Tó-retró

Vajon tényleg robbantak a kuktafazekak?

2021. október 01. - drkardos

Egy újabb városi legendának jártunk utána. Emberi butaságot, kendácsolást és filmforgatáson robbanó edényt is találtunk.

kuktarobbanas1.jpg

Békés fazék vagy hidegháborús harceszköz?

 

Talán nincs is másik olyan konyhai eszköz, mely annyira megosztaná a háziasszonyokat (és harcedzett férjeiket), mint a kuktafazék. A Tó-retró FB oldalán nemrégiben feltettük a kérdést, hogy: „Ki az, akinek van otthon kuktája, de nem meri használni?” és a válaszok beigazolták a sejtéseinket. Sok háztartásban a polcon porosodik egy ilyen edény, ám a robbanástól tartva nem merik azt használni. Mi most fáradságot nem kímélve utánajártunk a tényeknek: vajon robban a kukta vagy ez is csak egy alaptalan szóbeszéd a 70-80-as évekből?

            Mielőtt rátérnénk a nyomozás eredményeinek ismertetésére, előbb jöjjön egy gyors történelem lecke! Az első, háztartási használatra szánt, magasnyomású főzőedényt Denis Papin francia fizikus-feltaláló eszelte ki 1679-ben. Ő jött rá, hogy ha az edény lezárásával és egy jól beállított szeleppel 160 kPa nyomást hoz létre, akkor a víz magasabb, több mint 110 fokos hőmérsékleten forr fel. Ez pedig azt is jelenti, hogy az ételek gyorsabban főnek meg. Bár Papin a gyors meggazdagodást tűzte ki célul, az edénye meglehetősen lanyha érdeklődést váltott ki a francia és más országbeli háziasszonyokból. Valójában az első gyorsfőzőedény hatalmas buktát jelentett.  Ám ekkor – pontosabban közel 300 évvel később – jött a magyar Alumíniumáru Gyár és (legalábbis a környező országokban) zajos sikerre vitte az „új típusú” edényt.

            A történelmi jelentőségű nap valamikor 1957 szeptemberében jött el, amikor a gyár bemutatta a „Kukta” fantázia névre keresztelt fazekát (eleinte nem is egybe, hanem külön „Kukta fazéknak” írták a nevet, ami mára kuktafazékra vagy egyszerűen kuktára módosult). Ne szépítsük, az edény meglehetősen drága volt, hiszen 230 forintért árusították, amikor az átlagfizetés 1440 Ft volt. Ennek ellenére a következő évben, 1958-ban már 11 ezer edényt adtak el, ami 1962-re 400 ezer darabra nőtt. A korabeli reklámkampányok pedig a kukta előnyeire építettek:

 

  • Naponta több órát takaríthatunk meg, mert a főzési idő a negyedére csökken.
  • Főzésnél a fűtőanyag (villany, gáz stb.) kétharmad részét megtakaríthatjuk.
  • Az ételek tápértéke változatlan marad, mert az edényben az ételeket nem éri levegő, és, így a felhasznált nyersanyagok tápértéke teljes mértékben érvényesül.
  • Az ételek (friss főzelékek, gyümölcsök) megtartják eredeti üde színüket.
  • A vitaminok és értékes ásványi sók károsodása csekély, gyakorlatilag az ételben maradnak.

 

Azonban a problémák már ekkor látszani kezdtek...

            Mind több esetben érkeztek hírek a kuktafazék felrobbanásáról vagy leégetett kezekről, arcokról. 1978-ban például már minden tizedik, háztartási forrázásos balesetet kuktafazék okozott (igaz a további kilencért pl. az ágyban dohányzás, a túl meleg zuhanyzóvíz(!) és hasonlók feleltek). Ez a téma annyira bekerült a köztudatba, hogy Böszörményi Géza első, Madárkák c. játékfilmjének egyik jelenetben, a film egyik főszerepét játszó fiatal, tehetséges színésznő, Schütz Ila keze között fölrobban egy főzőkukta.

kuktarobbanas2.jpg

Az említett jelenet

 

Ez azonban nem állította meg a sikermenetet, hiszen a film bemutatásának az évében (1971) a praktikus edényekből a Szovjetunió 92 ezret vásárolt, amit egy év múlva újabb 200 ezer követett. Csehszlovákia 1971-ben 160 ezer magasnyomású főzőedényt vásárolt, de a külkereskedő Ferunion több afrikai országba és Hollandiába az egyik legnagyobb levesporgyártó cégnek is szállított nagyobb mennyiségű kuktát. De vajon mi volt a gond a kuktákkal?

