Kicsit savanyú, kicsit elmaradott, de magyar – műszaki cikkek

2019. január 30. - Lynxa

Cikksorozatunk első részében magyar ipar lemaradását vizsgáljuk meg a 60-80-as évek műszaki cikkei kapcsán.

elmaradas1.jpg

 Fotó: Fortpan/ Bauer Sándor

 

A KGST megalakulása nem gyakorolt igazán jó hatást az európai kommunista országok technikai fejlettségére. Amellett, hogy egy szinte korlátlan piac nyílt meg, ahol mindent el lehetett adni, a munkafolyamatok országonkénti felosztása a hiánygazdaságok kialakulását is elősegítette. Ebben a környezetben a legtöbb gyártó cég az alapvető igények kielégítésére koncentrált és a fejlesztések esetében a minimális változtatások elve érvényesült. Minek is vágtak volna nagy volumenű újratervezésekbe, amikor a gyártott (akármilyen minőségű és fejlettségű) termékek már évekre előre el voltak adva. Aki élt az előző rendszerben, az a saját bőrén érezhette, hogy a szocialista piac gyártmányai jócskán lemaradtak a vasfüggönyön túli vállalatok fejlesztései mögött. Cikkünkben néhány példán keresztül próbáljuk megvizsgálni, hogy mekkora is volt ez az elmaradás (Az így vagy úgy beszerezhető import termékeket itt nem említjük meg, mivel csak a hazai piacra koncentrálunk.)

            Mivel a keleti blokkon belül Magyarország a szórakoztató elektronika éllovasai közé tartozott, így a vizsgálódást kezdjük talán a kazettás magnetofon megjelenésével. Ahogyan az új fejlesztések esetében gyakran megesik, az orsós adattárolás leváltására is több egymással versengő formátummal rukkoltak elő a gyártók, melyek egy ideig egymás mellett szerepeltek a piacon. Így utólag abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy pontosan tudjuk: a Philips kompakt kazettája (compact casette, cc) lett végül a befutó (igaz a mikró kazetta is jól teljesített például diktafonokban és üzenetrögzítőben, de a zenei piacon nem tudták a cc-t megszorongatni). A Philips cég az 1963-as Berlin Radio Show-n mutatta be az új formátumát és még annak az évnek a végén piacra dobták az alig 20 x 12 centiméteres és kevesebb, mint 1 kg súlyú EN3800-as hordozható magnetofonjukat is. A magyar piac ekkor még javában az orsós magnók bűvöletében élt és az új technológiára adott reakció nem is volt valami elsöprő sebességű. Bár 1967-ben már elkezdték tervezni az MK11-est, akkor még a DC formátumot látták befutónak.

en3800.jpg

m11.jpg

Felül az EN3800, alatta az MK 11

 

Végül némi áttervezés után hat évvel az első kazettás magnó után két termékkel is piacra lépett a BRG rádiótechnikai gyár. A már említett MK 11 hibrid (orsós és kazettás egyben) mellett 1969 karácsonyában jelent meg „hordozható” készülékük is a 30 x 22 centiméteres és 3 kg tömegű MK 21.

            Az újabb formátumváltás újabb lemaradást hozott és a lejátszók gyártása már nem is kezdődött meg a rendszerváltás előtt. Az első kereskedelmi forgalomba hozott Compact Disc 1982-ben készült el és az ABBA együttes dalait tartalmazta. Az első lejátszó még ebben az évben szintén piacra került az Egyesült Államokban. Nálunk a Videoton hat évnyi késéssel készítette el az első (igaz forgalomba nem került) CD-jét, az István a király felvételével. A rendszerváltásig lejátszóból már csak a CD-31, kísérleti modellre futotta, de forgalomba ez sem került.

