Egy 50 éves lázálom – így lett volna Dubai a Balatonból

2018. július 24. - Lynxa

Farkasfog-mintájú partszakaszokkal és gyöngyfüzérszerűen elterülő mesterséges szigetekkel oldotta volna meg két mérnök a tó problémáit.

dubai.jpg

Ilyen is lehetne a déli part 

 

Már 1970-ben is jól látszott, hogy a balatoni vendégfogadás közelíti a határait, a szállodai szobák és a strandok befogadóképességét tekintve egyaránt. A 60-as évek végére elkészült szállodák és a gyorstechnológiás motelek csak szépségtapaszként állták meg a helyüket, hiszen a pár tízezer vendégágy édeskevés volt a több, mint 2 millió hazai és külföldi vendég igényeihez mérten. Mivel ebben az időszakban kezdték el a partok védőműveinek kialakítását, így az építkezési láz közepette két vízmérnök fejéből egészen meglepő javaslatcsomag pattant ki a helyhiány orvosolására. Jeges Károly és Máthé Kálmán a partszakaszok növelésére és az új földterületek kialakítására egyaránt megoldást vélt találni.

            Abból indultak ki, hogy ha már úgy is beton és kőhalmokat építenek a strandokra ezer tonna számra, akkor el lehetne térni az eredetileg kiötlött egyenes partoktól és a védműveket farkasfog mintában is ki lehetne alakítani. A két kreatív elme kétféle mintázatot is javasolt megfontolásra, egyenlőszárú háromszögeket vagy téglalapokat vágott volna az egyenes partszakaszba. A megvalósítást tekintve váltakozva építettek volna földnyelveket és közéjük ugyanolyan méretű és formájú öblöket mélyítettek volna ki. A szögletes megoldás esetében a mesterséges félszigetek közepén utakat építettek volna, melyek két oldalán nyaralók vagy strandépületek sorakozhattak volna. A két mérnök még azt is kiszámította, hogy a háromszög forma esetén közel másfélszeresére, téglalapok építésével pedig háromszorosára nőhetne a partszakasz hossza, ráadásul rengeteg járulékos előny is származna a megvalósításból.

            Itt van rögtön az, hogy az öblökben létrejövő strandok sokkal védettebbek lennének, mint a nyílt vízfelület, míg a félszigetek kialakításához a mederből kellene kikotorni az iszapot. Mivel elsősorban a déli parton képzelték el az építkezéseket, így a meder mélyítésével a túlságosan sekély víz problémáját is megoldották volna a vitorlázók, a horgászok és az úszni szeretők legnagyobb örömére. Persze – mérnök emberek révén – olyan apróságokat, mint a természetes hatás vagy a létrejövő partszakasz szépsége, nem nagyon vettek figyelembe (igaz ezekről a betonozott partok kapcsán is lehetne vitatkozni). Az ő szemük előtt – a gyakorlati haszon mellett – elsősorban a rendezettség lebegett. Ráadásul nem is álltak meg a part kikötősor-szerű kialakításának ötlete után. Még hátra volt a mesterséges szigetek ötlete is.

            A mérnökök ebben az esetben abból indultak ki, hogy a Balaton esetében egyáltalán nem lenne idegen a vízfelületet megtörő szigetek jelenléte, hiszen ilyenek korábban is voltak a tóban. A XV. század környékén még Tihany sem csatlakozott szárazföldi összeköttetéssel a parthoz, sőt Keszthely közelében két sziget, Kis- és Nagy Diás néven is ismert volt. Ráadásul a hatvanas évek végén átadott, szintén keszthelyi Helikon szálló strandját éppen egy mesterséges szigeten alakították ki. Ők azonban nem egy-két, hanem gyöngyfüzérként a partok vonalát követő több tucat mesterséges szigetben gondolkodtak.

            Szemükben ez a megoldás még a farkasfog-mintájú partvonalaknál is nagyobb előnyökkel járt volna. A szigetek kialakításához ugyanis jóval több iszapra és földre lett volna szükség, így a part és az új földterület között valóban mély és védett vízterületek jöhettek volna létre. Az új 100-200 méter hosszú objektumok pedig olyan panorámát és nyugalmat adtak volna a nyaralótulajdonosoknak, hogy a területek eladása komoly bevételt, akár a költségeket meghaladó mértékű profitot is hozhattak volna. Persze józan ésszel átgondolva itt talán még több hátrány mutatkozott, mint a partvonal megváltoztatása esetén.

            Kezdjük rögtön a panoráma kérdésével: való igaz, hogy az új tulajdonosok csodás látványra tettek volna szert saját kis szigetükön, azonban a parton épült nyaralók számára megszűnt volna a kilátás, ahogyan az éppen akkoriban épült szállodák alsóbb szintjein is. Szintén érdekes elképzelés a vitorlások megnövekedett boldogság faktora, hiszen a part és a szigetek közötti vizeken (strandokon) biztosan nem hajózhattak volna, így számukra nem hogy nagyobb, de jelentősen kisebb felület állt volna rendelkezésre. Ráadásul a két mérnök a szigeteket hidakkal tervezte a parthoz csatolni, ami mindenféle keresztirányú hajózást eleve lehetetlenné tett volna.  

dubai2.jpg

A kép a Bokodi tavon készült, de lehetne Bogláron is... 

 

            A terv kiötlői azonban nagyon hittek javaslataik zsenialitásában és több újság olvasói rovatába is elküldözgették őket. Arra azonban semmilyen bizonyítékot nem találtam, hogy a kormányzat valaha is foglalkozott volna érdemben az elképzelésekkel. Bár ízlésekről nehéz vitatkozni, de szerény véleményem szerint ez nem is olyan nagy baj. Elég, ha csak arra gondolok, hogy mondjuk a boglári Platán strand mostani panorámája helyett néhány gazdag ember játszótereit csodálhatnánk, a hozzájuk vezető hidak sokaságával együtt...  