            Nos valójában két dolog képes a békés konyhai fazékból hidegháborús harceszközt gyártani: az emberi figyelmetlenség, a felelőtlenség és a szocialista ellátási lánc borzalmas állapota. Ahhoz, hogy tisztábban lássunk kuktaügyben, előbb nézzük meg, hogy miért nem robban/forráz a kukta a csodák hibamentes világában! Ez két eszköznek, egy súlyszelepnek és egy olvadóbiztosítéknak köszönhető. Előbbi túlnyomás esetén jelez (ekkor kellene takarékra állítani a tűzhelyet az edény alatt). A másik pedig végszükségben a tönkremenetelével, kiolvadásával engedi el a formálódó katasztrófához vezető, felesleges hő és gőztöbblet kialakulását. Előbbi akkor okozott gondot, ha türelmetlenül villával, késsel emelgették (így azonnal forrázott a meleg leves), míg utóbbit általában kiszerelték. Itt következik az ellátási hálózat állapota!

            A kuktafazékok gyártását ugyanis nem követte a pótalkatrész utánpótlás fejlődése, így olvadóbiztosíték vagy pótgumi (a fedél lezárásához és a kifújás megakadályozásához nélkülözhetetlen) gyakorlatilag beszerezhetetlen volt. Márpedig ezeknek az alkatrészeknek az élettartama, normál használat esetén (és szocialista gyártás esetén) kb. 3 hét volt! Az embernek pedig az első kifúvás/leolvadás után döntenie kellett: kendácsolva életben tartja az eszközt, kendácsolás nélkül hibásan használja azt, vagy felteszi a polcra és el is felejti, hogy ott van. Találjuk ki milyen arányban oszlottak meg a különböző választások!

            Pedig a megfelelő használat, a balesetveszélyes cselekvések (szelepemelgetés, víz nélkül főzés, túltöltés és korai fedélnyitás) elkerülése esetén a kukta teljesen veszélytelen.

kuktarobbanas3.jpg

A megfelelő kezelés egy hetvenes években készült képsorozaton

 

Valójában a Madárkák című filmben is egy utólag fúrt lyukon keresztül bepréselt gázzal sikerült csak a forgatáson felrobbantani a kuktát...

 

Nektek van tapasztalatotok a robbanó kukta kapcsán? Írjátok meg hozzászólásban!

A bejegyzés trackback címe:

https://toretro.blog.hu/api/trackback/id/tr4116705816

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tschoro 2021.10.03. 09:02:06

Érdekes. Az urban legend ismert volt számomra is, de anyukám nagyon sokat főzött ebben. Bableves, lencsefőzelék, de még a kukorica is csak ebben főtt. Nálunk sosem volt baj, tökéletesen működött. Viszont arra nem emlékszem, hogy apukám folyton cserélgette volna a szelepet. Szóval nálunk jó szolgálatot tett és mindezt és mindig hiba nélkül.

Motorogre 2021.10.03. 09:02:20

50 éve használunk kuktafazekat (kettő van), soha semmi bajuk nem volt. A posztban írt pótalkatrészekre sem volt szükség.
Lehet hogy kivételes szerencse - de inkább az előírások szerinti használat !
Ez alapján nem értem a poszt fanyalgását. Jóétvágyat mindenkinek !

picibalint 2021.10.03. 09:02:30

Zugló, kertváros, 90-es évek: a szomszédunkban felrobbant a kukta. A néni kukoricát főzött, telerakta, és túltöltötte vízzel. Nagyot szólt, Lerepült a fedele, a konyhabútor munkalapja meg a beépített főzőlap is odalett. Én rohantam át, elzárni a gázt, miközben ő sírt az udvaron az ijedségtől, 2-3 éves kisfiával. Szerencsére nagyobb baj nem történt.

Izolda Mavrodin Mahmudia 2021.10.03. 09:03:02

Lószart volt az alkatrész beszerezhetetlen. Pesten legalább is.Használtuk, most is van vagy 3 a pinyóba. Bár amit néha használunk az egy rozsdamentes szendvicstalpú Lagostina márkájú olasz .

Quattroman 2021.10.03. 09:03:08

Rengeteg házipálinka főtt le a kuktafazekakban baj nélkül a panelkonyhákban...

Kopasz Szuzukis 2021.10.03. 09:03:29

Azért az a gumitömítés többet bírt, mint 3 hét. Inkább 3 évet.
A legtöbb kuktarobbanás meg a nem rendeltetésszerű használat okozta: pálinkafőzőt csináltak belőle. A párlat kivezetéshez leszerelték a súlyszelepet, és oda szerelték a páracsövet. A dugulás miatti szétrepedés meg azért következett be, mert az egyszerűarcú telitöltötte színültig az edényt a cefréve. Ami felhabzott.

