Tíz dolog, amit nem tudtál a Dögkeselyű című filmről

2019. november 12. - drkardos

A magyar filmgyártás egyik ikonikus alkotása a Dögkeselyű. Nézzünk néhány meglepő tényt a 82-es film kapcsán.

covers_9752.jpg

 

1. A film eredetijét adó novella (kisregény) 1981 januárjában jelent meg a Kortárs folyóiratban, „Kihívás” címen. Innentől felgyorsultak az események, hiszen egy évvel később (1982 február) már forgatták a filmet, és pár hónappal később a mozikba is került.

 

2. Nem csak a novellának, de a filmnek is más címe volt eredetileg. A rendező András Ferenc „A búcsú 24 órája” címet szerette volna alkotásának, ám az eredeti szerző, Munkácsi Miklós szerint a Dögkeselyű jobban kifejezte a lényeget.

 

3. A cím megváltoztatása nagy divat lehetett akkoriban, hiszen a Dögkeselyű legnagyobb 1982-es konkurensét, Bujtor István „Csak semmi pánik” című alkotását eredetileg „Kánikula Pánikban” címen mutatták volna be. További párhuzam, hogy mindkét mozinak a rendezője írta a forgatókönyvét is (Bujtor István, illetve András Ferenc).

 

4. A mű alapötletét egy az Expressz újságban feladott hirdetés szolgáltatta. Amikor Munkácsi Miklós meglátta, hogy valaki 10 ezer forintot fizetne a kutyája megtalálójának, menten azon gondolkodott, milyen ember is lehet, aki az átlagbér négyszeresét sem sajnálná ilyen célra. Hamarosan meg is született az ötlet.  A Dögkeselyű költségvetése 11 millió forint volt, ami akkoriban igen komoly összegnek számított. Ebből a főszereplő, Cserhalmi György 20 ezer forintot kapott, ami éppen a kétszerese volt annak az összegnek, amit az általa megformált Simon Józseftől elloptak a filmben.

 

5. A film egyik zsebesét, az idősebbik Roska nővért Perczel Zita alakította. A csodás színésznő a harmincas években ünnepelt díva és egy nemzedék kedvence volt Magyarországon. Azonban 1937-ben elhagyta az országot és közel ötven évig külföldön (Franciaország, Amerika, stb.) dolgozott. András Ferenc úgy gondolta, hogy filmje jobban megszólítaná az idősebb korosztályt is, ha Perczel szerepelne benne. Ennek érdekében személyesen kereste fel a színésznőt Rómában, és sikerült rávennie a szerepre. Ettől kezdve Zita újra hazajárt az országba, sőt a kilencvenes években újra szerződtetett, színpadi színész lett Magyarországon.

 

dog2.jpg

Perczel Zita 1935-ben 

 

6. Abban a jelentben, ahol Simon József meglátogatja az apját, hogy pénzt kérjen tőle, a TV-ben az 1934-es „Meseautó” fut. Ezt a rendező éppen Perczel Zita kedvéért illesztette a filmbe, hiszen ez volt a színésznő legikonikusabb szerepe.

 

7. Bár a filmet hivatalosan csak 1982 őszétől vetítették volna a mozik, sok helyen premier előtt is bemutatták. Ennek az oka a nyolcvanas évek elejének nézőszám csökkenésében keresendő. A kormány éppen előző évben, 1981-ben döntötte el, hogy az embereket vissza kell csábítani a mozikba, így fontos, hogy a nyári időszakban mindig bemutassanak egy nagy tömegek számára készült alkotást. Mivel a már említett „Csak semmi pánik” egy kisebb hiba miatt csak őszre készült el, így a Dögkeselyű került a Balaton parti kertmozikba. Azt azonban már nem a kormány döntötte el, hogy egyes mozik még 1991-ben, közel tíz évvel később is vetítsék...

 

8. A filmet összesen 60 országban vetítették, így többek között Franciaországban, Brazíliában, sőt Japánban is (Ott több, mint egy évig). A kommunista blokkban azonban a film csak odáig tartott, hogy az elrabolt Cecília kiszabadul, mert erkölcsrombolónak tartották az öngyilkosság ábrázolását. A csehek odáig mentek, hogy saját színészekkel újra forgatták a „Dögkeselyűt”. Ebben a verzióban a főszereplő egy vezetőoktató volt, és a film szintén a lány kiszabadulásával ért véget.  A produkció egyébként annyira sikeres lett, hogy 2014-ben még a Madách színház is műsorára tűzte, musical formájában.

 

9. A magyar sajtóban nem volt egyértelmű a film fogadtatása. Volt olyan újságíró, aki egyenesen nevetségesnek tartotta, hogy Simon minden telefonhívása célba ér, amikor akkoriban a valóságban szinte minden második hívást félrekapcsoltak. Akadt olyan médium is, ahol annyira nem néztek utána a filmnek, hogy azt Bacsó Péternek tulajdonították (ő abban az évben a „Tegnapelőttel” jelentkezett).

 

10. 1994-ben megpróbáltak egy nem hivatalos folytatást készíteni a „Dögkeselyűnek”, Törvénytelen címen. A filmnek ugyanaz volt a szerzője, a rendezője és bár más néven, de szerepelt benne Cserhalmi György és Bács Ferenc is. A film azonban annyira gyenge lett, hogy a Flamex is csak 1996-ban mutatta be. Munkácsi valószínűleg megbánta, hogy újra tollat ragadott a novella kedvéért, hiszen a „Dögkeselyű” 1980-as megírása után 10 évig dolgozott más területen.

