Rákosi miatt verseng ma a Télapó és a jézuska

2018. december 21. - füredianna

Piros usankás gyedmaróz hozta az ajándékokat a gyerekeknek a vállalati fenyőünnepen, miközben a falusi családok titokban éjféli misére mentek.

 58457.jpg

Forrás: Nagy Gyula/Fortepan

 

Kisgyerekként sokszor nem értettem, hogy a Télapó és a Mikulás miért jön el ismét karácsonykor, hogy ajándékot hozzon és, hogy a szüleim viszont miért hivatkoznak a Jézuskára, mint ajándékosztóra, ha az iskolában mi a Télapót várjuk a feldíszített fenyő mellett. Az pedig már végképp ködös volt, hogy az ajándékozás miért szenteste történik, és miért nem karácsony másnapján. Akkor még nem is sejtettem, hogy ennek a nagy kavarodásnak az egykori pártvezetés volt az oka, aki szerette volna a legfontosabb keresztény ünnep, a karácsony hagyományait megváltoztatni. Így alakulhatott ki, hogy az iskolában, a munkahelyeken mindenhol fenyőünnepet tartottak egészen a rendszerváltásig, ahol a télapó ajándékozta meg a legjobb úttörőket és kisdobosokat, viszont családi körben mindenki a Jézuskát várta karácsonykor. Hát ilyen kettős volt ez az ünnep az elmúlt rendszerben, persze ennek ellenére mind a gyerekek, mind a felnőttek imádták. Különösen a 70-es évektől, amikor a Kádári gulyáskommunizmus megalapozta a bőséges karácsonyi vacsorák lehetőségét, és a sok-sok ajándékot a fa alá. Dúskált ilyenkor a magyar minden jóban: halászlé került az asztalra töltött káposztával, sült malaccal és bejglivel. Mindenki örülhetett az ajándékba kapott Hélia-D vagy Fabulon kozmetikumoknak, Trapper farmernak, Alföldi cipőknek, Tesla lemezjátékoknak. Már senki nem emlékezett azokra a kommunista időkre, amikor még ünnep sem volt a karácsony.

 40997.jpg

Forrás: Baráth Endre/Fortepan 

 

1949-ben, Rákosiék ugyanis valódi kultúrharcot hirdettek a legjelentősebb szakrális ünnep, a karácsony ellen. Megbízták a párt kulturális bizottságát, hogy dolgozza ki azt a módszert, amivel majd az emberek elfelejtik a karácsonyt. Először próbálkoztak a szovjet mintákkal. Ennek jegyében december 21-e, Sztálin születésnapja vált legjelentősebb évvégi ünneppé, akit egyfajta megváltóként illett ünnepelni. Ráadásul karácsony másnapját munkanappá nyilvánították, mondván a fejlődő gazdaságnak nem jót tesz, ha decemberben, az évvégi hajrában ilyen sokáig otthon marad a munkásember. A munkahelyeken és az iskolákban pedig megjelent a fenyőünnep a maga kellékeivel. Az ajándékokat a gyerekeknek az orosz „Gyedmaróz, azaz magyarul Télapó hozta, akit énekkel és feldíszített, vörös csillagcsúcsot hordozó fenyőfával kellett fogadni. Igen rossz szemmel nézték, ha valaki bátorkodott elmenni az éjféli misére, sok helyen még magát a misézést is megtiltották. Sokak szerint szimbolikus jelentősége volt annak is, hogy karácsony napjához számtalan kommunista diktatórikus lépés fűződik. 1949. december 24-én hozták létre például a független ÁVH-t és két nappal később 26-án elfogták a magyar katolikus egyház vezetőjét, Mindszenty Józsefet is. A karácsony tradicionális keresztény hagyományai teljesen visszaszorultak a magánszférába, így maga az ünnep ténylegesen meghitt családi eseménnyé vált.

66404.jpg

Forrás: Magyar Rendőr/Fortepan

 

Az 1956-os forradalom után a Kádár-rezsim egyik első - betartott - ígérete az volt, hogy a karácsonyt visszahelyezte a „zöld betűs” ünnepek sorába. Ezután már szemet hunytak, ha valaki a templomban kívánta tölteni a Szent este utolsó óráját, és nem jelentették azt sem, ha valamelyik gyereknek otthon a Jézuska hozta az ajándékot. Különösen vidéken a gyerekek már járhattak hittan órára is, szerepelhettek a Betlehemi játékokban, csak az iskolában kellett a Télapóra hivatkozni, mint ajándékosztóra. A 60-as, 70-es években egyre jobban éltek a családok, szinte már mindenki állított otthon karácsonyfát, amire szaloncukor, dió, alma és papírdíszek kerültek. A televízió terjedésével megjelentek a karácsonyi pártköszöntők és az ünnepi műsorok. A központi bizottság tagjai ekkor már nem Sztálinról, vagy Brezsnyevről, esetleg a szocialista gazdaság éves eredményeiről beszéltek karácsonykor, hanem egyszerűen a szeretet ünnepéről.

