Tó-retró

10 dolog, amit nem tudtál a csokimikulásról

2020. december 04. - drkardos

Volt amikor ostyából vagy malátából készült és Hitler betiltotta, miközben nálunk még szinte luxuscsemegének számított.

mikuli1.jpg

Hamarosan – mint minden évben – megérkezik a csizmákba ajándékot csempésző, jóságos Mikulás. Ebben az időszakban, szinte minden házban, lakásban feltűnik egy vagy több szobrocska, legalább is csokoládéból készült változatban biztosan. Most a csokimikulásról gyűjtöttünk egybe néhány érdekességet:

  • Magyarországon az első csokoládé mikulások az 1920-as években tünedeztek fel a boltok kirakataiban, csokoládé krampuszok társaságában. Az első időszakban nem is volt egyértelmű, hogy a két figura közül melyik lesz majd a népszerűbb, hiszen még 1929 táján is többnyire a krampuszokat kínálták. Pedig akkoriban még nem tartották akkora bűnnek a csokoládéfogyasztást, hogy ezért virgácsot kapjon a krampusztól a kisgyermek...
  • A hazai mikulásgyártás megindulása előtt a csokoládé mikulás igazi luxuscikknek számított, és így is tálalták őket. A boltok valóságos műalkotásokat építettek a kirakataikba a finomság hirdetéséhez, és egy-egy jól sikerült dekoráció más városokból is odacsábította a népet. Persze a legtöbben csak képzeletben majszolhattak el egy-egy ilyen szobrocskát, hiszen kezdetekben valóban igen drága mulatságnak számított.
  • Egy 16 centiméteres mikulásfigura 1933-ban 25 fillér, míg 1931-ben 1,2 pengő ellenében lehetett a vásárlóé. Ez bizony 48-szoros árkülönbség két év alatt. De a két szezon időt adott a hazai vállalkozásoknak, hogy felismerjék a mikulásban rejlő lehetőségeket. Mivel ekkoriban a szobrocskák még tömör csokoládéból voltak, így a kis manufaktúrák a gyertyaöntéshez hasonló módszerrel kezdték meg a kissorozatú gyártást.

 mikuli2.jpg

 Ezekhez hasonló formákba öntötték a csokoládét...

 

Az egyik ilyen cég a miskolci Meinl Gyula tulajdona volt, aki nem állt semmilyen kapcsolatban a          csemegehálózatot megalapító, bécsi Julius Meinl-el.

  • Az üzemi csokimikulás-gyártást Stühmer Frigyes honosította meg Magyarországon 1934-ben, és ekkortól valóban hódító útra indult a kis csokiszobrocska. A kiváló tehetségű iparos a saját gyárában kikísérletezett technológiájával porcelánnal borított mikulásokat gyártott, így azok valóban szobroknak tűntek. A porcelán frissen tartotta a csokoládét és mivel a borítást össze kellett törni az elfogyasztáshoz, így bizonyos fokig biztonsági funkciót is betöltött a torkos lurkók ellen...  
  • Éppen ebben az évben történt, hogy Németországban betiltották a csokimikulások gyártását. Az Adolf Hitler vezette kormány ugyanis – titokban már a háborúra készülődve – beszüntette többek között a kakaóbab importját is. A német gyáraknak pedig megtiltották, hogy a maradék készleteket csokimikulásként dolgozzák fel.
  • Nálunk ugyan nem tiltották meg a gyártást, ám 1940-től majd’ egy évtizedig csak nevében volt csokoládé a mikulás. Bár ebben az évben még tudtak termelni a gyárak a szűkös csokoládékészletekből, ám a szobrocskák egyetlen nap alatt elfogytak. A következő évtől pedig már alig vagy egyáltalán nem volt csokoládé a mikulásban. A színes sztaniolpapír eleinte csokoládés kávéfondant, majd később már csak ostyát szójabab őrleményt vagy malátát rejtett. Az áldatlan állapotnak 1949-ben lett vége, amikor az állami gyárak újra csokiból kezdték gyártani a mikulást, és ezzel egyidőben az ostyahasználatot be is tiltották.  
  • Talán nincsen a magyar kultúrában még egy olyan figura, ami ennyire össze lenne keveredve, mint a csoki mikulás. A szobrocska neve ugyanis egy ázsiai püspöktől származik, ám a – hagyományos – kinézete inkább a télapóra (Santa Claus, Gyed Maroz) hasonlít. A Németországból indult szentkultuszban ugyanis Miklóst a mai napig püspökihez hasonlatos ruhában, kereszttel díszített kalapban ábrázolják.

 

mikuli3.jpg

 

Ez azért lehet így, mert nálunk már a csokimikulások megjelenése előtt, 1928-ban is a mai formájában ábrázolták a mikulást, akinek csak a nevét vették át a szlovák nyelvből. Bár makacsul tartja magát a szóbeszéd, hogy a mikulás mai kinézetét a Coca-Cola találta ki, ők csak 1931-ben kezdték azt használni. Még nálunk is előbb jelent meg nyomtatásban a piroskabátos apóka.

  • Nem csupán a kinézete, de a neve is problémás volt sokáig a szobrocskáknak. Magyarországon ugyanis szinte egyidőben – alig néhány évtized eltéréssel – tűnt fel a Tél apó (még így külön írva) és a Mikulás kifejezés a XIX-ik században, ám végül az utóbbi terjedt el.
  • Bár sokan úgy hiszik, hogy a Télapó nevet a szovjetek erőltették, valójában a Mikulás név már Trianon után kellemetlenné kezdett válni, szlovák eredete folytán. Már ekkor elkezdték ajánlani helyette a Télapót
  • A Rákosi, majd Kádár kormány (szovjet nyomásra is) több módon próbálta kivezetni a köztudatból a mikulás nevet. A politikusok kerülték a használatát, míg az újságok szinonimaként, gyakran egy mondatban is használták a két kifejezést. Később az ünnep neve mikulás maradt a sajtóban, de már a télapót ünnepelték ezen a napon. Ennek ellenére a csokitélapó kifejezés soha nem tudott igazán gyökeret ereszteni a magyarban...    

 

További érdekességekért, nettó-retró életérzésért tekintse meg Facebook oldalunkat!

A bejegyzés trackback címe:

https://toretro.blog.hu/api/trackback/id/tr4616318604

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása