Miben különbözött a KÖZÉRT, a Csemege vagy az ÁFÉSZ, avagy hol vásárolt a magyar a gulyáskommunizmus idején?
Esztergomi ÁFÉSZ bolt - forrás: Fortepan/Főfotó
Az idősebb generáció még ma is gyakran emlegeti a KÖZÉRT kifejezést a boltokra, holott ma már hiper- és szupermarketekben, diszkontokban vásárolunk. De 40 év emlékét nagyon nehéz kitörölni, már csak amiatt is, hogy a KÖZÉRT-nek köszönhetjük az önkiszolgálás művészetét és több száz szocialista élelmiszerboltot a fővárosban és vidéken egyaránt. A kezdetekkor a KÖZÉRT 358 budapesti és 31 vidéki üzlettel rendelkezett, s több ezer dolgozót foglalkoztatott. A tartós élelmiszerek mellett húst is lehetett kapni a KÖZÉRT-ekben, ki hinné például, hogy a vállalat az 50-es években még sertéshizlalással is foglalkozott, de arra is akadt példa, hogy a fővárosban 200 pincét béreltek ki a KÖZÉRT-ek, a felhalmozott burgonya tárolására. De nem sokáig működtek a XX. század első felére jellemző módon a KÖZÉRT-ek, mert 1955 augusztusában megnyílt Budapesten az ország első önkiszolgáló rendszerű üzlete, a Mártírok útja és a Bem utca sarkán. Az új rendszer egyik legnagyobb eredménye az volt, hogy megjelentek a csomagolt áruk: a tojást dobozokban kínálták, papírzacskókba került kilónként a liszt, a cukor és a só, sőt még a zöldségeket is előre megtisztítva, fóliázva kínálták. A KÖZÉRT-ek a Kádár-korban óriási szerepet vállaltak a lakosság, és főként a főváros lakóinak ellátásában. A KÖZÉRT-üzletek a budapestiek élelmiszerfogyasztásának 70 százalékát biztosították a 70-es években, és forgalmuk az évtized közepén meghaladta a 13 milliárd forintot.
Ha szeretnél további metró történeteket olvasni, vagy érdekelnek a Balaton rejtélyei, akkor ne hagyd ki a blogunk könyveit. TOVÁBBI INFORMÁCIÓ ITT!
A minőségi árucikkekért azonban már akkor is a Csemegékbe járt a magyar, amelynek neve a Csemege Kereskedelmi Vállalat elnevezéséből származik. A céget 1962-ben alapították a Csemege Áruházból, 29 Meinl boltból és 18 vidéki üzletből, valamint egy hidegkonyha üzemből. Működése során két üzletágat foglalt magába, az élelmiszerforgalmazó üzletágat több budapesti és vidéki élelmiszerbolttal és ABC áruházzal, valamint az Intertourist külföldi valutás ajándékboltjait, amelyek szállodákban és idegenforgalmi helyeken kínálták a legminőségibb magyar termékeket az idelátogató nyugati turistáknak. A Csemege boltok kínálata, a polcok elrendezése és kirakata jóval tetszetősebb volt, mint a KÖZÉRT-eké, már csak amiatt is, hogy külön dekorációs csapat felelt a külcsínért. Általában itt voltak kaphatók az újonnan piacra dobott termékek először és maguk az üzletek hasonlóan működtek a mai korszerű üzletláncokhoz.
Forrás: Fortepan/Bojár Sándor
A vidéken élők ugyanakkor a legtöbbször a helyi ÁFÉSZ kisboltokban vásároltak élelmiszert. A fentiektől eltérően az ÁFÉSZ nem egyetlen vállalatot jelölt, hanem több országos hálózat közös neve volt. Ráadásul nem csak a kiskereskedelemmel foglalkozó élelmiszerboltokat fogta össze területenként, hanem egyéb árucikk kereskedelemmel, sőt még szolgáltatásokkal is foglalkoztak az égisze alatt. 1967-ben látta meg az a minisztériumi rendelet a napvilágot, amely a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek lehetővé tette az áruforgalmazást, valamint a hitelfelvételt. Ezek az új földművesszövetkezetek új elnevezést kaptak: Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet, azaz ÁFÉSZ. A következő évtől kezdve országszerte ÁFÉSZ-okba tömörültek a helyi mezőgazdasági és ipari termelők. A 60-as és 70-es években vidéken szinte mindenki ÁFÉSZ-hálózatba tömörült, így például 1974-ben Borsodban 31 különböző ÁFÉSZ csoport működött. Volt itt bolthálózat, kisiparos különítmény csakúgy, mint büfé és bisztrórendszer. A fénykorban, az 1980-as években a magyar kiskereskedelmi és szolgáltató szektor harmada működött az ÁFÉSZ berkein belül, tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy ha valaki vidéken szeretett volna bármit is csinálni, az csatlakozott a helyi ÁFÉSZ-hez.
KÖZÉRT - a harmadik önkiszolgáló áruház az Örs vezér tere 2 alatt - forrás: Fortepan/FSZK Budapest Gyűjtemény/Sándor György
