Ezért nincs ma Európa legnagyobb termál tava Fonyódon

2018. december 29. - drkardos

13 kilométeres műanyag csöveken ömlött volna a melegvíz a fonyódi mesterséges tóba, miután Táskán felmelegítette a primőr zöldségeket. Egy kis település hatalmas álmai.

fonyod_to.jpg

 Nagyjából így nézett volna ki a termálfürdő a fonyódi parton

Fotó: saját kreálmány a wikipedia képeiből

 

Az ötvenes évek végén próbafúrásokat végeztek a Balaton környékén és ezen belül Fonyód körzetében is. Olajat kerestek, és ugyan a fekete arany csak nem akart felszínre jönni, de találtak mást, ami majdnem olyan értékesnek bizonyult: termál vizet. Bár a helyiek jól ismerték és használták is a táskai forrás vizét, a fürdő építésének ötlete csak lassan érett be és fokozatosan, szinte medencéről medencére haladt. A hatvanas-hetvenes évek fordulóján, azután a korábbi két forrás mellett további kettőt is feltártak, így összesen 4 kútból dőlt a több, mint 78 fokos gyógyvíz, naponta 5000 köbméternyi mennyiségben. Ez már tetemes mennyiséget jelentett és bizony kezdeni kellett vele valamit.

fonyod_to2.jpg

A táskai (Csisztapuszta) forrásokat már korán felfedezték a helyiek

Fotó: Fortepan/ Berkó Pál

 

            Abban az időszakban még nem szültetett meg a gyógyvizek országa koncepció, ugyanakkor már világossá vált, hogy a Balaton az ország legnagyobb devizatermelő fejőstehene lehet, így sorra épültek a luxusszállodák a magyar tenger körül. Érdekes módon a melegvíz Fonyódra vezetésének az ötlete nem is gazdasági szakemberek, hanem a hazai orvostársadalom berkeiből vetődött fel, 1970-ben. Ők folyamatosan hangoztatták, hogy a mozgásszervi betegségek igen sokba kerülnek az országnak (évi 4 millió(!) munkanap kiesésével számoltak), ezt pedig legkönnyebben balneoterápiával, vagyis gyógyfürdőkben lehetett gyógyítani. Az már csak a könnyebb megközelíthetőség (a vasút és a főút közelsége miatt) tehát praktikus okból szerepelt az ötletükben, hogy a Fonyódon épüljön fel a mesterséges tó.

            A város- és az ország vezetése pedig azonnal kapott az alkalmon, hiszen a melegvizes fürdő a borús napokon és szezonon kívül kiválthatta volna a Balaton nyújtotta fürdőzést (ahogy már említettük mindenki Balaton lázban égett ekkoriban). Fonyód a hetvenes évek elején még – balatoni viszonylatban – álmos kis településnek számított egyetlen épülő étteremmel, egy kempinggel és 81 szállodai férőhellyel. Egy ilyen attrakció – a számítások szerint – 40 kilométeres partszakaszról vonzotta volna ide a fürdeni vágyókat a borúsabb napokon és a nyaralási időszakon kívül.

A tervek között az szerepelt, hogy a táskai források vizét egy 13 kilométeres műanyag csővezetéken keresztül vezetik a bélatelepi kemping melletti – akkor még – üres területre. Azért gondolkoztak műanyag csövekben, mert csak ezek tudtak volna ellenállni a gyógyvíz magas sótartalmának. Az elhasznált vizet a Balatonfenyves mellett húzódó övcsatornába vezették volna, ahol a természetes tisztulás folytán a Balatonba már gyakorlatilag esővízhez hasonló minőségben érkezett volna meg, érintetlenül hagyva az állat és növényvilágot. A tervezők még arra is gondoltak, hogy a közel 80 fokos vizet hogyan hűtsék a fürdéshez megfelelő 30-32 fokra. Ezt úgy oldották volna meg, hogy a kutak közelébe 15 ezer nm üvegházat és 30 ezer nm-nyi fóliasátrat telepítettek volna, primőr termesztési és egyéb kertészeti célokra, melyet a víz felesleges hője fűtött volna.  