A bejegyzés trackback címe:

https://toretro.blog.hu/api/trackback/id/tr8814131533

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szakyster 2018.07.24. 20:08:49

Pedig szerintem abszolút jó és hasznos elképzelés.

HgGina 2018.07.25. 07:28:17

A mérnökök sok okosat kitalálnak.
És mellé sokkal több, sokkal nagyobb baromságot.
Amit aztán a természet évezredek alatt tud csak kijavítani.

Aurevol 2018.07.25. 08:53:30

Apró kiegészítés, hogy a Balaton körbe betonozása a '30-as években kezdődött. Akkoriban még medencefal szerűen, függőleges vasbeton védműveket készítettek a sétányok szélén, vasoszlopos láncos korláttal. Ezt váltották fel később a rézsűs kialakítású vöröskő sétányok, és a hullámtörő kőrakatok.

morph on deer 2018.07.25. 10:28:20

“...néhány gazdag ember játszótereit csodálhatnánk“

Mintha ez kizárt lenne, épp manapság!
:(

inkvisitor 2018.07.25. 10:28:27

A partszakasz növelésére a legjobb megoldás a Sió csatorna betemetése lett volna.
10 méter vízszintemelkedés jócskán megnövelné a vízfelületet és a part hosszát is.

kugi · http://kugi.blog.hu 2018.07.25. 10:28:37

Érdekes felvetés.
Ha több tucatnyi farkasfogat és szigetet nem is, de 1-2-t talán elbírt volna a Balaton.
Hogy mi szép, az meg eléggé relatív.

Kivlov 2018.07.25. 10:28:43

"...így lett volna Dubai a Balatonból..."

oszt az iszapot meg a hínárt hova tettétek volna? :D

steery 2018.07.25. 13:43:36

Nekem kifejezetten tetszik ez a terv. De csak akkor lenne jó, ha a szigetek nem lennének hidakkal a parthoz kapcsolva és olyan messze lennének a félszigetek csúcsaitól, hogy köztük simán lehessen hajózni is. A Balaton elég nagy hozzá, hogy 100-200 méter hosszú szigetekből, 100-200 méteres térközökkel (ami kilométerenként 5 sziget) akár 100-200 sziget is elférjen végig a déli part mentén. És még a kilátást sem rontanák, hisz a köztük lévő réseken át lehetne látni a túlpartot. És maguk a szigetek is jól néznének ki a szigorúan csak földszintes luxusvillákkal, jachtkikötőkkel, pálmafákkal és magánstrandokkal. Csak hegyeket nem kéne építeni a szigetekre. Elvileg Balatonvilágostól Balatonberényig egy 50 km-es szakaszon létre lehetne hozni vagy 250 szigetet, meg legalább 100 félszigetet és öblöt. De fontos, hogy mindegyik mérete, alakja kicsit eltérő legyen a többitől. Az egyediség ugyanis gyönyörködtet és így könnyebb megtalálni a keresett partszakaszt.
Szóval én támogatom a nagy átépítési tervet! Mikor kezdünk hozzá? És ki fogja pénzelni ezt az elképesztő bulit?

Shish Yakoo 2018.07.25. 13:43:47

A vízbefúlás ellen is találtak megoldást: zselésítették volna az egész Balatont. Ez a tömegsportra is jó hatással lett volna, mert magasakat ugrálva lehetett volna átkelni az egyik partról a másikra.

gee202 2018.07.25. 13:44:46

@HgGina: Ha nem tetszik a mérnökök tevékenysége akkor ne járj autóval, busszal, vonattal, repülővel és hajóval, hanem csak gyalog vagy valamilyen állat hátán. Ne használj csapvizet, sem wc-t, zuhanyt és fürdőkádat. Ne menj soha lifttel, hanem használj lépcsőt. Ne menj olyan házba amely emeletes, sem olyanba amin hőszigetelés van. Csak fával vagy szénnel fűts. Ne használj telefont, gps-t, internetet, számítógépet és ne nézz tv-t. Ezek mind barom mérnökök őrült ötleteiből születtek.

plokmi 2018.07.28. 07:44:23

@gee202: Csak egy pontosítás. A találmányok jó része hétköznapi emberek ötlete. De sok esetben szükséges, hogy mérnökök tökéletesítsék.

Terrax 2018.07.29. 09:25:21

@gee202: Mérnöknek tetszik lenni ugye? :D
Pedig az a három sor összesen nem olyan nehéz ám

A Tengerész · http://amapola.blog.hu 2018.08.21. 16:18:40

@HgGina: Még csak nem is vitatkozom, de kérem vegye figyelembe, hogy a mérnök általában LÉTREHOZ valamit, ami addig nem volt és aminek valamiféle hatása van. Míg az amit a bölcsészek előállítanak akármilyen nagyszerű, vagy akármilyen selejtes, semmilyen hatása nincs semmire, pláne hosszútávon. Úgy hogy hagyjuk ezt a tudatlanság szülte demagógiát!

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2018.10.12. 12:01:32

Sekély tavaknál az ötlet annyira nem is rossz, hogy pl. másik, még a Balatonnál is sekélyebb tavunknál meg is valósították a mesterséges szigeteket. Az elsőt linkelem is, ez a Velence-sziget. A másik a Cserepes-sziget, de azt már keresse meg mindenki maga. :-)

www.fentrol.hu/hu/legifoto/115854?r=1&c=2075235.2148560002:5979252.417440999:9

A Velence-sziget 1969-ben még sehol sem volt (o% - 1oo% csúszkával az átlátszóság változtatható), a tó kotrásából származó iszappal töltötték fel.