            Ez a lemaradás azonban még legyintésre sem érdemes, ha a televíziózást esetét vizsgáljuk meg. 1953 nevezetes dátum volt Magyarországon. A kísérleti adások nyomán ugyanis ekkor indult el hivatalosan is a Magyar Televízió adása. Az örömöt némiképpen beárnyékolja az a tény, hogy ugyanebben az évben Amerikában a színes TV adás indult el és egy évvel később boltokba került az első színes televízió is, Admiral Color néven. Nálunk az adás beszíneződésére és az első készülékre 1969-ig kellett várni, igaz az Orion gyár Colorion termékéből Magyarországra alig került, így újabb pár év szaladt el érdemi színestévézés nélkül. Az első megvásárolható hazai termék az 1974-ben megjelent Munkácsy Color volt, de igazán ismertté az 1977-es (robbanós) Color Star vált. Ennek ellenére igazán nagy számban ez sem terjedhetett el, mivel ára (26 ezer forint) egy Trabant gépkocsiéval vetekedett. Ezek után elég soványka vigasz, hogy a Color Star több, mint 10 évvel megelőzte az első kereskedelmi forgalomba került LCD tévét, a Sharp Crystalionját.

            Megváltásként érkezett a leterhelt háziasszonyok számára a II világháború után az első automata mosógép, 1948-ban, bár az igazsághoz hozzá tartozik, hogy az igazi sikert csak az 1963-ban piacra dobott kompaktabb típus érte el. Nálunk ugyan néha lehetett kapni NDK forgódobos, félautomata gépeket, de ezek száma még 1980-ban is csak 8 ezer darab volt összesen.

elmaradas2.jpg

Fotó: Fortepan/ Urbán Tamás

 

A Hajdúsági Ipar Művek azután nem nézhette tétlenül a magyar proletár asszonyok senyvedését és 1970-ben egy olasz-jugoszláv-magyar kooperációban ők is megpróbálkoztak a félautomaták gyártásával. A kísérletet sikertelenség és hét év fejvakargatás követte, míg 1977-ben megvásárolták a német AEG gyár licenszét és forgalomba hozták a teljesen automata Mini- és Midimatot.

            Szintén 1963-ban került a boltokba a Miele cég első mosogatógépe, mely húsz év alatt a háztartások negyedébe eljutott... persze nem nálunk. A hajdúságiak itt még egy lehelettel lassabban reagáltak, mint mosógép ügyben és 26 röpke év illant el, mire a „forradalmi újítás” magyar verzióban is megvásárolhatták a hazai boltokban. Amikor az első „Grácia” néven gyártott gép elkészült, Nyugat-Németországban már 100-ból 26 otthonban hagytak fel a kézi mosogatással.

Na de legalább (a szovjet ölelés hatására) az atomkorba időben léptünk be – gondolhatnánk, de ebben is tévednünk kell. A paksi atomerőmű hivatalos indulása 1982-ben volt és ez bizony 28 év lemaradást jelent. Az első kísérleti reaktor az Egyesült Államokban kezdett működni 1951-ben, de ez csupán egyetlen épület megvilágításáért felelt. Az elektromos hálózatra is rákötött erőművek közül az elsőt is ebben az évben kezdték tervezni és végül 1954-ben indult el a Szovjetunióban.  

Kérlek töltsd ki a Tó-retró blog nagy retró-kutatását (itt), amelynek eredményeit természetesen közkinccsé tesszük is a blogon is. A kutatást hiánytalanul kitöltők között retró ajándékcsomagokat sorsolunk ki!

A bejegyzés trackback címe:

https://toretro.blog.hu/api/trackback/id/tr2114597982

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

DocBulywood 2019.01.30. 21:04:57

Még ilyet!

Nagyon jó az írás, a képek, köszönöm!

Mondjuk írhatnál egy cikket a számítástechnika hőskoráról, úgy a 90-es évekig, kezdve a Németországnak, az IBM által eladott mainframe-jével.

(Tudom, megjelent a Vakondok 4 BR, de az a játékprogramozásról szól, nem a hardware-kről.)

