Az orosz nyelv ellen lázadtunk a megszállók helyett

2019. július 16. - drkardos

Bár milliók tanultak az előző rendszerben oroszul, mégsem tudott és nem is akart szinte senki megszólalni a szovjetek nyelvén.

orosz1_1.jpg

Fotó: Fortepan/ Péterffy István

 

Bár 1949 és 89 között milliók tanulták az orosz nyelvet, a magyarok többsége sem akkor, sem később nem tudott még megszólalni sem oroszul. Vajon a rossz nyelvoktatási módszereknek vagy egyszerűen a politikai lázadásnak volt köszönhető, hogy ilyen súlyosan leszerepelt minden idők legnagyobb volumenű nyelvoktatási kísérlete Magyarországon? Mindkettő szerepet játszhatott a szakértők szerint, pedig korábban, a II. Világháború előtt igen kedvező előjelekkel indult az orosz nyelvoktatás hazánkban. A történet az 1830-as években kezdődött, amikor a Pesti Magyar Tudós Társaság (később MTA) és a Szentpétervári Orosz Tudományos Akadémia között könyv- és kiadványcsere jött létre. Még egy nyelvgyakorló csoport is megalakult orosz kör néven a székesfővárosban, ahová maga az orosz konzul járt nyelvet tanítani. A XIX. században egyre többen szerették volna Puskint és Dosztojevszkijt eredetiben olvasni vagy onnan fordítani, így volt is igény az orosz nyelvre. Az 1800-as évek végén a monarchiában az Orosz cári birodalommal kiépített politikai és katonai kapcsolatok nyomán a katonatiszteket oroszul is tanították, és a kereskedelmi igények miatt egyre több tisztviselő is oroszul tanult. De egészen a II. Világháborúig a közoktatásban egyáltalán nem jelent meg az orosz, ennek jórészt az volt az oka, hogy a latin és a német volt az egyeduralkodó az iskolákban.

 

A változás a II. Világháború után jött el, 1945 után eltörölték a kötelező német nyelvet az oktatási tantervekből és helyette szabadon lehetett választani, immár akár oroszt is, így bekerült a nyelv az oktatásba. Igen ám, de a tárgyi és személyi feltételek teljesen hiányoztak, hiszen sem tankönyv, sem pedig nyelvtanár nem volt. A háborút követően ezért rögtön elindult az orosz nyelvtanári képzés, előbb Szegeden, majd más egyetemeken is. Az első tanárok az egykori orosz foglyok és politikai menekültek közül kerültek ki, de az éppen itt állomásozó orosz katonák feleségei is besegítettek. 1948-ra már nyilvánvalóvá vált az új politikai rendszer és ezzel párhuzamosan egyre fontosabb lett az orosz nyelv is. Végül az évtized végén az összes egyéb nyelvet tanuló tanárnövendéket átcsoportosították a frissen létrehozott orosz tagozatokra, mivel Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter az iskolák államosításával egyidőben előírta orosz kötelező oktatását.

 

Lett is nagy kalamajka a rendelet nyomán, hiszen sem könyvek, sem tanárok nem voltak a kötelező orosz nyelvoktatás megkezdéséhez, amely az általános iskolákra, a gimnáziumokra és szakközépiskolákra egyaránt vonatkozott. Ekkor terjedt el az országban az úgynevezett tanulva tanító módszer, amely szerint az újdonsült orosz tanárok azt a tudást adták tovább a nebulóknak, amit előző héten egy tanfolyamon ők maguk megtanultak. Ez a rendszer persze nem kedvezett a színvonalnak, a diákok ezután sem tudtak többet oroszul, mint előtte. Pedig a párt központi bizottsága folyamatosan hangsúlyozta, hogy az orosz nem csak egy nyelv, de a testvériség szellemiségét képviseli, ezért még fontosabb is, mint a magyar. Ilyen körülmények között a legtöbb családban nem kérték számon az orosz jegyeket a gyerekektől, mivel egyfajta lázadásként értékelték, ha valaki nem tanulta meg az orosz leckét. 1956-ig egyébként más nyelvet nem is lehetett tanulni az általános iskolákban, még második, fakultatív nyelvként sem, ugyanis ezzel a tiltással próbáltak kedvet csinálni az oroszhoz a párt vezetői. A forradalom azonban ezt némiképpen megváltoztatta.

