Ilyen volt az iskolakezdés a rendszerváltás előtt

2019. szeptember 03. - drkardos

Mozgalmi egyenruha, iskolaköpeny és kezdés 6 évesen. Vajon jobbak voltak az előző rendszer kötelező dolgai?

iskolakezdes.jpg

Fotó:Fortepan/ Bauer Sándor

 

Szeptember 2-án sok-sok kisdiáknak csöngettek be idén az iskolákban, de mostanában a gyerekek nem is sejtik, hogy szüleiknek és nagyszüleiknek korábban milyen komoly szabályrendszerrel kellett szembenéznie az iskolákban is a rendszerváltás előtt. Nosztalgiázzunk egy kicsit, milyen is volt egy szeptember valamikor a 70-es, 80-as években.

 

Akkoriban például szinte minden kisgyerek 6 évesen - illetve az évvesztesek 7 évesen - kezdte az iskolát. Bár a Művelődésügyi Minisztérium az 1960-as évek elején komoly tanulmányokat folytatott arról, hogy esetleg kitolják az iskolakezdési korhatárt egy évvel, végül ebből nem lett semmi. Pedig a korabeli szaksajtóban sorra jelentek meg a pedagógiai cikkek, amelyek mind azt bizonygatták, hogy tudományos tényeken alapulva hasznosabb lenne a 7 éves iskolakezdés, sőt még a nagy testvér, a Szovjetunió oktatási intézményeiben is ez utóbbi volt a korhatár. Egyéb szempontokat figyelembevéve minden maradt a régiben: a pártvezetés jó része úgy vélte, hogy sokkal hasznosabb, ha a szakiskolákból tanuló jó elvtársak már 15-16 évesen, szakmunkásként bekapcsolódnak a termelésbe, mint ha még mindig az iskolapadot koptatnák. Itt érdemes megjegyezni, hogy a 60-as évek végéig igen kevesen tanultak tovább például gimnáziumban, és felsőoktatásról csak a tökéletes munkás és pártháttérrel rendelkező családok sarjai álmodozhattak. Mindenki másnak maradt a gyár és az ipari, mezőgazdasági termelés.

 

A szeptember természetesen már akkor is csupa izgalommal kezdődött: akkor is megvásárolták a szülők a szükséges füzeteket, ceruzákat és tollakat, egyéb kellékeket. Bár akkoriban nem volt ilyen árubőség és például a fából készült taneszközök is csak a 70-es évekre koptak ki a közhasználatból, de volt néhány olyan szükséges holmi, ami manapság igencsak idegenül mutatnának a nebulókon. Ilyen volt például a mozgalmi élethez elengedhetetlen kisdobos és úttörő egyenruha. A diákok ugyanis ezeket hordták az ünnepségeken és a különböző iskolai megmozdulásokon. A 60-as évek végéig általában csak a vezető pajtásoknak jutott a legfontosabb kék és vörös nyakkendőn kívül síp és egyening, de a 70-es évektől az Ezermester és Úttörő Bolthálózatnak köszönhetően már mindenkinek egyforma ruhája volt: a kislányok sötétkék egyenszoknyát, a fiúk rövid és hosszúnadrágot kaptak, ehhez pedig kisdobos vagy úttörőing dukált zsinóros síppal, csatos övvel, nyakkendővel és különböző rangjelzésekkel. Ezek beszerzése akár 3-400 forintra is rúghatott évente a 70-es években, hiszen a legtöbb gyerek egy nyár alatt kinőtte a ruhadarabok többségét.

iskolakezdes2_1.jpg

Fotó: Fortepan 

 

