Tó-retró

Bögrecsárdák, az emberi roncsgyárak

2021. január 13. - drkardos

Az alkoholizmus elleni fellépés hívta életre ezt az árnyékvilágot, amit egyszerre gyűlöltek és pártoltak az emberek.

bogrecsardak1.jpg

A kép csupán illusztráció, de jól visszaadja a hangulatot

Fotó: Fortepan/ Móra András

Sokan találkoztunk már a „bögrecsárda” kifejezéssel, mely egyáltalán nem tűnik ijesztőnek. A csárda szóhoz általában a mindennél finomabb hazai ízek társulnak a képzeletben, míg a bögre talán a házi bekuckózás szinonimája lehet hideg estéken. Ez a gondolatmenet azonban cseppet sem visz közelebb a bögrecsárda igazi valóságához, a családokat szétrobbantó, átlagembereket bedaráló vesztőhelyekhez.

            A bögrecsárda kifejezés ugyanis olyan zugkocsmákat jelöl, ahol a tulajdonos az egyetlen személyzet, és többnyire a maga által pancsolt szeszt (borszerűséget, pálinkahamisítványokat, miegymást) árusít minden szabály és megkötés - és legfőképp adózás – nélkül. Maga a bögrecsárda szó valamikor 1960 körül szültetett és elterjedése 1962 utánra tehető. Azért tudjuk ezt ennyire pontosan, mert ebben az évben kezdte meg működését Magyarországon az Alkoholizmus Elleni Országos Bizottság, az addigra elképesztő méreteket öltő alkoholizmus megfékezésére. A kezdeményezés – mint például az amerikai alkoholtilalom esetében – pozitívan indult. A folyékony mérget először a munkahelyek és a veszélyeztett célcsoport (fiatalok) közeléből igyekezett száműzni.   

            Első körben minden munkahelyen tilossá tették a szeszfogyasztás; a munkahelyi büfékben munkaidő alatt nem lehetett alkoholt kiszolgálni (korábban igen!); az üzemek, építkezések 200 méteres körzetében az italt árusító üzletek nyitása nem előzhette meg a műszakezdést. Emellett a munkahelyre italt bevinni, ittasan munkába állni — ugyancsak tilossá vált. Szintén érvényes volt a tilalom a művelődési házakban, klubokban, és a kórházak büféiben. A túlzott alkoholfogyasztás csökkentését célozta a rövid italok árának emelése, a gyümölcspálinka-főzés (az ún. feles főzés) korlátozása, a beszolgáltatás arányának és adójának emelése. Szintén ilyen italozás elleni intézkedés volt a részegek és fiatalkorúak kiszolgálásának beszüntetése, valamint az alkoholszonda-vizsgálatok széles körű bevezetése a közlekedésben, az iparban és a mezőgazdaságban. Persze, mint sok más esetben, a szigorítás most is magával hozta az illegális piac felvirágzását.

            A bögrecsárdák igen egyszerű üzleti terv szerint működtek: nem volt szabály sem a kiszolgálandók sem a felszolgálásra került lőrék esetében. Az első ilyen zugkimérések elsősorban a szőlőtermő helyeken tűntek fel, és nevüket valószínűleg arról kapták, hogy a tulajdonosok abban szolgálták fel a pancsolt borokat, amit éppen találtak, legyen az akár bádog vagy kerámiabögre. Ami „sikeressé tette őket” az viszont a hitelre történő italmérés volt.

bogrecsardak2.jpg

Fotó: Fortepan/ Urbán Tamás

 

A részeg (vagy italtól függően enyhén mérgezett) emberek könnyedén mérettek még néhány pohárral akkor is, ha már a következő fizetésüket költötték, amit még kézhez sem kaptak. Könnyen elképzelhető, mekkora összegekről beszélünk, ha tudjuk, hogy egyetlen csárda képes volt egy nap alatt (4-10 forintos árak mellett) akár 1000 ft bevételt termelni.

Míg az üzemi büféket eltiltották az alkoholforgalmazástól, a kocsmákat pedig keretek közé szorították vagy megszűntették, addig itt bárki, bármikor hódolhatott a függőségének. A hatvanas évek közepére nem volt ritkaság, hogy egy településen az egyetlen kocsmára 10-12 bögrecsárda is jutott. S hogy mindez milyen hatást gyakorolt a környékbeli családok életére, azt még elképzelni is nehéz...