1957 után is az orosz maradt az elsődleges nyelv, akkoriban közel 2 millió diák tanulta országszerte, ugyanakkor második nyelvknek már latint, németet és angolt is lehetett választani. A 60-as évekre teljesedett ki az orosz nyelvtanárok képzése is, így megindulhatott a szakmai munka az iskolákban: elkészültek az első tankönyvek és a politikai propagandáról áthelyeződött a hangsúly a szókincsre és a nyelvtanra. Az általános iskolai oroszoktatás színvonala ingadozó volt évtizedeken keresztül: volt, ahol elég volt bejárni az órákra és megvásárolni egy Pajtás magazint ahhoz, hogy valaki 5-öst kapjon, és maguk az átképzett orosz tanárok sem tartották túl fontosnak azt, hogy a diákok jól beszéljenek oroszul. Ráadásul a Szabad Európát hallgató szülők is egyfajta rejtett ellenállásként nem támogatták a gyerek orosz tanulmányait. Máshol viszont létrejöttek tagozatos osztályok az általános iskolákban, ahol minden nap volt orosz óra, mindeközben pedig elindult a középfokú kéttannyelvű tanítás Budapesten, ahol már más tantárgyakat – matematikát, fizikát és kémiát – is oroszul tanítottak, és ahonnan már egyenesen a Szovjetunióba mehettek továbbtanulni a motivált középiskolások. A felsőoktatásban több ezer tanárjelölt foglalkozott az orosszal és több száz bölcsész a teljes szovjet kultúrával.

orosz2_1.jpg

Fotó: Fortepan/ Urbán Tamás 

 

Az orosz ilyen-olyan szintű tanítása egészen 1989-ig, 50 éven keresztül tartott, amikor az új kormányzat első intézkedéseként eltörölte az orosz kötelező oktatását. 1991-re már csak pár tízezer diák tanult oroszul szemben a 80-as évek másfélmilliós létszámával, és elkezdődött az egykori orosztanárok átképzése is. Az az oktatási intézmény, amelyik akkoriban előbb kezdte meg nyugati nyelv tanítását, jóval nagyobb érdeklődésre számíthatott az első osztályosok beiskolázásánál, mint az oroszos iskolák. Ennek tükrében nem meglepő, hogy egyre több iskola döntött a nyugati nyelvek tanítása mellett. Politikai indíttatású kezdeményezésből az orosz nyelv egyszerű választható nyelvvé vált, amely manapság már csak a 5-ik, 6-ik legnépszerűbb nyelv az országban a nyelvtanulók között.

További érdekességekért, képekért és nettó retró életérzésért látogassa meg Facebook oldalunkat!

A bejegyzés trackback címe:

https://toretro.blog.hu/api/trackback/id/tr2414948698

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zabalint 2019.07.16. 13:10:17

Ami a módszereket illeti, sajnos az oroszból német- és angoltanárrá átképzett tanárok lefektették az ország újabb nyelvtanítási kudarcának alapjait, nem véletlenül vagyunk ma is a legrosszabbak között Európában ezen a téren.

funfun 2019.07.17. 11:12:54

@Zabalint: A 30 évvel ezelőtti gyakorlatot kár okolni azért, hogy a mai diákok nagy része nem tud nyelvvizsgát tenni, és megszólalni sem nagyon tud idegen nyelveken. Pedig vannak fiatal nyelvtanárok, de aki jó, az már vagy nyelviskolában tanít, vagy már nem is itthon dolgozik. Marad a silány, motiválatlan pedagógus, akinek így van állása, és elvan, mint a befőtt.
Ja, és az sem ritka történet, hogy évente új tanár jön, akivel előröl kezdik az anyagot. Aztán ő is távozik, és a következővel megint előröl...

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.hu/ 2019.07.17. 11:13:07

Az orosztanáraim mindig jobbak voltak, mint az angoltanáraim. Valahogy végül mindkét nyelvből sikerült Rigó utcai nyelvvizsgát tennem. :)
Mivel egyetemistaként 3 egymás utáni nyáron is voltma 1-1 hónapot a gorbacsovi Szovjetunióban, akkoriban egész jól beszéltem is a nyelvet. Kár, hogy azóta - használat híján - szinte mindent elfelejtettem.