            A városi tanács annyira komolyan gondolta a koncepciót, hogy nemzetközi tervpályázatot írt ki egy fedett gyógyfürdő-komplexum megépítésére és a beérkezett 28 pályaműből 8-at meg is vásároltak. Sőt már az építkezésekhez szükséges 30 millió forintért is el kezdtek lobbizni az országvezetésnél és a bankoknál. A Pannónia Szálloda és Vendéglátóipari Vállalat is kapott az alkalmon és – némileg óvatosan – egy 4-600 fős szálloda megépítésére vállalkozott volna. Azért kell óvatosnak nevezni ezt a vállalást, mert a tervek 1971-ben már 3 ezer férőhelyről szóltak, melyet 10 ezerig lehetett volna bővíteni a későbbiekben. Azonban már az első pénzszerzési kisérleteknél kiderült, hogy bizony erősen meg kell kurtítani a kiadásokat.

            Mikor nyilvánvalóvá vált, hogy nem sikerül ekkora összeget előteremteni, megvizsgálták, hogy hogyan lehetne lefaragni a költségekből. Két olcsóbb alternatíva kínálkozott: egy betonmedencékből álló strand és egy még sokkal költséghatékonyabb megoldás, egy mesterséges tó létrehozása. A tervezők ehhez a láptóhoz nem titkoltan a hévízi tavat vették például, mely hasonlóan tőzeges talajon terül el. Azonban „ha már lúd legyen kövér” alapon erőből nyomták volna le a nyugatabbra fekvő konkurenciát. A fonyódi tanács a kezelésében lévő 42 hektárnyi, bélatelepi területtel számolt, ahol a szükséges infrastruktúra kiépítésével együtt is maradt volna vagy kétszer-háromszor akkora hely, mint a 4,4 hektáros hévízi tó. A kezdeti hevület azonban lassan alábbhagyott. A tervek íróasztal fiókokba kerültek, és utoljára 1979-ben merültek fel újra, igaz már jóval kisebb hírverés mellett.

fonyod_to3.jpg

Fonyód maradt a balatoni fürdőzők fellegvára

Fotó: Fortepan/ Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény

 

Ekkorra azonban már nagyot változott a világ a vasfüggöny mögött. A nagy balatoni építkezések ideje lassan lejárt, és az erre szánt pénz is erősen fogytán volt. Ezeket forrásokat már inkább az első szállodaépítési láz idején felhúzott épületek renoválására fordították. Míg korábban egy-egy település nem ritkán 100 milliós költségvetés mellett építhetett tóparti hotelt, addig a nyolcvanas évek elejére már az említett 30 millió is elérhetetlenül magas összegnek tűnt. Valószínűleg – a kivitelezési nehézségek mellett – ez a legfőbb oka annak, hogy ma is a hévízi a kontinens legnagyobb melegvízű tava...

A bejegyzés trackback címe:

https://toretro.blog.hu/api/trackback/id/tr4514520464

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2018.12.29. 09:06:05

Csisztapuszta ma Buzsák része és köszöni szépen de jól elvan (bár kevesen ismerik). :-(

wikimapia.org/#lang=hu&lat=46.684187&lon=17.560444&z=17&m=o

www.csisztafurdo.hu/

Valaha kisvasút is járt arra. :-(

www.youtube.com/watch?v=ZSYnC-yoNBI

Így épülünk és szépülünk (fürdő) :-), illetve így épülünk le (kisvasút). :-(

Pierr Kardán 2018.12.30. 07:48:08

Na, és mi lett a rengeteg melegvízzel?

ferences 2018.12.30. 07:48:53

Jó a téma, így erről még nem hallottam, pedig eléggé ismerős vagyok a környéken.

A cikk képeit viszont nem értem.
A nyitókép, a "saját kreálmány a wikipedia képeiből" teljes teljes tévedés. Nemcsak ellentmondásban van a szöveggel (a kikötői rész a fonyódi hegyek észak-keleti oldalán van, a kemping közeli terület pedig a nyugati oldalon), hanem a "kreálmányon" jelölt tó helyén viszonylag meredek hegyoldal van, amit nem lett volna nehéz kiszűrni akár a google street wiew-on...
A második képről az előző hozzászóló már írt. (Apropó: a cikkben is elfért volna 1-2 mondat Csisztafürdőről, mert az szoros kapcsolatban áll a témával.
A harmadik képhez: Fonyód sohasem volt a balatoni fürdőzők "fellegvára". Jópáran voltak előtte a frekventált fürdőhelyek listáján...