Ha szeretnéd megosztani a blog olvasóival, hogy nálatok milyen volt a Kádár-kori karácsony, akkor látogass el Facebookoldalunkra, ahol várjuk a színes történeteket. Mindenkinek meghitt, békés, boldog karácsonyt kíván a Tó-retró blog csapata: Füredi Anna és Dr. Kardos

 

A bejegyzés trackback címe:

https://toretro.blog.hu/api/trackback/id/tr7214498528

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tamask 2018.12.22. 13:53:03

A Kádár-korszakban is jelentették, ha valaki templomba járt, vallási ünnepeket ült meg vagy megkereszteltette a gyerekét. Legalábbis a munkahelyén ezt számon tartották.

Ad Dio 2018.12.22. 13:54:19

A kommunisták eltűntek, Jézus maradt. Jobb ez így. Boldog karácsonyt mindenkinek!

gabardin 2018.12.22. 13:54:33

66-os vagyok, emlékeim: műfenyő, kötözzük rá a szaloncukrot, van rajta üveggömb, üveggalamb, lámpasor, amit mindig apa bogozott ki. Eleinte pattogatott kukorica füzér, aztán mikor már ügyesek voltunk szines papirfüzér is került rá és csillogó boa.
A gyertyát és csillagszórót a műfenyő miatt hanyagolták a szüleim.
Jézuska hozta az ajándékot és a fenyőt is. :)
Azt hittem ez a karácsonyi mikulás-dolog olyan USA-ból begyűrűző úri huncutság

IGe. 2018.12.22. 13:54:48

A lopott ünnepek ténye, ami felteszi a kérdést; a kereszténységben van egyáltalán valami, ami eredeti, nem lopott, plagizált, vagy átértelmezett?

Kezdjük a sort karácsonnyal:

"Miért éppen december 24-én? Minden nép nagy ünnepségekkel búcsúztatja az óesztendőt és köszönti az új évet. Ezek az év végi ünnepek hosszú időn keresztül egybeestek a téli napforduló idejével. A régi időkben a naptári új év kezdete nem a mostani időpontra esett. Sokáig a természet megfigyelése alapján számították az időt. Ezért eleinte a téli napforduló ideje, december 25. környéke volt az új év kezdete. A régi rómaiak a hosszabbodó nappalokat, a fény újjászületését a Legyőzhetetlen Nap istenének, Mithrásznak a születésével azonosították. December 25. a Legyőzhetetlen Nap születésnapja lett. A kereszténység a rómaiaktól és más vallások szokásaiból is sokat átvett, hogy népszerűbbé váljon. Így a sok ezer éves, a téli napfordulóra eső ünnepet is belevonta a keresztény vallás ünnepkörébe. A legnagyobb ünnepet tette erre a napra: a Megváltónak, a kereszténység legjelentősebb alakjának, Jézusnak a születésnapját. I. (Szent) Gyula pápa 350-ben nyilvánította december 25-ét a Megváltó születésnapjává. A születés lehetséges időpontja a mai napig nem tisztázott, de az örmény egyház kivételével - ezen egyház hívei január 6-án ünneplik Jézus születését - a többi egyház elfogadta Gyula pápa döntését."

Lopott vallási ünnepek
vilagnezet.blog.hu/2008/12/04/lopott_vallasi_unnepek

Punxsutawney Mormota 2018.12.22. 13:55:00

Végeredményben a kommancsok sem csináltak mást, mint a keresztény egyház. Mindenki megpróbálja a saját dogmatikájával behelyettesíteni a korábban uralkodó dogmatikát.

Bkkzol 2018.12.22. 13:55:20

Na végre! Dokumentálva van, hogy Rákosi mennyivel előrébb járt a koránál. Nyugat-Európában csak az elmúlt pár évben kezdték "kinyírni" Jézuskát, Szent Miklóst és a hozzá tartozó "Karácsonyivásár" ideológiailag vállalhatatlan dolgokat. Idejét jócskán megelőzve Rákosi már akkor tudott a Télapóról, Fenyőünnepről.
Rákosi rendszerben se volt kereszt a futball csapat címerében vagy a joghurtos dobozon (ha lett volna). Igaz akkor még a joghurtot 1-2 napig ehették nem 3 hétig , nem kellett cicomázni ha ép lehetett kapni. Nem is 1-1,5 dl volt egy adag.....

kolomparlole1114 2019.01.15. 21:55:31

@IGe.:

"Ezért eleinte a téli napforduló ideje, december 25. környéke volt az új év kezdete."

Sose volt az. Ahogy minden természeti nép, a rómaiak is márciustól, a természet megújulásától, az "új élet kezdetétől" számították az új évet. A számozott hónapok (október = okta = 8, november = 9, december = deka = 10) nevei is ezt mutatják. Január helyett márciusi kezdéssel jön ki pont a számozás.

Dzsízösz szülinapja valamikor tavasz és ősz között lehetett, a pásztorok Bibliabeli baszkolódásait télen elképzelni se lehetett volna.

kolomparlole1114 2019.01.15. 21:55:48

A kari se volt +ény ünnep, az 1ház is csak rátelepedett. Hát most úgy jártak az ájtatosmanók, ahogy előttük a pogányok, Baj-e?