Rich.mond 2019.07.17. 11:13:49

@Zabalint: semmivel sem vagyunk rosszabbak, mint a nagy európai átlag*. Mindenesetre engem eg yvidéki kistelepülésen ért a rendszerváltás és mi még további pár évig oroszt tanultunk. Egyrészt mert ott volt a SZU/FÁK/Ukrajna, másfelől egy darab angol, német tnaár nem volt a környéken. A fővárosban, megyeszékhelyeken azért merőben más volt a helyzet - most meg pláne.

*semmilyen statisztikát nem fogadok el, amiben a spanyolok, franciák idegennyelv-tudása átlag fölöttire jön ki

Európai téridő 2019.07.17. 11:14:04

Nálunk, a gimiben az egyik orosztanár eredetileg latinos volt, az általa írott latin nyelvkönyv-sorozat ma is trendi. Nem tanított, csak szakszerűen helyettesített oroszórán, de abból a 45 percből is kiderült, hogy nyelvtanárként nagony jó volt, mindegy volt, hogy milyen nyelvet kellett tanítania, bármelyikbe bele tudott rázódni.

chrisred 2019.07.17. 11:14:28

Amúgy szerintem a kudarc oka az volt, hogy a gyakorlati életben semmi hasznát nem lehetett venni. Az orosz ismerőseinkkel is angolul beszéltünk, az teljesen megfelelő közvetítő nyelvnek.

chrisred 2019.07.17. 11:14:35

"больше, лучше, nem tanulok úgyse" - nálunk ez volt a szállóige.

Gazz 2019.07.17. 11:14:44

@Zabalint: Ami azt illeti, nem véletlen, hogy a külföldre látogató, nyelveket beszélő magyarok tapasztalatai, és a statisztikák totálisan más képet festenek az európai nemzetek idegennyelv tudását illetően. Az angolok gyakorlatilag nem beszélnek idegen nyelven, a latin nyelvcsaládba tartozók gondolkodás nélkül behúzzák egymás nyelveit, hogy beszélik. Romániában most derült ki, hogy az idegennyelv tudás egészen csapnivaló. A szláv nyelveket beszélőkre általánosan jellemző, hogy egymás nyelveit megértik, és ezt betudják idegen nyelv tudásnak.
Akik tényleg komolyan veszik az idegen nyelv ismeretét, azok a skandináv nemzetek, hollandok, belgák, németek, finnek, és a lengyelek. A többi nemzet kamuzik. Mi nem tudunk kamuzni, simán csak rosszak vagyunk, de ami azt illeti, amerikai ismerőseim mindig sietnek leszögezni, hogy látványosan évről-évre javul a helyzet, ha az utca emberét kérdezik valamiről.

Audianer 2019.07.17. 11:14:56

Én a mai napig tűrhetően elbeszélgetek -alapfokon- oroszul, köszönhetően annak, hogy egy nagyon jó orosztanárom és egyben osztályfőnököm volt. Későbbi pályafutásom során is gyakran vettem hasznát és legutóbb amikor turistaként Kijevben jártam, egészen jól elboldogultam a maradék kis tudásommal. Hasznát veszem még a netes barangolásaim során is - sokszor már az is nagy előny ha az ember ismeri a cirill betűket. A környező szláv nyelvekben is gyakran fedezem fel a hasonlóságokat ezért a Horvátországi nyaralásaink során már egészen jól elboldogulok a horváttal is.

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.07.17. 11:15:03

Az orosztankönyvek sokkal inkább politikai propaganda voltak, mint nyelvtanulásra alkalmas eszközök.

Sir Galahad 2019.07.17. 11:15:10

Én nem csak lázadásból nem tanultam rendesen az oroszt. Semmilyen perspektívát nem láttam benne.

