Top 8 kendácsolás a Kádár-korból

2020. szeptember 11. - drkardos

A Kádár-kori DIY gyöngyszemei a rádióra gumizott ős-powerbanktól a Lada hangszimulátoron át a kávéfőző-tuningig.  

diy1.jpg

 

Az előző rendszer kapcsán gyakran hangzik el a hiánygazdaság kifejezés, és ez nem csupán egy szakzsargonból átvett szófutam, hanem akkoriban a mindennapok meghatározó tapasztalata volt. Különösen akkor igaz ez a kifejezés, ha nem csak a különböző áruféleségek, hanem azok esetleges alkatrészeivel kapcsolatban is használjuk. Aki élt az előző rendszerben, az biztosan emlékszik a végtelen alkatrészkeresgélésre, a naphosszat tartó boltkörutakra és a folyamatos, semmitmondó ígérgetésekre a közeledő, de soha meg nem érkező szállítmányokról. Ebben a légkörben pedig komoly virágzásnak indult az otthoni kendácsolás műfaja, melyet virágnyelven Kádár-kori DIY (Do It Yourself vagy magyarul csináld magad) névvel is illethetünk. Lássuk hát a műfaj top 8 gyöngyszemét!

 

  1. Bár egy nyolcas listán már minden versenyző nehézsúlyúnak számít, az általunk felállított rangsorban szőrösszívűen az utolsó helyre tettük az autó biztonsági zár korai, magyar ősét, a Koppány Zárat.

diy2.jpg 

 

Ezt a szerkezetet egy Koppány Zsolt nevű lakatosmester találta fel 1984-ben és egy igencsak kínzó problémára, a Lada gépkocsik egyetlen öngyújtóval történő kinyitására adott megoldást. Az említett poszt-olasz, szovjet típusoknak ugyanis gyenge pontja volt az oldalablak előtti, külön nyitható háromszög, a „pillangó ablak” vagy „elefántfül”. Ennek zárja ugyanis egyszerűen belülről az üvegre volt ragasztva. Ha a ragasztást az üvegen keresztül hevítették (mondjuk az említett öngyújtóval), az egyszerűen leesett, nyithatóvá téve az elefántfület és vele együtt az autót is (ekkoriban még nem lehetett itthon riasztót szereltetni az autóba, így az szabad prédává vált). A Koppány zárat megvásárolva bárki otthon is felszerelhette azt, persze ha nem volt az is éppen hiánycikk... 

  1. Ha már az autóknál tartottunk, akkor szóljunk a csodás kipufogó-sípról, melyet már valóban többnyire otthon készítettek el. A helyettesítésre váró alkatrész ebben az eseteben egy, a gyorsításnál sípoló hangot adó turbófeltöltő volt, melyet bizony a KGST piacon annak feloszlásáig nem építettek be egyetlen személyautóba sem. A magyar azonban szilaj nemzet, és ha ő turbósivítást akar az autójába, akkor megoldja okosban. Elég volt egy - éppen a kipufogócsőbe passzoló - párcentis fémlemez, melyre lyukakat fúrtak, és már jöhetett is a sípolás...

 

  1. Szintén a kreatív megoldások fajtájába sorolható az igen elterjedt Autopress-tunning megoldás, a házikészítésű szárnyas anya. A kotyogós kávéfőző mellett a hetvenes-nyolcvanas évek legelterjedtebb (és legrobbanékonyabb) eszköze, az Autopress volt, amely gyárilag egy csinos, fekete, bakelit tekerővel került a polcokra, mellyel a tetőt leszorító kengyel csavarját lehetett meghúzni.

 

diy3.jpg

 

A magyar ipar magas gyártási minősége folytán azonban ez a tekerő hamarabb tört el, mint hogy az első lefőzött kávé kihűlt volna. Ekkor az önjelölt kávéfőző tunerek egy mezei anyacsavarral helyettesítették a beszerezhetetlen alkatrészt. Az indusztriál stílus hívői ezt villáskulccsal nyitották zárták, míg a steampunk rajongók a képen látható módon „szárnyasanyát” gyártottak hozzá.

