Tó-retró

A nagy jaffa rejtély

2019. július 26. - füredianna

Vajon miért nevezi legalább két nemzedék jaffának a narancsszörpöt? Utánajártunk a történetnek.

jaffa1.jpg

Fotó: Fortepan

 

Hogy tisztábban lássunk, ahhoz először is a jaffa kifejezés eredetét és a narancshoz fűződő kapcsolatát kell feltárni. Nos a jaffa valójában egy Izraelben kialakított speciális narancsfajta, mely nevét arról a városról kapta, ahol először létrejött keresztezés útján a középkorban. Ennek a fajtának több egyedi tulajdonsága van, mint például a keményebb héj, a különösen lédús hús és az alig néhány mag. A vékony, de ellenálló héjszerkezet az, aminek a jaffa nagy népszerűségét köszönheti az italgyártók körében, hiszen a gyümölcs ellenállóbb a szállítás közben fellépő hatásokkal szemben, ugyanakkor – akár nagyüzemi technológiákkal is – könnyebben hámozható, mint a többi narancsféle. Bár narancs alapú üdítőitalok már az 50-es években is kaphatóak voltak Magyarországon, elterjedésüket gátolta, hogy azok nagy része nem friss gyümölcsből, hanem narancsolaj hígításával készült. Ráadásul abban az időszakban az eltarthatóság is problémás pont volt, így a korabeli narancs alapú szomjoltók is legfeljebb 7-12 napig őrizték meg eredeti tulajdonságaikat.

            Ez a gyakorlatban annyit jelentett – a kor logisztikai sajátosságainak okán -, hogy mire a proletárok találkoztak a narancslevekkel, azokból többnyire – nem túl gusztusos módon – kicsapódott az olaj, mely a cukros víz tetején úszkált. Ez a jelenség és az olaj fura íze vezetett ahhoz a téves nézethez, hogy az akkori gyümölcsleveket kátrányból állították el (bár valójában a színezéshez használt festékek kátrányalapúak voltak, de ezeket a narancsleveknél nem használták). Némi változás ugyan a későbbiekben történt, amikor a hatvanas évek elején, a Nagykőrösi Konzervgyárban üzembehelyezték az első speciális gyümölcsaprítómalmot, de mivel a péppé zúzott gyümölcsöt így is sajtolták, az eredmény szinte ugyanaz maradt. Ekkorra – lopakodó ágon – már a jaffa narancs is megjelent Magyarországon, de az igazi átütő sikerre még várni kellett. Történt ugyanis, hogy 1962-ben a Magyar Népköztársaság kétoldalú áruszállítási kedvezményt kötött Izraellel és ennek egyik folyományaként az egyedi narancsféleség is feltűnt hazánkban. Ahhoz, hogy végül a jaffa lehessen a narancsszörp szinonimája, több tényező szerencsés összejátszására volt szükség.

            Azt már fentebb elemeztük, hogy a narancs alapú üdítőkkel mi volt a probléma, de az összes gyümölcslé szenvedett egy közös betegségben, melyet jó ideig nem sikerült kiküszöbölni: nevezetesen az erősen ingadozó minőség.

jaffa2.jpg

Fotó: Fortepan/ Bauer Sándor

 

A vásárlók folyamatosan reklamálták az összes lehetséges fórumon, hogy a hatvanas években a gyümölcslevek íze és színe hetente változott. Meglepő módon ezt a jelenséget az okozta, hogy az akkori levek igen magas százalékban tartalmaztak gyümölcsöt (vagy olajat). Az akkori italok ugyanis 33 százalék gyümölcsből, 66 százalék (!) cukorból és némi adalékanyagból álltak. Azonban – különösen az olyan igazi ritkaságnak számító finomságok, mint a narancs esetében – az alapanyag olyan volt, amilyet éppen sikerült beszerezni. Azonban ebben a tekintetben a jaffa más volt. 1964-től már nem a gyümölcs érkezett igazán nagy mennyiségben az országba, hanem a könnyebben használható és kiegyensúlyozott minőségű sűrítmény!

