Linda Morvai • 11 nap
Két történetet hoztam mára. Az egyik egy döbbenetes rablógyilkosságot mutat be, a másik pedig egy érdekes kérdést boncolgat: vajon mi lett azokkal a törökökkel, akik nem akartak visszatérni őseik földjére Magyarország visszafoglalása után.
Rablógyilkosság Miskolcon
A borzalmas bűncselekmény a Hóhér korcsmában történt 1883. decemberében. Grünberger Fánni, a korcsma bérlője ellen követték el a szörnyű merényletet. A boncolás során megállapításra került, hogy a halálát egy tompa eszköz - talán egy balta foka - okozta, melynek ütése után rögtön elhunyt. Sajnos azt kell mondanunk, hogy szerencséjére, hiszen a testét ezután iszonyú módon összevágdalták, mindkét szemét kiszúrták.
(Az említett korcsma a mai Tizeshonvéd utcán volt található, ott, ahol ma a honvéd szobor van, legalábbis azon a környéken. A város hóhérjának lakása nem messze, a város utolsó telkén állt egykoron, és az ítéletvégrehajtó az itteni korcsmában töltötte mindennapjait. Innen az elnevezése.)
A gyilkosság elkövetésével több embert vádoltak. Néhány szemtanú azt állította, hogy egy Szemán nevű munkakerülő többször megfenyegette a kocsmárosnét, mert nem adott neki hitelt.
,,A gyilkossággal vádolt egyén Szemán József tagadja a tettet. A rendőrség letartóztatta Laksay Mihály szőlőpásztort is. Laksayt Czeglédy Sándor a korcsma közelében lakó földmives arra kérte, hogy miután ő lakodalomba megy, ügyeljen fel házára. Laksayról két tanú azt állítja, hogy a gyilkosságot előző estén Grünberger Fanninál kocsonyát vacsoráit. Laksay a két tanúval szembenis tagadja, hogy Fanninál lett volna.
Tegnap reggel 3 csendőr, Szabó Samu és Kecskeméthy biztosok a Lyukóba mentek ki, hogy Laksay kunyhójában motozást tartsanak. Özv. Grünberger Jakabné, a meggyilkolt sógornője, kihallgattatván, előadta, hogy Fanni jóformán az ő kegyéből élt.
— Azt a pálinkát mérte ki, a mit ő neki kimérés végett juttatott. Nem képzelheti, ki követte el a gyilkosságot. Arról neki is van tudomása, hogy Szemán fenyegette Fannit."
(Pesti Hírlap - 1882. december 17.
Szemánnak különösen rossz híre volt a környéken, többeket megfenyegetett, elmeállapotban is zavartnak tűnt számtalan alkalommal. A kocsmárosné pléhszekrénye fel volt törve az eset megtörténte után, onnan az előző esti 36 forint hiányzott - ráadásul az összes ágyneműt is elvitték.
,,A Grünberger Fáni meggyilkolásával gyanúsított Szemán József ingujjain vérfoltok vannak. A fogoly azt állítja, hogy egy reggel megsértette magát s annak a sebnek a vérét törölte ingujjába. Annyi constatálva van, hogy a gyilkosság hajnalban jön végrehajtva, mert a test még meleg volt, mikor megtalálták. Szemánnak egy tarisznyája volt a meggyilkoltnál zálogban s ennek kiadását többször fenyegetve követelte.
Bűnrészes is van a gyilkosságban, mert az ajtó feltörve nem lett, s a nő Szemánnak, kinek hangját ismerte, nem nyitotta volna fel, miután félt tőle. A gyilkosságot mindenesetre ismerős követte el, mert a pénzt is megtalálta, melyet előző este a nő szokott helyére rejtett el. A holttest undokul el van torzítva."
(Nemzet - 1882. december 15.)
A gyilkosságot a miskolci lakosság mély megdöbbenéssel fogadta. Az ügy további menetét nem ismerjük.
Törökök, akik a keresztény vallást választották
A meghódított magyar területen a török basák között sokan keresztény feleséggel éltek együtt, akik komoly befolyással voltak rájuk. A magyarok által rabságban tartott törökök közül is többen felvették a keresztény vallást, de nemcsak rabok, hanem kereskedők, iparosok is voltak közöttük. Ennek oka részben az, hogy a keresztény hit annak megismerése után hatást gyakorolt rájuk, ebben a közegben éltek. Praktikus okok miatt is tettek így, a könnyebb beilleszkedés, illetve a megítélés kedvéért. Komoly befolyással bírt ebben az ügyben a háborús helyezet alakulása.
1686-ban, Buda várának visszavétele már előrevetítette azt, hogy a török világ leáldozóban van Magyarországon. Sok török már hazánkban született, itt teremtette meg az egzisztenciáját, esze ágában sem volt ezt feladni, a bizonytalanba hazatérni ősei földjére. Ezért sokan még a várak eleste előtt olyan területekre menekültek, ami nem volt a hódoltság része és ott felvették a keresztény vallást, illetve le is telepedtek ezekben a falvakban, városokban. Miskolc városának számadás könyvében is találunk ilyen feljegyzéseket.
Nyíri Dániel gyűjtése szerint 1686. decemberéből valók az első ilyen feljegyzések.
„Die 4. Decemberis. Hét török jővén városunkban, kik keresztyénekké löttének erogáltam kenyeret Túrót várasét Bort justas (iccze) 2 per d. 15 facto 30.“ (...)
„Die 15. decemberis: két Törököknek az kik keresztyénekké lettek Erogáltam húst 6 kenyeret várasét Bort justas 2 per 15 facít 30“. (...)
Ugyanezen számadás 1687. január 21. kelettel következőket jegyzi fel: „Egy török érkezvén feleségestöl az kik keresztyénekké lőttek erogáltam Húst 6 kenyeret várasét Bort justas 2 per 18 facít 36“.
(Magyar Jövő - 1924. április 20. - Kereszténnyé lett törökök Miskolczon)
Ezekből az iratokból látszik, hogy bő egy hónap alatt tíz török férfi és egy török nő telepedett le Miskolcon ebben a rövid időszakban.
Az egri vár visszafoglalásáról egy érdekes történetet oszt meg velünk Nyíri Dániel:
,,Takács Sándor felemlíti, hogy Eger várának volt egy vitézségéről híres alajbégje (parancsnok helyettes) aki magyar szomszédaival való gyakori érintkezés folytán egészen megmagyarosodott.
— Az 1687.-i ostrom alkalmával a török őrség — látva, hogy minden veszve van — fel akarta gyújtani a várost s a várat felrobbantani. Az alaj-bég rábeszélésére azonban ettől elállottak s a várat feladták. Lipót király ezt az alajbéget érdemei elismeréséül nemcsak magyar nemessé tette, hanem 1693-ban a hűtlenségbe esett Vау Ábrahámtól elkobzott borsodi birtokokat is neki ajándékozta, ki megkeresztelkedvén a Bátori László nevet vette fel."
(Magyar Jövő - 1924. április 20. - Kereszténnyé lett törökök Miskolczon)
A Miskolcon letelepedett törökökről nincsenek további információnk, valószínűleg gyorsan elmagyarosodtak. Talán a nevükben őrzik származásukat - a török vezetéknév -, de természetesen nem minden esetben török a Török, egészen más ok miatt is kaphatta ezt a nevet a család.
Források:
Pesti Hírlap - 1882. december 17.
Nemzet - 1882. december 15., december 16.
Magyar Jövő - 1924. április 20. - Kereszténnyé lett törökök Miskolczon