Girhes 2019.07.17. 11:15:33

Tízéves gyerekként kurvára nem érdekelt a politika, ugyanúgy tanultam az oroszt, mint bármely más tantárgyat és nem voltam rossz belőle, ahogy másból sem. Akkor szakadt meg bennem valami, amikor hetedikben az orosztanárom (és nem orosz tanárom, mert magyar volt az istenadta) úgy küldött a kerületi versenyre, hogy nem jelentkeztem, nem neveztem és az iskolai versenyen sem vettem részt. Ezt többször szóvá is tettem, először az osztályfőnöknek, aztán az iskolaigazgatónak, mégis el kellett mennem a versenyre, ahol a szóbelin teljesítettem, de az írásbelin üres lapokat adtam be. Ez volt az én forradalmam.
Innentől kezdve nem tudtam komolyan venni ezt a tárgyat és középiskolában, ahol csak lehetett, elszabotáltam. Mai fejjel tudom, hogy hülyeség, mert lett volna egy világnyelv, amit tudok, de a kényszerítés ezt hozta ki belőlem.

csúti csüngőhasú tolvaj 2019.07.17. 11:15:43

Baromság, nem volt itt semmi ellenállás. Egyszerűen utáltuk az oroszt. Annyira, hogy még leveleztem is oroszul, Aljonával, fülem se tudja már honnan...

axolotl77 2019.07.17. 11:15:59

Bár ötös tanuló voltam oroszból, de mégis a legborzalmasabb órák voltak számomra az orosz órák. Végtelenül unalmasak és értelmetlenek. Semmi kötődésünk nem volt. Sem a nyelvhez, sem a néphez. Már negyedik osztályos fejjel is szánalmasnak éreztem az orosz tanár érvelését, hogy miért is tanulunk mi oroszt. "Mert az orosz nép a barátunk, és a barátunkat illik megismerni."
Kösz az elbaszott éveket!

Hujber Tünde · http://egyszeruen.blog.hu 2019.07.17. 12:12:52

Én most, hobbiból, újra elővettem az orosztanulást, és nagyon élvezem! Ez engem is meglep, de így van.

ROTFL Manó 2019.07.19. 09:56:54

@Rich.mond: Városi legendák, pletykák szerint a fransziák állítólag igenis tudnak beszélni idegen nyelveken, csak a nemzeti büszkeségük okán soha nem akarnak.

Így mi az értelme Fransziaországban az idegennyelv-oktatásnak? Meg mire jó a statisztika a Fransziaországban kiadott nyelvvizsga-bizonyítványok számáról?

:-D

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2019.07.19. 09:57:25

Anyám oroszt tanított. A diákjai nagyon szerették, mert nagyon jól tanított. Az én tanáromat mi is nagyon szerettük, mert jól tanított. Az általánis iskolai tanárunkat is szerettük, és érdekesnek találtuk, hogy idegen nyelvet tanulunk. Ezzel nem volt semmi probléma. Maga az orosz nyelv viszonylag egyszerű, jól tanítható, mentes például a német vagy olasz nyelv klasszikus nehézségeitől.

Amikor szocialista országba utaztunk, az orosz kicsit használható közös nyelv volt, főleg nekünk, gyerekeknek. A boltokban, vagy útbaigazítást kérve már tanácsos volt valahogy azt is tudatni, hogy mi nem oroszok vagyunk. És persze sok idegen nem beszélt szívesebben oroszul, mint egy mai szlovák magyarul.

Csak az volt a baj, hogy az orosszal nem tudtunk mihez kezdeni. Orosz nyelvű újságot, könyvet olvasni nem volt izgalmas kaland. Az sajnos tényleg lelankasztotta a kedvet, hogy oroszul csak nevelő célzatú szovjet sajtó, "magas irodalom" és film volt elérhető. Ha lett volna az az internetes bőség, ami ma van, találtunk volna orosz olvasnivalót is eleget.

A szüleink francia filmeket és olasz dalszövegeket hallgattak, a mi időnkben a könnyűzene világában pedig az angol uralkodott, márpedig a kézzel másolva terjedő dalszövegek kiböngészése volt az, ami leginkább az idegen nyelvek használatára sarkallhatott. Az angol, francia vagy német nyelvű "deviáns hedonista kapitalista bomlasztó", mellesleg enyhén tiltott, "becsempészve" beszerezhető magazinok is jobban érdekeltek bennünket, mint a vonalas szovjet sajtótermékek. A nem mindig fogható Radio Luxemburg is izgalmasabb volt, mint a "Gavarit Maszkvá". Én egy csomó szokatlan angol kifejezést a számítógépes játékokból tanultam. A nyelvet önmagáért nem tanulja senki szívesen, de ha használható is valamire, akkor már magánszorgalomból is megy.

