A Palma gumimatracok állítólagos világhíre

2018. november 30. - drkardos

Cikkünkben utána járunk, hogy valóban világhírűek voltak-e a Palma matracok, mi vitte őket sikerre, és végül mi okozta a bukásukat.

palma1.jpg

Fotó: Fortepan/ Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény 

 

A Kádár-kori Balaton nyarai elképzelhetetlenek lettek volna a jellegzetes piros-kék matracok nélkül. A Palma név hallatán ma is szinte mindenkinek, aki az előző rendszerben már élt, ezek a vízi alkalmatosságok jutnak eszébe. Hogy itthon mennyire népszerűek voltak a Taurus gyártmányai, arra elegendő példa, hogy a magyar nyelvben ma is gumimatracként hivatkozunk a felfújható strandeszközökre, holott már régen nem gumiból készülnek. Több korosztály imádta, gyűlölte és használta ezeket a matracokat, és mindannyian tisztában voltak vele, hogy egy világhírű terméket tartanak a kezükben. De vajon tényleg így volt?

A Taurus Gumiipari Vállalat 1957-ben dobta piacra a Palma márkanév alatt az első gumimatracait. Az akkoriban még nem túl elterjedt strandcikk azonnal keresett termékké vált, és hamarosan megindultak a külföldi szállítások is. Bár a kommunista propagandától nem állt messze az ország eredményeinek erőteljes felnagyítása, a Palma matracok esetében korántsem nevezhető túlzásnak világhírről beszélni. A hetvenes évek közepére valóban a világ számos országában forgalmazták sikerrel a jellegzetes szagú és ízű (aki szájjal is fújt fel ilyen matracot, az bizonyíthatja) termékeket.

Bár a legnagyobb vevőnek mindig az NSZK számított, mennyiségben nem sokkal maradt el tőle az Egyesült Államok sem (Milyen kellemes látvány lehetett egy lágyan ringatózó piros-kék Palma Malibu partjainál).

palma2.jpg

Fotó: Fortepan/ Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény 

 

Ez utóbbi azért is nagyon jelentős tény, mivel Amerika akkoriban 25 százalékos importvámmal sújtotta az Európából érkező termékeket és ennek ellenére 1976-ban 210 ezer darabot rendeltek a Taurus ottani partnerei. Emellett azonban összesen 50 országba kerültek jelentősebb mennyiségben Palma gumimatracok. Európán belül komoly piacnak számított Franciaország, Svájc, a Benelux-államok, Svédország, Olaszország, Jugoszlávia és Anglia, de komolyabb megrendelő volt Ausztrália is. A vevők között szerepelt Kolumbia és az afrikai földrész északi országai is, élükön Algériával.

A siker nagyságát jól példázza, hogy 1976-ban a Taurus 8,6 millió dollárt kasszírozott kizárólag a matracok eladásából, ami 1,2 millióval volt több az egy évvel korábbi eredménynél, ráadásul ennél lényegesen magasabb is lehetett volna az összeg, ha a magyar gyártó megfelelő mennyiséget képes előállítani. A megrendelések ugyanis 2 millió matracról szóltak, míg a gyár teljes kapacitásával is csupán 1,6 millió darabot tudott előállítani. Hogy mi volt a siker titka? Egyszerű: ezek a matracok – eleinte – kiváló minőségben készültek.

Ebben az időszakban a gyárhoz befutó reklamációk mennyisége az eladott darabszám alig fél százalékára rúgtak, holott a felfújható kempingcikkek piacán az általános érték 4-5 százalék volt. Ez a kiváló eredmény a szigorú ellenőrzésnek is köszönhető volt. Minden elkészült matrac egy felfújt állapotban zajló 12 órás légtartási teszten és egy átvilágításos szövetellenőrzésen ment keresztül, csomagolás előtt. Így lehetséges, hogy 1976-ban egy nemzetközi minőségvizsgáló bizottság minden paraméterben világszínvonalúnak találta a magyar matracokat, és a végső rangsorban olyan márkák elé helyezte, mint a Semperit vagy a Pirelli, míg a japán márkák 20-30 százalékkal kevesebb pontot kaptak a vizsgált jellemzőkben.

