Amikor a kenesei vasútvonalat a vízbe építették

2018. október 09. - drkardos

A kenesi löszfallal mindig csak a baj volt, de az ifjú magyar mérnökök költséget és munkaerőt nem kímélve megoldották a problémát.

kenesevonat1.jpg

Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Történeti Fényképek Gyűjteménye 

A Kenese és Fűzfő közötti löszfal gyakran okozott gondot a két város közötti közlekedésben. 1869 és 1946 között öt nagyobb földcsuszamlást jegyeztek fel, melyek közül több is komolyan megrongálta az utat, majd 1907-es átadása után a vasútvonalat is. 1913-ban félmillió köbméter föld zúdult le a hegyoldalból és harminc méterrel tolta odébb a síneket, az első reggeli vonat pedig a tóba borult. Egy évvel később a hegyomlás gyakorlatilag csomót kötött a sínekre és ebben az esetben ugyan a töltés megfogta a mozdonyt, de azt így is az oldalán fekvő pozícióból kellett kimenteni. 1937-ben újabb kisiklás. Ekkor a föld egymásra tolta a két, párhuzamosan futó sínpárt. A hegy pedig folyamatosan mozgott tovább a Balaton felé. Ezen az sem segített sokat, hogy a 40-es évek közepén anyagiakat és munkaerőt nem kímélve megkísérelték megerősíteni a löszfalat. Szükség volt a helyzet végleges és megnyugtató rendezésére.

            Az építési hatóságok először azt mérlegelték, hogy milyen hatással lenne, ha a vasútvonalat a hegy másik, Balatontól távolabbi oldalán vezetnék el, ám ezt az elképzelést elvetették. A magyar tenger központi üdülőhellyé fejlesztése akkoriban indult útjára és ebbe a koncepcióba nem fért bele a vízparttól komoly távolságban futó vonat kialakítása. Szintén felmerült a teljes hegy elhordásának ötlete, ám a hatalmas földmennyiség elszállítása és elhelyezése nem ígérkezett egyszerű feladatnak. Ekkor született az idea, hogy a leghatékonyabb megoldás, ha a síneket biztonságos távolságba helyezik a veszélyektől. A bökkenő csak az volt, hogy a vonal a löszfal és a tó közötti szűk helyre volt beékelődve, így elmozdítani csak egy irányba lehetett: A Balatonba!

kenesevonat2.jpg

Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Történeti Fényképek Gyűjteménye 

 

            Akármilyen furán is hangzik az elképzelés, valójában igazán zseniális. A partvonaltól 120 méteres távolságban egy töltést építenek a vízbe, melynek alapját a hegy anyaga adja. Az ötletet pedig tett követte és 1958-ban meg is indult az építkezés. Az áthelyezéshez 3,2 kilométer hosszan építettek több, mint 3 méter magas töltést, összesen 100 ezer köbmétert is meghaladó mennyiségű kő, homok és sóder felhasználásával. Az első lépcsőben a hegy oldalába egy 37 méteres csúszdát építettek, így több, mint 3,5 kilométernyi kerülőutat megúszva azonnal a munkaterületre tudták csúsztatni a kibontott anyagokat. Az építkezésen 28 dömper és több, mint száz munkás dolgozott éjjel-nappal, télen-nyáron, több, mint két éven keresztül. Ezek a kubikusok gyakran viccelődtek azzal, hogy a legtöbb ember csak egy vagy két hétre jut el a Balatonhoz, miközben ők egész évben itt nyaralnak és nem is túloztak nagyon. A számukra felépült munkásszállót ugyanis úgy tervezték, hogy a munkálatok befejezése után, mint üdülőtelep működhessen tovább. Így a dolgozók valóban egy üdülő kényelmében pihenhették ki a meglehetősen fáradságos munkát.

            Az építés a meder kikotrásával kezdődött. A talajról az összes iszapot el kellett távolítani és azt az eredeti partvonal (nagyjából a Gesztenyefa sor vonalában) és a töltés között keletkezett résbe szivattyúzták be. Ezek után kezdték el több rétegben lefektetni a földet és a kőanyagot. Mivel az eredeti hegy nem adott megfelelő mennyiséget, így Badacsonyból, Almádi környékéről és több más helyről is uszályokon hordták a töltőanyagot. Eleinte egy környékbeli bánya megbízásában gondolkodtak, ám egyet sem találtak, amely elvállalt volna egy ilyen volumenű megbízást. Mivel az építési munkálatok télen is folytak, így eleinte ideiglenes jégtörőkkel védték az akkor még félkész építményt. A befejezés előtt ezeket eltávolították és a tó körül több helyen látható beton-kő fallal borították be a víz felőli részt, hogy a hullámzás ne legyen képes alámosni az új töltést.

            Az új nyomvonalú vasútvonalat végül 1962, augusztusában adták át. A munkálatok összes költsége elérte a 70 millió forintot, vagyis annyiba került, mint egy luxusszálloda. Ráadásul hatékonyságot növelő ötletekkel (mint például a hegyoldalba épített csúszda) így is közel 5 milliót sikerült lefaragni az eredeti költségvetésből.     