Zabalint 2019.07.19. 09:57:46

Hozzáteszem még, szerintem a német nyelvtanítás még jobban örökölte az orosztanítás elbaszott módszertanát, mint az angol. Utóbbinál legalább modern tankönyvek jöttek, németből viszont a kritikán aluli Schulbus, Deutschmobil, és később az egy fokkal jobb, de még mindig szörnyű Start-Unterwegs. Meg a KATI szórend, uszoda szabály és hasonló borzalmas elnevezések. Az angolból is megy a nyelvtan orrba-szájba, de ott legalább angol kifejezésekkel megy.

élhetetlen 2019.07.19. 09:57:53

@Hujber Tünde: “újra elővettem az orosztanulást”. Ügyes vagy, én még csak egy tankönyvet vettem elő, igaz, már három éve. Süllyedek el!

élhetetlen 2019.07.19. 09:58:02

@axolotl77: “Semmi kötődésünk nem volt. Sem a nyelvhez, sem a néphez.“. Milyen kötődés? Akinek disszidáltak a családjából Amerikába, az kötődhetett az angolhoz, akié megállt Németországban, az a némethez, de a többségnek milyen kötődés alapján kellett volna nyelvet tanulni?

Zabalint 2019.07.19. 09:58:20

@Gazz:
Amely országokban jártam ezidáig, egyedül Bulgáriában találkoztam rosszabb helyzettel. A románoknál torzít a statisztikán a magyar lakosság, illetve a kétnyelvűség. Hozzáteszem, azon ismerőseim, akik Erdélyben kétnyelvű környezetben nőttek fel, baromi jók harmadik, negyedik nyelv megtanulásában.

De angol nyelvtudás terén jobb a helyzet Szlovákiában, Horvátországban, Észak-Olaszországban, Szlovéniában különösen jó.

Itthon a fő baj az, hogy nagyon erőltetve van a nyelvtan, a fordítas, és a szómagolás, ezért aztán sok évig tanulnak az emberek idegen nyelveket, majd meg sem tudnak szólalni. Vagyis a semmire mennek el az erőforrások, miközben ma már alapnak kellene lennie, hogy mindenki tudjon valamennyire angolul, és ezen felül még jól jöhet egy világnyelv vagy szomszéd ország nyelve.

citrix 2019.07.19. 09:58:44

A szovjetekre mindig megszállóként, a vasfüggöny és a "szocialista tábor", a KGST és a Varsói szerződés vagyis a kommunizmus létrehozójára gondoltunk. Kötelező volt ünnepelni a Nagy Októberi Forradalmat (novemberben), a "felszabadulást", a szovjet mintájú tanácsköztársaságot. Kötelező volt az orosz nyelv. Ez így együtt nyilván ellenérzést, csakazértse reakciót váltott ki a legtöbb emberből, így belőlem is. Amikor kint jártam a Szovjetunióban, 8 évnyi orosz nyelv tanulásával a birtokomban az nagyjából néhány nagyon alap mondatocska kinyögéséből állt. Ezzel együtt nagyon ügyesen és önállóan buszoztunk, taxiztunk, metróztunk és vásároltunk, éjszakai úgymond bárban is jártunk középiskolásokként. Nagy élmény volt, a Szovjetunióban minden nagy :-)

élhetetlen 2019.07.19. 09:59:05

@Girhes: “Ez volt az én forradalmam.”. Igen, jól megnyerted a csatát. Hasonló eset, de úgy tűnik, én egy éretlen kis nudli voltam általánosban, tudtam, hogy csak az osztálytársaimat, és magamat ismerem, és elhittem, hogy a tanárom jobban tudja, hol van keresnivalóm. Az más, hogy jóval később tudtam meg, hogy a magyartanárNŐm és a matek tanárom összekapott rajtam, és a nő győzött, de én a nyelvtan első helyezésnek is úgy örültem, mint a mateknak örültem volna. Semmi önérzet, semmi törés.

MaCS_70 2019.07.19. 09:59:12

@axolotl77: Pedig akár hasznossá is tehetted volna, ha nem így állsz hozzá...

MaCS_70 2019.07.19. 09:59:30

Kifejezetten szerettem az oroszt a nyolcvanas években. Hat évig (4 év általános iskola, 2 év gimnázium) kiváló orosztanáraim voltak, akik valóban a nyelvet tanították, élvezetesen, kiválóan. Aztán harmadig gimire kaptunk egy ex latintanárt, aki egy év alatt sikeresen nullázta le az egész társaság tudását.