            A bögrecsárdák törzsvendégei szinte hónapok alatt csúsztak le végérvényesen. Ha nem a munkahelyi ellenőrzésen buktak meg, akkor kapatosan balesetet szenvedtek, adóságspirálba kerültek és többnyire családjukat is elveszítették. A pancsolt alkoholok agresszívvé tették az embert, a könnyen mért hitelek pedig nincstelenné a családokat. Mégsem változott semmi.

bogrecsardak3.jpg

Fotó: Fortepan/ Szánthó Zoltán

 

            Az egyik alföldi település tanácselnökét kérdezte arról egy újságíró a hetvenes évek második felében, hogy náluk vannak-e bögrecsárdák. Ő azt felelte: hivatalosan nem tud ilyenről, de nem hivatalosan vagy tizenötöt fel tud sorolni. Miként lehetséges ez? Egy fura jogi szabály volt a ludas! Akkoriban ugyanis egy – névtelen vagy nevesített – feljelentés csak akkor állt meg, és vont maga után vizsgálatot, ha legalább két tanú bizonyította. Ilyen esetekben azonban senki sem akart tanúskodni...

            Az asszonyok (mert többnyire ők, mint szenvedő alanyok tették a feljelentéseket is) tartottak alkoholista férjük vagy egyenesen a zugfőzők haragjától. Ráadásul az ellenőrzés is komoly akadályokba ütközött, hiszen a házak titkos – csárdába vezető ajtaja – csak ismerősöknek nyílt ki, ráadásul tettenéréskor is kiderült néhány rokoni vagy közeli jóbaráti szál.  

            Itt most végül le kellene írnunk, hogy miként ért véget a bögrecsárdák aranykora, azonban ez a történet nem így végződik. Még az idei évben is készültek olyan cikkek, melyek a zugfőzdék világáról szólnak. Annak ellenére, hogy ezek már a számuk csökkenéséről vagy végleges eltűnésükről szólnak, örömre így sincsen ok. A legszegényebbek ugyanis nem túlléptek a függőségen, csak ma már olcsóbban jutnak dizájnerdrogokhoz, mint pancsolt alkoholhoz...

További érdekességekért, nettó-retró életérzésért tekintse meg Facebook oldalunkat!

A bejegyzés trackback címe:

https://toretro.blog.hu/api/trackback/id/tr4616386620

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tatárfejű kutya 2021.01.14. 09:42:44

Szerintem ez a vidéki Magyarországon még ma is létező jelenség, legalábbis a Nyírségben pár éve még biztosan jelen volt. Magánházaknál általában 4-5 törzsvendég járt az általam hallomásból ismert helyre, és pár év alatt csendesen bele is haltak a pancsolt szeszivásba. Természetesen senki nem tett semmit. Lassan szerintem ki fog menni a "divatból" , de csupán demográfiai okokból, nem pedig a hatóságok miatt.

gyéef 2021.01.14. 14:57:08

@tatárfejű kutya: Ha a "demográfiai okok" alatt a herbált érted, akkor igazad van.

Pierr Kardán 2021.01.14. 14:57:32

Azért nem semmi, hogy manapság az alkoholizmust és zugivást is - mint minden rosszat - a Kádár korhoz kötik. Ehhez képest II. Béla magyar király már 1141-ben az alkoholizmusa miatt halt meg 30 éves korában! Azóta is folyamatosan az egyik legnagyobb alkoholfogyasztó nemzet a magyar. A múlt században, az 1920-as, 30-as években milliók voltak alkoholisták, nem csoda, hogy abban az időben alakult meg az alkoholfogyasztás ellen küzdő Good Templar rend magyar tagozata. Ez pontosan megfelel a cikkben említett Alkoholizmus Elleni Országos Bizottságnak, a működésének eredményét (nulla!) tekintve biztosan.