            Ráadásul ebben az évben megkezdte működését a szobi szörpgyár, mely hét termelőszövetkezet együttműködése hívott életre. Itt pedig főzéses- és a maga idejében modernek számító technológiával kezdték ontani a kiváló szörpöket. Innentől kezdve sem olajkicsapódás, sem minőségi ingadozás nem állt fenn többé. Ráadásul a sűrítményalapú gyártás más gyárakban is elterjedt, ami a piacokon szinte beszerezhetetlen narancsot elérhető közelségbe hozta az átlagemberek számára is, ami egycsapásra elindította a narancshisztériát az országban. A számok nyelvén ez annyit tett, hogy a gyümölcslé- és szörp fogyasztás 1965 és 68 között 37 százalékkal nőtt, miközben a narancsalapú italok részesedése 1,5 százalékról 60 százalékra ugrott (az összmennyiség közel negyede pedig jaffa volt). Mindemellett még egy fontos körülmény is közrejátszott a jaffa sikerében, noha az elsőre inkább hátránynak tűnhet.

            A jaffa szörpöket ugyanis a piacradobásuk után jó pár évig csak 5 literes demizsonokban hozták forgalomba, míg a többi gyümölcslé vagy szörp fél- egyliteres üvegekben vagy műanyagpalackokban volt kapható. Hogy ez miért alakult így, azt az idő homálya fedi, az azonban bizonyos, hogy aki ilyet vásárolt, az jó ideig nézegette otthon a konyhában az izraeli gyümölcs nevét (ráadásul a demizsonokon nem is szerepelt a „narancs” kifejezés, csupán a Jaffa szörp). Bár a boltok egy ideig – vásárlói nyomásra – kimérve is árusították az italt, a kormányzat ezt közegészségügyi okokra hivatkozva megtiltotta. Ráadásul azt is meg kell említeni, hogy a demizson visszaváltható volt, így az 5 liter sűrítmény 22 forintba került, ami alig a kétszerese volt egy betétdíjas üvegbe csomagolt félliteres egyéb szörpének, ami nem csak a vásárlók, de a vendéglátóhelyek számára is igen vonzóvá tette az italt. Így az emberek a boltban és a kocsmákban, vendéglőkben is szembesültek azzal a ténnyel, hogy ha narancsszörpöt kérnek, akkor csak jaffát ajánlanak nekik, egy idő után pedig már nem is erőlködtek. Rendeltek egy jaffát, a szó pedig számukra örök szinonimája maradt a narancsszörpnek...  

További érdekességekért, képekért és nettó retró életérzésért látogassa meg Facebook oldalunkat!

A bejegyzés trackback címe:

https://toretro.blog.hu/api/trackback/id/tr5414981330

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Európai téridő 2019.07.28. 10:20:51

Bár nem a Tóhoz tartozó téma, de sztorizhatnátok egy kicsit a gumihéjú kubai narancsokról is, amelyeknek a magjait a korabeli pletykák szerint izraeli szülőhelyükről vitték át a karibi szigetországba. És az elvtársvilág idején is akadt lehetőség a kétféle termék összevetésére, elvégre időnként azért eredeti jaffanarancsot is árultak.

lobster thermidor 2019.07.28. 10:21:11

A műanyag demizsonra emlékszem, de ezek nem csak 5 literesben léteztek, volt belőlük kisebb, pl. 2 literes kiszerelésű is, és persze nem csak a Jaffával, hanem más ízű szörpökkel is töltötték. Manapság nem fordulok meg klyen helyeken, de néhány évvel ezelőtt még a vidéki piacokon, vagy falusi kisboltokban lehetett találkozni ilyen demizsonokba töltött szörpökkel.

gigabursch 2019.07.28. 10:21:54

Ez érdekes volt.

Nyugodtan kimondhattátok volna a Bambi nevét.

gzeevi 2019.07.28. 10:23:06

Annyit javítanék az adatokon, hogy a jaffa-narancs nem a középkorban született meg a keresztezések révén, hanem az 1800-as évek második felében, a modern zsidó bevándorlás kezdetén. Először Jaffa környékén, majd Petach Tikva és Rehovot városkák mellett, ezek váltak később a brit impérium nagy narancs-ellátóivá. Az 1950-1960-as időszakban a világpiacon árult narancsok 8%-a volt izraeli jaffa-narancs, faládákban árulták, minden darab külön rózsaszín viaszos papírba volt csomagolva, rajta a kék Jaffa felirat. Magyarországra akkor bejött a kubai narancs is, kicsit kemény héjú, szálasabb, de jó ízű narancs volt.
Az izraeli jaffa-narancsnak ma már vége van: a narancsosokat kiszántották, beépítették lakónegyedekkel. A narancs, ami a krumplinál olcsóbb volt egykor, ma a krumpli duplájába kerül. Más fajták is felváltották az egykor emblematikus jaffa-narancsot.

mbudai · jegtoro.blog.hu 2019.07.28. 10:25:15

Tök jó, köszönöm szépen!

civil 2019.07.28. 10:25:25

...és ebből alakult ki falun a "jaffakóla", ami a szénsavas narancslé = Fanta.