Aztán negyedszázaddal később meglepő módon egészen jól elboldogultam turostaként Oroszországban.

Egyébként nagyon hasznosnak tartanám, ha ismét komolyabban vennék az orosztanítást. Egy most gimnazista családtagom orosztanulási tervekkel választott iskolát, csak aztán közölték vele, hogy bocs, mégsem lehet...

MaCS

élhetetlen 2019.07.19. 09:59:36

@Sir Galahad: Elképesztőek az ilyen céltudatos gyerekek! Már tíz évesen csak azt tanultad, amiben perspektívát láttál.

élhetetlen 2019.07.19. 09:59:47

Jó kezdés. “vagy egyszerűen a politikai lázadásnak volt köszönhető…“. Gondolom, most is a politikai lázadók diplomája marad az egyetemeken nyelvvizsga hiányában. Csak ők nem az oroszok ellen lázadnak, hanem az egész világ ellen, azért nem jó egyik nyelv sem.

Eredő Vektor 2019.07.19. 09:59:55

30 éve volt, de a cirill betűs írást el tudom olvasni a mai napig.
Az orosz tanárom mindig kettest adott, tök mindegy volt hogy teljesítettem, javítás nélküli dolgozataimon mindig ott volt a kettes... :(

John Doe3 2019.07.19. 10:00:11

Én szerettem az oroszt, és tanultam is szorgalmasan. Még ma is használom néha, pl. a Yandexen. A poszt tárgyi tévedése, hogy nem a Pajtás magazint, hanem a Képes nyelvmestert kellett megvenni, annak volt csak orosz, és négynyelvű mutációja is. A kedvencem a Vengerszkaja nyegyelja című orosz nyelvű, magyar kiadású hetilap volt. Nagyon sok orosz gyökerő német kollégám van, akik nagyon hálásak már egy "privet"-ért is. Lázadni a hülyeség ellen kell, nem a nyelv és az emberek ellen.

Pipas 2019.07.19. 10:00:23

Az oroszok nem nyomtak jó zenéket, nem nyomtak jó filmeket, gázos cuccokba járkáltak, nem vettünk át tőlük tévésorozatokat, rajzfilmekben is bénák voltak, képregényben nullák.

Mi a fenéért tanultunk volna oroszul?

Audianer 2019.07.19. 15:26:41

@John Doe3: "Lázadni a hülyeség ellen kell, nem a nyelv és az emberek ellen."
Ott a pont, egyetértek. A kollégákat illetően pedig hasonlóak a tapasztalataink.

kolomparlole1114 2019.07.21. 10:39:04

@MAXVAL bircaman közíró: A "já igráju ná gármóske"-ben pontosan mi volt a ruszki propaganda? A krokogyil?

kolomparlole1114 2019.07.21. 10:39:19

@ROTFL Manó: Pedig franciául már nem fog megtanulni senki. Évszázadokig a diplomácia nyelve volt, mert kb. Franciaország volt a legerősebb európai állam, de ennek már rég vége, letűnt nagyjából Napóleonnal együtt. Az angoloknak annyi mákjuk van hogy az USA-ban is hivatalos nyelv, és ezért vált világnyelvvé, nem az angolok miatt. Számítógép, internet, Hollywood. Egyik se angol termék.

kolomparlole1114 2019.07.21. 10:39:36

@citrix: Általános iskolásként igazából azt se tudtuk mit ünnepelünk. Tipikus kötelező körök, tudjuk le gyorsan és húzzunk focizni. Ugyanannyira nem érdekelt senkit mint az évnyitó / évzáró amin kiállították az iskolát a napra hogy hallgassa a diri litániáját 1 órán keresztül. Szerinted akart ott bárki is lázadni, vagy érdekelte hogy miről van szó? Ugyanmár... Csak az érdekelt minket hogy mikor lehet már árnyékba szaladni.

kolomparlole1114 2019.07.21. 10:40:02

@Zabalint: "Itthon a fő baj az, hogy nagyon erőltetve van a nyelvtan, a fordítas, és a szómagolás"

