Tó-retró

A hangalámondásos filmek aranykora

2019. augusztus 17. - füredianna

A nyolcvanas évek elején elképesztő méreteket öltött a kazettahamisítás. Ez volt az azonos hangon beszélő Stallone és Ciccolina korszaka.   

cassette_tape_music_vintage_1980s_70s_hi_fi_magnetic-598662_jpg_d.jpeg

Forrás: pxherre.com - free 

Noha a két technológia magyarországi megjelenése között évtizedes különbség volt, a  kalózkodás igazi aranykora a nyolcvanas évek elején köszöntött be, a magnó- és videókazetták esetében egyaránt. Bár kisebb jelentőségű esetek valószínűleg korábban is előfordultak, a szárazföldi kalózok 1983 tájékán rúgták rá az ajtót a mit sem sejtő állampolgárokra, és a szintén eléggé gyanútlan hatóságokra egyaránt. Jól mutatja a történtek gyors sodrását, hogy noha már 1958 óta létezett az országban a szellemi tulajdon védelmét biztosító jogszabálycsomag, az illegális sokszorosítást és terjesztést az említett év szeptemberében kriminalizálták elsőként. Pedig az első kazettás magnetofonok ekkor már 15 éve jelen voltak nálunk...

            Illetve ezt egy kicsit pontosítsunk: az első, kéz alól megvehető, ilyen-olyan módon az országba jutott magnók valóban 1968-ban tünedeztek fel, de a tömeges elterjedés kicsit még váratott magára. Bár szintén 1968-ban mutatkozott be a BRG MK-23-as hibridje (orsós és kazettás egyszerre), a kazettás magnetofonok beszerzése még egy évvel később is inkább elméleti lehetőség maradt, a folyamatos áruhiány következtében. Meglepő módon – talán a viszonylag kevés nyugati dalt tartalmazó hanghordozó miatt – az illegális másolás ekkor még nem igazán ütötte fel a fejét. Az első, ezzel a témával foglalkozó híradások 1980-ban jelentek meg a hazai sajtóban, de még ezek is főként külföldi példákról számoltak be. Abban az évben ugyanis az európai kalózközpont Olaszország volt, ahol évente 2 millió hamis kazettával járultak hozzá az összeurópai fekete piachoz. Becslések szerint 1980-ban a kontinens teljes kazettaforgalmának 50(!) százaléka adódott hamisított hanghordozókból, melynek az említett olasz „gyárak” termékei adták a derékhadát.

video_video_cassette_cassette_video_recorder_vhs_retro_film_video_tape-897992_jpg_d.jpeg

Forrás: PXhere.com free           

De térjünk vissza a vasfüggöny mögé zárt kis hazánkba. 1983-ban először kezdtek nagyobb arányban felcsendülni a piacok és vásárok később elmaradhatatlan kellékeivé váló, másoltkazetta árusok üvöltő hangládái. Mivel szintén ebben az esztendőben alakult ki a kappanhangon narrált videokazetták piaca is, végre a törvényhozók is léptek. 1983 szeptember 1-től az addig is létező, de csak ritkán alkalmazott pénzbírságokat jócskán megemelték és lehetővé tették a tárgyalás és nyomozás nélküli azonnali elkobzást, nem csak a kazetták, de a másolásukhoz használt magnók esetében is. Bár egy tehetséges kalózt anyagilag nem viselt meg egy ilyen akció, de az akkor még igen nehezen beszerezhető videomagnók pótlása legalább ideiglenesen kivonta a forgalomból a fekete stúdiókat. Bár a másolás elsősorban a szerzői jogot sértette, ám az eljárások nem igazán ezek védelmében indultak. Önmagában ugyanis a jogtalan sokszorosítás csak szabálysértésnek minősült. Azonban, ha olyan filmeket sokszorosított valaki, amik sértették a szocialista erkölcsöt, akkor már bűncselekményt követett el. Ezek ugyanis csak illegálisan kerülhettek az országba, lévén ilyeneket tilos volt vámkezelni. Hogy milyen filmek voltak ezek? Minden gusztustalan, szadista, gyűlöletkeltésre alkalmas, uszító vagy pornográf mozi ide tartozott. Ezekbe a kategóriákba pedig gyakorlatilag a teljes nyugati filmtermést be lehetett akkoriban szuszakolni. 

