Így zenésítettük meg a Balatont

2019. június 24. - drkardos

Csúfosan megbuktak a pártcélokra írt 50-es évekbeli balatoni operettek, hiába volt Rómeó és szépségkirálynőválasztás a cselekményben, rock and roll a zenében.

romeo1.gif

Fotó: Europeana Collections

  

Az 1956-os események után gőzerővel elindult a Kádári konszolidáció, amelynek egyik legfontosabb eleme a balatoni üdültetés volt, hiszen az a honpolgár, aki kényelmesen sütkérezik a magyar tenger partján nem fog lázadozáson gondolkodni. Természetesen a kultúrát is e nemes célok szolgálatába állították, így három operettet is színpadra állítottak gyorsan balatoni témában: 1958-ban a Balaton Szépét Kecskeméten, amelyet az előző évi balatoni szépségverseny ihletett, egy évvel később Budapesten, az Állatkerti Szabatéri Színpadon a Balatoni Rómeót, és 1960-ban Miskolcon a Füredi Komédiásokat. Az első kettő dallamait Horváth Jenő szerezte és abszolút kortárs történeteken alapultak, meg is buktak egy évad után. A legfiatalabb darabot -állítólag a világon először – egy zeneszerzőnő, Hajdú Júlia zenésítette meg, és az ország vidéki színházai több, mint 10 évig játszották nagy sikerrel. De vajon miről is szóltak ezek a talpig magyar produkciók, amelyek hazánk két ikonikus jellegzetességét, az operett-műfajt és a Balatont hivatottak egybeforrasztani a siker és a pártcélok érdekében.

 

A balatoni operettek világa korábban sem volt ismeretlen, hiszen a századforduló egyik híres zeneszerzője, Vincze Zsigmond is írt egy ilyen darabot a két háború között Annabál címmel, amit zajos sikerrel játszottak a 20-as években szerte az országban. Ezen fellelkesülve az 50-es évek végén az éppen feléleszteni kívánt balatoni rajongás szolgálatába kívánták állítani az operett műfaját, hogy az elvátrsak minél inkább vágyakozzanak a magyar tenger hűs habjai közé. Az újonnan megjelenő darabok kritikái pont azt nehezményezik a leginkább, hogy a kellemes zenéjű produkciók direkt lettek a balatoni környezetbe helyezve. Az elsőként megjelenő Balaton szépe például konkrétan utal az 1957-es balatoni szépségversenyre, de a cselekmény igen lapos: adva van pár fiatal, akik a magyar tengerre utaznak nyaralni, ahol a szerelmi viszonyok összegubancolódása kapcsán jól összevesznek, majd Budapestre hazaérkezve kibékülnek. A szereposztás sem volt túl biztató, hiába hívták meg Kecskemétre az akkor már országos sztárnak számító Krencsey Marianne-t címszereplőnek, hiába kapott színpadi jelenlétet a szóban forgó szépségverseny egyik helyezettje is, az operettet 50 előadás után levették a műsorról.

 

A következő évben viszont a párt kulturális bizottsága nagyobbat álmodott, és egy igazi szuperprodukciót hoztak tető alá a fővárosban, amelynek a promotálására még egy MALÉV sétarepüléssel egybekötött sajtótájékoztatót is szerveztek. Persze ez az esemény végül a költségek miatt elmaradt a sajtó munkatársainak nagy bánatára. Ezek után pedig senki nem várhatta, hogy pozitív jelzőket írjanak le a lapokban az Állatkerti Szabadtéri Színpad rock-and-roll operett revüjéről. A darab cselekménye itt is elég sablonos volt: adott volt 5 pár, akik a repülőtéren és a Balatonon különböző szerelmi viszonyokba, tiltott kapcsolatokba keveredtek, miközben két divatbemutató miatt utaztak a magyar tengerhez. Igazi nagyágyúkat szerződtettek a darabhoz, így Lorán Lenke és Fónay Márta kettős álmodozott a divatbemutatók árnyékában az eljövendő duci-korszakról, őket Psota Irénnel és Mednyánszky Ágival ellensúlyozták. A humort Erdődy Kálmán, Hlatky László biztosította, míg a két főszerepet Rafael Márta és Zentay Ferenc játszotta. De hiába volt a szerelmes történet, hiába a balatoni környezet és a sztárparádé, a Balatoni Rómeót 1959 után soha többé nem állították színpadra.

 

Jóval sikeresebbnek bizonyult ennél a Miskolci Nemzeti Színház 1960-as felújítására készült Hajdú Júlia produkció, a Füredi Komédiások. Itt már nem próbáltak a cselekménnyel és a zenével kortárs üzeneteket közvetíteni. Az operett aranykorában játszódik a történet Füreden és az önálló magyar színház megteremtéséért folytatott hősi küzdelmet állítja a középpontba. Ez a romantikus, gazdag mese alkalmas volt arra, hogy az operett minden lehetőségét, műfaji fogását ki tudják használni. A legjelentősebb szerepeket Vass Mari, Fehér Tibor és Baross János játszotta igen nagy sikerrel. Közel tíz éven keresztül tartották színpadon Miskolcon és rengeteg vidéki színház bemutatta az operettet a 70-es évek elejéig.

 

Manapság már nem igen hallunk ezekről a balatoni csemegékről, pedig a napjainkban is igen sikeresek az operettek és a musicalek, de egy biztos, hogy minden sikertelenségük ellenére arra jók voltak ezek a darabok, hogy a színházban ülő közönség szívében olthatatlan vágyat ébresszenek egy balatoni kiruccanásra vagy SZOT-nyaralásra.

További érdekességekért, képekért és nettó retró életérzésért látogassa meg Facebook oldalunkat!

A bejegyzés trackback címe:

https://toretro.blog.hu/api/trackback/id/tr8214903054

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lakatos Sándorné 2019.07.11. 13:50:14

Köszönöm szépen! Régi szép nosztalgia, mely a fiatal korunkra emlekeztet!