Ez miért baj? Enélkül mégis mit tanulnál az adott nyelvből? Mert másból nem áll. A baj az hogy hiába kéne, a mai fiatalok már nem szánnak rá időt, minden azonnal kell, aami nem megy 5 perc alatt, azt hagyjuk a picsába... Na úgy nem is fog menni. A párna alá tesszük a könyvet, meg a fejhallgatóval alszom el, és majd "belémszáll" a tudás féle vudumágia se működik. Időt kell rászánni és tanulni. Másképp nem lehet. Nincs királyi út, hogy egy klasszikust idézzek.

kolomparlole1114 2019.07.21. 10:40:41

@funfun: Én az angolt is csak 1 évig tanultam, pont 8.-ban. Aztán középiskolában csak felolvasóestek voltak a tankönyvől, az semmit nem ért, annál már akkor is többet tudtam. A többit magamtól tanultam. Könyvek, film, zene, szótár. És valahogy nem is hiányzott a tanár sose. Mondjuk cserébe volt lelkesedésem, akartam tanulni, és ez volt az igazi különbség az oroszhoz képest, meg a mai fiatalokhoz képest is, akik a torrenten az alig megjelent filmhez, játékhoz is csak annyit tudnak írni hogy "vammá magyarosítás?". Nincs b+, meg kellett volna tanulni angolul.

kolomparlole1114 2019.07.21. 10:40:49

Azt még hozzátenném hogy akkoriban senki nem gondolt lázadásra a nemtanulás miatt, egy általános iskolás gyerek azt se tudta mi az a megszállás, és nem is érdekelte, csak az hogy ó-ió-ció-áció... és menjünk már a Balcsira.

kolomparlole1114 2019.07.21. 10:41:03

Egyszerűen csak kötelező volt, és emiatt "biztos szar". Mint amikor kiadják kötelező olvasmányba a Vörös és feketét. A pélónak van kedve azzal tökölni nyáron... Amúgy hasznos lett volna megtanulni, de mi is inkább a könyvet téptük szét 8.-ban az utolsó órán, a tanárnő meg majdnem infarkutst kapott. :)

Dikusz 2019.07.21. 10:41:27

@Pipas: A rajzfilmekben nem voltak bénák szerintem.

Jursonovics Kálmán 2019.07.22. 22:12:24

@John Doe3: Jó magam, születésem okán is könnyedén megértem a szót ,de vajon mitől miért gond ez ma már itt ebben zsebkendőnyi országban,ebben a gazdaságban.Egy kb 210milliós közösség! egy globálisan viszonylag közeli térség telve lehetőségekkel.Valami okán nem értem ezt a drasztikus ellenszenvet ami,kivéve az elmúlt baráti éveket, mindig csak kárt okozott,sosem hozott hasznot.Az orosz ember meleg szívű barát,de ha bántják vissza üt és nem kicsit.A barátként hittek mindig csak ellenségek lettek,azok is maradtak buzdítva, vigyorogva.

lobster thermidor 2019.07.28. 10:21:26

Én a gimiben a kötelező orosz mellett az angol nyelvet tanultam. A mi iskolánkban az orosz nyelvet oktató tanárok sem voltak túlzottan motíváltak, így mi tanulók sem jeleskedtünk a nyelv elsajátításában, de azért egy korai görögórszági utazás során nagyon jól jött az elsajátított cirill betűk ismerte, mert bár nem teljesen azonosak az írott betűk, de simán olvastam az ottani felratokat, és még ma is bármilyen orosz nyelven írott szöveget elolvasok, bár érteni már kevésbé ertem.

mükkemakk 2019.07.28. 10:29:10

Errefelé keleten jó hasznát vették az emberek a KGST piacon, a jó kis fúrógép ma is megvan. Mivel tanulása kötelező volt, nem szerettük. De a tanárok megkövetelték a tudást, ma is megy sokminden. Do sztvinányija rebjáta.

