Balaton csíplek: szúnyogsztorik a tervgazdálkodás idejéből

2018. június 19. - Lynxa

B1 vitamin, Szukli krém és társai, veszélyes permetezések, avagy amikor a turizmus fejlődésével párhuzamosan a tervgazdaság kvótáit kidolgozták a szúnyogirtás terén is. Szúnyogtérképek, lehetetlen praktikák és mindeközben nem csökkenő csípésszám a Balatonpartról.

 szunyog1.jpg

Forrás: Elfnet.hu

 

Ha a Balatonról blogolunk egyszerűen muszáj a szúnyogokról is beszélni, bármennyire is nem fűznek a kis vérszívókhoz nosztalgikus érzések. A szúnyogok – sőt azoknak sokféle faja –ugyanúgy hozzátartozik a balatoni nyárhoz, mint a lángos és a sör. A szakértők szerint minél melegebb és hosszabb a nyár, annál több a szúnyog alapból, és ez nem újkori találmánya a természetnek. Már a XIX. században is rengeteg vérszívó tanyázott a tó körüli nádasban, ezért eleink nem is igen nyaraltak a magyar tengernél. Nem csak a kellemetlen csípésektől, hanem számtalan betegségtől is tartottak, ekkoriban nem volt ritka a malária járvány sem. Később, amikor a Balaton egyre népszerűbbé vált -  miután Trianon miatt elveszítettük az Adria fürdőhelyeit –, elkezdték a szúnyogok szisztematikus irtását is, kisebb-nagyobb sikerrel. A II. világháború után a pártpolitikában is jelentős szerepet kapó balatoni üdültetés árnyoldalának számított, hogy a fürdőzőket esténként szúnyogok milliói csipdesték. Így kiadták az ukázt, a szúnyogokat bizony pusztítani kell minden módon és akármilyen áron!

szunyog2.jpg

Forrás: wikipedia 

 

Az akkori Akadémia külön tudós testületet hozott létre szúnyogvizsgálatra, amely komoly tanulmányokban taglalta a Balatonpart vérszívóinak számát, fajtáját, a lehetséges kémiai anyagokat, amikkel védekezhettek ellenük. Még az is kiderült a költséges kutatásokból, hogy egy óra alatt átlagosan mennyi szúnyog csípi meg az embert nyár éjszaka a Balaton egyes településein. Fűzfő és Földvár, Hévíz ebben is élen járt a maga 100-1000-es csípésszámával. Ekkor kezdték feltérképezni a főbb tenyészhelyeket is, amelyek ellen különböző mérgekkel harcoltak. Ezek persze akkoriban nem csak a szúnyogokra, hanem más élőlényekre is veszélyt jelenthettek. Magyarországon egyébként 1976 óta irtjuk a szúnyogokat helikopteres permetezéssel, rendszeresen és tervszerűen, a Balatonnál évente hat alkalommal (Aki valaha látta a Kamov Ka 26 duplrotoros helikoptert munkában, az sohasem feledi el). Ennek költségét régen és most is a partmenti települések állják túlnyomórészt.

 

Azt sokan nem tudják, hogy léteznek olyan szúnyogfajok is, amelyek kifejezetten hasznosak a tónak. Az emberre ártalmatlan árvaszúnyog lárvái például évente háromezer tonna szerves anyagot vesznek ki a Balatonból azáltal, hogy fejlődésük során szervezetükbe ként, foszfort, szenet és nitrogént építenek be a vízből. így segítik a tó egészséges anyagcsere-forgalmát. Az ő védelmük miatt az általános permetezést sajnos sokszor szüneteltették júniusban, így akkor vígan szívogatták a vérünket a frissen rajzó gyötrő- és a mocsári szúnyogok is. Ráadásul a tópart pár száz méteres körzetében és némely természetvédelmi vidéken (pl: Tihany és Füred környéke) szintén tilos volt és ma is tiltott a kémiai anyagok használata. A szúnyog pedig leleményes rovar, ha kell több kilométert is megtesz egy kis friss vérért, ráadásul a szaporodási helyét is simán áttelepíti nyugalmasabb környezetbe, ha kell. Talán ennek is köszönhető, hogy a Balatonon a szúnyogproblémát máig nem sikerült orvosolni igazán.

 

De vajon mit tehetett az, aki a szunyik miatt nem szerette volna végigvakaródzni a SZOT-üdülés két hetét? A 60-as, 70-es években sorra jelentek meg a jobbnál jobb tanácsok: miszerint a lakásban szúnyoghálóval, füstölőspirállal, aerosolos készítményekkel, elektromos párologtató készülékkel védekezhetünk, a szabadban pedig szúnyogriasztóval. A tervgazdaság sorra jelentette meg az újabb és újabb szúnyogriasztó krémeket, márkákat sprayket: így népszerű volt a SZUKLI, majd később a Szuku termékcsalád, sokaknak ajánlották a Moszkító krémet, amelynek használata után legalább 120 percig elkerülték az embert a szúnyogok. Beltérre a Nuvan, a Chemotox és a Mygg Sprayket javasolták, állítólag szellőztetés nélkül akár 2—3 hónapig is hatásosak voltak, bár azt nem tudom, hogy a levegő szaga ennyi idő után milyen lehetett. Néha egyedi elképzelések is feltűntek a védekezési tippek között, így például a B1 vitamin szedését ajánlották. A cikk írója megállapította, hogy a vitamin, vagy annak valamilyen maradványa a szedéstől számított harmadik napon a bőr felszínén érezteti hatását, ezzel elriasztva a szúnyogokat.

 

Bár napjainkban az elmúlt évtizedekben megszokott, kémiai levegőből való permetezést szeretnék felváltani a környezetkímélőbb biológiai megoldásokkal, ezeket még igen kis százalékban használjuk. Persze itt nem a finneknél olyan népszerű kézi elkapásos szúnyogirtásra gondolok, amiből az északi népek még világbajnokságot is tartanak. Sokkal inkább arra a baktériumra, amely betelepszik a szúnyoglárvák bélrendszerébe és elpusztítja azokat még kikelés előtt, ugyanakkor ez a baktérium semmilyen más élőlényre nem veszélyes. El is kezdtük ezekkel a bacikkal bőszen beszórni a legnagyobb szúnyogtelepeket, bár ehhez nem ártana tudnunk, hogy hol is vannak ezek pontosan a Balaton körül. Addig pedig marad a vakaródzás és a szúnyog-nosztalgia.

A bejegyzés trackback címe:

https://toretro.blog.hu/api/trackback/id/tr3414029686

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lxxxx 2018.06.20. 09:48:03

A B1-től valóban kissé büdös lesz az ember bőre, lehet, ezt nem szeretik a szunyogok.