Tó-retró

A balatoni telek kötelező kellékei a 70-es években

2018. július 31. - drkardos

Típusfaházak, műbőr gumimatracágyak, és agyonhajszolt telekjáratok, mindez a telekspekulánsok fénykorában!

fahaz1.jpg

 Faházak egy kiállításon. A legközelebbi az ERDÉRT E 32 típus

Forrás: Fortepan/ Bauer Sándor

 

A balatoni nyár a 70-es években nem kizárólag a SZOT üdülők kényelmét jelentette, hiszen voltak olyanok is, akik saját telkük kényelmében nyaraltak a magyar tenger partján. Az igényeket felismerve az ERDÉRT már 1968-ban megkezdte az összeállítható és a teljesen készen megvásárolható faházak gyártását. Ha a tó körül régi nyaralóházat látunk, akkor jó eséllyel ennek a vállalatnak valamelyik gyártmányáról van szó. Mert igaz ugyan, hogy lehetett itthon import faházakat is vásárolni, ám azok vagy sokkal gyengébb minőségűek voltak, vagy – elsősorban a szovjet típusok esetén – jóval magasabb áron kellették magukat.

            Ahogy már az előbb is említettük az ERDÉRT két irányban fejlesztette a termékpalettáját. Lehetett tőlük – illetve az értékesítő TÜZÉP-től – komplett faházakat, például a leggyakrabban látható DO-30-ast vásárolni vagy a vállalkozóbb kedvűek panelekből is összeállíthatták a kívánt méretet és alaprajzot. A paneles rendszer esetében az alkotó elemek 1,6 X 2 méteresek voltak, a legkisebb elérhető alapterület pedig 43 négyzetmétert, míg a legnagyobb 63 négyzetmétert tett ki (az ennél nagyobb házak már más rendszerben készültek, inkább közületek számára). A korabeli propagandaanyagok szerint a panelek hungarocellbéléses szendvicsszerkezete egy 77 centiméteres téglafal hőszigetelő-képességével vetekedett, amit azért elég nehéz elhinni (ha valakinek van tapasztalata az írja meg bátran kommentben). A házakat kívülről kéregtelenített deszka vagy anyagában színezett eternit borította, míg belül burkolható farostlemezt szereltek fel. Ha valaki megelégedett a 43 négyzetméteres, gyár által ajánlott verzióval, akkor azt típuscsomagban is megvásárolhatta 58 000 forintos áron.

A már említett DO-30 készház (30 négyzetméter) egyébként alapozással együtt 48 000 volt, de meg lehetett vásárolni alapozóanyagok nélkül is. Ez szintén szendvicsszerkezetű fallal, de kettős üvegezésű ablakokkal és a hozzájuk való zsalukkal együtt kerültek forgalomba. Persze nem kellett az összeget egyben kifizetni, hanem 30 százalék előleggel 18-36 hónapra is meg lehetett vásárolni az álomnyaralót, sőt idényen kívüli vétel esetén a házakat tárolták is a TÜZÉP telepeken az összeszerelésig.

Szintén az ERDÉRT gyártotta a másik nagyszámban látható családot az E sorozatot, melyből többféle alapterületű változat is készült.   Ebben az esetben a betű után következő szám az alapterületet jelölte négyzetméterben és a legnépszerűbbnek az E 32 számított (de léteztek E 16-tól E 43-ig különböző variációk). Ráadásul ha a környékbeli országokban járva olyan faházat látunk, ami gyanúsan emlékeztet a balatoni típusházakra, akkor nem csak a szemünk káprázik, ugyanis az ERDÉRT termékek aránylag kapósak voltak a határon túl is.

fahaz2.jpg

Az E 32, ahogy ma ismerjük

 

A legjelentősebb vásárlónak az NSZK és Jugoszlávia számított, de szállítottak Ausztriába és Franciaországba is. Az évenkénti export elérte az 500 készházat, de 1975-ben például 1000 felett járt ez a szám. Természetesen ez – ahogy az előző rendszerben szinte minden termék esetében – azt is jelentette, hogy a hazai piacra nem maradt megfelelő mennyiségű faház, így itthon import termékeket is lehetett vásárolni.

