Tó-retró

Egér a sörben – legenda vagy valóság?

2020. szeptember 08. - drkardos

Vajon volt alapja gyermekkorunk „egér a sörösüvegben” parájának, és megvédett tőle a zöld üveg vásárlása? Utánajártunk!

eger_a_sorben1.jpg

A képet egy hozzájuk beküldött üvegről készítették a Fejér Megyei Hírlapban, 1986-ban

Pincér -  mondja a vendég - ebben a sörben egy egér van.

A pincér benyúl a pohárba, kihúzza az egeret, majd ismét a vendég elé teszi a sört.

-  De, kérem - szörnyülködik a vendég - csak nem gondolja, hogy így megiszom?

-  „Akkor méltóztassék végre dönteni: egérrel óhajtja, vagy egér nélkül?

Ludas Matyi 1973

Nemrégiben a Tó-retró Facebook oldalán azt a kérdést tettük fel követőinknek, retrómániás olvasóinknak, hogy a hetvenes-nyolcvanas években vajon a barna vagy a zöld üveges sör volt-e jobb. Aki nem élt abban a korban az biztosan elcsodálkozott a kérdésen, hát még az olyan válaszokon, hogy „Csak a zöld, mert abban látszott az egér!” Persze abban az időszakban – ahogy ma is – rengeteg városi legenda keringett közszájon (slusszkulcs a mosóporban, arany az 1973-as bélásban, stb., cikkünket itt olvashatják), ám a magyar kígyós tequlia (lásd egérrel dúsított üveges sör) nem tartozik ezek közé. Ebben az esetben hosszan sorolódtak a vizsgálati jegyzőkönyvek és az újságírók által megerősített, dokumentált esetek.

Bár az ilyenek - nagyon ritkán – korábban is előfordultak, a hatvanas évek elejétől egészen a rendszerváltásig évente egy vagy több alkalommal találtak „húsos sört” a forgalomban, és annak ellenére, hogy néha volt kukac a lisztben; gumi a sajtban; madzag, hajszál a kenyérben, mégis az dúsított sör kavarta a legnagyobb hullámokat. Azért írjuk ezt így, mert előfordult, hogy a vendéglőben vásárolt, lezárt sörben úszkáló, rizsszem nagyságú szennyeződésekről vizsgálat után kiderült, hogy az bizony egérürülék. Ráadásul az akkori Söripari Vállalat szerint az általuk évente palackozott 480 millió sörből 30-60 esetben fordulhatott elő szennyeződés - a kor viszonyait ismerve ennek biztosan a többszöröse volt - ami bizony meglehetősen magas szám. De vajon hogyan kerülhettek egerek a sörbe?

            Egyszerűnek tűnik a következtetés, hogy a rágcsálók valamelyik összetevőbe fészkelték be magukat a silóban, és ezzel együtt kerültek a sör közelébe, azonban ez biztosan nem igaz. A sörgyári dolgozók szerint ugyan valóban vannak ott egerek, de a kész sört messzire elkerülik, ráadásul az üveg szájába dugott töltőcső túl vékony is ahhoz, hogy egy ekkora tárgy vagy élőlény keresztülférjen rajta. Marad a másik magyarázat, hogy az üveggel érkeztek...

            Valójába ez lehet az igazság, hiszen az akkori tárolási lánc (a gyártól újra a gyárig) mellőzött minden higiéniát. Gyakran fordult elő, hogy a lecsúszott emberek az utcán vagy éppen a szeméttelepen gyűjtötték össze az üvegeket, és ezeket váltották vissza a közértekben a betétdíjért.

eger_a_sorben2.jpg

Fotó: Fortepan

 

Ezeken a helyeken a rágcsálók könnyedén bemászhattak az üvegbe, melynek szűkülő nyaka a kifelé úton már legyőzhetetlen akadályt jelent. Ez magyarázza, hogy miként kerültek egeres üvegek a sörgyárakba. Persze az továbbra is csak a kor viszonyait ismerők számára világos, hogy az akkori nemtörődömség és a következmények szinte teljes hiánya folytán innen már egyenes út vezetett a palackok megtöltéséig és a boltokig anélkül, hogy egy ilyen üveg bárkinek is szemet szúrt volna. Márpedig következmények nem nagyon voltak...   