Kannás 2019.01.30. 21:15:57

Nagyon jó cikk! Nagypapámnak volt Munkácsy Color-ja, saját lábain állt. Mikor ment a Cousteau vizi élővilág sorozat, rokonok, szomszédok 30-an is néztük a Kertész utcai nappaliban. Otthon szovjet Junoszty-aink voltak, volt, hogy 2 egymás mellett, egyikről ment a kép, másikról a hang.

drkardos 2019.01.30. 21:32:20

Kedves DocBulywood!

Örülünk, ha tetszett az írás, hiszen ezért dolgozunk :)

A cikket egy sorozat kezdetének szántuk, így más témák kapcsán is megvizsgáljuk majd a lemaradást. A számítógép remek ötlet, de elsőre olyan dolgokat gyűjtöttünk egybe, mely aránylag sok háztartásban volt annak idején (vagy a rendszerváltás környékén) megtalálható.

Európai téridő 2019.01.30. 22:51:18

Gyengus. Sokkal szerencsésebb lenne, ha a többi KGST-ország gyártmányaival kibővítenétek a témát, mivel a magyar boltokban is ilyen vegyes volt az árukínálat. És nem ragadnátok le a kazettás magnónál, ami azért egy kései termék volt. Korábbról kellene nekirugaszkodnotok ennek a témának és alaposabban kellene róla szót ejteni.

Bicepsz Elek77 2019.01.30. 22:51:23

A regi jobb volt!!
Hajdu: 26 ev
Whp 5 ev
....
Az USA-ban mar kb 1940-tol voltak TV-k forgalomban, szoval a lemaradas nem (csak)a kommancsok miatt volt!!!

trollsalab 2019.01.30. 22:51:41

A Grácia volt az első mosogatógépünk 1990-ben. Egyébként a német piacra gyártották és Privileg márkanéven forgalmazta a Quelle. Ugy emlékszem, hogy nem saját fejlesztés volt, hanem valamilyen licensz. Egyébként a nagy nemzeti büszkeségünk a Minimat mósép AEG liszensz volt retronom.hu/node/1745, aLehel hűtők nagy része pedig Bosch liszensz.

PiszkosFreddy 2019.01.30. 22:51:46

Jó volt,élvezettel olvastam,nagyon várom a folytatást.

Legfelelősebben gondolkodó felelőtlen ember · http://1st1.ga 2019.01.30. 22:51:56

Azért a COCOM lista sem segítette az elektronika versenyképességét és a mai napig tisztázatlan körülények között leégett Mikroelektronikai Vállalat ügye sem. konteo.blogrepublik.eu/2011/05/26/a-mikroelektronikai-vallalat-konteo/

Lazarbibi 2019.01.30. 22:52:09

A BRG orsós kazettás kombóját M11-nek hívták és a maga idejében abszolút nem volt elmaradva. Olyannyira nem, hogy a világon 3 ország készített csak ilyen megoldású készüléket. Az orsós magnók gyártását egy KGST határozat miatt kellett beszüntetni, pedig már sztereó prototípusunk is volt 1970 környékén.

lazarbibi.blog.hu/2017/01/21/magyar_kazettas_magnok

szombi 2019.01.30. 22:52:37

Jó dolog nosztalgiázni a régi magyar cuccok elképesztő minőségén és tartósságán, amiket kiszorított a gonosz nyugat a sok olcsó gagyival.

Csak meg kell nézni, milyen jó cuccokat csempésztek be annak idején nyugatról. És mit gyárt ma a magyar ipar legtöbb zászlóshajója.

A magyar vásárlók sem azért vesznek a gonosz nyugatról mert fegyvert fognak a fejükhöz.

