágárságok nélkül is véleményt nyílvánítani...

Megértéseteket köszönöm!

Kopasz Szuzukis 2018.06.02. 09:48:32

1975-1978 nyarain mi "dolgozni" jártunk Zánkára. Úttörő fúvószenekaristák 3-3 hétig szolgáltattuk a "műsort".

Pargendity Özséb 2018.06.02. 10:28:50

Sem a pártnak, sem a nagy cégeknek nem voltak úttörőtáborai, a kerületeknek is csak legfeljebb úgy, hogy a kerületi úttörőszövetségnek volt. Voltak gyermeküdülők, de azoknak nem volt köze az úttörőmozgalomhoz, ott valóban a cég dolgozóinak gyermekei nyaralhattak, akik csak akkor lehettek a vállalat (esetleg más) dolgozóinak nebulói, ha azok oktatták is őket.

Girhes 2018.06.02. 10:29:05

Sosem jutottam el Zánkára, nem voltam elég jó, de a hetvenes évek végén Bogláron, Lellén, Balatonmárián, Kővágóörsön, Tatán rengeteget úttörőtáboroztam. Annyi volt az ideológia, hogy reggelenként sorakozó, létszámjelentés, aztán játék, strand, kirándulás. És el ne felejtsem az Úttörővasutat, ahol négy éven keresztül "dolgoztam". Nyaranta hűvösvölgyi táborozások, két héten át. Gyerekéletem legjobb nyarai voltak.

Fotósképző · https://www.fotoskepzo.hu 2018.06.02. 14:43:34

A gyerekek táboroztatása mindig is jó ötlet, cselekedet volt, nem véletlenül működött jól a cserkész-, majd az azt lecserélő kisdobos/úttörő mozgalom is. A gyerekeknek nem az ideológia, hanem a kaland számított és számít ma is. Ezért népszerűek manapság az Erzsébet táborok is (több százezer résztvevővel évente), meg mindenféle más hasonló lehetőség is (mi is indítunk nyaranta fotós alkotótáborokat). A gyerekek életében ezek a lehetőségek igazi élményként maradnak meg, és itt ez a fontos.
Egyébként még a vándortáborok (amiket szintén szerveznek újra) és az építőtáborok is hasonló élményeket biztosítottak. ;)

Segna 2018.06.02. 15:59:29

Én az egyik legjobb barátomat köszönhetem a tábornak. Ott ismerkedtünk meg 1983 nyarán... Hajnalban, a reggeli torna ellógása kapcsán, a mosdóban bujdokolva! ;-)

prakp 2018.06.03. 06:38:50

A balcsin tanultam meg úszni, a kék-piros gumiszagú segítségével. Aztán, amikor az első önálló karcsapásokat próbálgattam, szembe jött egy fadarab. Gondoltam, belekapaszkodom, pihenésképp. A lényeg, hogy nem fadarab volt.

Viszont a főtt kukorica, hekk, sült kolbász mind-mind megmaradt. :D

Zánkán nem voltam sose, csak Zircen, mivel már akkor sem voltam igazán hithű...

Horizont 2018.07.04. 20:47:09

A honvédségnek Balatonlellén volt az úttörőtábora. 1962-től minden évben ott voltam. Igaz 7 évesen az alagútig sírtam aztán 2 hét múlva haza se akartam jönni. Imádtuk. Pedig szigorúság volt, közös fürdőzés és szóltak ha ki kellett jönnünk :) A tábortűz, a versenyek, zászlófelvonás, reggeli torna, szakkörök. Kitörölhetetlen emlékek. Életre szóló barátságok amik persze elhalványodtak, de tényleg fantasztikus volt. A Balaton pedig örök szerelem maradt! És igen az artyeki úttörőtábor volt vágyaink netovábbja meg persze Csillebérc. Szóval tényleg jó volt, és nem csak az eltelt idő szépíti meg :)