Szóval arányaiban semmivel sem volt nagyobb mértékű az alkoholizmus a Kádár rendszerben, mint a Horthy rendszerben, avagy manapság. Szeszt is évszázadok óta pancsolnak itthon, szóval a helyzet változatlan.

midnight coder 2021.01.14. 14:58:02

@tatárfejű kutya: Mondjuk a szomszédban is volt ilyen vagy 15 éve úgy egy-két évig. Eredetileg legális kocsmát akartak, de túl közel volt a templomhoz. Aztán pár év múlva zugkocsmáztak egy ideig, de nem értek el átütõ sikert, az a pár alkesz a környéken aki oda járt kevés volt állandó forgalomnak. Amúgy a legtöbb alkesz azért elég sokáig elhúzza, akár 70 év felett is. Persze ez nyilván attól is függ hogy mennyit iszik, és az életmódja is sokat számít. Azért régen faluhelyen a legtöbb alkesz olyan kemény fizikai melót tolt, amit pia nélkül elég nehezen lehetett csinálni. Ez viszont cserébe elég jó karban is tartotta õket.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2021.01.14. 20:22:03

Mondjuk ha bögre csárda üzemeltető lennék, arra azért figyelnék hogy az általam pancsolt bor (csiger=kipréselt szőlőre kristály cukor és víz kerül és állni kell hagyni pár napig hogy a maradék "szőlő íz" kioldódjon) , vagy az ebből párolt párlat jó minőségű legyen. Miért? Hogy a kuncsaftjaim tovább éljenek. Elemi logika.

És ha valaki a pancsolt borral kapcsolatban azt találná mondani hogy ez nem igazi szőlő bor, igaza van. A csiger, vagy csinált bor az fele részben szőlő bor (szőlőcukorból vagyis glükózból erjesztett bor) és fele részben gyümölcs bor (fruktózból erjesztett bor). Egy szacharóz (répacukor) molekula ugyanis vízbe kerülve egy glükóz és egy fruktóz molekulára bomlik.

A hajdanvolt szabadegyházai szeszgyárban újabban kukoricából vonják ki a cukrot (izocukort) és ebből készítenek "nemes" szesz párlatokat.

Szerintem nem az alapanyag a lényeg, hanem a szakértelem, de persze ezt nem a bögre csárdák védelmében mondom, hiszen a piásnál és bagósnál nincs nagyobb hazafi! Ugyanis nyomokban szeszt is isznak illetve nikotint is szívnak, a túlnyomó maradék hányada mindkét termékben az az adó.

tatárfejű kutya 2021.01.14. 20:22:34

@gyéef:

"Ha a "demográfiai okok" alatt a herbált érted, akkor igazad van."

Nem erre értem, hanem inkább arra, amit midnight coder írt. A falvakban melózó segédmunkások, napszámosok eltűnőben vannak, és inkább megveszik a kisboltban a
Riesenbraukat meg a féldeciseket.

Valamint ezek a kis "bögrecsárdák"főleg a házi szeszekre épültek, mint a házi pálinka és a házi bor, amit a Nyírségben is a homokon termeltek. Ha most elmegyek a régi szőlőkbe, max gyümölcsösöket találok, és nyoma sincs már a szőlőnek, mert kihal az a generáció, amelyik még hajlandó volt megművelni.

Kínálati és keresleti oldalról is kihal lassan az egész jelenség.

tatárfejű kutya 2021.01.14. 20:22:56

@midnight coder: amelyiket én "ismertem" azt egy falusi nyugdíjas házaspár tartotta fenn, aszem a pince volt átalakítva pár asztallal. Olyan lehetett nekik, mintha háztályiztak volna, egy kis nyugdíjkiegészítés. Az ide járók 45-60 közöttiek voltak, de már igazi alkoholbeteg fizikummal, így bele is haltak viszonylag hamar, talán 2-3 év alatt. A szomorú, hogy senki sem akadályozta meg, még csak egy névtelen feljelentéssel sem a helyet. Szép sorban, meghalt 4-5 ember, pár hónapos különbséggel.

midnight coder 2021.01.14. 20:23:13

@Pierr Kardán: Az északi népek is megisszák ott a magukét, az angolok/skótok/írek sem az abszisztenciáról híresek, ahogy Pl. az oroszok sem. Általában szerintem ott isznak kevesebbet, ahol nagyon meleg van.