Dummy Druggist 2018.12.30. 09:12:26

A 70-es évek elején egyetemista nyári pincérként dolgoztam Balatonbogláron a Hullám étteremben (ma holland bútorbolt van a helyén, ha még...) és a lellei Zanzibárban. Fonyódon nemcsak egy épülő étterem volt, hanem több is, sőt a Delta bár volt a az egyetlen éjszakai szórakozó hely Siófokon kívül, ahol a pesti Astoria zongoristája és énekese szórakoztatta, akinek volt pénze erre. Fonyódon is, Bogláron is volt már szállodai, étterem is...

Punxsutawney Mormota 2018.12.30. 09:30:40

De tényleg, mi lett a kutakkal? Bedugaszolták őket és ennyi?

drkardos 2018.12.30. 09:32:50

A kutak ma (is) a Csisztafürdőt (www.termalfurdo.hu/furdo/csisztafurdo-45) táplálják.

Gazz 2018.12.30. 15:32:58

@rdos: Én még utaztam a kisvasúton. Röhej, de pont azt a részét hagyták meg, ami turisztikai szempontból nem jelent vonzerőt, a Csisztai ágat meg eközben megszüntették. Őrület.

KissGecihuszár 2018.12.30. 15:35:54

félve merek ezen blogon írni, mert volt már rá példa, hogy "annulé" végzett kommentemmel, de most annyit hozzáfűznék, hogy akkoriban 1-1 ilyen prozsé tekintetében az is döntő tényező volt, hogy milyen ereje, respektje volt egyrészt a városi, másrészt a megyei mszmp elsőtitkárnak az "öreg"-nél, illetve a mszmp legfelső vezetésénél. Tudomásom szerint a Somogy megyei "főisten" nem ápolt oly "meghitt, bensőséges" kapcsolatokat, mint pl. a Veszprémi "élet s halál ura", azaz papp elvtárs, illetve Siófok vezetése jobb helyzetben volt, mint Fonyódé, így nincs mit csodálkozni az akkori döntésen, ami '79-et illeti; akkoriban már igen komoly válság jelei voltak érzékelhetőek. Emlékezzünk csak a folytonos "cserearány romlásra", illetve "az országos anyag és árhivatal tájékoztatásairól néhány cikk, illetve élelmiszer árának VÁLTOZÁSAIRÓL", mely ugye minden esetben igen combos áremelkedést jelentett. Illetve akkoriban indultak meg a nagy fővárosi szállodaépítkezések (pl. Novotel, Buda-Penta,Hyatt, Fórum, az egykori Sportból Flamenco, stb), melyek az Osztrák hitel mellett igényeltek hazai forrásokat is, így a Balaton a '70-es évek végén, '80-as évek elején igencsak háttérbe szorult.

Beer Monster 2018.12.31. 05:02:25

Mi az istenre várnak? Egy köpésre a Sármelléki Nemzetközi Repülőtértől, közvetlen, működő vasúti összeköttetéssel.

Világszenzáció számba mehet, 1. a legnagyobb tó, 2. a legnagyobb termáltó és 3. a legnagyobb természetes termáltó egymás szomszédságában, repülőtér milliós kapacitással, nemzetközi fővonali vasúti összeköttetéssel, az év 9 hónapjában üresen álló vendéglátó kapacitással, a Hévízinél is melegebb vízzel.

cavalry 2018.12.31. 05:02:41

Ismerem Csisztát és járok is oda. Fejlődik is. Ami katasztrófa, az a Fonyód -Csiszta puszta közötti út rendezetlensége. erre miért nincs pénz? Életveszélyes, keskeny a fonyódi rész a M7 felüljárótól a fürdőig meg földút, némi kővel leszórva, haladási sebesség 5 km/ó.

A másik érdekesség a használt víz sorsa. A meleg víz felhasználható lenne egy tucat gazdaságilag hasznos dologra, most meg kiengedik és kész. Ez nem az igazi megoldás, mert a talajnak nem előnyös ha ásványokkal telített vizet kap a nádas. De ha ez még elviselhető akkor a víztömeg napi cseréjét éppelmélyű módon is fel lehetne használni. Kb Két nagyon komoly előnyöket biztosító megoldást tudok én is, aminek a bevételi terve a százszorosa - ezerszerese a fürdőének de amellett is működhet.
A fürdő marketingje jelentéktelen. A parton nyaralókat egy tábla sem tájékoztatja hoghy rossz időben ez egy alternatíva lenne, igaz kellene még medence is a létszám miatt.