VideoDream 2019.07.28. 10:25:40

Köszönöm a cikket, érdekes volt! Amúgy borsodi barátaim körében az "Igyunk egy jaffácskát" nem kifejezetten a jaffaszörpre vonatkozik (persze általánosságban véve a gyümölcstartalom stimmel) :)

Gacsaj Pisti 2019.07.28. 10:26:10

Bocsánat, de én már jócskán megittam a nekem kirótt jaffa javát, bejártam az egész országot Battonyától Nemesmedvesig, Záhonytól Sopronig, Csengertől Zalaegerszegig, ittam pár ezer jaffát, bambit, málnaszörpöt, Coca és PepsiColát, valamint szőke kólát is, de SEHOL nem hallottam olyat, hogy a málnaszörpöt jaffaként emlegették volna.

A cikk írója valahol nagyon eltévedt valahol!

Dikusz 2019.07.28. 10:26:41

"Az akkori italok ugyanis 33 százalék gyümölcsből" - miért, a mostaniaknak hány százalék a gyümölcstartalma? Attól nem több, mert ráírnak mindenféle, laikus részére érthetetlen adalékot. Emlékszem, hogy a reklámok mostanában használt szavajárása szerint "Magyarország legnépszerűbb" üdítőital-forgalmazójának termékén az egyik adalékanyag gumiarábikum volt.

"A jaffa szörpöket ugyanis a piacradobásuk után jó pár évig csak 5 literes demizsonokban hozták forgalomba" - elnézést kérek, de ilyenre nem emlékszem. Megköszönném, ha valaki megmondaná, honnan van ez az adat...
Arra meg végképp nem gondoltam, és hogy őszinte legyek erősen kétlem is, hogy narancsot azért nem lehetett kapni, mert szörpöt csináltak belőle.

2019.07.28. 10:27:26

Magyarul ez olyan, mint amikor valaki azt mondja, iszik egy málnát, ami valójában eper( ízű )szörp.

Fehérlapos 2019.07.28. 10:27:50

Felvidéken, és talán Erdélyben is a magyarországi turistákat jaffásoknak hívják.

steery 2019.07.28. 10:28:13

Gyerekkoromban a nagyszüleim házának udvarán évekig működött egy Jaffa gyártó üzem, amit az ÁFÉSZ működtetett, de aztán a 80-as évek elején megszűntették. Ott fél literes üvegekbe töltötték a Jaffát, 5 literes sűrítményt nem is láttam soha.
Köszi az alapos cikket, most végre megtudtam a nagy titkokat a Jaffáról! :-D

Alexease 2019.07.28. 10:28:36

En egyszeru prolikent, ha mar mindenkit igy nevezunk, aki akkoriban elt (:D), en csak annyit tudtam (a szarmazasrol), hogy Jaffa = Tel Aviv-Yafo :)
De szerettem, mert jo volt:P

n3spr3ss0 2019.07.28. 10:28:57

...és már ez sincs, pedig jó volt.

Crip Lee 2019.07.28. 10:29:19

Mi most már a fröccsöt is jaffának hívjuk:)

Józsefné Varga 2019.07.28. 15:01:45

@Gacsaj Pisti: A cikkben narancsszörpről írnak, a málnaszörpöt honnan vetted?

Vincent 2019.07.28. 15:02:42

Nagyon jó kis írás, köszönjük! Örömmel látom továbbá, hogy a kommentek is hasznosak, kegészítő jellegűek, szinte mindegyik hozzátesz valamit a fentiekhez, és végre nem a trollkodásról szólnak. Csak így tovább!

Budapest a kutyaszar városa 2019.07.29. 05:39:38

A jaffának van egy sajátos íze, innen ered az iskolában kapott reggeli tea utáni nosztalgia, amely szerint ez volt a legfinomabb tea. Ennek a titka a jaffa-szörppel való ízesítés.
süti beállítások módosítása