            A piac ennek ellenére szépen virágzott (van bárki, aki élt abban az időszakban és egy darab agyonmásolt és hevenyészett magyar hangalámondással készült filmet sem látott?). A méretére pedig szépen rávilágít, hogy az egyik legnagyobb vidéki kézműves stúdió felszámolásakor 400 kazettát foglaltak le 1,2 millió forint értékben, míg az einstandolt videómagnók ára 200 ezerre rúgott. Persze minimálisan sem meglepő, hogy a másolásokat, sőt a szinkronizálást is irányító férfit néhány hónap múlva újra tettenérték hasonló tételű felszereléssel és áruval. Persze az ő esetében itt véget is ért a kalóz aranykor, mivel visszaesőként már börtönbüntetést is kapott, így három évig nélküle zajlott a másolóbiznisz.

            Szintén komoly tételekben folyt a magnókazettamásolás is, ráadásul jóval pofátlanabb módon. A másolt zenei szalagok ugyanis még csak nem is fű alatt, hanem piacokon, vásárokon, sőt trafikokban cseréletek gazdát, fényes nappal. Ebben az esetben ugyanis az országba – többnyire – teljesen legálisan bekerült zenéket sokszorosítottak, csak éppen nem fizették meg a jogdíjakat. Erre egyébként a vállalkozóknak nem is lett volna reális esélye, hiszen a jogokért valutában (többnyire márkában vagy dollárban) kellett volna utalni a jogdíjat, amit az akkori devizajogszabályok gyakorlatilag lehetetlenné tettek. Azonban a kalózkazetták esetében még az eredeti borítót is lemásolták, így a kibontásukig nem derült ki róluk, hogy teljesen legálisan beszerezhető eredetit vagy gyatra másolatot árul-e a kisiparos. Így magnó fronton az elkobzások és a büntetések kiszabása az esetek túlnyomó többségében a másolók tettenérésekor valósulhatott csak meg. A fekete piac méretét pedig az ilyen esetek adatai mutatják meg. Az egyik legnagyobb ilyen jellegű fogásnál a piacokon 2-300 forintért adott kazettákból 700 ezer forintnyi készletet foglaltak le egy testvérpárnál, és ezek csak a kiszállításra váró darabok voltak. 

 További érdekességekért, képekért és nettó retró életérzésért látogassa meg Facebook oldalunkat!

A bejegyzés trackback címe:

https://toretro.blog.hu/api/trackback/id/tr3815012780

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Genius2 2019.08.18. 06:44:57

Azért a minőség sokszor gyatra volt a gyári magnókazettákhoz képest...Manapság már minden elérhető a netről, jobbnál jobb minőségben, aki pedig akarja, fizethet is akár ezért. :-)

Efrajim Canuck 2019.08.21. 09:03:06

A lengyel Takt kazettákra emlékszik valaki? Gyatra papír insertek a dobozban, és teljesen egyforma kazetták, amire csak annyi volt írva, hogy Takt, de hogy mi van rajta... tessék rendesen visszatenni a dobozba, és akkor nem kell keresgélni, hogy mi hol van. Ettől eltekintve a Takt nagyon jó minőség volt!

Adani 2019.10.10. 06:29:26

Klasszikus német pornó mikor a csaj akció közben élvezettel üvölti, hogy nein, nein... a narrátor meg fordít: kilenc, kilenc.

On the fly ment a fordítás néha keveredett a német és az angol, na meg szabadfordítás, ha nem értette jól akkor a megértett pár szó és a cselekmény alapján kreált hozzá egy mondatot. :)

Csehszlovák alóz szinkron, ahol Clint Eastwood az egyik western filmben dupla whiskey helyett dva kupicu pálinku-t kér, vagy az Elektromodulator dva mint terminator 2

Nálunk a terminátor végrehajtó volt a kalóz videókazin.

Na meg a kipucant a bébicsősz anyának egy szót semként bemutatott film előtte kalózként mikor a címét kiirják az elején, hogy don't tell mom, the baby sitter dead, narrátor fordít: ne mond el a múmiának ,hogy apa bébiszitter

Adani 2019.10.10. 06:29:39

@Efrajim Canuck:

Azok közül sok a mai napig hibátlanul szól hiába lett agyonhallgatva, bezzeg a gyári 1995-ben megkapott rongyosra hallgatott Tekknő kazettában hogy megnyúlt a szalag.

www.youtube.com/watch?v=yHu-WcYbrcE

Adani 2020.05.05. 14:27:48

Békés megyében a románok jártak át a vadpiacra árulni mindent, másolt kazikat és cd-ket árultak ők is. Kazik esetén borító lefénymásolva kazin semmi felirat, de volt vagy 200 ft mikor a hivatalos műsoros került 1500 ft körül. A TAKT-okhoz hasonlóan vissza kellett tenni a tokjába vagy alkoholos filccel ráírni mi van rajta. Épp a minap digitalizátáltam pár doboznyi kazettát, nagy része ilyen felirat nélküli volt.
süti beállítások módosítása