daito 2021.01.15. 15:09:38

@midnight coder: ott isznak kevesebbet, ahol a megfelelő szénhidrát tartalmú alapnövények elérhetősége 0, vagy egyéb technológiai akadálya van. És ezért kevésbé alakult ki ez a szokás. És extra veszélyt jelentett a részegség. Nyilván mindegyik helyen ismerték az alkoholt, meg készült is - csak nem alakult ki "kultúrája" és az alkoholizmus, mint népbetegség.
Sivatag: bár datolya van - isteni alkohol alapanyag, víz a kevés. Az a köcsög növény kb. 30 év után ad normális termést - na, annyi türelme nincs egy alkoholistának. Sivatagban piálni viszont veszélyes...
Hegyek: 2-3000m felett, vagy alacsonyabb, de sziklás tájak. Nem nő olyan növény, aminek értékelhető cukortartalma lenne, és ráadásul szívhatsz a logisztikával (főzés, tárolás). Ezenkívül a hegyen a lokális víz még elég lágy - hiszen sokszor nincs elég ásványi anyag tartalma. (Kvázi esővíz.) Az utóbbi években divatos Tátra tea - meg hasonlók: mesevilág, ahogy a fenyőpálinka sem azt jelenti, hogy fenyőből főzik. Hegyen piálni: ismét veszélyes dolog.
Az alkoholhoz még 1 dolog kell: értékelhető népsűrűség. Amelyik terület nem képes 10-100 embert eltartani, ott nem fog alkohol készülni, így nem is ittak. Ez persze ma már változik, mert (más okból) pl. a sivatag képes eltartani több embert is (lásd Dubai) - de ott még mindig nem fogsz alkoholt főzni, de inni sem. Vagy a hegyi hütték, meg sí-mászó paradicsomok - ahol még mindig nem készül alkohol, de sokat isznak.
Van még egy dolog: annak, hogy mérsékelt, kontinentális éghajlaton alkoholt is készítünk a növényekből, gyümölcsökből: ennek élvezeten kívül biztos volt tárolási oka is. A szeptemberi nagy mennyiségű gyümölcsöt nem tudtad mind megenni, és tárolni is csak rövid ideig lehetett. Ellenben a bor elállt. Egy melegebb éghajlaton, ahol az a gyümölcs évente 2-3 is (vagy folyamatosan) terem, ott nincs ez a kényszer.

midnight coder 2021.01.15. 15:09:49

@tatárfejű kutya: "Szép sorban, meghalt 4-5 ember, pár hónapos különbséggel."
Amit nem is biztos, hogy az illetõk nagyon bántak.
Másképp látja az életet egy olyan valaki aki boldog életet él, szeretõ családdal, barátokkal, egészségesen, aki élvez olyan dolgokat mint az olvasás, számítógépes játék, filmek, és másképp az aki egyedül él, se családja se barátai, írni-olvasni alig tud, és igazából nem is nagyon érdekli már semmi, viszont minden nap fájnak a szétkopott ízületei és ezer más baja is gyötri. Neki lehet, hogy ez már inkább megváltás. A pia pedig nem feltétenül ok, inkább következmény.

daito 2021.01.15. 15:09:57

@tatárfejű kutya: azért nem akadályozzák meg, mert mindenki tudja, hogy megy ez, és valójában mindenkinek - köztük az áldozatnak is "jobb" ez. Aki ezekre a helyekre jár, az nem a könyvtár és a színház helyett jár ide, és általában az idejáró emberek nem mindenféle családépítési tanácsokat osztanak meg egymás között. Vidéken, falvakban ráadásul sok helyen 0 élet van; vagy otthon issza magát hülyére/halálra; vagy társaságban ilyen és hasonló helyeken. A bögrecsárdából kevesebb az adóbevétel és ennyi. A klasszikus kocsma nem sokkal jobb hely, és szerintem annak a közönsége sem húzza sokkal tovább.