Magyaros az egész megoldás.

Beer Monster 2018.12.31. 16:14:45

@cavalry: A medence nem megoldás. Csak egy kelet-európai görcsölés volna.

Amikor Londontól Moszkváig jönnének a turisták úgy, mint a francia riviérára, akkor nem medencében kell gondolkodni.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2018.12.31. 16:15:00

@cavalry: A vízgazdálkodásunk sajnos siralmas. Nem hogy a csisztai, de a hévízi elfolyó termál víz is teljes mértékben hasznosítatlan! :-( Ha jól tudom (pár éves infó) talán csak Harkányban használják az elfolyó víz "hulladék hőjét". A hévízi - emlékezetből 28 Celsius fokos túlfolyóra volt egy terv (hajdani pisztrángos helyére termál fürdős szálló), de a hévízi zöldek megfúrták (Keszthely külterületén épült volna a szálloda, a túlfolyó mellett, biztosan véletlenül fájt a hévízi "zöldeknek" az hogy a pisztrángos tulajdoni lapján az állt hogy mocsár művelési ágú, ami alapból védendő volt akkoriban). :-(

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2018.12.31. 16:15:17

@Gazz: Ja ja! Régen minden jobb volt. Reformkori eleink még áru szállító csatornát majd vasutat építettek, ezeknek a maiaknak a víziút az nem jó (nem elég zöld, szerintem meg nagyon beteg), a vasút az zakatol (vagy mi a baja). :-(

kolomparlole1114 2019.01.05. 05:16:30

@KissGecihuszár: Meg kellett volna marketingelni az elvtársaknak mézesmadzagot jelentő varázsszavakkal, pl: deviza. Arra tuti lett volna lóvé.

hungarisztan 2019.01.20. 19:27:10

Szép dolog a köz- és üzemgazdaságtan a fotelből ;) (pláne más beruházói pénzéből), de azért egy balneológiára alapuló fejlesztés elég jelentős nagyságrend ahhoz, hogy a befektetők kétszer is megnézzék, nem túl kockázatos-e. (Az állam persze lehetne nagyobb kockázatvállaló is, de azt meg tudjuk, miképp működik... Szóval az meg inkább ne legyen.)

Egy fürdő üzemeltetése sosem volt olcsó móka. Dacára a drága belépőknek, ma sem feltétlen kasszírozik hatalmas összegeket egy fürdő fenntartója – merthogy a költségei is óriásiak. Egy 33-as úszómedencének csak a napi csatornadíja kb. 150-200ezer forint, és akkor még nem beszéltünk a kitermelés, a karbantartás, a személyzet, a takarítás költségeiről és az egyéb rezsiről (villanyos szaunák, szevasztok!). És akkor ez még csak egyetlen úszómedence volt. És ezt minden nap ki kell termelni, akkor is, ha összesen 20-an használják aznap a medencét... Szóval nem annyira egyszerű ez a matek, mint amilyennek kinéz.
(A hévíz meg külön szopás, mert iszonyatosan agresszív, megdrágít mindent. Az összes kazán, hőcserélő, cső, szelep, vízforgató, szivattyú, minden berendezés iszonyatosan vízkövesedik, aminek a karbantartási/cserélési költségei horrorisztikusak. A 80-as években volt olyan kísérlet, hogy a Szecska vizével próbálták volna fűteni az M3-as bevezetője melletti lakótelepet. Szuper volt a 78 fokos víz, egy baj volt vele: fél év alatt az összes radiátor, cső, minden eldugult a vízkőtől... Lehetett kukázni az egész projektet. Persze, létezik technológia arra, hogy a vízkő ne tudjon megtapadni, csak olyan árban van, ami pariban áll a vízkövesedés rendszeres karbantartásával.)

(Még egy érdekes adat: Sokan nem is tudják, hogy Izland világhírű kék lagúnája geotermikus erőművi mellékvíz. Attól még fantasztikus – az meg aztán pláne, hogy két bőrt is le tudnak húzni róla... :) Szerényebb méretekben Budapesten is van (vagy csak volt?) ilyen jellegű, másodlagos hasznosítás: az állatkerti vizilónak olyan jó dolga van, hogy a Széchényi fürdő termálvizében lubickolhat. Garantáltan nem lesz reumás! :) )