Hasonlóan fontos ruhadarab volt az iskolaköpeny, amit a hétköznapokon hordtak a diákok. A köpenyviselés egyébként a II. Világháború előtti időkből származott, amikor a legtöbb iskola előírta valamilyen egyenruha kötelező viselését a mindennapokban. Ezzel szerették volna kiküszöbölni, hogy a gyerekek a család gazdasági helyzetével hencegjenek ,és esetleg rosszul érezzék magukat azok a diákok, akiknek nem jut előkelő ruhadarabokra. Ráadásul a köpeny, az egyenruha praktikus is volt, mivel megvédte a gyermek ruházatát a tanulás folyamán. Különösen a lányiskolákban volt népszerű a viselet, ami meg is maradt a háborút követően is. Az oktatásért felelős minisztériumok már a 60-as években javasolták a köpenyek viseletét mind a fiúknak, mind pedig a lányoknak, egyrészt a fenti praktikus szempontok miatt, másrészt a koedukált iskolák létrejötte után így kívánták biztosítani a zavartalan fiú-lány együtt-tanulást. A 60-as évek végére, minden szeptemberben több százezer iskolaköpenyt dobtak piacra, főként nylon alapanyagból és kék színben, de léteztek vászonalapú, barna köpenyek is. Igazi sztár volt a Marokkó és a Praktilon márkanévre hallgató iskolaköpeny. 1971-ben a Női és Leánykaruha Nagykereskedelmi Vállalat 1000 diákot – kicsit és nagyot egyaránt – kérdezett meg arról, hogy milyen iskolaköpenyt szeretnének viselni. A kutatásból a kék színű, elöl gombos változatok jöttek ki győztesen, ráadásul a kor divatjának megfelelően a könnyen mosható, strapabíró műszálas, nylon változatokat kedvelték a leginkább.  Végül 1973 szeptemberétől minden iskolában kötelezővé vált az iskolaköpeny viselete egy miniszteri rendelet nyomán, és ezt a szokást csak a rendszerváltás tudta végleg eltüntetni. 1986-ban például 700 ezer darab iskolaköpenyt gyártottak a hazai piacra, bár ekkor már megjelentek a kevésbé izzasztó, pamut alapú változatok is. A 80-as évek közepén egyébként folyamatosan drágult úgy általában véve is az iskolakezdés: a köpenyek, a mozgalmi ruhák önmagukban 500-1000 forintba kerültek és még ehhez hozzájött ugyanennyi a tankönyvekért, füzetekért és egyéb kellékekért. Ez akkoriban egy havi átlagfizetésnek felének felelt meg.

Nosztalgiázz velünk! Nézd meg az előző rendszer ihlette retró kollekciónkat itt!

A bejegyzés trackback címe:

https://toretro.blog.hu/api/trackback/id/tr9215037706

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.09.03. 17:55:33

Nem kellett semmilyen kisdobos/úttörő egyenruha. Elég volt bármilyen sötét nadrág és fehér ing, plusz a kék/piros nyakkendő.

Audianer 2019.09.03. 17:55:52

Nem volt az annyira rossz korszak mint amilyennek manapság lefestik. Az általános iskolából semmiféle rossz emlékem nincs. Mi különösen szerencsés helyzetben voltunk mert az iskolánk szó szerint a balatonparton volt. Télen tornaóra (korcsolyázás) a jégen, vízi úttörőcsapat lévén pedig májustól szeptemberig hajókázás strandolás napestig. Azóta is bolondulok a hajózásért (no meg azért is mert apám hajóskapitány volt). Álomszép gyermekkor volt. Az említett iskolaköpeny ellenére is :)

Tom Bradley 2019.09.03. 18:44:50

@MAXVAL bircaman közíró: Nem szívesen mondok ellent, de általános iskolás pályafutásom alatt (1978-86) igenis volt külön "úttörőing", ami valóban fehér volt, mindkét oldalán zsebbel a mellrészen, és a gombjain ott volt a háromszögletű úttörőzászló.
Külön nyári változata volt a "tábori ing", ami nem fehér, hanem világosbarna volt és ha az ember felhajtotta az úját, akkor azt gombolással rögzíteni is lehetett.
Nem vonom ugyanakkor kétségbe, hogy egyes helyeken megelégedtek a sima fehér inggel, de az általánosan kötelező a külön úttörőing volt.

Dikusz 2019.09.03. 18:44:59

@Audianer: + 1000
Pont ezt írtam a hozzászólásomban én is.

pattantyúk 2019.09.04. 04:35:37

Nem létezik, hogy csak 73-tól volt kötelező az iskolaköpeny! Inkább 1963-tól, nem?