Vén motoros 2021.10.03. 09:03:55

nekünk még "hosszú nyeles" - egyoldalon záródó - kutánk van. Iszonyat régi lehet. Általában csülköt, füstölt tarját, kötözött sonkát és csüves kukoricát főzünk benne.
Sosem robban fel! Egyébként én annor nem hallottam semmi rémhírt, hogy olyan veszélyes lenne. Aki meg az olvadószelep helyére fizx csavar hajt be, az nem normális. Lehete, hogy ez már később volt, de úgy emlékszem, a háztartási boltok teli voiltak a celofán zacskóban árul kukta-biztonsági szelepekkel, és később jobb minőségű (nem nyúló) műgumikat is lehetett kapni. Gondolom, nem szilkongumit, mert akkoriban az még elég ritka holmi lehetett. Mi mást sosem főztünk benne, mert körülményes volt lefúvatni, hogy megnézzük, a benne fővő étel milyen állapotban van, majd újra "felgőzölni". Az én korosztályomnak a kukta fütyülése éppen úgy beleégett a fülébe, mint Isonzónál a katonák fülébe a gránát sivítása.

kvp 2021.10.03. 16:46:14

A biztonsagi szelep pontosan akkor es olyan gyakorisaggal ment tonkre mint a kotyogos kavefozok ugyanilyen szelepe, tehat ertelmes emberek kezeben soha. A gumi az 10 evet biztos kibirt, csak akkor megy tonkre hamarabb ha tulhevitik a kuktat, tehat tul nagy langra teszik oda vagy a viz elparolgasa utan uressen jaratjak (ez utobbi kavefozonel gyakoribb). A sulyszelep pedig nem igen tud elromlani, legfeljebb eltomodni, ha nem mossak el rendesen a fedelet hasznalat utan. (kotyogosnal a szuro tudja ezt produkalni ha hagyjuk beleegni a zaccot) Eltomodott sulyszelep eseten persze ki fog oldani a biztonsagi szelep is, mint ahogy eltomodott kotyogos eseten is. Ami tonkre tud menni az a gumi, de az is inkabb csak kiszaradas, majd tores eseten, ami ellen a mosogatas utani zsirozva es nem lezart fedovel torteno elpakolas tokeletesen mukodik. Raadasul ha a gumi megy tonkre, akkor max. annyi tortenik, hogy ereszteni kezd, tehat nem tartja olyan jol a nyomast mint kellene. Fozni meg lehet benne akkor is, teljesen biztonsagosan, csak nem fog sipolni, mert nem eri el az uzemi nyomast. Normal hasznalt mellett egyebkent stopperrel kellene fozni bennuk, tehat nem allandoan lefuvatva es nezegetve az etelt, hanem elore ismerve a szukseges fozesi idot.

Kuktat felrobbantani csak ugy lehet, ha valaki lecsereli vagy eltomi a sulyszelepet, majd kiszerelei es lezarja a biztonsagi szelepet. Ertelmes ember ilyet nem csinal, se kuktaval, se kotyogos kavefozovel. (ami persze nem mond semmit, mert tudok olyan esetrol amikor egy kotyogos robbant fel hasonlo beavatkozas utan) Persze lehetseges csobombat epiteni kuktabol is, ezt amerikaban is megtette egy onjelolt terrorista, de nagyon durva modositasokat kell elvegezni rajta. A fent is emlitett palinkafozove alakitas egyebkent pont ilyen modositas, csak nem raknak bele csapagygolyokat a hatas novelesere.

ps: A kuktak sulyszelepe az pont olyan es ugy mukodik mint a regi gozgepek sulyszelepei voltak es azoknal is nagyon hamar megtanultak a futok, hogy nem szabad lekotozni oket, mert felrobban a kazan. (es egyebkent ott is viszonylag koran megjelentek az egyszer hasznalatos biztonsagi szelepek, ezeket a megoldasokat vettek at kesobb a kuktakhoz)

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2021.10.03. 16:46:20

Mióta az eszemet tudom használunk kuktát. Anno az aluminiumot aztán jöttek a rozsdmentesek. Ma is.

tlantos 2021.10.03. 16:46:54

Az Erzsebet Kiralyne utjan volt az aluminiumgyar, ott volt mintabolt. Mindig lehetett kapni minden alkatreszt hozza. Volt is. De nem kellett. Az olvadobiztositek egyszer se ment ki. A gumit ritkan kellett cserelni, mert megkemenyedett.
A mai napig naponta hasznalunk kuktat, csak most mar rozsdamenteset (az aluminium edeny nem feltetlenul egeszseges). Viszont a hangja teljesen mas, mert a regieken a sulyszelep folyamatosan mozgott, forgott, es igy folyamatosan valtozott a hangja :)

Cserny mster 2021.10.03. 16:47:03

A három hétig tartó alkatrész egyszerűen baromság. Nyeles kuktánkat 10+ évig használtuk rendszeresen és gond nélkül, mindenféle csere nélkül.

kroll 2021.10.19. 09:06:40

A kuktafazekak bizony robbanhatnak, csak kell hozzá egy aktív tevőleges magatartás. en.wikipedia.org/wiki/Pressure_cooker_bomb
süti beállítások módosítása