Ezek közül jócskán akadt olyan, mely árban – igaz minőségben is – az ERDÉRT gyártmányok alatti sávban mozgott. 1969 például a legolcsóbb, teljesen felszerelt víkendház 20 370 forintba került éjjeli- és ruhásszekrénnyel, asztallal, mosdóállvánnyal, székekkel és 4 műbőrborítású gumimatracból kialakított fekvőhellyel. Az egyetlen szépséghibája ennek a mézeskalácsházikónak talán csak a 12 négyzetméteres alapterülete lehetett.

Egy kaszttal feljebb álltak a Lengyelországból érkezett nyaralók, melyek a teljes berendezésen túl még hűtőszekrénnyel, gázkályhával és angol WC-vel is fel voltak szerelve 41 600 forintért (gépészet nélkül 28 210 volt az ár). A kínálat csúcsán a szovjet gyártmányok álltak, melyek 25 négyzetméteres alapterületű változatban 47 000 forintot kóstáltak, igaz ezek voltak a legjobb minőségűek és felszereltségűek is. Persze a felszereltség nem volt mindenki számára vonzó, hiszen sokan rendezték be a nyaralóikat otthonról vagy valamelyik állami cégtől leselejtezett bútorokkal, konyhagépekkel. Ki ne emlékezne az M7-esen vánszorgó kanapét, széket, hűtőszekrényt és a családot is szállító telekjáratokra...

Ha a faházat már kiválasztotta a reménybeli nyaralótulajdonos, akkor már csak a megfelelő telekről kellett gondoskodnia, ami szerencsés esetben a kisebb kiadást jelentette. A 60-70-es évek fordulóján ugyanis még nagyobb számban fordultak elő állami parcellázások, ahol aránylag olcsón lehetett víkendtelkekhez jutni. 1972-ben a telkek átlagára Siófokon 1500-2000, az Ezüstparton 500-1000, míg a kevésbé frekventált településeken 500-700 forint volt négyszögölenként. Egy villatelek akkoriban általában 200 (700 Nm), a hétvégi pedig 80—140 négyszögölt (288-500 Nm) jelentett.

            Persze ezek az árak a többség számára egyre inkább csak az elméleti lehetőség kategóriába tartoztak, ahogy egyre ritkábbakká váltak az új parcellázások. A kevés fennmaradó telek a hetvenes évek közepére már inkább a jobb kapcsolatokkal rendelkező elvtársak birtokába kerültek. Ráadásul a telekspekulációk is mindennapossá váltak, ami ellen a 72-ben hozott törvény sem használt semmit. E szerint ugyanis a több telekkel rendelkező tulajdonosok csak egyet tarthattak meg, és a többit el kellett adniuk, különben elárverezték azokat, ráadásul azon az egyen is két éven belül építkezni kellett.

            A hetvenes évek közepére bizony a jobb helyen lévő nyaralókat már általában 200 000 forint körüli áron lehetett megvásárolni a tulajdonosoktól, de akadt olyan is, aki 700 000-ért hirdette a sajátját. Indoklása szerint a telek egy ősfenyvesben helyezkedett el, és ez indokolta volna a félmilliós felárat. Valójában azonban egy egyszerű ERDÉRT házas földdarabról volt szó, melyen négy aprócska fenyőfa álldogált...

A bejegyzés trackback címe:

https://toretro.blog.hu/api/trackback/id/tr9114152387

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

RTB 2018.08.01. 11:16:37

bár nem teljesen fa, de készültek még az úgynevezett betonyp panelből is házak.
bővebben itt: koos.hu/2008/11/28/keszhazak-volt-egyszer-egy-betonyp-fahaz-1/

A mienk 1984-ben épült fel, ma is áll, használjuk rendszeresen. KApott egy külső szigetelést, festést, meg egy kis tégla bővítést is. Kívülről már úgy néz ki, mint egy téglaház.

Girhes Joe 2018.08.01. 14:09:25

1,6 méteres Erdért szendvicspanelből mi is építettünk miniházat (csak kiegészítő épületnek, tehát pl. konyha nélkül), 15 négyzetmétereset, azaz egész biztosan nem a 43 volt az elérhető minimum, csak azt árusították egységcsomagban (ehhez ha jól számolom 4x4 panel kell kívül, szemben a mi 3x2-nkkel). Szerintem elvben 4 darab panelből egy 2,5 négyzetméteres őrbódét is simán össze lehetett rakni. :D A szigetelőképessége persze mese habbal, gondolom valami elvi számításokkal hozták ki a rétegek fizikai paramétereiből. Az oké, hogy bármilyen könnyűszerkezetes házhoz hasonlóan a közvetlenül rásugárzó napot nem bírja (1-2 óra alatt belülről is meleg lesz a fal), de hidegben sima hőátadással is elég könnyen hűl, mert tele van hézagokkal és hőhidakkal, nem tömör benne a hungarocell. És akkor ehhez még adjuk hozzá, hogy akkora résekkel lehetett csak összeilleszteni, hogy az erre a célra árusított 2 centi széles takarólécek nem voltak elegendőek rá, 4 centiseket kellett felszögelni, hogy mindenütt takarjon. Mondjuk ez a ház is áll és használatban van. :)

