Tó-retró

Amikor egy kisvárosnyi öblöt ástak volna a Balatonhoz

2020. április 14. - drkardos

Egy 60-as évekbeli terv két Velencei-tónyi földet mozgatott volna 7 év alatt, hogy Tapolcának is saját strandja lehessen.

tapolca1.jpg

A Tapolcai-öböl terve. A szaggatott vonal mutatja a mai partvonalat. 

 

Bár a természet legyőzését célként megjelölő, gigantomán elképzelések ideje inkább az ötvenes évek elejére volt jellemző a keleti-blokkban (a szovjet Davidov-terv vagy a mi badacsonyi narancsligeteink), a hatvanas évek végére sem tűntek el teljesen. Legalábbis nálunk biztosan nem, hiszen 1969-ben röppent fel a közel két Velencei-tó méretű balatoni mesterséges öböl kiásásának ötlete. Az elképzelés - ha megvalósul – valóban a kontinens egyik legcsodásabb természeti képződményét hozta volna létre, ám – az akkoriban szokásos módon – nem nagyon törődött a realitásokkal.

            Maga az ötlet a török megszállás idejének vízrajzából adódott, hiszen akkor a Balaton teljesen más formájú volt, mint ahogy ma ismerjük. Ahogyan mi is írtunk már róla, a hódító seregek érkezésének hírére a Sió völgyének elzárásával a tó vízszintjét jelentősen megemelték, és ez egészen a felszabadulásig így is maradt. Bár a műveletnek Tihany szigetté alakítása, és így védelmének biztosítása volt, a tó a Tapolcai-medencét is elöntötte, melyből így szigetként emelkedett ki a Szentgyörgy-hegy és Szigliget. Bár ez akkoriban nem volt cél, de a látvány valóban lenyűgöző lehetett a két „szigetheggyel”.

tapolca2.jpg

Valahogy így mutathatott volna az új öböl a szigethegyekkel

 

            A hatvanas évek végén, a Balaton aranykorának csúcsán mindenki nyitott volt az új attrakciók létrehozásának terveire, így a Tapolcai-öböl visszaállítása komoly megfontolás tárgyát képezte. Ennek megfelelően ugyanis nem csak egy vonzó látványosság jött volna létre a sokkal kevésbé forgalmas nyugati-medencében, de közel 50 kilométer új partszakasz is keletkezett volna, 13 új stranddal Badacsonytördemic, Nemesgulács, Káptalantóti, Gyulakeszi, Díszel, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Nemesvita, Balatonederics, a szigeteken fekvő Szigliget, Hegymagas, Raposka és Kisapáti területén.

            Persze a hatvanas évek végén a vízszint újbóli megemelése már kivitelezhetetlen lett volna, így inkább a leendő öblöt mélyítették volna ki. A geológusok szerint ehhez 40 millió köbméter(!) tőzeget és az alatta található köves-homokos altalajt kellett volna eltávolítani. Maga a tőzeg akkoriban átlagosan 2-4 méter mélyen fedte a Tapolcai-medencét, míg a legmélyebb helyen (a Szentgyörgy-hegy nyugati lábánál) 7 méterre nyúlt le. Mivel a terv szerint az öböl egészen Tapolcáig nyúlt volna be a szárazföldre, így összesen 8600 katasztrális hold terület került volna víz alá, ami közel két Velencei-tavat (annak felülete 4500 kh) jelent. A számítások szerint ennek a meglehetősen nagy földdarabnak a háromnegyedén kb. hat méternyi, míg 16 százalékán több, mint 15 méternyi talajt kellett volna kitermelni az eredmény eléréséhez. Ez összesen 340 millió köbmétert(!) jelentett volna, melyből a már említett 40 millió volt tőzeg.

            Hogy ez mekkora mennyiség, azt jól szemlélteti, hogy a terv a magyar ipar akkori kitermelő képességét évi 50 millió köbméterre becsülte, így csak a földmunka 7 évig tartott volna. Ráadásul ez is csak akkor lehetett volna reális, ha az országban minden más gépi földmunkát leállítanak erre az időre, és a gépek is bírják a 7 évnyi maratont, hiba nélkül. Persze elképzelésként felmerült, hogy a tőzeget ne termeljék ki, hanem a helyszínen égessék el, ám a számok tükrében ez vajmi kevés segítséget jelentett volna.

