A részeges gyepűvédők vidéke, avagy a balatoni helységnevek titkai

2018. október 26. - drkardos

Ma már természetesnek vesszük a balatonfűzfői Tobruk vagy Aliga neveit és nem gondolunk sem líbiai háborús harcokra, sem dőlöngélő részegekre e településnevek hallatán. Kis időutazásra hívjuk hát a kedves olvasót, amelyben bekukkantunk a balatoni helységnevek többszáz éves vegykonyhájába.

nevek1.jpg

Fotó: Fortepan/ Kotnyek Antal

 

Hosszú évtizedek óta próbálják nyelvészeink letagadni a Balaton szó szláv eredetét, mert különösen Trianon után nehezen emésztette meg a magyar, hogy a legnagyobb tavunk nevét bizony nem az őseink találták ki. Azóta persze bebizonyosodott, hogy sem Baál istenséghez, sem egyéb latin szavakhoz nincs köze a Balaton elnevezésnek, amely szlávul mocsaras tavat jelent. Fehrentheil-Gruppenberff László lovag szerint állítólag még egy ősi szláv primivera hercegség is létezett e tájon, amely számos egyéb település nevében ott hagyta nyomát, így például a Tihany nevet is innen eredeztethetjük.

Köztudott, hogy a Tihanyi alapítólevél a petra és tichon kifejezéseket említi, amely a XIX. századi nyelvészek szerint itt, az itt letelepedett görög-keleti szerzetesekre utal. Előbbi görögül ugyanis odút, barlangot jelent, így utalhat az akkoriban a hegy oldalába vájt szerzetesei barlanglakásokra is, míg utóbbi egy görög igenév, „(aki) célba ért; (aki) célba talált” jelentéssel.

nevek2.jpg

Tihany

Fotó: Fortepan

 

A modern szakértők viszont a korábban említett szláv eredetet valószínűsítik inkább, így a Ticho szláv személynévből és a ticha „csendes” jelentésű melléknévből eredeztetik a félsziget elnevezését.

Sokkal prózaibb például Balatonöszöd vagy Balatonszemes néveredete. Várkonyi Imre, aki teljes Somogy megye helységneveit végigvette egyik munkájában, előbbit a magyar ősz melléknévből, míg utóbbit a szem köznévből származtatja. Sokak szerint Balatonszemes környékén voltak a legnagyobb gyepűvédő őrszem tornyok, és ebből maradt egyszerűen a szemes kifejezés. S ha már a környéken kalandozunk, ne hagyjuk ki Balatonszárszót sem a sorból. Ez az elnevezés egy sima összevonással keletkezett a szárazaszó összetett szóból: utóbbi egy régi magyar szó, amelynek jelentése völgy, így szárszó egyszerűen száraz völgyet jelent.

Mindezeknél jóval izgalmasabb Balatonaliga nevének eredete, amely egy közeli csárdáról Aligáll-ról kapta a nevét. A középkorban rendszerint az ivóknak és a csárdáknak nem igen volt saját tulajdonneve, viszont a köznép szívesen ragasztott rájuk gúnyneveket, mint például csiribiri, aligáll, libadöglő, ebakaratja stb. Szóval a kedves vendégek többsége, aki betért a szóbanforgó csárdába, kis idő elteltével már alig állott a lábán, így a vendégfogadót elkeresztelték Aligállnak. Arról nem szól a fáma, hogy később a nevet átvevő aligaiak mennyire feleltek meg a részeges elnevezés szellemiségének, az biztos, hogy a párt kedvenc aligai szállodájában mindig is szívesen fogyasztottak alkoholt.

            Még kacifántosabb története van a balatonfűzfői Tobruk elnevezésnek.

nevek3.jpg

A névadó térség. Szerencsére a fűzfői Tobruk nem emlékeztet rá...

Forrás: wikipedia

Történt ugyanis, hogy a fűzfői Hazai Papírgyár Rt. vezetése 1939-ben elhatározta, hogy lakásokat épttítet a kulcsszerepet betöltő alkalmazottai részére, persze titokban. Így az adott év nyarán megvásárolták a vörösberényi Csebere-dűlőt és alig 24 hónap alatt felhúzták a lakásokat. Mindeközben azonban kitört a II. Világháború, amelynek elején a legnagyobb harcok a líbiai Tobrukban zajlottak, be is számolt róla a korabeli sajtó rendszeresen. Így aztán, amikor a papírgyári igazgatót kérdezték, hogy éppen hova indult, az titkolva a nemes projektet, csak ennyit mondott Tobrukba. Mások szerint nem az igazgatótól, hanem a sofőrjétől származik a Tobruk név, aki idegenlégiósként Afrikában is megfordult, és a hasonlósága miatt ("Ez éppen úgy néz, ki mint Tobruk!") nevezete el ekképpen a területet.

Természetesen a legtöbbször a települések természeti vagy mezőgazdasági adottságaikről kapják nevüket. Így például a szomszédos Balatonalmádi egyszerű magyar tulajdonnév, és olyan helyet jelöl, ahol régi idő óta almákat termesztenek. Az Almádi szóval egyébként 1519-ben találkoztak először a nyelvészek, Kisberény helység puszta szőlőhegyét nevezték így, amely később átragadt az itteni falura is.

A bejegyzés trackback címe:

https://toretro.blog.hu/api/trackback/id/tr1714322957

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.