HIX, Altavizsla, Iwiw – elfeledett nevek a magyar internet őskorából, ilyen volt a kezdetekkor a hazai világháló.
Fotó: Fortepan/ MHSZ
Az egyik első magyar sajtócikk az internetről 1989-ben jelent meg az Élet és tudomány című folyóiratban, ahol azon szörnyülködtek, hogy az Amerikai Egyesült Államokban több ezer komputert fertőzött meg egy számítógépes vírus, mert azok hálózatba voltak kötve. A kezdeti negatív megítélést hamarosan felváltotta az internet és az adatok megtalálását segítő World Wide Web (www) csodálata a magyar médiában is. A rendszerváltás után közvetlenül sorra jelentek meg a hazai egyetemek híradásai a saját hálózatok kialakításáról, amelyeket a nemzetközi digitális katalógusokhoz kívántak csatolni. Az MTA Sztaki például már 1991-ben elektronikusan levelezett a nagyvilággal, és 1990 őszén a „.hu névszerver” is elkezdett üzemelni, eleinte Amszterdamban. Pár évvel később a hazai tudósítások már több, mint 15 millió nemzetközi felhasználóról beszéltek, bennünket is beleértve, akiknek a száma havonta 20-30%-kal bővült. Egy oktatással foglalkozó magyar cég, a CoDe el is indította tanfolyamait „Mi az Internet?” címmel a laikus érdeklődőknek, és 1994-ben megjelent az első magyar nyelvű tankönyv is a témában.
Bár eleinte főként az oktatási intézmények csatlakoztak a világhálóhoz, nyugaton és a tengerentúlon már a magánemberek számára is elérhetővé vált az internet világa. New Yorkban, a Photo Perspectives nevű számítógépes fotómúzeum megrendezte az első kibernetikai kiállítást is, amely pont az akkoriban szomszédunkban zajló Jugoszláv háborúról szólt. 1995 áprilisában nem volt olyan magyar napilap, amely ne foglalkozott volna az ötven felvételt és negyvenöt kísérő szöveget tartalmazó digitális képtárral. A horvátországi és boszniai etnikai tisztogatást bemutató felvételeket tizennégy ország harmincöt fotóriporterének alkotásaiból válogatták. Ezt a képtárat persze még csak azon szerencsések láthatták a monitoron, akik valamilyen egyetemhez tartoztak, vagy a munkahelyük csatlakozott a világhálóra. Magyarországon a magánembereknek először az Eunet Kft., a Datanet Kft. és az Odin Kft. biztosított csatlakozási lehetőséget és virtuális postafiókot a világhálóra, természetesen csak akkor, ha volt megfelelő telefonvonaluk. Szintén ebben az időben nyílt meg a fővárosban az első internetes bázis, akkori nevén Internext Stúdió (digitális olvasóterem), ahol húsz számítógépen óránként négyszáz forintért lehetett barangolni teljes Internet-hozzáféréssel az információs szupersztrádán.
Ha szívesen olvasna meglepő tényeket, izgalmas, rejtélyes sztorikat a Balatonról is, nézze meg a Tó-retró blog szerzőjének új könyvét! Lebilincselő olvasmány... Részletek, megrendelés
Mindezzel egyidőben, a 90-es évek elejétől egy Amerikában élő hazánkfiának, Hollósi Józsefnek köszönhetően már magyar tartalmat is olvashattunk a neten. A Hollósi Information Exchange (röviden: HIX) számítógépes levelező hálózata ugyanis a világ több mint 40 országában élő magyarnak adott anyanyelvi információkat és kommentárt különböző témákról. A HIX-en képújság információk, napilapok kivonatai és mindenféle beküldött magyar nyelvű iromány megtalálható volt a lelkes önkéntes tartalomszolgáltatóknak köszönhetően. A World Wide Weben az első igazi magyar híroldal, az Internetto (a mai Index.hu őse) 1995. október 3-án indult az IDG Kiadó jóvoltából, a Datanet Kft. szerverén. Akkoriban nem egyszerű híroldalként, hanem összetett információszolgáltatásként definiálták, hiszen nem csak híreket, cikkeket, de tanácsokat, webcímeket és segédprogramokat is biztosított az olvasóknak. A portált Nyírő András vezette, aki a kiadóval történt összetűzése után az Internetto szerkesztőségi csapatával együtt megalapította az Index.hu-t 1999-ben.
Az Internetto egyébként nem maradt meg végül önálló márkaként, hanem hamarosan az index tulajdonába került és megszűnt. Még Internetto néven az index.hu csapata az ezredforduló előtti évben komoly piaci kihívót kapott a Magyar Távközlési Vállalat, a MATÁV jóvoltából, amely az origo.hu-val kívánta internetes előfizetőit magyar tartalommal és napi frissítésű hírekkel szórakoztatni. Az index.hu és az origo.hu megalakulása után számtalan weboldal és szolgáltatás látott napvilágot a 90-es évek végén: a ma már talán ismeretlen extra.hu vagy a netlap.hu, amelyek ott voltak a 10 leglátogatottabb magyar weboldal között a ma is létező HVG Online és Prím Online mellett.
A magyar internet őskorát bemutató retró cikkünket néhány olyan név felidézésével zárjuk, mint a 90-es évek böngésző slágerének számító Netscape, az eleinte igen népszerű, szintén a Matávnak köszönhető kereső program, az Altavizsla, amely a Google előtti világ egyik egyeduralkodóját, a nemzetközi Altavistát koppintotta. A 2000-es évek elején indult a saját közösségi hálónk, az iwiw, amely végül a Facebook térnyerésével kiszorult a piacról, holott virágkorában sok-sok tagja volt.
A cikk az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.