 

  1. 5-ik helyre futott be a szovjet-magyar gyártmánykoprodukció ékköve, a Perion zsebtelep-Sokol rádió kombó. Mivel a hatvanas évek végétől gyakorlatilag a rendszerváltásig hiánycikk maradt a rádiókészülékek működtetéséhez szükséges 9 voltos „négyszögelem”, így lépni kellett. A két darab 4,5 voltos laposelem összekötése orvosolta ugyan a kínzó delejhiányt, ám azok – érthető módon – nem fértek el a rádiók elemtartójában. A megoldás így a befőttesgumival a rádióra erősített ős-powerbank lett.

 

  1. Tüzes élményt nyújtott egy, a lakótelepeken elterjedt házi kendács, a fűthető fregoli. A felhúzható ruhaszárító fölé szerelt szobai hősugárzó ugyan orvosolta a panelfürdőszobák szellőzéshiánya miatti lassú ruhaszáradást, ám folyamatosan ellátta munkával a tűzoltókat is. Nem véletlenül írták a hősugárzókra nagybetűkkel, hogy éghető anyagtól távoltartandó...

 

  1. Mit tesz egy gyakorlott alkoholista, ha a boltban drágán és rossz minőségben lehet csak italt kapni, miközben ő ügyesen mozog a konyhában, és sikerült a gyógyszertárból tisztaszeszt szereznie? Belép az anonim tojáslikőrfőzők klubjába. A nyolcvanas években ez volt az ország talán legnagyobb képzeletbeli klubja, annyira sokan főzték otthon ezt a likőrt. Bár néhányan megvakultak ugyan az rosszul sikerült tisztaszesz adagolástól, a mondás szerint a piát nem nézni kell, hanem nyelni...

 

  1. Egy fokkal szerencsésebbek voltak azok a függők, akik valamilyen trükkel elegendő gyümölcshöz jutottak (már ez is kihívás volt néha), mert ők előkapták a kuktafazekat, és készítettek egy, a képen láthatóhoz hasonló kukta-pálinkafőző installációt.

 

diy4.jpg 

 Arról persze nem szólt a fáma, hogy a szomszédok mennyire voltak lelkesek a terjengő szagok miatt.

 

  1. Láthatjuk, hogy az emberi kreativitás határtalan, így igen nehéz volt győztest hirdetni. Az első helyezett azonban mindent megtestesít, ami jellemzi a Kádár-kori DIY szellemét. A zuhanysapka-gumibugyit ugyanis a pelenkázó nadrág (leánykori nevén gumibugyi) csapnivaló minősége és folyamatos hiánya hívta életre, ráadásul a helyettesítő termék kiválasztása igen ésszerű és rendkívül kreatív. Aki nem látott ilyet, az is könnyen rájöhet az elkészítésre: csak két lyukat kellett vágni a kisded lábainak, és valahogy meg kellett kötözni a derekán a sapkát. Ha esetleg valaki eleve gumis zuhanysapkát használt, annak nyert ügye volt. Rendkívül ügyes! Sajnos azonban az akadozó gumibugyi kínálat többnyire a zuhany- és gumis úszósapkákat is hamar eltűntette a boltokból...

 

További érdekes sztorikért, nettó-retró életérzésért látogassa meg facebook oldalunkat!

A bejegyzés trackback címe:

https://toretro.blog.hu/api/trackback/id/tr6016197984

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fofilozofus · http://megmondomhogymihulyeseg.blog.hu/ 2020.09.11. 20:00:45

Hehehe, a Szokol-powerbank kombót még én is láttam sokszor. :-))))))))

Azonban a tojáslikőrös rész teljes melléfogás.

"Mit tesz egy gyakorlott alkoholista, ha a boltban drágán és rossz minőségben lehet csak italt kapni, miközben ő ügyesen mozog a konyhában, és sikerült a gyógyszertárból tisztaszeszt szereznie? Belép az anonim tojáslikőrfőzők klubjába. A nyolcvanas években ez volt az ország talán legnagyobb képzeletbeli klubja, annyira sokan főzték otthon ezt a likőrt." A tojáslikőr nem kell főzni a szó lepárlás értelmében: ugye már eleve az idézetben is ott van a tisztaszesz szó. A szeszt már nem kell főzni, sőt nem is szabad, mert gyorsabban párolog, mint a víz, mert az etilalkohol forráspontja 78 C körül van emlékeim szerint. A szeszt csak simán ízesíteni kell tojással, miegyébbel. Én is csinálok mostanában "Bailey's"-t otthon. Elég jó tud lenni.

"Bár néhányan megvakultak ugyan az rosszul sikerült tisztaszesz adagolástól, a mondás szerint a piát nem nézni kell, hanem nyelni..."

Nagy tévedés: a tisztaszesztől nem lehet megvakulni. Amire a szerző gondol, az a metil-alkohol. Amit viszont nem lehet rosszul adagolni, mert rohadtul mérgező, azaz sehogyan sem kell adagolni.

Üdvözlettel: egy pálinkafőző. ;-)

Ja, és Koppány-dobról hallottam, zárról nem, de ugye elég fiatal voltam. De a Koppány-dob rendszeresen előjött egy haverom álmaiban, csak arról tudott beszélni. :-)))))

Fotósképző · fotoskepzo.hu 2020.09.11. 20:00:58

A "Perion zsebtelep-Sokol rádió kombó" nem a hiánycikk 9 V-os elem miatt létezett (azt lehetett kapni), hanem azért, mert egyrészt és legfőképp így sokkal tovább működött a rádió, másrészt mert a laposelemet mindenhol meg lehetett venni és sokkal olcsóbb volt. Akkoriban bármely háztartásban a rádió volt szinte az egyetlen zene- és hangforrás, és ment is egész nap...

Könyveslány 2020.09.11. 20:01:23

Amúgy is színvonalasnak és humorosnak tartom ezt a blogot, de ezzel a bejegyzéssel kiérdemelte az év retro feeling írása díjat :)

Millerdraft 2020.09.11. 20:22:31

Csatlakozom az első kommentelőhöz, a tojáslikört keverték és nagyon jól sikerült kombók is volt. A Koppány-féle kipufogó rendszer valóban a 80-as évek csúcs terméke volt, kocka Lada elképzelhetetlen volt nélküle

Alick 2020.09.11. 21:26:53

@Fotósképző: Műszerész tápot is tudott hozzá csinálni.

antisocialnetwork 2020.09.11. 21:27:13

Istenkirályéletérzésfeelinget kaptam a poszttól :D

Alick 2020.09.11. 21:27:15

"ekkoriban még nem lehetett itthon riasztót szereltetni az autóba"

Miért ne lehetett volna, mozgásérzékelőst ősidők óta lehetett kapni.

409 2020.09.11. 22:37:31

Miért ne lehetett volna riasztót szerelni az autókba a 80-as években? Nekem már a 70-es években is volt a motorkerékpáromban, és apám "ezeröcsijébe" is szereltem. A kor logikájával szemben, de lehetett itthon venni osztrák gyártmányú riasztót.

arthurthedent 2020.09.12. 08:09:09

Nálam az első helyen a betonvasból készített három lábú virágtartó áll.
A második a betonvas falikép.
A harmadik a bármi más betonvasból. :)

24.hu/elet-stilus/2015/10/21/vitorlasok-a-keritesen-sziluettek-a-falon-a-legszebb-magyar-betonacel-alkotasok/