Ettől függetlenül hazamenetelkor az első dolgunk volt begyűrni a köpenyt a táskába, hogy mindenki lássa, milyen jó cucc van alatta.
:-)

Simon Ágnes 2019.09.04. 04:35:54

Csak annyit a pontosság kedvéért,hogy a hatvanas évek végén egy budai úgynevezett elit gimnáziumban évfolyamonként nyolc,átlagosan negyven fős párhuzamos osztály volt.Nem a munkás és párt hátterű diákok voltak jellemzők.És az osztályomból a kilencven százalék egyetemre került érettségi után.Az egyetemi csoport társaim között senki nem volt munkás és párt hátterű.

kmera 2019.09.04. 04:36:11

@MAXVAL bircaman közíró: Előfordulhat, hogy nem mindenhol, de a legtöbb helyen tutira azt kérték, pl. nálunk is (ságváriendreúttörőcsapatvigyázz! :-D )

fodorb 2019.09.04. 14:05:38

@Simon Ágnes:
Valószínű, hogy az ország területén eltérő volt a továbbtanulás lehetősége.

Amúgy nálunk is elég volt a sima fehér ing, én már uttörő éppen nem lettem.

lüke 2019.09.04. 14:05:48

@pattantyúk: persze 63- tól volt, ötödikes voltam, még úgy kellett Vadász, 4 év múlva dögivel volt ,különböző fazonnal, fiúk ak csak talán kettővel.
Sok lány hordott fiú köpenyt,mert az csak derékig ért, pl. én is

lüke 2019.09.04. 14:06:06

@Simon Ágnes:
JAG BP
lehet,hogy E is volt
H - ban a két professzor gyerek, professzor lett,a B- ben ( Spec. Fr tagozat)a két professzor gyerek, professzor lett, s egy harmadik is, én csak gyakorló orvos.
A SOTE- n volt munkás- paraszt gyerek , elég sok 400 fő/ évfolyam , még kevés külföldivel,de a mi csoportunkban már 2 amerikás magyar/ fizetős is volt!

Metálvörös 2019.09.04. 14:06:14

@kmera: A negyvenkilencesszámúGárdonyiGézaúttörőcsapatban nem volt kötelező hogy úttörőing legyen, elég volt ha simán fehér. Meg legyen meg a nyakkendő és az öv.

Kovi1970 2019.09.04. 14:06:25

@MAXVAL bircaman közíró: szerintem amit írsz az az "ünneplő" amit iskolai rendezvényekre kellett felvenni (pl évnyitó, nemzeti ünnepek).

Egyébb esetben kötelező volt a sima sötétkék "műszálas" iskolaköpeny. Aki nem vett fel ilyet az előbb utóbb az igazgatói irodában találta magát.

Mivel ezek se nem szépek sem jók, se nem egyaségesek nem voltak, igazából semmi pozitívumot nem tudok elmondani róluk. De hát kötelező... :)

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.hu/ 2019.09.04. 14:06:41

Én arra emlékszem, hogy a Rakéta őrsben én voltam a nyakkendőfelelős, azaz meg kellett bizonyosodnom arról, hogy az őrsi gyűlésre mindenki elhozta a nyakkendőjét. :)
Az általános iskolát '72-ben kezdtem el, amikor már mindannyian hordtunk iskolaköpenyt. A nejlon anyagúnak volt egy nagy előnye: ha ülés közben a szék támlájához odadörgölőztünk, akkor árammal feltöltődve meg tudtunk rázni másokat... :)

Audianer 2019.09.04. 14:06:48

@Dikusz: Köszönöm Hölgyem! ;)

lujo1111 2019.09.04. 14:07:35

"60-as évek végéig igen kevesen tanultak tovább például gimnáziumban, és felsőoktatásról csak munkás és pártháttérrel rendelkező családok sarjai álmodozhattak."
A mondat első fele igaz, a városunkban akkor egy gimnázium, és egy szakközépiskola volt, ma meg van vagy még négy, öt éve már csak három, összevonások miatt. ez sajnos a diákokon is látszik, a mai gimnazisták jelentős része szakközépbe mehetne, a szakközepesek (ma szakgimnáziumosok) meg szakiskolába (ma ők a szakközepesek). a szakközepeseket egy jelentős része meg talán a kisegítőbe. :-(
az túlzás, h az egyetemekre csak a jó káderek gyerekei mehettek, hiszen 1973-ban érettségizettek is már központi írásbelit írtak matekból, ami eléggé szelektált, és a jó káder gyerek max 1-2 pontot kaphatott, az akkor max. 20 pontból

Tom Bradley 2019.09.04. 14:07:47

@Tom Bradley: természetesen "ujját" az "úját" helyett

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.09.04. 14:07:54

@Tom Bradley:

Nálunk, budapesti belvárosi iskola, 70-es évek, a diákok 95 %-ának nem volt ilyen ingje. Csak a tisztségviselők hordták.