A bejegyzés trackback címe:

https://toretro.blog.hu/api/trackback/id/tr8614290393

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

miért nem lehet normál nevem 2018.10.10. 21:04:32

Jó cikk!
De milyen jó lett volna képeket is látni a Balatonban futó sínekről...

yaffa · http://www.yaffa.blog.hu 2018.10.10. 21:33:15

@miért nem lehet normál nevem: Mivel most is pontosan ott futnak a sínek, ráadásul mellette megy a 71-es út is, ezért ha személyesen nem is mész le, de utcaképen meg lehet nézni. Kenese és Fűző között teljesen a parton fut a sínpár, mellette a főút. Jobbra-balra susnyás...

Beer Monster 2018.10.11. 10:32:52

Most hova fogják építeni a körvasútat Akarattyától délen?

Hurrá Torpedó · http://www.youtube.com/watch?v=br-D7UneS0E 2018.10.11. 11:31:36

szerintem a cikkben a dátumokkal valami nem stimmel. a vasút korábban került a balatonba fűzfő és kenese között. Most csak hirtelen ezt a képet találtam, de múltkor szembejött egy másik is, és úgy rémlik, ott is az 1910-es évek közepén készült a kép a töltés építéséről.

http://www.fortepan.hu/?view=all&lang=en&tags[]=Balatonf%C5%B1zf%C5%91

drkardos 2018.10.11. 11:41:08

Kedves Torpedó! Valóban a 14-es baleset után is építettek egy ideiglenes, elkerülő töltést, amíg nem lehetett a közlekedést helyre állítani. A kor technológiája azonban még nem tette lehetővé egy végleges, Balatonban vezetett sínpálya kialakítását. Ahogyan a cikkben is írtam, még 1946-ban is történt olyan omlás, ami megrongálta a pályát és ezután döntöttek a fentebb vázolt megoldás mellett.

Hurrá Torpedó · http://www.youtube.com/watch?v=br-D7UneS0E 2018.10.11. 12:23:52

@drkardos:
Aha, köszönöm. nem gondoltam volna hogy az ideiglenes, és nem végleges megoldás volt.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2018.10.11. 12:23:59

@miért nem lehet normál nevem: A kb száz évvel ezelőtti csuszamlásról és helyreállítási munkákról tucatnyi fotót találsz a

hungaricana.hu/hu/

portálon, ahol is a kereső mezőbe beírod hogy: Balatonkenese löszfal

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2018.10.11. 12:24:54

@miért nem lehet normál nevem: Adok egy linket.

mapire.eu/hu/map/cadastral/?layers=osm%2C3%2C4&bbox=2009779.1845567622%2C5948763.99922695%2C2012803.2244882947%2C5949719.462080514

A "teljes képernyő" gombra kattintás után kb. azt a szakaszt látod a térképen, ami a Balatonban épült. Az "átlátszóság" csúszkával tudsz váltani a régi kataszteri térkép szerinti partvonalra illetve a mai állapotot mutató OSM térkép nézetre. Jó nézelődést kívánok.

BéLóg 2018.10.11. 21:39:52

Jó cikk, tetszett.

bóbita0729 2018.10.15. 21:43:50

Ember feletti munka volt, de csodálatos az eredmény, nagyon tettszik ahogy a régi időkben még voltak dolgos emberek is hozzá.

Aurevol 2018.10.15. 22:35:50

Az üdülőhelyi fejlesztés klasszikus propaganda etetés. A valóságában Almáditól keletre szándékosan nem voltak szállodaépítések, és az üdülőt is kizárólag megbízható körök kaptak (párt-, honvéd-, köztisztviselői üdülő), Fűzfőn pedig semmi nem épülhetett. Vasútvonal szempontból is a kritikus szakasz az Akarattya - Fűzfő volt, de Fűzfő - Tapolca "üdülőhelyi" forgalma gond nélkül kiszolgálható lett volna más irányból. A löszfalas szakasz hadászati szempontból volt fontos, ugyanis a löszfal természetes védelmet nyújt keleti irányból légitámadás ellen a part részére. Ráadásul a dombtetőről jól védhető a szakasz a nyugatról támadó gépekkel szemben is. Kenese és Fűzfő vasútálomásai mozgósítási központok voltak egészen 1992-ig. A lőporgyár miatt kiemelt stratégiai jelentősége volt, hogy Fűzfő minél több vasútvonalon elérhető legyen, ez volt amikor négy vasúti kijáratot, és két országos fővonlat jelentett. Almádi - Veszprém kisvasút mellett huszárezred állomásozott a lőporgyár védelmére. A veszprémi, és később Szentkirályszabadjára helyezett reptér is a lőporgyár védelmét szolgálta.

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2018.10.18. 05:39:26

Kenese - nem megy oda a fene se... :D
Szegény öreganyámék mennyit mondogatták.
Kenesén nyaraltam minden nyáron, vagy 30 évig.
Érdekes volt, köszönet.
Manapság kábé függőleges a löszfal helyenként, alatta meg nyaralósor húzódik.Egy pár éve voltunk fent legutóbb, én erősen fosnék ott ingatlant üzemeltetni, kb több száz tonna föld árnyékában.