Commandante Jayasuriya 2020.09.12. 08:10:00

Már írta egy előttem hozzászóló, ezért én csak megerősíteni tudom, hogy a Sokol ilyetén módon való üzemeltetése elsősorban gazdaságossági szempontok alapján történt, mert a 4,5 voltos elemek sokkal tovább bírták a strapát. Hiánycikk konkrétan nem volt a 9 voltos elem, de az gyakran előfordult, hogy hiányzott a vidéki vegyesboltok kínálatából, ezzel szemben a magyar gyártmányú laposelemet még a gazdaboltban is mindig meg lehetett vásárolni. A Koppány féle biztonsági ablakzárat nem nevezném kendácsolásnak, mert tényleg kiváló minőségű termék volt, magam is használtam. Egyébként sem kellett mindig melegíteni a Zsiguli gyári elefántfülablak zárására szolgáló kallantyút, mert az egy idő után egész egyszerűen leesett magától. Persze aki előre gondolkodott, és adott a biztonságra, az már a sok éves várakozás után a hőn áhított autó átvétele után felszerelt az autójára egy ilyen kiegészítő zárat, mert a profi autótolvajoknak már akkoriban sem volt probléma hatástalanítani a beszerelt riasztókat. A lopás ellen egyébként léteztek különféle házilagosan kialakított technikák, mint például a gyújtóáramkőr megszakítására szolgáló, különböző titkos helyekre beépített kapcsolók, az akksisaru kábelének a levétele, vagy a benzinvezeték lehúzása a karburátorról megállás után, ami egyébként olykor magától is lecsúszott a helýéröl a trehányul meghúzott szorítóbilincs miatt, de ez már egy másik téma.

seepheerd 2020.09.12. 09:28:20

10 darab zsilettpenge összefogatva úgy, hogy mindegyik közé került két gyufaszál, majd a két szélsőre mehetett a 220V. Pillanatok alatt felforralt egy vödör vizet :)

midnight coder 2020.09.12. 09:29:14

Ezeknél jóval ütősebb dolgok is voltak. Apám anno a MÉH telepről szerzett be kidobott 380-as hegesztőtrafót, áttekercselte és onnantól lett hegesztőtrafónk. Ugyanonnan lett kompresszorunk is, azt egy mosógép motorral hajtotta meg. Aztán hegesztett még sok mindent, a terasztól (szögvas + üveg kombó, csak az volt a baj vele hogy nyáron iszonyú meleg volt benne), a húzós kocsiig. Az amúgy vidéken akkor nagy divat volt, a szűk keresztmetszet akkor a kerék volt. De ha egy kismotor valamiért visszaadta a lelkét a teremtőjének, akkor a két kereke tuti hogy ilyen kocsiként élt tovább. A váz szögvas, és szépen be volt deszkázva. Ezt is használta vagy 10 évig a nagyapám... Aztán csinált a TV-rádió szerelő nagybátyámmal CB rádiót, meg persze millió más elektromos dolgot is, a csúcs egy TV játék volt. Anno én is így nőttem fel, úgy 12 évesen már detektoros rádiót csináltam, a végén úgy 17 évesen egy kétszer transzponáló rádió volt a csúcsteljesítményem szilárdtest szűrővel - mondjuk ebben a nagybátyám is sokat segített. A Szabad Európát úgy lehetett vele fogni mint az álom... A CB rádiók kevésbé voltak sikeresek, úgy pár száz méterig működtek csak, illetve az olaszokat lehetett hallgatni. Aztán persze ott volt az autó, illetve nekem a motor amik állandó forrásai voltak a javítgatásoknak / módosításoknak.

Más világ volt, mint most amikor bemész a boltba és megveszed, javítani esélyed sincs, de nem is igazán éri meg.