A Szarvasi nagyon jól mutatja mi a baj: 40 éve ugyanazt gyártja: vízforralós kávéfőzőt. Esetleg próbálkozhattak volna szivattyús eszpresszóval. Vagy darálós automatával. De az már nem lenne Szarvasi. A vásárlók szerint biztos nem. Ha a fejlődés a márka szimbolikus megszűnését jelenti, akkor a vége mindkét esetben csőd lesz.

PiBá 2019.01.31. 08:30:58

Ajánlanék egy kis búvárkodást a témában. A 60-as években még nem volt jellemző a nagyfokú lemaradás, sok területen teljesen versenyképes volt a magyar ipar. Utána kezdődtek a bajok. Csak a kazettás magnóból kiindulni tévedéshez vezethet. Például a Sony és a kompakt kazetta viszonya. A Sony le volt maradva vagy másfelé látta a jövőt? VHS vs. Betamax? Miért a VHS nyert a jobb ellen? Mert ingyen volt a licence-e.

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2019.01.31. 08:31:12

@Bicepsz Elek77: "A regi jobb volt!!
Hajdu: 26 ev
Whp 5 ev"

A hajdu centrifugája 400 a Whp 800-1400
A hajdu körbetáncolta a furdőszobát a Whp áll a sarokban mint a cövek
A hajdu 3havi átlagbérbe került a Whp fél/egyhavi minimálbérbe

Mindemellett 1000 hajdubol 10db 26 évet megélt működö rozsdakupacként a maradék 990 meg 10éves korára szarráment

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2019.01.31. 08:31:22

"Nálunk a Videoton hat évnyi késéssel készítette el az első (igaz forgalomba nem került) CD-jét, az István a király felvételével"

mármint a lejátszó nem került forgalomba vagy az estvánakirály CD?

dezsizola 2019.01.31. 08:31:32

szombi, igen nagyot tévedsz Szarvas ügyben: a szarvasi kávéfőző gyártás nem volt veszteséges, ne emiatt ment tönkre a cég. Oly annyira így van ez, hogy a kávéfőző üzemet már ki is szervezték, és vélhetően tovább gyártják a terméket. Amelyből amúgy tavaly 170 ezer darabot adtak el. Nem oly kevés

Klaric 2019.01.31. 08:31:40

@szombi:

Szivattyús eszpresszó volt Szarvasiban. Csak egy bibi volt vele. Az a kotvány digó (olasz) szivattyú. Tömegével mentek tönkre még a garancia vége előtt. Tanuló koromban, automatikusan cseréltük a szivattyút benne átvizsgálás nélkül, mert mindig az volt a baja. A nyomó oldali szelep anyaga olyan hitvány volt, hogy beleszorult a dugattyú végébe pár hónap alatt. A többi alkatrésze az örökkévalóságnak volt tervezve. Az egyetlen nem hazai alkatrész ment benne tönkre...

inyesmester 2019.01.31. 08:31:50

Az első magyar atomreaktor üzembeállításának ideje 1959 KFKI Budapest. Teljesítménye 2MW.

delejezoe 2019.01.31. 08:31:56

59-ben már volt a KFKI-ban atomreaktor, 71-ben meg a Műegyetemen.

Void Bunkoid 2019.01.31. 09:04:57

Úgy látom, már valaki megírta, de igen, én is akartam, hogy elsősorban nem azért voltunk mi itten lemaradva, mert mi elmaradott ősbunkók vagyunk, hanem a jó öreg COCOM-lista miatt.

Ámbátor igyekeztünk tartani a lépést, gondos ipari kémkedéssel illetve bennfentes elvtársak nyugati bevásárlásaival, majd gondos visszafejtéssel (asszem így hívják magyarul a reverse engineeringet), később már ennek legális változatával, a licencben gyártással.

Gige · http://www.radio-muzeum.hu 2019.01.31. 09:05:06

@eßemfaßom meg áll: 40 éves a Minimatunk, most is működik. Mosógépszerelők: Nehogy lecseréljétek egyszerűen javítható! A mostaniak jó ha 5 évet mennek, nem javíthatóak ( pl. csapágy stb. fontosabb alkatelemek esetében).