            Ahogyan a nagyvonalú terveknél (például a balatoni Dubai ötleténél), úgy ebben az esetben is a kitermelt anyagok, és az újonnan létrejött vízparti telkek értékesítéséből fedezték volna az átalakítás költségeit. A homok és a kavics építőanyag, a tőzeg esetleg talajjavító trágyaként kerülhetett volna a környék házaihoz. A telkek esetében pedig nem kell magyarázni az értéknövekedést miután egy korábban a tótól több száz méterre fekvő földdarab egycsapásra vízpartivá változott volna. Ráadásként a terv kiagyalói azzal is számoltak, hogy Tapolca és Keszthely városa, valamint Fonyód között kialakulna a másik nagy idegenforgalmi „háromszög” (Siófok—Füred—Balatonföldvár után), amely a Bécs—Balaton új útvonal mentén kapcsolódna be a nemzetközi idegenforgalomba.  Persze mindez valóban csodás lett volna, ugyanakkor – bár gazdaságossági számítások nem készültek – a terv kivitelezése valószínűleg aránytalanul nagy terhet rótt volna anyagilag és az erőforrások tekintetében is az ország gazdaságára. De hát akkoriban szerettek nagyokat álmodni...     

Olvasna még hasonló cikkeket? Látogasson el weboldalunkra!

A bejegyzés trackback címe:

https://toretro.blog.hu/api/trackback/id/tr9215612730

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kugi · http://kugi.blog.hu 2020.04.15. 08:29:54

Az érintett települések, különösen a szigetekre kerülő községek lakosságát pedig senki nem kérdezte volna meg, akarják-e...

Wacunao 2020.04.15. 11:01:09

"Diszel" lesz az... :)
Amúgy vajon a Badacsony-Tapolca vasutat hova tették volna? Kanyargott volna az új part mentén?

csakeztengedte 2020.04.15. 16:11:03

2 előző hsz:
Látszik fogalmatok sincs milyen világ volt akkoriban.

Darw 2020.04.15. 16:11:12

@Wacunao: Mivel felülről vájták volna ki az egészet, ezért valószínű, hogy építettek volna egy vasúti és közúti alagutat. Mármint ez lett volna a logikus.

steery 2020.04.15. 16:12:02

Ez egy remek ötlet! Most is megvalósítható lenne!
A kitermelt talajból lehetne megépíteni a déli part mentén húzódó luxus üdülő szigeteket Balatonberény és Balatonföldvár között, mintegy 60 km-es szakaszon. Ha a szigetek átmérője 100-1000 méter közt ingadozhat, a magasságukat pedig 3 méterben maximalizáljuk, hogy erős hullámzás esetén is védve legyenek az elöntéstől, akkor 500-1000 méteres térközökkel számolva simán elfér 30-50 luxus sziget egy sorban. De akár 2-3 sorba is rakhatjuk őket, hisz hely van bőven a mederben, 1-2 kilométerre a parttól, hogy a strandolók akár át is úszhassanak a szigetekre. Ez a balatoni vitorlás versenyeket is sokkal izgalmasabbá tenné, ha sokat kéne a hajóknak kacskaringózniuk a rengeteg sziget útvesztőjében.
Fontos lenne továbbá, ha minden sziget mérete és alakja (öblök, félszigetek) egyedi lenne és jól megkülönböztethető a levegőből. A területüket eladhatnánk az ingatlanfejlesztőknek, hogy luxusvillákat, szállodákat, strandokat, kaszinókat, éttermeket, kávézókat, diszkókat, helikopter leszállópályákat, sportpályákat, mindenféle szórakoztató létesítményeket építsenek rájuk. Plusz a növényzet: mezők, bokrok, fák, gyümölcsösök szélfogónak. Az állam megtarthatna néhány szigetet, hogy rajtuk zavartalanul költhessenek a madarak a telepített nádasban, erdőben.
Ennek a megvalósítása minimum 20-30 évre elég munkát adna az országnak, de az is lehet, hogy 40-50 évig elhúzódna a beruházás. Szóval komplett életpálya modellt lehetne ráépíteni a résztvevőknek.

Amik a terv erős pontjai:
1. A szigetek megfognák a hullámzást, így csökkentve a part menti eróziót.
2. Jelentősen megnőne a tó partvidékének hossza, a partmenti ingatlanok száma.

Amik a terv gyenge pontjai:
1. A szigeteken ivóvíz készítése és a keletkező szennyvíz kezelése, tökéletes megtisztítása. A vízkezelő rendszereket a föld alá kell telepíteni.
2. Az elektromos ellátást bajos lenne vízalatti kábelek kivezetésével megoldani, tehát helyben kell megtermelni: napelemekkel, szélkerekekkel. Amik nyáron elegendőek, de télen kevésnek bizonyulhatnak, ha túl sok az épület és túl nagy a fogyasztásuk.
3. Biztos rengeteg gazdag külföldi költözne ide a klímaválság miatt lakhatatlanná váló országából, felvásárolva a telkeket, kisajátítva maguknak a tavat. Vagyis pont a magyarok szorulnának ki a felkapottá váló tópartról és csak messziről nézhetnénk az idegenek dőzsölését. A nagy befektetők és spekulánsok ellen feltétlenül tenni kell valamit.
4. Ennyi földet kitermelni és átmozgatni máshová a tavon keresztül, majd lerakni: őrülten felkavarná a vizet és rongálná a medret a rengeteg kotróhajó és nehéz uszály ide-oda furikázása. Ha kisebb hajókkal csináljuk, azokból sokkal több kell, ami még nagyobb forgalmat jelent és több vízi balesetet.
5. A környezetszennyezés minimalizálása szintén költség növelő tényező. A megoldás például: elektromos hajók, amik a napelemeikkel töltik magukat, illetve az északi és déli parton felállított mini atomerőművekből töltik fel magukat. Vagy telepítsük inkább az atomreaktorokat egy-egy uszályra? Ez mennyivel növeli a költségeket és milyen biztonsági kockázatai vannak?