Beer Monster 2018.08.01. 14:09:33

Ne feledjük, hogy ezeket a telkeket nagyon sokszor még 2 vagy 4-felé osztották, és létrejöttek a még ma is létező, egymás nyakán lévő házikók, ikerházak, viskók és zsebkendőnyi kertek, közös vagy részben közös használattal.

CSOKKI MÁLNA 2018.08.01. 14:09:50

Az agárdi kempingben laktam ilyenekben néhány nyáron..Rögtön beugrott a löncshús, májkrém, különleges vagdalt szentháromság..:)

Toymao 2018.08.01. 14:10:05

A legkisebb méret, nem 43 m2, hanem 26 m2 + 5 m2-nyi fedett terasz rész (természetesen a terasz lehetett nagyobb, de eddig ért a tető. Nekünk ilyen van a mai napig, '77 óta áll. :D
A következő méret volt a 43. :)
Ezek a házak tulajodnképpen 1,6x1,6 alapterületű négyzetelemekből (alapegységekből) álltak össze, a miénk az egy 3x1 alapegységnyi kis szoba, egy 2x2 alapegységnyi nagyszoba, 1x1 fürdő, 1x2 és 2x1 fedett terasz. (Tulajdonképpen egy 3x4 alapegységnyi ház volt, amiből 2x1-et kivettek a terasznak.)

Szarazinda 2018.08.01. 14:10:27

Azaz nagyon szerencsés eset kellett legyen, ha a telek volt a kisebb kiadás, akartam mondani. A 70 cm téglafallal egyenértékű szigetelés? Ha úgy is lett volna, a nyílászárók miatt nem lett volna semmi jelentősége, de maguk a panelek sem voltak a közelében egy téglafalnak, pláne egy 70 centisnek.

Szarazinda 2018.08.01. 14:10:42

Nagyon szerencsés eset lehetett, ha a telek megvásárlása volt a nagyobb kiadás, ha csak az 1500 ft-os négyszögöl árakkal számolunk, egy 100 négyszögöles kicsi telek is 150e volt.

Elvtársi kapcsolatok nélkül, frissen parcellázott Dunakanyarban lévő telkünktet mi 1978-ban 60 ezerért vettük amúgy. Erdért 43 ment rá.

Ja, meg voltak a csehszlovák tátra faházak is, az is nagyon népeszerű volt.

kisház 2018.08.01. 15:10:41

Dombóváron is gyártottak faházakat. Ezek korábban pozdorjához hasonló panelokból készültek. Még a kilencvenes évek elején is gyártottak belőle. Nekünk 1977 óta megvan. 1994-ben külső szigetelést kapott. Azóta is minden nyaramat itt töltöm. 30 négyzetméteres, egy nappaliból, két hálófülkéből, egy főzőfülkéből és egy apró fürdőszobából áll.

multi47 2018.08.01. 20:38:38

Nekünk a ráckevei Dunánál jutott egy 70-valahány négyszögöles vízparti telek, a Soproni Tanulmányi Erdőgazdaságtól vásároltunk egy 27 m2-es faházat, ma is áll, sajnos már nem a mienk. Közel 40 évig élveztük.

gyuroveri 2020.05.14. 14:14:42

Üdv!
Erről a posztban említett házikóról van valakinek bővebb infója (márkanév, típus, fotó)?
"Ezek közül jócskán akadt olyan, mely árban – igaz minőségben is – az ERDÉRT gyártmányok alatti sávban mozgott. 1969 például a legolcsóbb, teljesen felszerelt víkendház 20 370 forintba került éjjeli- és ruhásszekrénnyel, asztallal, mosdóállvánnyal, székekkel és 4 műbőrborítású gumimatracból kialakított fekvőhellyel. Az egyetlen szépséghibája ennek a mézeskalácsházikónak talán csak a 12 négyzetméteres alapterülete lehetett."
Köszönöm!
süti beállítások módosítása