Make Valamit · http://make.blog.hu 2019.01.31. 11:20:07

A tehetség megvolt, számtalan iszonyú jó mérnök disszidált külföldre mert nem bírta az ötleteit megvalósítani. Meg általában jellemző volt ez a szoci mentalitás hogy ha valami véletlen bejön, akkor azt addig gyártjuk amíg évi 1db-ot el lehet adni, add hozzá ehhez a piac védelmét, így értünk a rendszerváltáshoz. Aztán néztünk hogy jé nem lehet húsz éves konstruckiójó buszokkal meg szalagos magnókkal a hirtelen kinyílt nemzetközi piacon labdába rúgni.
@Void Bunkoid: másoltak az elején meg mikor sikerült (MEV), amikor meg nem, akkor Svájcon keresztül behozták ilyenolyan Impexek a nyugati cuccokat, volt is balhé amikor valami oroszoknak kivitt Videoton radarban i8008 chipeket találtak.
Sajnos még nem találtam eladót, de egy Tektronix oszcilloszkópot olyan faszán másoltunk, hogy amikor a triggeráramkörből modernizálás miatt az amcsik kivettek egy elektroncsövet, az EMG szkópjában végig ott maradt a neki kialakított hely.

Mistral1011 2019.01.31. 11:20:25

Mi is eléggé az elején "begráciáztunk", 4 gyerek mellett nagyon kellett már.
Egyetlen "apró" baja volt - a 65 liter víz és a 2,5 kWh...
Egyeszerre mosogatott alul-felül - ehhez dupla víz kellett. Dupla vízhez persze dupla energia dukál :-(
15 éve Bosch van, 1,4 kWh és 13 liter víz. De nem 50 perc hanem 150 alatt lesz készen... (naés, ejjel nem mindegy mennyit megy-áll?? Dehogynem)
--
Fater Munkácsy-t vett. Angol Mullard képcső volt benne - a ColorStar-ban meg ruszki... Ég és föld volt a két konstrukció - ami az árakban is jelentkezett persze.

kvp 2019.01.31. 11:21:18

Szerintem a magyar ipar tudott volna megfelelo szintut gyartani, csak sokszor nem hagytak. Az Ikarus buszok eseten hagytak es sikerult is, a rendszervaltasig, amikor szetvertek a gyarat, tudta tartani a megfelelo szinvonalat. Sok helyen tudtunk volna jobbat, de nem engedelyezte a kgst rendszere. Raadasul a kevesbe fejtettet, de tarosat filozofiaja volt politikai okokbol a kovetendo elv, mig nyugaton a fejlettet es minel rovidebb elettartalmut elvet kovettek. Az utobbi jobb a gyors fejlodes szempontjabol, viszont eleg sok szemetet termel es pazarolja az eroforrasokat. (amikbol persze a porgo gazdasag miatt tobb is lesz)

Ezek szerinte a fo ok a ket blokk eltero gazdasagi modellje lehet, amit talan a szovjet es az amerikai poitikusok beszelgetese jelenit meg legjobban. A szovjet fel buszken mutatta az uj panelokat es benne a felszerelt konyhakat, hogy ez annyira tartos, hogy meg 100 ev mulva is hasznalni fogjak, nem ugy mint az amerikai fahazakat es fogyasztasi cikkeket. Az amerikai fel erre azt mondta, hogy igaz, de az amerikaiak meg 10 evente ujat tudnak venni mindenbol, meg hazbol is...

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2019.01.31. 11:21:29

@Gige: igen, te vagy a 10ból az egyik. Nekünk meg 2 állt szétrohadva a garázsban mert a szerelő azt mondta, hogy többe kerülne rendberakni mint ujat venni. És a 400as centrifuga a javítás után is 400as marad és továbbra is ugrálni fog.