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.09.04. 14:08:10

@kmera:

Mi is Ságvári Endre csapat voltunk.

Nyilván iskolafüggő is volt ez.

Nálunk - Budapest V. ker. - az egyenruhát csak a kiemelt szereplők viselték ünnepségeken, maguk a tanulók csak "ünneplőben" kellett, hogy jöjjenek. Ez azt jelentette: sőtét szövetnadrág (szoknya) és fehér ing, nyakkendővel.

SOHA, ismétéem soha nem viseltem egyenruhát. S kapaszkodj meg, nem is volt ilyenem.

1973-1977 között voltam kisdobos, 1977-1980 közt úttörő.

Gevlekte Salamander 2019.09.04. 14:08:19

Sztem a vezető iskolaköpeny-márka a Diolen Mobi volt (mókusos címkével).
www.vatera.hu/diolen-mobi-marka-cimke-bol263-2795225621.html

Mitya Ivanov 2019.09.04. 14:09:07

@MAXVAL bircaman közíró:
88-89-ben már nem vették annyira komolyan ezt a mozgalmi létet, ezért ekkor már nálunk is el lehetett hagyni a spéci úttörő/kisdobos fehéringet. Pláne azért, mert emlékeim szerint a korszak vége felé már hiánycikk volt

Mitya Ivanov 2019.09.04. 14:09:14

kettőezerkettőszáztizennégyesszámú kisslajos űttörőcsapat vigyázz!!!! Zászlónak tííííszteeelegj! Fogadás jobbról!

Rotoxis 2019.09.04. 14:09:40

Én is úgy emlékszem, csak az úttörő ing és a nyakkendő volt kötelező. A többi cifrasághoz hozzájuthatott néhány pesti kirakat-iskola, de vidékre már semmi sem jutott belőle. Ja, síp és zsinór még akadt.

A köpeny eredetére való vélekedés teljességgel téves. A háború előtti iskolák tanulói azért hordtak egyforma ruhát, vagy ruhadarabot (a fiúgimnáziumok jellemzően egyensapkát), hogy a tanulók együvé tartozását szimbolizálják.
A társadalmi különbségek eltüntetése abban a korban nem szükségszerű igény, hiszen egy-egy iskolába jellemzően azonos társadalmi állású családok gyermek jártak. Ez csak később, a "létező szocializmus" időszakában vált szükségletté. A hetvenes években már láthatóvá váló , de ideológiailag el.nem.fogadott különbségek miatt vált.kötelezővé a köpeny

Nem taggyűlés volt · http://coub.com/view/3zq19 2019.09.04. 14:09:49

És a dipi táska? Órán nagyjából egyszerre eldöntve? Volt a vékony, és a kövérebb verzió.

tlantos 2019.09.04. 14:09:59

Volt kulon ing, a sipot a vallahoz lehetett rogziteni.
Nekem altalaban sajat keszitesu kopenyem volt. Azt nem tiltottak meg, hogy mas legyen, csak legyen. De ha levetted a szunetben, szoltak erte.

baraonda · baraonda.blog.hu 2019.09.04. 15:06:54

@Nem taggyűlés volt: Dolgozatíráskor nekünk fel kellett tenni a padra, hogy ne lessünk egymástól. Az iskola előtt vagy buszra várva pedig simán rá lehetett ülni, szóval a dipó többfunkciós táska volt. De még mindig sírva röhögök, mennyire nevetségesek lehettünk 9-10 évesen diplomatatáskát vonszolva. :-) (egy számzárasért '86-ban a fél karomat odaadtam volna szerintem :D )

Larrikin 2019.09.04. 17:54:03

Ing, nyakkendő, síp zsinórral és öv volt "az" ünnepi egyenruha. Nadrág szabadon választva. De minden úttörő cucc között értéke csak az igazolványnak volt, hisz az volt a belépő az úttörődiszkóba.

A köpeny, bár nem szerettük, valójában jól szolgált a ruha állapotának megóvásában. Gyakorló szülők tanúsíthatják, milyen tiszta ruhában ér haza egy alsós....

Büszke_troll 2019.09.05. 19:42:52

Létezett úttörő ing, de nem volt kötelező. Sípot az iskolában kaptuk meg egyszerre, gondolom szülők kifizették. De az is lehet, hogy a sípot, övet, fehér inget és iskola köpenyt az úttörő áruházban vettük.