daito 2021.01.15. 15:10:23

Bögrecsárda 2 fajta itallal megy: tömény (valami pálinka) és bor. Jártam ilyenben gyerekként, mivel nagyfatert kísértem - akinek egyébként volt kis szőlője, de nem annyi. Ahogy én láttam, tapasztaltam - pancs az maximum azért volt, hogy ezeknek a piáknak az íze ne legyen borzasztó. Idehaza bőven volt olyan szőlő/gyümölcs termés - amiből megfelelő mennyiségű, nem túlságosan jó minőségű alkohol készült. De erre volt és van igény. Ma is így van, az 1millió borász országa vagyunk, és a "jobb" nevű pincéknek is van vacak évjárata, bora. Az átlag ember meglepődne, ha tudná, hogy a borkultúrás-sommelier-es felszín alatt az éttermek milyen áron vásárolnak borokat.
De az ismeretségi körben, szüleim generációjában minden 2. embernek van saját bora - 99%-ban borzasztó. Ezenkívül számos munkahelyen stikában főztek a dolgozók alkoholt, egy jó lakatos-gépész brigád gyorsan összerak egy pálinkafőzőt. Ezenkívül nem szabad elfeledkezni a hivatalos "szeszgyárak" dolgozóiról, nekik is meg kellett szabadulni valahol a kilopott árutól. Hiszen hogy gyűjtötték volna össze a házra, Ladára valót?
Ami nekem sokkal pancsabbnak tűnt, az a 80-90-es években Szabadkáról behordott jugoszláv vinjak-konyak-brandy akármik voltak.

várom a levelet 2021.01.15. 17:44:31

@rdos: ittál te már gyári egyenest?a bátorok csak kevés vízzel itták, a gyöngék fele-fele arányban. úgy látom a parlamenti italmérést törölték.ja,a gyár sofőrjei mindenhol árulták a piát,volt is emeletes házuk,mondjuk elég korán el is haláloztak.

pkovaks 2021.01.15. 17:44:42

Az oroszok isznak es birjak is, a skandinavok (föleg svedek) isznak de NEM BIRJAK (kepesek a könnyu sörtöl is - 3,5% - iszonyatosan berugni) pedig ha lehetne az arvak könnyet is meginnak ha alkoholt tartalmazna...

David Bowman 2021.01.15. 17:44:53

@Pierr Kardán: Bélusunk király volt. Volt rá pénze. Aki akkoriban akart berúgni, nagyon a zsebébe kellett nyúlnia. Másrészt az alkoholizmus meg is mentette az országot. Ögödej kán is az idült alkoholizmusban patkolt el.

midnight coder 2021.01.15. 17:53:21

@daito: Szerintem a spanyolok, olaszok sem isznak annyit mint mondjuk az oroszok. 45 fokos melegben nem biztos hogy jó ötlet töményet inni, szerintem annyira nem is esik jól - szemben mondjuk azzal, amikor kinn toporognak a mínuszok.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2021.01.15. 18:42:16

@várom a levelet: Boccs, de tényleg nem értem mit szeretnél mondani. Gyári egyenes? Gyár sofőrjei? Hacsak nem a Kőbányai Sörgyár szűretlene? De az meg csak sör.

várom a levelet 2021.01.15. 19:40:39

@rdos: persze,ezt csak a helybeliek hívták így.tehát tiszta szabadegyházi szesz,gusztus szerint vízzel hígítva.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2021.01.16. 08:57:18

@várom a levelet: Ja. Újabban Hun? Grana? Seregélyesről, vagy Szabadegyházáról vagy kint is és bent is fentes? :-)

Bandibacsi34 2021.01.16. 20:00:24

@midnight coder: Erről van szó!! @daito: Ahol nincs alkohol, ott pl van hasis es egyebek(Afrika, Kozel-Kelet) pl az ehezest nyomjak el vele. Termeszetesen az alkohol a hidegebb egtajak fele gyakoribb, mert fel is melegit. Arrol mar nem is beszelek, hogy sok nő gyorsabban tette/teszi szet a labat egy kis alkohol utan a falusi balokban(manapsag diszkokban), mint jozanul. Magyarországon az alkoholizmus joval kisebb problema, mint az eszaki orszagokban. A "modernebb" helyeken atvettek a drogok a szerepet, főleg az elitek(vagy az aljanep pl szipusok) körében.

zord íjász · zordidok.blog.hu 2021.01.29. 10:36:55

Gyerekek, csak az én gépemen nem látszódik egyetlen fotó sem? Az összes egy fekete pacni, de még az a poszt alatti ajánló sorban is fekete kettő. Eltűntek a fotók.
süti beállítások módosítása