kiskutyauto 2019.07.31. 17:22:17

Magát a nyelvet mint olyat, főleg a ciril betűk miatt, és a kényszerű, kesernyés, feszült és unott oktatása miatt én sem szerettem túlzottan, főleg hogy eközben németet is kellett tanulnom (mindkettőből kb 5 évet húztam le általánosban, tehát akár lehetne nyelvvizsgám is, ehhez képest, angol alapfokom lett végül.... persze épphogy, hiszen a nyelvtanulástól egy életre elment a kedvem); azonban mégsem utáltam az oroszt, az orosz tanárnő volt az ofőnk és a töri tarnánőnk is és egy agresszív kommunista komszomolnyik picsa volt (viszont elég dögös), úgy vert, int egy kutyát, de mégis boldog voltam ha néha megdicsért két irdatlan pofon közt (mivel bivalyerős sportember volt, akkora ütése volt mint a lórúgás, legalábbis akkor kistiniként úgy éreztem). Fanatikus szovjet-fan volt, igazi minta komcsi, Moszkvában végezte a tanulmányai nagy részét, és nagyon rühellte, ha valaki fegyelmezetlen volt, vagy nem vette komolyan a tananyagot illetve a rendszer elvárásait, szimbólumait és stílusát. Mikor Brezsnyev meghalt, egy még nálam is rosszabb osztálytársam (nem volt sok) beszólt, hogy végre hogy megdöglött a vén komcsi szarházi, erre valaki úgy ahogy van befújta a tanárnőnek; az meg az osztály előtt kis híján agyonverte, olyan sallereket leosztottt neki hogy padlizsán szín fejjel, piros szemekkel zokogva ült vissza a helyére, egy fél óra verés és üvöltözés után... plusz egy jó róvó az mindig aláfestésnek ment az ellenőrzőbe... Szétvert minket mégis ha nagy ritkán rám mosolygott vagy megsímogatta a fejem, elolvadtam...
Nos mégis néha élveztem ezt a szovjetkedést, pl Lenint rajzolgattam plakátokra, meg Auróra cirkálót (na azt speciel nagyon szerettem, de nyilván nem a komcsiknak szólt, hanem a gyönyörű csatahajónak)... szerettem egy-két orosz versikét illetve komolyabb verset is mondogatni, mint pl "Tancevala répka sz mákom, i petruska sz pamidorom", tudtam a himnuszukat magyarul-oroszul, szerettem Moszkva nevezetességeit sorolni illetve a Szovjetúnió tájegységeit is és nézegetni képeken. Ha nem vettük figyelembe, hogy milyen pokoli a politikai társadalmi helyzet és milyen nyomor van általában (amiről persze sokat nem tudtunk meg, csak szájhagyomány útján... a suliban a propaganda ment, hogy ott hatalmas a gazdagság és fegyelem, példás, sikeres, kemény munkamorál), hanem a természetet néztük, akkor tudtuk, hogy gyönyörű ország, sőt lényegében Ázsia nagyobbik fele Szovjetúnió volt ugyebár... Szerettem Gagarinos, meg egyéb űrhajózásos szovjet könyveket cikkeket, szerettem a szamovárokat, a híres nagy írókat mint Tolsztoj és zeneszerzőket min pl Csajkovszkij, és sorolhatnám még, mi minden, amit élveztem a szovjet-orosz érából, ami miatt az osztálytársaim lökött csodabogárnak néztek.
Rendszeresen felkértek faliújság készítésre (pl nov 7 vagy ápr 4), abban én voltam a legjobb vagy legalábbis a legjobbak közt, szívesen csináltam, jól válogattam össze a fotókat, és egyéb képeket, rajzolgattam festegettem stb stb... általában nagy sikere volt. Aztán végül még Szovjetúnió vetélkedőre is elküldtek, pedig töriből, földrajzból és oroszból is épphogy kettes voltam, de aki fejből el tudott mondani néhány főbb leckét (amiket soroltam), vagy elve pl tudta mi az hogy Ural, Kaukázus, meg Bajkál tó, az már nagy dolog volt, mert a gyerekek 99%-a ilyen kérdésre, csak nézte a lábát csendben... szóval fura módon amolyan "ruszkinyaló stréber" voltam... azaz annak tűntem...
Aztán a középiskolában, bár már orosz oktatás már nem volt, viszont tudták hogy milyen eredményeim voltak általánosban a szovjet vetélkedőkön, és el is küldtek, amit meg is nyertünk a csapatommal (ez kb 87-88 körül volt), és mentünk tovább a Budapesti Szovjetúnió vetélkedőre, amit szintén megnyertünk. Ezután már az országos jött... ott harmadikok lettünk, pedig ahogy a területért felelős tanárunk mondta, már szinte érezte a Bajkál tó hűs vízét a lábán (ugyanis a győztes team ezt kapta főnyereménynek, hogy oda utazhatott egy hétre)...