Várom az ötleteket, javaslatokat, terveket az Új-Balaton Projektünkhöz!

Lobo Marunga 2020.04.15. 16:12:19

@Wacunao: A Badacsony-Tapolca szakasz most is ott megy, pontosan ahogy a rajz mutatja. Talán Gyulakeszinél kellett volna egy kis kanyar. A Tapolca-Balatonederics szakasz viszont Raposka felé megy, pont a tervezett öböl közepén. De hát mi az már, két szép nagy vasúti hídtól csak még menőbb lett volna... :)

Lobo Marunga 2020.04.15. 16:12:40

Nézve a régi vízrajzot ábrázoló térképeket már én is sokszor ábrándoztam ezen, hogy milyen menő lenne Szigliget mint sziget. De mesterségesen megcsinálni persze nem tűnik annyira jó ötletnek. Biztos lett volna valami ökológiai következménye is. Mondjuk vannak mesterséges tavak, amik gyönyörű természeti látványosságok lettek (Megyer-hegy, Rudabánya, Fehérvárcsurgó...), de ezek lényegesen kisebb léptékű projektek. Ha belegondolunk, mennyi gondoskodást, karbantartást, odafigyelést igényel pl. a Tisza-tó vagy a Kis-Balaton fenntartása, itt is biztos lett volna feladat később is. Iszaposodás, feltöltődés, áramlások... stb.

user friendly 2020.04.15. 20:37:24

Biztos klassz lett volna , de az is szinte biztos, hogy az akkori hozzáállással ökológiailag tönkrevágták volna a Balatont.

]{udarauszkasz 2020.04.15. 20:37:35

A mai Balaton felvideki zoldek sirogorcsot kapnanak egy ilyentol. Pedig milyen jo is lenne a Csobancon repules utan a vizpartra leszallni, es uszni egyet a nyari esten:}

lomposfarkas 2020.04.16. 06:02:55

A körbeáskálós ötlet tetszik. Az elárasztós játék űzhető a GugliFöldön is, itt pl. csak néhány legelőt kellene áthelyezni :)
imgur.com/R3BCurx
(hozzáadás >> sokszög, megrajzolni, megszinezni a területet és a magasságot abszolútra kapcsolva állítgatni)

jegeskaveee. 2020.04.17. 15:19:52

@]{udarauszkasz: Kinek lenne jó? A sárkányrepülőknek, vagy a Csobáncnak?

Beer Monster 2020.04.17. 15:20:24

Ébresztő! Nézzük meg ezzel szemben a (magyar) valóságot: Most a 71-es parti főút a Badacsony lábánál megy, majdnem egy kör a Badacsony körül. A fenti térképen is jól érzékelhető. Tessék ráhelyezni Tomajtól Tördemicig. Tördemictől pedig nyílegynes az út Edericsig, épp a két sziget közötti most lápos síkságon vág át. Egy 1 méter magas töltésen fut a lápban.

Elkészült a Badacsony északi elkerülő. 15 éve, 3 sávos, vadonatúj sima aszfalt, hosszú nyújtott ívek. Elkerüli a településeket, és lényegesen rövidebb, mint a délről körbekerülő 71-es. TÖK ÜRES. Miért? Tördemicnél ugyanis már elfelejtették összekötni a mostani egyenessel kb 1000 méter hosszan hiányzik. 15 éve így van. Egyetlen, útnyi széles, 1 méter magas töltés néhány áteresszel nem tud elkészülni. Most ezt a kis vonalkát helyezzük rá a fenti térképre. Jó reggelt.

Béla Hoffmann 2020.04.22. 18:36:40

1960-ban itt voltam katona, majd 64-67 itt szolgáltam. A tapolcai ezred gyakorlóterülete a Raposkáig húzódó tábori repülőtér volt. Ha ez magvalósul pl. aTapolca_keszthely utat is védeni kellett volna. Mivel a terület sík mindenhol gátakat kellett volna felhúzni. Érdekes, de megvalósíthatatlan.
süti beállítások módosítása