A Balaton elképzelhetetlen lángos nélkül, s bizony e nemes étek története igencsak hajaz a magyar tenger felemelkedésére. Lángossztori néhány különleges recepttel és retró történettel a Balaton partjairól.
Forrás: Fortepan/ Bauer Sándor
Pita rokon a balatoni lángos
Vélhetően a lángos ősanyja, a kenyérlángos a török hódoltság idején terjedt el hazánkban a pita rokonaként. A családok többnyire a kenyér lehulló széleiből, vagy a kemence hőfokát próbáló darabokból sütötték, amelynek természetesen igen hasznos funkciója volt. Ha egy hét alatt elfogyott a kenyérsütés napjára a családnak lesütött kenyér, akkor még mindig lehetett kenyérlángost reggelizni a frissen előkészített tésztából. A kemencében sült kenyérlángosnak a XIX. század közepén Louis Pasteur felfedezése adott új karriert, aki felismerte az élesztőgombákat és működésüket, így megszületett a tiszta élesztő. Az élesztővel készült, zsírban kisütött sós vagy édes tésztadarabot hívjuk ma lángosnak, ami az igazi balatoni ínyencek szerint kívül roppanós, belül viszont puha és ízletes.
Hihetetlen lángoskarrier a magyar tenger partján
A lángos igazán az 1920-as évektől kezdve terjedt el igazán az otthonokban az élesztő boltokba kerülésével, bár akkor a főzőliszt és a burgonya mellett kukoricalisztet is kevertek bele, és a tojás nélkül készült tésztát kifejezetten olvasztott zsírban sütötték meg. A Balaton is ezekben az években lett igazán népszerű, és lassan átvette a Trianon miatt immár külhonba került Abbázia helyét, mint klasszikus, trendi nyaralóhely. Ezzel párhuzamosan a budapesti lángossütő büfék és lacikonyhák mellett megjelentek a tó partján is a sütödék, ahol a káposztás, tejfölös, sós lángos volt a legkelendőbb. Az ötvenes évekre szinte elképzelhetetlenné vált egy balatoni strandolás lángos nélkül. A kommunista éra alatt a lángos nimbuszát erősítette az is, hogy a pórnép valami kiemelkedett különleges osztálynak tartotta a balatoni büfések kasztját, akik önállóan, párttagság nélkül is balatoni villára és budapesti lakásra tehettek szert a lángosokból. Sorra születtek a 60-as évekbeli újságokban a különböző lángos ihlette irományok, amelyekben hol egy festő, hol egy gyári munkás, hol egy TSZ-beli paraszt döntött úgy, hogy ő bizony lángost fog sütni és meggazdagszik a magyar tenger partján.
70-es évek, a lángos sötét évtizede
A hihetetlen „kapitalista” lángosvállalkozások sikerének azonban vajmi kevés alapja volt. Hiába árulták a lángost, a sült halat és a sört hihetetlen áron a magyar és az ide tévedő nyugat turistáknak, a balatoni szezon a maga 3 hónapjával bizony kevésnek bizonyult, hogy eltartsa a sütödéseket. A 70-es évekre ez a negatív folyamat odáig fajult, hogy lángos- és büféhiány lépett fel a Balatonon, és bizony az állami vezetőknek el kellett gondolkodniuk azon, hogy miként oldják meg a lángosos standok előtt kígyózó balatoni SZOT-üdülősök problémáját. Ezekben az években sorra jelentek meg a cikkek arról, hogy a nagyobb üdülőhelyek – Siófok, Füred, Balatonboglár – tanácsai miként próbálják ösztönözni a büfényitást a nyári szezonban. Sok helyen az államilag üzemeltetett vendéglők, szállodai éttermek és SZOT-étkezdék repertoárjába is felvették a lángost, illetve az egész napos gyorsbüfék üzemeltetését, illetve számos kedvezménnyel csalogatták a büféseket a strandokra. Így történhetett, hogy a kedvezőtlen piaci helyzet ellenére egyetlen nyaraló sem maradt lángos nélkül.
Forrás: Fortepan
Lángosvariációk balatoni témára
A lángos egyébként készülhet többféle tésztából, a közös bennük, hogy mindegyiket langyos vízben vagy tejben felfuttatott élesztővel kelesztik. A lisztet lehet kukoricaliszttel, teljes kiőrlésű gabonával, tojással, káposztával, almával dúsítani, igény szerint sós vagy édes változatra sütni. A kívül ropogós, belül puha lángos titka a büfések szerint a bő forró olajban vagy zsírban való kisütés, ha nem megfelelően meleg az olaj, akkor bizony a tésztánk megszívja magát zsiradékkal és nagyon nehéz lesz a lángosunk. A kész forró lángost sózhatjuk, fokhagymázhatjuk, sajttal-tejföllel tölthetjük, esetleg kolbászt vagy pirított káposztát tehetünk a tetejére. Az édes változatokat legtöbbször fahéjas cukorral édesítik vagy valamilyen pudingot kanalaznak a közepébe. Ma már szerencsére a lángos nem hiányozhat egyetlen balatoni, sőt magyar strandról sem, állandó szereplője a fesztiválok és a nyári események gasztrokínálatának. Jó étvágyat mindenkinek!
Ha valaki ismer olyan balatoni büfét, amely már a rendszerváltás előtt is hihetetlen lángosokat kínált a nyaralóknak és még ma is sikeresen működik, ne tartsa meg magának az információt. Mi megkeressük a büfét, megkóstoljuk a lángosát, sőt megosztjuk a sztoriját veletek!
A cikk elkészítéséhez az Arcandum Digitális Tudománytárát használtuk.