A zajos siker 1982-ben érte el a csúcspontját, amikor összesen 10 millió dollár értékben sikerült Palma matracokat exportálni, ám ekkor már megkezdődött a lassú rothadás, és ezt az eredmény már megközelíteni sem sikerült többé. Sajnálatos módon az addigi sikertermék is a szocialista valóság áldozatául esett. Míg a hetvenes évek közepén az eredeti technológia (szövettel leragasztott gumi) még a minőséget garantálta, addigra a 80-as évekre már elavulttá vált. Bár 1985-ben a konkurens csehszlovák, lengyel és kínai termékek csak 10-15 százalékkal voltak olcsóbbak, ez a különbség folyamatosan nőtt. A Palma egyre inkább a minőséget kereső, és azt megfizetni képes kisebbség kedvelt termékévé vált, míg az emberek legnagyobb része a könnyebben szállítható és tárolható, de cserébe egy-két idény után kidobásra kerülő dömpingárukra szavazott.

Mentségére szóljon a Taurusnak, hogy a problémát ők is időben felismerték, de tenni nem tudtak ellene. Bár látták, hogy a szövettel borított gumimatracokra mind kisebb az igény, egy komolyabb technológiai váltásra a vállalat képtelennek bizonyult. A nyolcvanas évek derekán Magyarországon szinte teljesen megszűnt a könnyűgép-gyártás, így a Gumiipari vállalathoz hasonló mamutok csak saját berkeiken belül, kézműves módszerekkel tudták úgy-ahogy fejleszteni a gépparkjukat. Bár egy ideig kísérleteztek néhány újítással (pántokkal felszerelt, fotellé összecsukható matrac, nagyobb megrendelésnél egyedi szín és mintázat), azonban ezek már nem tudták megváltani a világot.

palma3.jpg

Fotó: Fortepan/ Umann Kornél

 

Ráadásul a gyártáshoz használt és a teljes költség túlnyomó részét kitevő szövet ára is folyamatosan emelkedett, így árcsökkentésről szó sem eshetett. Ennek hatására pedig – többek között – az eladások nagyrészét kitevő NSZK piac 1986-ra már csak a korábbi mennyiség alig harmadára adott le megrendelést.

Ahogyan az ilyenkor történni szokott a gyengébb eredmények okozta bevételkiesés és a normák alulteljesítése okozta folyamatos stressz egyre inkább meglátszott a termékek minőségén is. A 80-as évek második felében a reklamációk száma rohamosan megugrott, és már a komoly hazai partnernek számító Kölcsönző Vállalat is egyre elégedetlenebb lett. Állításuk szerint a korábban 5-6 évig kifogástalan matracok erre az időszakra olyan silány minőségűek lettek, hogy már az első szezon végére (kb. három hónap után) menthetetlenül szétfoszlottak. A gyár persze meg próbálta kimagyarázni a helyzetet, a szövetgyárak hanyag munkájára és a trópusi kaucsukültetvényeken tomboló esős időre(!) kenve a problémákat, ez azonban a vevőket nem nagyon hatotta meg. A rendszerváltást megelőző időszakra a Palma matracok és a Taurus többi gyártmányának jó része visszavonhatatlanul elavulttá vált, a vállalat pedig csődközeli állapotba jutott.

 

Ha retró mániásoknak, kvíz mágusoknak vagy csak saját magának keres karácsonyi ajándékot, vessen egy pillantást a Tó-retró blog 2019-es falinaptárára! 

A bejegyzés trackback címe:

https://toretro.blog.hu/api/trackback/id/tr5214405558

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Fazakas László 2018.12.02. 06:57:20

Nekem is voltak Palma gumimatracaim, még a Rákóczi úton (az Astoriához közel) vettem egy - akkoriban sporteszközöket árusító - kisboltban. Ott vásároltam később /akciósan/ a 2 személyes sátramat is - amely valójában máig megvan.
Aztán - a Palmák szépen kezdtek kiszáradni, kilyukadozni és lazán szétmenni.
Bár gyárilag javító foltkészletet adtak hozzá, mára csak a dugója maradt belőle. Az valamivel tartósabbnak bizonyult a matracnál.
Aztán a hetvenes évek végén Lengyelországban vettem gumimatracot, ami valamiért a magyar Pálmánál jóval olcsóbb volt, de jóval tovább is bírta időben (az akkor vásárolt sárga színű lengyel gumimatracom máig megvan. S bónusz-ként a hozzá adott gumihevederekkel - elég könnyedén össze lehet kapcsozni fotellá.)