Pepibubó 2020.09.12. 13:30:05

Kiváló gyűjtés, köszönet!
Magyar 9 voltos elemet többnyire lehetett kapni, "csak" elképesztően vacak volt, néha csupán percekig tartott a megfelelő feszültsége. A rendszerváltás közeledtével kezdtek megjelenni a nyugati 9 voltosak, amiket már nem kellett ilyen buhera megoldással pótolni. Amikor először kérdezte tőlem a hazai boltos, hogy magyart vagy nyugatit kérek, akkor alig bírtam röhögés nélkül. Ugyanis a propagandaközpont által kitalált kategorizálás persze nem így hangzott, mert az a Nyugat burkolt dicséretének számított volna. Hanem eképpen: "A tartós elemet, vagy az olcsóbbat kéri?"
A hiánygazdaság egyik általános tünetéről is érdemes megemlékezni! Ha valamit nem volt képes a "szocialista" ipar még vacak minőségben sem, de legalább a szükséges mennyiségben előállítani, akkor a sajtóban kezdtek megjelenni az illető dolog "káros" mivoltát bizonygató cikkek, nyilatkozatok. Ilyen volt a nyári sörhiány idején a sör "szívbajt okozó" hatása, de még a tejről is "kiderült" néha, hogy "túlzott" fogyasztása káros az egészségre - persze tejhiány idején.

Gukker 2020.09.12. 13:30:22

A kuktás lepárlásoknál nem csak a metilalkohol volt a probléma, hanem hogy aképpel ellentétben akkoriban a kukták alumíniumból készültek. Amit a forrásban lévő alkohol szépen magába oldott és vitt magával a kész "termékbe" is. Plusz szépen elkorrodálta a kuktát is, ami előbb-utóbb egy jó kis gőzrobbanáshoz vezetett. Sokak konyhájának/garázsának lett ez a végzete.

9mmPara 2020.09.12. 13:30:39

A tojás- és egyéb likőrök házi pancsolásához egy kiegészítés: a jugó-magyar határ mentén egész komoly kishatárforgalmi csempészipar működött, kihasználva, hogy Jugoszláviában egyszerűen az élelmiszerboltban lehetett venni a literes üveges tisztaszeszt -- emlékeim szerint mennyiségi korlátozás nélkül. Itthon meg tényleg az volt, hogy tucatnyi gyógyszertárat kellett végigjárni, amíg a vérlázítóan drágán adott 100 grammos adagokból összejött a szükséges mennyiség.

CalabiYau 2020.09.12. 16:01:55

Ügyes barkácsolók a kor zseb- és táskarádióihoz az un. csengőreduktorból csináltak tápegységet 9V-ra. A legnagyobb táskarádiók egyike volt a szovjet VEF 206-s, ennek a 6 db góliátelem helyére pont befért az ilyen táp, így lett a táskarádióból asztali rádió. Anyagi csőd volt a góliát elemekkel a VEF "etetése". Cserébe nagyot szólt és hat "nyújtott" rövidhullámon jött a "Szabad - Európa".

GyMasa 2020.09.13. 11:22:49

Nekünk Polski 125p volt. annak is ilyen elefántfüle volt, és nekünk is volt rajta "koppány zár"...

parasztgyerek 2020.09.13. 11:23:00

Kiegészítés a Sokol rádióhoz: újonnan 9V-os akkuval árulták, amit a rádió hátulján lévő csatlakozóba dugott (szntén hozzá adott) töltővel lehetett tölteni. Amikor megdöglött az akku, akkor jött a 9V-os elem, illetve a hátoldalra gumizott 2db laposelemér:)

krumplikáspapri 2020.09.13. 11:24:02

A kávéfőző védelmében azért megjegyezném, hogy a szocialista ipar egyik legjobban elterjedt és sikeres terméke volt. És - tegyük hozzá - szabályos használat mellett egyáltalán nem volt robbanékony. Én kb. 15 éven keresztül használtam naponta a képen látható készülékhez hasonlót és egyszer sem robbant fel. Sőt (horribile dictu) ez idő alatt nem sérült meg a rögzítő csavar fogantyúja sem.
Azt már csak a pontosság miatt tenném hozzá, hogy a szerző szárnyas anyát ír akkor, amikor a leszorító CSAVAR módosított változatát kívánja bemutatni.

Commandante Jayasuriya 2020.09.15. 10:02:28

@CalabiYau:
Jogos, a VEF egy valóban kiváló táskarádió volt, amivel a SZER - től kezdve a Radio Luxembourgon át, minden kurrens adó fogható volt. :)