Leonyid Iljics Brezsnyev pártfőtitkári munkásságát keleten és nyugaton egyaránt jelentősnek tartották, ilyen-olyan okok miatt. Csak egyetlen problémával nem tudott mit kezdeni, a saját lányával. Galina Brezsnyevának minden lehetőség és bőség megadatott, ő mégis inkább a cirkuszok világához, az alkoholhoz és a féktelen szórakozáshoz húzott. Ő volt a Szovjetunió fénylő imázsán a fekete folt, akit a papa hiába igyekezett szép vörösre festeni, mindig újabb és újabb botrányokba keveredett. Galina férfifaló hírét már huszonévesen megalapozta, amikor beleszeretett a Kisinyovban ( ma Moldova fővárosa, akkor a Szovjetunió része) vendégszereplő „Sapito” cirkusz akrobatájába, Jevgenyij Milajevbe. Brezsnyev lánya a napok alatt szárba szökkent szerelmet egy azonnali házassággal tette hivatalossá, és szülei tiltakozása ellenére követte férjét a cirkuszba, hogy együtt turnézzanak. Már házasságuk első évében megszületett a kislányuk, aki végül meglágyította a nagyszülők szívét. Brezsnyev, felesége közbenjárásának köszönhetően, úgy döntött, hogy megbocsát a fiataloknak: Moszkvába hívta őket, még egy zsíros állást is szerzett a vejének, aki azt el is fogadta. A nagy közös visszatérésből viszont nem lett semmi, mivel Galina időközben kiábrándult a férjéből, és nem volt hajlandó otthagyni a cirkuszt. A szovjet vándorcirkusz ugyanis a szabadságot jelentette a számára, amivel bejárhatta az egész világot.
1960-at írunk, amikor Galina Brezsnyeva szíve ismét lángra lobbant a cirkuszban, az ekkor már 30 éves fiatalasszony a 18 éves Igor Kióba, a híres illuzionista, Emil Renard (Kio) fiába szeretett bele. A pár hetes viszonyt egy Fekete-tenger melletti üdülőben tették hivatalossá, majd egy kényelmes dácsába beköltözve elkezdték mézesheteiket. Amikor Brezsnyev erről tudomást szerzett, elfogta a düh, és egy egész KGB osztagot rendelt ki a fiatal párhoz. Az „erős emberek” visszahozták Galinát Moszkvába, Igor Kio pedig új igazolványt kapott, amiből hiányzott a „házas” bejegyzés. Mivel Brezsnyev 1964-ben a Szovjetunió élére került, így nem engedhette meg, hogy Galina tovább folytassa kicsapongó életvitelét. A cirkuszt el kellett hagynia, és tisztes állást kapott a Novosztyi hírügynökségnél, valamint készült az irodalmi doktorátusára. Brezsnyev külföldi utazásaira sem vitte magával a lányát, hiába kérlelte, mivel tartott annak kifogásolható viselkedésétől.
A papától sűrű szemöldököt, gömbölyű alakot öröklő Galina nem sokat bánkódott a bezártságon, hanem új férj után nézett. Végül ismét belehabarodott egy nála hét évvel fiatalabb rendőr főhadnagyba, aki egy feleséget és két gyereket hagyott hátra. Ennek ellenére a Szovjetunió teljhatalmú urának számító Brezsnyev mégis örült, hogy Galina most egy tisztességes emberbe szeretett bele és nem egy cirkuszi előadóművészbe. Jurij Csurbanov és Galina kaptak egy jól felszerelt lakást Moszkvában és egy nyaralót nem messze a családi dácsától. A férj páratlan gyorsaságú karriert futott be: az egyszerű főhadnagy 1970-ben átveszi a belügyminisztérium politikai igazgatását, 1977-ben helyettes lesz, majd belügyi altábornagyként 1980-ban első számú tanácsadóvá válik Nyikolaj Scsolokov belügyminiszter mellett. Mindent elért, csak a feleségével nem tudott mit kezdeni.
Galina ugyanis már a házasságuk elejétől fogva szeretőket tartott, majd beleszeretett Borisz Burjaze 29 éves artistába. A friss kapcsolat teljesen elvette a már negyvenes éveit taposó Galina eszét: brilliánsokkal, aranyláncokkal halmozta el szerelmét, aki még egy jól felszerelt moszkvai lakást is kapott Galinától. A szerelmi fészekben egymást érték a partik: folyt a pezsgő és a vodka, az asztalok roskadoztak a kaviártól és a déli gyümölcsöktől, a vendégek pedig politikai viták helyett orgiáztak. Borisz azonban nem elégedett meg Galinával és a titokban tartott lakással, hanem újabb és újabb ékszerekre vágyott. Állítólag még a pártbizottság vezetőinek nejeit is meglopta, amikor a közelükbe került. Brezsnyev halála után Galina már nem tudta megvédeni szerelmét a rendőrök zaklatásaitól, sőt saját maga is a rendszer kegyeltjéből kitaszítottá vált. Borisz elmenekült, Galina pedig egyedül maradt rengeteg adóssággal. Kénytelen volt eladni a moszkvai lakásait, minden értékét pénzzé tette, csak a nyaralót tartotta meg állandó lakhelyeként. Gorbacsov hatalomra kerülése után egyre többen vetették fel, hogy bíróság elé kell állítani a rosszéletű asszonyt, aki végül a szembesítés elől egy idegklinikára menekült. Élete utolsó évtizedét a Szovjetunió összeomlása után alkoholista, depressziós öregasszonyként élte le a KGB egykori zárt intézetében, s még ha ki is jöhetett volna onnan, nem lett volna hol laknia, addigra semmije sem maradt.