p4t 2018.12.02. 08:26:02

Én még idén ősszel, használtam a Palma matracom. Semmi gond nincs vele. Szóval 1:1 eddig. :)

ötköb 2018.12.02. 09:11:01

Még mindig emlékszem a reklámra:
"Megvalósul álma ha matraca Pálma"
Egyébként a Népköztársaság útján a Wimpassing nevű üzletben lehetett kapni sokáig. Ez a bolt ott volt az akkori egyetlen autószalon közelében. Persze az nem olyan mai féle autószalon volt, inkább csak egy bemutató terem, ahol ott volt az éppen"kapható" 3-4 típus.

user friendly 2018.12.02. 15:21:15

@p4t: nekem is van egy, kempingezéshez használjuk. úgy 3-4 naponta kell bele egy kis plusz levegő, de ezen kívül teljesen használható, még foltozni se kellett.
2:1 :)

szani12inda 2018.12.02. 15:21:31

A 2. bekezdésben az 1957 inkább 1975 lesz.
Már csak azért is mert a Taurus Gumiipari Vállalat 1973-ban jött létre.

Természetesen nekünk is volt annó Pálma matracunk és emlékeim szerint jó pár évig bírta, igaz az évi egyszeri pár napos használat azért nem terhelte le nagyon.

Snoopyzit29 2018.12.02. 15:21:48

Gyerekként sok időt töltöttünk a Balatonnál (később oda is költöztünk), szóval én sok-sok-sok ilyen matracot láttam, volt nekünk is sok belőle. A családban, rokonok között a mai napig úgy emlegetjük, mint "A MINŐSÉGI" matracot. Akárhányszor veszünk egy mostani matracot, kb. pár használat múlva mindegyiknek lesz valami baja és akkor egyszerre sóhajtunk fel, hogy... "Bezzeg a régi matracok..."

Tavaly volt egy ilyen történet, hogy valaki kivitt a partra egy ilyen matracot és rendesen mentek hozzá oda az emberek megkérdezni, hogy hol vette meg ilyenek. Szóval szerintem a minőségi cuccra lenne igény most is, de az idő eljárt felette el kell fogadni.

szani12inda 2018.12.02. 15:21:53

illetve belegondolva az 1957 stimmelhet, csak a Taurus nem létezett még akkor , hanem a Pálma Gumigyár gyártotta a matracokat

Mad Marx 2018.12.02. 20:31:09

pár éve még lehetett kapni az auchanban hasonlót, ugyan az made in china volt, de szintén szövet külső réteggel, ami sátrazáskor igazi luxuskörülményeket tud teremteni, mivel nem csúszik el rajta a pokróc

gaszton42 2018.12.02. 20:31:40

Nálunk az alapiskolában votak sátrak és matracok, a sátrak is azok a klasszikus alumíniumvázas, vászon, jó nehéz példányok, ezeket nem csak az iskol használta a saját programjaihoz de ki is lehetett kölcsözni, volt osztályfőnökömnél volt a sportszertár kulcsa ezért nem volt gond nyaranta táborozáshoz kikölcsözni.egészen az egyetem végéig rendszeresen kölcsönöztük úgy gondolom legalább 15-20 évig eltartottak, a sátrak viszont sokkal gyorsabban mentek tönkre, viszont cserébe a használatért mindig kijavítva adtuk vissza, a matracok viszont ugyanazok az egyik oldalukon piros-fekete kockás verziók voltak, párszor már javítva , de sokkal többet bírtak a sátraknál. persze ne mondjam le azokat sem, a nagy súly mellett sokszor éltem bennük tul komoly vihart is amikor a mellettem felvert vadiúj pihekönnyű sátrakat elvitte a víz vagy legalábbis csúnyán beáztak és hozzám kéredzkedtek be a hontalanná vált tulajdonosok.

gigabursch 2018.12.04. 19:40:44

Aki vizitúrázik (ahol a kenu a nagyobb tömeget elbírja) nagyon is tudja, hogy egy jó matrac fényévekkel veri a polifoam aláfekvőket.

holdlányka 2018.12.09. 07:33:05

Na meg a hozzávaló jellegzetes "félgumilabda" lábpumpa is emlékezetes...