Vajon lehet ma még Trapper farmert, Lehel hűtőt, Tungsram izzót vagy Taurus gumit vásárolni? Utána jártunk!

Fotó: Fortepan/ Bauer Sándor

Az 1989-es rendszerváltás és a KGST felbomlása alapjaiban változtatta meg a magyar ipar helyzetét. A korábban szinte burokban létező márkáknak külföldön és itthon is versenybe kellett szállni, a fejlesztésekben és minőségben jóval előrébb járó külföldiekkel. A jól csengő nevek vagy csődbe mentek, és megszűntek vagy privatizáció során tulajdonost cseréltek. A magyar állam szinte minden márkát magán kézbe adott, és hazai vállalkozói réteg hiányában többnyire a határon kívülről érkeztek a vevők. Ők azután saját belátásuk és üzleti stratégiájuk alapján eldöntötték, hogy csupán gyártókapacitásként tekintenek a korábbi üzemekre vagy életben tartják a márkaneveket, beépítve őket saját portfóliójukba. Nézzük hát, hogy gyermekkorunk márkái léteznek-e még, vagy már csak az emléküket őrizhetjük tovább?

            Kis túlzással kijelenthetjük, hogy a nyugati márkák érkezése előtt „a hűtőszekrény” név többnyire Szaratov vagy Lehel márkát takart. A Jászberényi Hűtőgépgyár neve nemcsak itthon, de a teljes keleti blokkban igen jól csengett. Nem csoda, hogy a privatizáció során hamar elkelt az üzemmel együtt a legendás márka is. Ám aki abban bízott, hogy az unokája jégkrémjét is egy Lehel hűtőből veszi majd elő hajlott korában, annak csalódnia kellett. Az új tulajdonos, az Electrolux nyolc évig, 1999-ig tartotta életben az ősi vezérről elnevezett márkát (igaz Zanussi-Lehel formában). Igaz a gyár termékeinek nagy részét külföldön – nem csak a keleti blokk országaiban - értékesítette, ahol a számunkra kedves elnevezés nem csengett ismerősen.  

            Egészen más utat járt be a Hajdúsági Iparművek. A legtöbbünk számára a keverőtárcsás- vagy a Minimat mosógépről ismerős márka sokáig nem kelt el, majd privatizációja végül 1994-ben zajlott le. Ellentétben a Lehellel, a Hajdú a gyár

Fotó: Fortepan/ Főfotó

korábbi vezetőiből és munkavállalóiból alakult konzorcium kezébe került, és ma is jó egészségnek örvend. Bár mosógépből és centrifugából jóval kevesebbet gyártanak, ám különböző vízmelegítőket igen nagy számban forgalmaznak, a bevételük pedig több milliárd forint.  

            A halálból tért vissza a kádár-kori vagányság fokmérője, a Trapper farmer. Nehéz lenne a fenti jelzővel vitatkozni, ha tudjuk, hogy ez a márkanév úgy égett be a kollektív tudatba, hogy alig hét évig, 1978 és 85 között gyártották.

Fotó: Fortepan/ Erky-Nagy Tibor

Igen ám, de a Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál Lee Cooper és Wrangler farmereket is varrtak, melyek itthon is forgalomba kerültek. Noha áruk több, mint másfélszerese volt a Trapperének lassan mégis kiszorították a magyar farmert a piacról. A Trapper jogdíja a rendszerváltás után lejárt, és az akkor már évek óta tetszhalott márkát az egyik szülőatyja  támasztotta fel 1994-ben. Bár csupán egyetlen boltban kapható, de – a minőséget feljavítva – szinte eredeti formában árusítják ma is a magyar farmert, új modellekkel is bővítve a kínálatot.  

            Még kacifántosabb a sztorija a Taurus gumimárkának. Bár volt kor, amikor egy Trabant vagy Lada elképzelhetetlen volt a bikás gumiabroncsok nélkül, az idő eljárt a termékek felett. Mire 1996-ban sikerült privatizálni, a márka gyakorlatilag csődbe ment, és az abroncsokon kívül már semmit sem gyártott.

Fotó: Fortepan/ MHSZ

Addigra a kemping cikkek és a az ipari termékek már a múlt ködébe vesztek. A Kerepesi úti gyárat és a vidéki üzemeket végül a Michelin vette meg, és a Taurust, mint alacsony árú termékvonalat gyártotta tovább. A Keleti pályaudvar melletti üzemben a tízes években megszűnt a gyártás, és azóta annak bontása is megkezdődött. A sors fura fintora, hogy az egyik legnagyobb magyar márka ma is él és virul, igaz már más országokban gyártják a Taurus abroncsokat.

            Bár ritka, de van példa arra is, hogy egy külföldi kézbe került márkanév nemcsak, hogy életben marad, de újra magyarrá válik. A Tungsram esetében ez történt.

Fotó: Fortepan/ fm

Az egyik leginnovatívabb magyar gyár az elsők között került külföldi kézbe, 1989-ben, igaz ekkor a hitelező osztrák bank szerezte meg, de még abban az évben továbbadta a General Electricnek. Ez határozottan jót tett az 1896-ban alapított márkának, hiszen a GE szinte az egész világon forgalmazott Tungsram izzókat. Azonban az anyacég 2018-ban portfóliótisztítást hajtott végre, és ennek keretében világszerte áruba bocsátotta fényforrás gyárait és márkáit. Az újpesti gyárat a GE korábbi magyarországi vezérigazgatója vásárolta meg hazai befektetők segítségével és  „Magyarországi központú, innovatív, európai prémium márkaként” vezette vissza a nemzetközi piacra.

További érdekességekért, nettó-retró életérzésért látogassa meg Facebook oldalunkat!