            Bár ma is szeretünk azon füstölögni, hogy a vásárlónak milyen kevés joga van (meg persze szinte mindenen), az akkori viszonyok között igazából az „eszi, nem eszi nem kap mást” elve érvényesült. Egy olyan gazdaságban, ahol a sör- (és más) szállító várható érkezése mindenkinek be volt írva a naptárba, és, aki nem volt fürge, az bizony hoppon maradt, szó sem lehetett vásárlói jogokról. Valójában az akkori Söripari Vállalat csuklóból tolta a felelőséget a boltokra és a fogyasztókra. A bevett szöveg ebben az esetben az volt, hogy nem egyértelmű miként került az egér a sörbe (még ha a boltban, vendéglőben vásárolt lezárt üvegről is volt szó) és egyébként is az emberek nem figyelnek az üvegek tárolására, így „szegény” gyár már egeres üvegeket kap vissza. Felelősségre vonás így ebben a témában a teljes kommunista rendszerben nem is történt. Nem úgy máshol...

            Az akkori Nyugat-Németországban például 1986-ban egy munkás a dobozos sörben talált egeret, és amikor ezt szóvá tette, a gyár azonnal heti egy karton sört ajánlott neki, élete végéig! (igaz ő ezt nem fogadta el és kiperelt 25 ezer márkát a gyárból). Mára pedig odáig jutottunk, hogy amikor a kétezres évek elején egy görög üzletláncban találtak egeret a sörösüvegben, a bolt vezetőjét tíz hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélték...

            Látható tehát, hogy az „egér a sörösüvegben” korántsem volt egyszerű városi legenda. Hogy mégsem halt bele soha, senki valamilyen mérgezésbe, az az akkoriak bölcs előrelátásának köszönhető. A vendéglátósok egy idő után már rutinból nézték át az üvegeket, mielőtt felszolgálták volna őket, míg a magánemberek inkább az átlátszóbb zöld üveget keresték...  

További érdekes sztorikért, nettó-retró életérzésért látogassa meg facebook oldalunkat!

A bejegyzés trackback címe:

https://toretro.blog.hu/api/trackback/id/tr4816194452

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mrteacher 2020.09.08. 16:37:28

A hír igaz! A saját szememmel láttam döglött egeret, bèkát, összegyürt cigi csomagolást az üvegben (a Balatoni sörben voltak ezek a "kincsek" találhatók)!

Sanko13 2020.09.08. 16:37:38

Ez még a '90-es években is simán előfordult. Diákként dolgoztam Szegeden a sörgyárban, ketten ellenőrizték a mosóból kijövő üvegeket, de éjszaka hajlamos az ember csukott szemmel figyelni, a töltő után ülő pedig vagy észrevette vagy nem.

Kivlov 2020.09.08. 16:38:03

Nem legenda.
Cimborám faterja pókot talált benne vagy 15 éve. Nem kis pókot.

Victor Franco 2020.09.08. 16:38:29

Nekem ebihal volt az üveges sörbrn. 90-es évek eleje

Pierr Kardán 2020.09.08. 18:16:39

Ja, még a zöld üvegre visszatérve. Magyarországon a 70-es, 80-as években nem csináltak zöld üvegeket. A zöld üveg azért kell, hogy a pasztőrözött sörök tovább elálljanak (meg állítólag ha üvegben pasztörizálják a sört, akkor a zöld, jobb üveg jobban bírja a felmelegítést). Nálunk nem csináltak pasztőrözött söröket, ezért nagy mennyiségben nem volt szükség zöld üvegekre. Ami zöld üveg nálunk volt, az palackozott sör import útján került az országba. Mivel Magyarországon nyáron a sörgyárak kapacitása nem fedezte az itthoni fogyasztást, ezért elég nagy mennyiségben importáltak sört, leginkább Csehszlovákiából. Ott a hosszabb eltarthatóságú söröket zöld üvegbe töltötték, ezért lehetett itthon is viszonylag sok zöld üveggel találkozni.

Pierr Kardán 2020.09.08. 18:17:05

1982-ben dolgoztam sörpalackozóban pár hétig. A mai sörfogyasztók nem ismerik a 40 évvel ezelőtti sörpalackozási rendet, ezért pár szót hagy mondjak róla. Akkoriban nem pasztörizálták az itthon gyártott söröket. Ennek volt egy hatalmas előnye, sokkal jobb izű volt a sör, mint manapság. Viszont volt egy hatalmas hátránya, a sör tényleg csak 6, max 7 napig volt élvezhető az üvegekben.

Ebből kifolyólag a söröket nem Pesten a Köbányai úton palackozták, mert akkor nagyon hosszú lett volna a logisztikai lánc, 2-3 napos szállítás után már csak 3-4 napig lett volna jó a sör az üvegekben. Ezért szerte az országban vagy 50 helyen palackozták a söröket, a söröknek max. 30 km-t kellett utazni, hogy a boltokba kerüljön. A helyi sörpalackozókba pedig nyáron minden áldott nap tartálykocsi hozta a 3-5 fokra lehűtött sört Pestről, ott lefejtették, majd aznap már ment is az üvegekbe.

A helyi sörpalackozókba a környékről szállították az üvegeket, azokat a palackozóban fejjel lefelé állítva nagynyomású mosóval vegyszeres vízzel tisztították, kívül és belül is. Kívülről azért, hogy a korábbi cimke lejöjjön az üvegről, belülről azért, hogy minden trutyi kijöjjön az üvegből.

A vegyszeres tisztítás után tiszta vízzel még átöblítették az üvegeket, aztán a talpára fordította gép az üvegeket, majd innen ment egy szállítószalagon a töltőhöz. A töltő az 5-6 fokos sört töltötte az üvegekbe, aztán ment rá a koronazár, majd ragasztotta rá a gépsor a cimkét (a cimkék arasznyi vastag kötegekben jöttek Pestről, a kötegek oldalán fémfűrész lappal kellett megjelölni a palackozás napját és palackozóüzem kódját).

Innen kézi erővel ment az üvegek berakása a sörösrekeszekbe.

A minőségellenőrzés teljesen humán erőforrás alkalmazásával történt, a leggyakoribb hiba a koronazár rossz rányomása volt, a második leggyakoribb hiba az volt, hogy a töltőfej összetörte az üveget.

Naszóval az egér kérdésre visszatérve. A nagynyomású mosó a fejjel lefelé fordított palackból a belenyomott papírgalacsint, kiflicsücsköt, sódert, műanyag evőeszközt, (ezeket láttam a saját szememmel), vagy stb. belemászott dolgokat lazán kilőtte. Ettől függetlenül persze maradhatott bármi az üvegekben, akár egér is. Szóval cáfolni a dolgot nem lehet, persze az emberek túlnyomó többsége sörösüvegben lévő egérrel csak az újságokban találkozott, a valóságban nem.

Ami szerintem nagyobb gond volt, az az, hogy sokszor a boltokban eladták a már 8-10 napja palackozott söröket is, ezeknek az élvezeti értéke pasztőrözés híjján már eléggé gázos volt.

Illetve létezett egy ennél is nagyobb probléma, amit a mai fiatalok egyszerűen nem is fognak érteni, bizony volt olyan, hogy nyáron semmilyen sör sem volt a boltokban :-(((

Billy Hill 2020.09.09. 14:12:11

@Pierr Kardán: Köszi a bővebb betekintést! Nálunk a 90-es években vérre menő hitvita volt abból, hogy a barna vagy a zöld üveges Szalon a finomabb. Jómagam mindig is a zöldre szavaztam. De akármikor beszélek "illetékesekkel", alig győzik bizonygatni, hogy nem volt kétfajta Szalon, és az üvegnek nem volt hatása az ízre. Pedig dehogynem... :-)

hszs 2020.09.09. 14:12:33

Én cigicsikkre emlékszem, 2000-es évek eleje, üveges 6-os pakkban volt a meglepetés, egy jól ismert, prémiumnak tartott márka sörében.

Lelkesen bontottam a behűtött nedűt, ráhúztam egy "jóízűt"... a csikket akkor vettem észre, csak a hamuból sikerült picit nyelni. Nem egészen úgy gondoltam, hogy ilyen egy smoked beer, lehet ez volt a prototípus... :-)

trollsalab 2020.09.11. 14:24:15

a sörfőző üstbe be másztak egerek és patkányok is.

Gukker 2020.09.11. 14:24:21

@Billy Hill: Ja, ez olyan, mint anno a Sopianae cigarettáknál volt. Az egri, a debreceni vagy a pécsi a finomabb? :)

szánmonoxid 2020.09.11. 14:24:26

@Billy Hill:
Az üvegnek valóban nem volt hatása az ízre, csak pszichikai hatás a fogyasztóra.
Ha vakteszten, pohárba kitöltve ittad volna, nem érzel semmi különbséget.

Mellesleg a barna üveg is volt annyira átlátszó, hogy ha bármi volt benne, azt lehetett látni.

@hszs:
Ja, mert a hamu nem ázik le a csikk végéről a sörben. Hihető. Felettébb hihető.
süti beállítások módosítása