Étterem kóstoló • 7 nap
A nemzetközi híradásokban mind többször bukkan fel Grönland neve, mint az Egyesült Államok által megszerezni kívánt fontos terület. Donald Trump amerikai elnök többször is bejelentette már a széles nemzetközi nyilvánosság előtt, hogy az Egyesült Államok így vagy úgy (és előbb vagy utóbb) megszerzi a szigetet. Sőt alelnöke J. D. Vance úgy utazott el Grönlandra mint ha az máris Amerikáé lenne.
Ezzel szemben mind Dánia, mind pedig a grönlandi kormány folyamatosan azt kommunikálják a világ felé, hogy nem akarják (és nem is hagyják) az amerikai bekebelezést. De miért annyira érdekes ez a hatalmas 2 millió négyzetkilométer nagyságú jókora jég-sziget messze fent északon?
A kép forrása: arcticportal.org
Grönland szigete bővelkedik bányakincsekben mint vasérc, réz, cink, arany, urán, valamint könnyű és nehéz ritkaföldfémekben. Utóbbiak szerepe a gazdaságban a tiszta energiára történő átállás miatt (elektromos autók, szélturbinák stb.) fontos. A ritkaföldfém (RFF) olyan elemek gyűjtőneve, melyek nélkül elképzelhetetlen lenne például, hogy fénycsővel világítsunk, szélerőműveket és elektromos autókat építsünk, de okostelefonjaink és lapos képernyős televízióink sem létezhetnének ezen nyersanyagok nélkül. Alighanem mindezek miatt annyira fontos az USA számára.
Második érdekesség, hogy az alig 43 ezer km2 nagyságú, aprócska méretű (Dunántúlnyi) Dánia birtokolja Grönlandot. Ennek történelmi okai vannak: a X. században ugyanis skandináv hajósok fedezték fel partjait (vezetőjük: Vörös Erik, azaz Erik Thorvaldson volt), majd a XIV. századra a megerődöső Dánia vette birtokba a legtöbb Észak-európai régióval együtt. A XX. században aztán önkormányzati jogokat is kapott és 1979-től már saját parlamentje, kormánya is lehet.
Grönlandot messze északon található az északi sarkkör az alső harmadánál szeli keresztül, így éghajlata arktikus. Az egész sziget szinte egy jégmező. Az év felében végig tél van, ami azt jelenti, hogy ekkor rettenetes a hideg, a sziget déli részein -20, északi részein pedig -40 fok a jellemző (tartósan). A téli időszakban a sziget északi részein állandóan az éjszaka, vagyis hónapokig van sötét. A nyári hónapok valamivel viselhetőbbek: ekkor délen akár plusz 10-15 fok is lehet (északon 5-10).
Habár Grönland a világ legnagyobb szigete és 2 millió 166 ezer négyzetkilométer nagyságú, vagyis 23 magyarországnyi a területe mégis csak egy közepes méretű magyar város lakossága él rajta. Az 56 ezer lakos egyharmada egyébként egyetlen városban él, mégpedig Grönland fővárosában Nuuk -ban (a település 18 326 ember otthona). Nuuk a sziget déli részén található, legrégibb épülete (Hand Egede House) 1721-ben épült. Van múzem, egyetem, buszközlekedés, jelentős kikötő és nemzetközi reptér.
Az egész szigeten csupán 5 település lélekszáma haladja meg a 2 ezer főt a főváros mellett: Sisimiut (5500), Illulissat (4737 lakos), Aasiat (3200) és Mannitsoq (2500). Ezek a városok mind a sziget Amerika felőli partjain fekszenek és nagyrészt délen, ahol nem annyira dermesztő a hideg.
A grönlandi városok között nincsenek országutak sehol a szigeten. Még a négy említett legnagyobb város között sem. A települések közötti utazás repülőkkel, néha helikopterekkel vagy part-menti hajózással valósul meg. A bátrabb lakosok kisebb távolságokra kutyaszánokkal is vállalkoznak időnként.
A hivatalosan Dániához tartozó, vakójában szinte teljesen önálló és önmaga által igazgatott Grönland lakosságának túlnyomó része innuit eszkimó. Arányuk az 56 ezres teljes lakosság 88%-át teszi ki, azaz közel 50 ezer lakost. A maradék 12% vagyis 6 ezer fő csupán az euópai, zömében dán származású grönlandi. Ők eszkimó nyelvet beszélnek, amit kalaallisutnak neveznek.
Grönland fővárosához két valódi azaz 100 ezer lakos feletti város fekszik 2-3 órás repülőútra, az egyik Reykyavik, Izland fővárosa, a másik St.John's déli irányban, mely Kanadához tartozik. Előbbi városban 140 ezren, utóbbiban 110 ezren élnek és mindkét város 1400-1500 km távolságra fekszik Nuuktól.
A Thule légibázis amerikai személyzettel Grönland északi részén található. A bázis 1943 óta működik az amerikai hadsereg fenntartásában. A támaszpont az északi Qaanaaq település mellett található, melynek jelenleg alig 646 lakosa van mindössze. A bázis az északi sark feletti ellenőrzésben és az Oroszászággal szembeni védekezésben is fontos szerepet tölt be évtizedek óta.
Grönland nagyrész halászatból él a tenger élővilága meglehetősen gazdag: ezerféle hal található a partmenti vizekben, előfordulnak itt bálnák és narválok is. Szárazföldi állatok is akadnak a kihaltnak tűnő jeges, havas vidék dacára. Él itt például jegesmedve, a legnagyobb szárazföldi ragadozó (nagyob az összes medvafajtánál), mely egyébként Grönland címer-állata. Előfordul még sarki róka, hermelin, rozsomák, sarki farkas, rénszarvas, pézsmatulok, sarki nyúl és a lemming (hörcsögszerű rágcsáló). Madarokból körülbelül 60 féle él a szigeten, talán a legjellegzetesebb közülük a lunda.
A képek forrásai: v2travelark.org
