Mennyibe került az átlagkereset arányában egy automata- vagy egy keverőtárcsás mosógép és a bele való mosószerek?

 Fotó: Fortepan/ Urbán Tamás

Aki élt az előző rendszerben, attól gyakran halljuk, hogy „bezzeg akkor minden olcsóbb volt”. Persze ebben sok a nosztalgia mindent megszépítő hatásának és a hiánygazdaságnak a szerepe. Utóbbi úgy jön a képbe, hogy míg ma többnyire a végeláthatatlan választék áttekintése, és a valóban szükséges termékekre koncentrálódó vásárlás kivitelezése okoz gondot, addig a rendszerváltás előtt inkább az áruhiány jelentette a problémát. Lehetséges, hogy azért (is) emlékszünk alacsonyabb árakra, mert egyszerűen nem volt mire költeni a pénzt, és abból több maradt, mint mostanában, vagyis könnyebben jöttünk ki a fizetésből. Mostani cikkünkben az otthoni mosáshoz szükséges termékek, átlagkeresethez viszonyított árán keresztül döntjük el a fenti kérdést.

            Az összehasonlításhoz az 1970-es évet vesszük alapnak, mivel ekkor már megjelentek az első automata mosógépek az országban, sőt már a Hajdúsági Iparművek is gyártott Jugoszláv kooperációban ilyen szerkezeteket, a keverőtárcsás mosógép – centrifuga kombó mellett. Az alapul vett bruttó átlagkeresetek (a KSH adatai alapján) 2222 Ft és 376 000 Ft, így ezekkel fogunk számolni.

            Ha már a mosógépeket említettük, akkor kezdjük is ezekkel az összehasonlítást, mivel az ilyen szerkezetek már akkor is meglehetősen fontosak voltak a ruhák tisztává varázsolásához. Azt rögtön megállapíthatjuk, hogy 1970-ben hiába lehetett már automata gépeket kapni, azok erőteljesen luxusnak számítottak. A legolcsóbb ilyesminek nevezhető gép a WA-68 nevű, import készülék volt, melynek 5460 forintos ára bizony nem volt zsebpénz, a megvásárlásához két havi átlagbért kellett félretenni. Ráadásul ez a gép csak mosni tudott, centrifugálni nem. Ha a mai értelemben vett automatát keresünk, akkor a már említett Hajdúsági kooperációs gyártmánnyal jöttünk ki a legolcsóbban, ami 8800 forintos árával szinte pontosan négy hónapnyi lemondást követelt. Ha nem bíztunk a keleti blokk technikájában, akkor 4,2 hónapnyi kuporgatással vehettünk egy Indesit import gépet, 9350 Ft áron.

            Internetes kereséssel ma a legolcsóbb automatának a Navon egyik típusa bizonyult 59 800 Ft-ért. Mivel a mai átlagbér mellett nem sok értelme lenne a havi kalkulációnak, így azt visszaosztottuk napi keresetre (22 munkanappal számolva), ami így 17 090 forintnak adódott. Így a Navon csodamasinájának árát 3,5 nap alatt meg lehet keresni (a nettó minimálbér 107 065 forintjával is meg lenne kb. két hét alatt). Ha nem ácsingózunk automatára, akkor ma is vásárolhatunk még Hajdúsági keverőtárcsás mosógépet és centrifugát melyek együtt 76 800 forintba(!) kerülnek, ami az átlagbérből 4,5 nap alatt jön ki. 1970-ben ezek a gépek együtt 1390 Ft-ot taksáltak, ami nagyjából kétheti keresetet jelentett.

            Persze már akkoriban sem csak vízzel mostak az emberek, így érdemes megvizsgálni a mosóporok árát is. Ebben az esetben az 1969-ben bemutatkozott Biopon és Tomi porokat és a legolcsóbb elérhető lehetőséget vizsgáltuk.

A legkedvezőbb lehetőség a Tisztaság mosópor volt akkoriban, ami 200 gr csomagolásban 6 forintba került. Egy akkori átlagfizetésből nagyjából 370 darabot lehetett volna vásárolni 1970-ben. Az automatákhoz csupán a Biopon „Bio Automat” termékét lehetett kapni, ami 10 forintba került, így 222 darab jött volna ki az átlagbérből. Persze már akkor is jobb üzlet volt egy nagyobb kiszerelés, így választhattunk 1,8 kg- os (58 Ft, 38 db a havi bérből) vagy 2,5 kg-os (84 Ft 26 db) Tomi mosóporokat. Ma a legolcsóbb mosópor az interneten a 300 gr-os Dosia, 169 forintért, így az átlagbérből 2224 darabot vásárolhatnánk (a minimálbérből 633-at). A 1,4 kg-os Biopon ma 910 Ft (átlagbér 413 db), míg a 2,8 kg-os 1549 forintba (242 db) került az interneten.

            Utoljára még érdekes lehet a mára általánossá vált öblítő árának szemrevételezése is. Ebben az estben egy kicsit csalnunk kell, mert Magyarországon az első, mai értelemben vett öblítő a Komfort volt, mely 1971-ben került a piacra, 8,5 Ft-os áron, 300 gr-os kiszerelésben (noha folyékony volt). 1971-ben az átalagkeresetből így 261 darabot vásárolhatunk volna belőle. Ma a legolcsóbb öblítő a Floren (1 liter, 239 Ft, 1573 db), de a márkásabbak közül választhatjuk a Silan 1 literes kiszerelését is (419 ft, 897 db). Persze 1970-ben ezek a termékek hatósági árasak voltak, ma pedig az állandó akciók miatt nehéz átlagárat megállapítani, ugyanakkor a fenti adatsorok így is igen látványosak...     

További érdekességekért, nettó-retró élményért látogassa meg Facebook oldalunkat!