Sword 2019.01.31. 11:21:36

@Gige: Más új mosógépre költi a pénzt, te vízdíjra. Mások az igényeink. Szerelhetőség terén egyébként igazat adok.

maintenator 2019.01.31. 11:22:02

Egyoldalú a cikk, az ipar nem csak háztartási eszközök gyártásából áll. Kétség kívül, ez a terület nem volt súlyponti kérdés az átkosban. A teljes képhez viszont hozzá tartoznak a hajó gyártás, busz gyártás, turbinák, mozdonyok, opto elektronikai egyedi műszerek, ipari berendezések stb. gyártása, ezek elkerültek a világ minden pontjára, még az amerikai olajfúró kutakhoz spec. csöveket is szállított a magyar ipar. Még viszább tekerve az időt a szocializmus kezdetéhez, meg kell említeni az 1946-os Egyesült Izzóbeli radar kísérletet, amikor a Hold-Föld távolságát mérték meg ezzel a technológiával a világon másodszor! (az USA-ban néhány héttel korábban ezt megtették).

octy 2019.01.31. 12:13:47

1994-es Hajdu köszöni szépen, jól van, egy megfelelő alátét szőnyeggel nem mozog vészesen.
Az újabb gépek 2-5 éves működési ideje után sokan visszatértek erre a gépre, volt amikor megérte még ezeket felújítani és eladni.
Whirlpool: több, mint egy évtizedes hiba, hogy belülről rozsdásodik el a felültöltős teteje. A magyarázat mindig az, hogy nem rendeltetésszerű használat miatt ez nem garis hiba. Gagyi tervezés. A mosószer adagolóba belerohad a mosószer és az öblítő és nem lehet kipucolni, viszont 16e Ft egy új ebből a darab műanyagból. Ez is a gondos tervezés eredménye. Mai napig alig változtattak, talán már nem 2 rétegű tartályrendszer van benne amit képtelenség kitisztítani viszont a penész nagyszerűen eléldegél benne mert a bonyolult alagútrendszerből nem képes kimosni a vízsugár az öblítőt.

PITTA 2019.01.31. 12:14:00

Fater nagyon geek volt annó és 78ban vettünk is egy Munkácsy Color-t. A környék a csodájára járt mert mindenkinek még csak fekete fehér volt... asszem 92ig működött, aztán kellett kidobni. Volt rajta Pal Secam váltó így később is lehetett szinesben tévét nézni!

Szabványok 2019.01.31. 12:14:20

Két dolgot hozzátennék:

* Mivel a Kádár-rendszer szerette volna, a dolgozónak korszerű cuccai vannak, ezért amennyire lehetett, importáltak Nyugatról. (Tipikus példa erre, hogy R8-t, R16, VW1300-t árult a Merkur.)
Szórakoztató elektronikában is volt ilyen: Lehetett kapni Shure, Ortofon pickupöt, NAD lemezjátszót, HeybrookHB-1 hangfalakat (és mintha Akai 4000-s magnót is hoztak volna be.

* Szórakoztató elektronikában hozzá lehetett jutni szinte bármihez. Csak a kiskörúton be kellett menni a Bizományiba. Ott csorgattuk gyerekként a nyálunkat a legkorszerűbb(!) nyugati cuccokat.

pepin_nymburk 2019.01.31. 12:14:40

@Void Bunkoid: Na ne már, hogy a COCOM lista miatt maradtunk le...Azért maradtunk le, mert sehol nem volt verseny, és szinte nulla volt a fejlesztés...Ez az egész rendszerbe bele volt kódolva. Ha jó terméket akartak a magyarok gyártani, bizony kapitalista gépsort vettek, vagy licenszet fizettek( Lehel-Bosch, Taurus abroncs- BP Goodrich, Rába-Man diesel, stb-stb-stb) A Mezőgazdaságban meg amerikai, dán, NSZK technológiákat vettek át, be is kerültünk a TOP10-be...

