Néhány hónap alatt felépített szállodák és éttermek hozták a megváltást a hatvanas évek végén a kapacitáshiányra. Ráadásul ezek nagy része még ma is működik!
Fotó és további képek: egykor.hu
A hatvanas évek elején már gőzerővel zajlott a Balaton turisztikai fejlesztése, mely az évtized végére érte el tetőpontját. Az eredetei tervek még a hazai nyaralók üdültetéséről szóltak, ám hamar kiderült, hogy a magyar tenger a külföldi- és, ami még fontosabb, a kapitalista országokból érkező vendégek számára is vonzó célpont lehet. Ők pedig kemény valutában fizettek, amihez akkoriban szinte egyáltalán nem tudtak hozzájutni a szocialista blokk országai. Ez utóbbi azonban a soha nem látott zsúfoltságot és az árak elszabadulását is magával hozta. Bár ebben az időszakban épültek a Balaton első nagy szállodái (a siófoki szállodasor, a füredi Annabella és Marina, stb.) az hamar nyilvánvalóvá vált, hogy az átlag magyar nyaralók számára ezek legtöbbször elérhetetlenek voltak, a SZOT szállodák pedig önmagában kevésnek bizonyultak a hazaiak elhelyezésére. Kellett egy terv a szállodai férőhelyek és, ami talán ugyanilyen fontos, a vendéglátóhelyek számának gyors és olcsó megnövelésére. A megoldást végül a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalatnak sikerült megtalálnia a Delta- és a Touring program formájában.
A delta kifejezés valószínűleg a görög ABC betűjének háromszög formájáról kapta a nevét, és olyan gyorsan és olcsón felépíthető vendéglátóegységeket takart, melyek átépítés nélkül, csupán a belső falak mozgatásával lehetővé tették a befogadóképesség megváltoztatását. Ezeknek az éttermeknek eredtileg a téli üzemelés is célja lett volna, ezért volt szükség a főszezonon kívüli kapacitás csökkentésre. Az első Delta étterem az 1968-as szezonra készült el Siófokon, és azonnal nagy sikert aratott. A Hejhál Éva által megálmodott típustervben három, egyenként 17 méter magas piramis alakú épület – vagy inkább csarnok – és a hozzá tartozó terasz szerepelt. Belül étterem, söröző és eszpresszó-night club került kialakításra.
Fotó: Fortepan/ Urbán Tamás
Az első Delta azonnal két rekordot is megdöntött, lévén hogy alig hat hónap alatt elkészült, és mindössze 6 millió forintba került, mely drasztikusan alacsonyabb volt az ilyen alapterületű vendéglátóegységeknél megszokott építési költségeknél. A sikerének titka – amellett, hogy akkoriban alig volt vendéglátóhelyi kapacitás Siófokon – a másodosztályú, vagyis a magyar emberek számára is megfizethető díjszabás volt. Ezt egyébként éppen az aránylag olcsó építkezés tette lehetővé. Az első fecskét hamarosan még két másik ilyen étterem követte, az addig álmos kis Balatonmáriafürdőn és Fonyódon. A három Delta étterem közül kettő ma is nagyjából felismerhető formában működik, bár erősen átépítették őket. Máriafürdőn ma a Delta Retro Music Factory működik az eredeti piramisban, míg Siófokon egy épületgépészeti szakáruház talált benne megfelelő helyet a maga számára. Némileg kilóg a sorból a fonyódi étterem, mely ma már nem is emlékeztet a régi delta formára, mivel 2004-ben átépítés közben kigyulladt és az eredeti piramisokat el kellett bontani. Szintén használatban van több olyan szálloda is, melyek a másik program, a Touring keretében épültek a hatvanas évek végén.
A Touring hotelek több szempontból is alkalmasnak bizonyultak az olcsó üdültetés lehetőségének megteremtésére. Egyrészt az emeletes házak technológiáját használva, előregyártott házgyári elemekből készültek, másrészt – néhány kivételtől eltekintve – nem a már akkor is méregdrága vízparti telkekre, hanem az utak mellé húzták fel őket, típustervek alapján. A háromemeletes Touringok általában 60-72 szobásak voltak, és szemben a nagyszállók 2-3 éves építési idejével, ezek 5 hónap alatt tető alá kerültek. Ami szintén nem elhanyagolható szempont, hogy egy ilyen épület bekerülési költsége átlagosan a harmada volt egy hagyományos szállodáénak, hiszen míg azok általában 120-180 ezer forintba kerültek férőhelyenként, addig a Touring egy ágyra jutó költsége alig 40 ezer forint volt. Ez pedig lehetővé tette, hogy a Siófokon akkoriban megszokott 180-200 forintos éjszakánkénti árral szemben a minihotelekben 120 forintért adhassa a szobát a Pannónia.
Fotó: Fortepan/ Bauer Sándor
A vállalat pedig nem is tétlenkedett, és 1968 és 1972 között Touring hotelek garmadáját építették a tó környékén és az ország más részein egyaránt. Az első évben adták át az olcsó szállodát Szántódon, Agárdon, Zamárdiban és Balatonszéplakon. De nem csak a már meglévő kapacitás bővítésére voltak alkalmasak az ilyen szállodák, hanem olyan helyeken is építhettek hotelt, ahol addig költséghatékonysági szempontból fel sem merült az építkezés lehetősége. Jó példa erre az addig az üdültetésben szinte ismeretlen Balatonmáriafürdő, melynek első szállója éppen egy Touring hotel lett 1969-ben. Ez az épület – az agárdival együtt – egyébként rendhagyó volt abból a szempontból, hogy közvetlenül a vízparton épült fel, hiszen Máriafürdőn ekkor még nem szaladtak úgy el a telek árak, mint a tó környékének „menőbb” településein.
A Touring hotelek nagy része ma is jó egészségnek örvend, és például a Hotel Máriában megszállva el lehet képzelni, hogy milyen lehetett egy ilyen épület az építése idején.