Ha retró mániásoknak, kvíz mágusoknak vagy csak saját magának keres karácsonyi ajándékot, vessen egy pillantást a Tó-retró blog 2020-as falinaptárára! 

A bejegyzés trackback címe:

https://toretro.blog.hu/api/trackback/id/tr7915303074

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lomposfarkas 2019.11.13. 15:35:39

Könyörgöm, valaki mondja el, hogy a film miért fejeződött be úgy, ahogy! Mi volt ennek az üzenete? Sok éve láttam a filmet, de azóta bassza a csőröm és dühít.
Belmondo "Profi" c. filmjéhez hasonlóan, ami egy fantasztikus alkotás, és végén ott is szívlapáttal dörrentik pofán a nézőt. Azt egyszer láttam, imádtam és a vége miatt soha többé nem fogom megnézni :(

Tokijóji Józsi 2019.11.13. 15:35:53

"Nincsenek hozzászólások." De vannak!

Tarantinódi Sebestyénballadázs 2019.11.13. 15:36:07

Kamaszként nagyon tetszett a film, felnőttként, néhány éve újra megnéztem...nem kellett volna. Cserhalmi jól játssza ugyan a baltaarcú, önsorsrontó karaktert, de ez a búskomor szenvelgés, ami a film lényege, így, évtizedekkel később szinte nevetséges.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2019.11.13. 15:36:21

Ó, az az első pár perc, a zenével... A többi is parádés, de az az intró, az nagyon ott van.

bioLarzen 2019.11.13. 15:36:39

Jó cikk.
Szigorúan magánvélemény, de szerintem a Törvénytelen egyáltalán nem volt rossz film. Az tény, hogy különsebben sikeres se, mert én pár éve az mIII-on láttam, csodálkoztam is, hogy egy ilyen szereplőgárdával készült, amúgy nem is rossz krimiről hogyhogy nem hallottam akkoriban...

Liping 2019.11.13. 15:36:50

Szerintem egészen sokan nem tudunk a film létezéséről sem.

rrobin 2019.11.13. 16:31:38

Az hülyeség, hogy akkoriban minden második telefonhívás félrekapcsolt volna.
A film egyébként elég tömény és meglehetősen pontos korrajz.
A kutya mint a hűség szimbóluma a felső tízezer köreiben, míg az embert emberszámba sem vették.
A taxis kollégák viszonya a főhőshöz.
A "kurva" kuncsaftjának sosem használt autója.
Az alvilági autószerelő műhely tulaja.
A gazdag nő burokban nevelkedett lánya.

rrobin 2019.11.13. 16:32:01

Életem egyik filmje a Dögkeselyű.
Soha rosszabbat.

Azért lesz a főhős öngyilkos, mert nem akarja magát tálcán nyújtani az igazságszolgáltatásnak az általa elkövetett bűnök okán.

op11 2019.11.13. 19:50:50

@rrobin: Inkább azért lesz öngyilkos, mert bár ő is bűnt követett el (emberrablás, zsarolás...) és ezért nem különbözik a tolvajtól aki őt kifosztotta, erkölcsileg mégis magasabb szinten van. Az öngyilkossága egyfajta "önbüntetés".

Venesz 2019.11.13. 19:51:02

Nagyon jó film! Minap is mentünk autóval a Vígszínház felé, és azonnal megjegyeztem, hogy itt szólt be a vén kurva a taxis Cserhalminak, hogy miért kerülte meg a háztömböt. És még a barátom is szerepel a filmben, mintegy 20 másodpercen át látható.

Pompiere 2019.11.13. 19:51:11

A 3. pont utolsó mondata tévedés. A Csak semmi pánikot... Szőnyi G. Sándor rendezte, nem Bujtor István.

impala 2019.11.14. 06:13:21

az nmagon ott van, belenézek majd

impala 2019.11.14. 06:13:42

@Liping: én meg nem nagyon szoktam többször megnézni egy filmet, de akad néhány kivétel. ha erre ráakadtam valamelyik csatornán, akkor oda is ragadtam általában. nekem tökéletes.

rrobin 2019.11.15. 17:51:13

@op11: Erre, hogy miért lesz öngyilkos, a film közvetlen választ nem ad.
Annyi olvasható ki az előzményekből, hogy:
Hiába kér segítséget a rendőrségtől, a cégtől, ahol dolgozik, nem kap, sőt, még őt gyanusítják meg a pénz elsikkasztásával.
A helyzetére hiába próbál hiatalos úton megoldást találni, ez nem sikerül.
Az egész sztori a becsületes kisember kiszolgáltatottságáról szól, a korrupt és elutasító társadalommal szembeni kilátástalan harcról.
Ahhoz, hogy a maga igazát kiharcolja, neki is törvénytelen eszközökhöz kell nyúlnia, amit meg is tesz.
A végkifejletet már ott sejteni lehet, amikor a kurva kuncasaftjának autóját ellopja és az örökölt telket felajánlja a kocsi áráért az autószerviz tulajának. Ezzel tisztára mossa a kapott pénzt és egyben az összeggel biztosítja a gyermeke jövőjét.
Tehát ebben benne van, hogy a gyermeke későbbi életének ő nem lesz részese. A filmet be lehetett volna fejezni egy disszidálással is, de nyilván ezt abban a korban nem engedték volna a cenzorok, emellett, a tragikus végkifejlet is sajátos ízt adott a mondanivalónak.