Leooo 2019.01.31. 13:41:00

@Void Bunkoid: Gondolj például a sajátos Videoton/ViFI R10 Computer keletkezésére, na az például egyike volt a gyönyörűséges 'reverse engineering' kalandoknak! Vagy keletnémet vonalon szovjet/bolgár segítséggel az R40 mainframe, ami az IBM 360/Gr.5 egy-az egyben, 'reverse engineering' koppintása...

midnightcoder2 2019.01.31. 13:41:08

@Szabványok: Ja, csak annyi pénzed nem volt hogy a bizományiban megvedd, azért aztán a polgárok összedobták a család valutakeretét és irány volt a Bécsi út túloldala...

midnightcoder2 2019.01.31. 13:41:16

Mondjuk a kazettás vs szalagos magnó dologhoz azért az is hozzátartozik, hogy a szalagos magnónak jóval jobb hangja volt akkoriban mint a kazettásaknak. Egy misét megérdemelne a hazai számítógépgyártás is, a PDP 11 klón TPA-1140, a HT1080Z ami a keleti VideoGenie1 szocialista klónja volt, míg a VideoGenie1 az amcsi TRS80 Model 1-é. Majd a Primo amit egy TSZ melléküzemágában gyártottak és a Basic interpretere finoman szólva szintén tartalmazott némi TRS80 utánérzést. És a Proper8 ami CP/M-es üzleti gép volt, meg a Propert16 ami az egyetlen magyar IBM PC klón (késõbb abba is tajvai alkatrészek voltak, de ha jól tudom eredetileg nem). Plusz a szovjet ESZR csodák...

kvadrillio 2019.01.31. 14:33:42

HOGYEZEKA CSÓRÓ, ÉHEZŐ, AGYONSZANKCIONÁLT RUSZKIK, MIKET KÉPESEK ALKOTNI ?!!!!!!!!!

hátha még nem lennének csórók, nem éheznének és nem lennének agyonszankcionálva !!! :)

Stoltenberg: Fel kell készülni az INF-egyezmény nélküli világra
Stoltenberg
Oroszország olyan nukleáris töltettel felszerelhető, nehezen felderíthető rakétát fejlesztett ki, amely elérheti az európai városokat
MAGYARHIRLAP...

Löncsnök professzor 2019.01.31. 22:07:53

Két pontosítás: a Color Star tévét 19 500 forintért árulták, amikor 1975-ben piacra került.

Void Bunkoid 2019.02.06. 21:54:43

@Szabványok: hangszerek terén is ez volt - mivel a szocialista blokk általában csapnivaló, baltával faragott hangszereket produkált (elektronika terén meg mégaztán), ezért aki komolyabban vette a zenélést, az bezony topminőségű cuccokon játszott.

Csak nézz meg egy hetvenes évekbeli rockkoncert-felvételt, különösen ha rezsimbarát zenekarról volt szó, de amúgy a nem-rezsimbarátoknál is - senki nem nyomul mindenféle mai terminológia és szerint ötven-hatvanezerforintos kategóriájú pozdorjalapból koreai-kínai sorozattfosott gitárokkal meg nevenincs béna erősítőkkel, szinte MINDENKINEK Gibson, Fender vagy (akkoriban újdonság, de igen elismert) Music Man van a kezében, és mindenki hótpöpec Marshall meg VOX cuccokkon röffentett.

paaj 2019.02.07. 12:53:29

Az Orion Colorion addig volt nagyon jó amíg a Hitachi képcsővel készült és ment nyugatra a nagyja. Nekünk pult alól sikerült egyet venni. Pöpec képminősége volt :) Soha semmi baja nem volt egy darab hangerő szabályzó potméter cserén kivül. Miután lecserélték a gyártásban Hitachi-t jelentős képminőség romlás következett és eladhatatlanná vált nyugaton.