Tó-retró

A szovjet laktanyák titkai

2019. január 19. - drkardos

Elszeparált gettókba tömörülő katonai egységek, orosz kütyükre áhítozó csencselő magyarok, szovjet mini-lakóparkok – Te hogyan emlékezel a nagy testvér megszállóira?

orosz1.jpg

Fotó: Fortepan/ MHSZ

 

Gyermekkoromban pontosan tudtam, hogy ha valamilyen különleges tárgyat szeretnének beszerezni a szüleim, akkor biztosan a szomszédos kisváros orosz laktanyájába mennek csencselni. Így jutottunk hozzá szamovárhoz, orosz húsdarálóhoz és egyéb orosz konyhai eszközökhöz, sőt még az első színes tévénk is Oroszországból származott. Nekem gyerekként különleges világnak tűnt a zárt orosz laktanya, ahonnan csak a nagybátyám hozott kósza híreket, aki a magyar laktanya polgári szolgálatosaként gyakran segített a szovjetek ügyes-bajos dolgainál is. Pontosan tudtuk, hogy hol húzódnak a kerítések, amit nem ajánlott átlépni senkinek, láttuk a gépfegyveres őröket az őrtornyokban, és bizony a laktanyán kívül nem találkoztunk orosz családtagokkal vagy gyerekekkel sem annak ellenére, hogy sok ezren állomásoztak az aszódi központban.

 

Ennek oka – mint utóbb az olvasmányaimból kiderült – az lehetett, hogy a szovjet alakulatokat szigorú rend alapján állomásoztatták és szeparálták 1956 után a helyi magyar lakosságtól. 1956 után egyébként közel száz állomáshelyet hoztak létre, amelyek jórészt férfiaknak kialakított laktanyákat, katonai raktárakat takartak, de voltak komolyabb központok is, ahol családi lakásoktól kezdve a saját orosz iskolákig, óvodákig, még színház és mozi is volt. Ha valaki a Balatonon jár, akkor érdemes ellátogatni a Veszprémtől nem messze eső Szentkirályszabadjára, amely ma már szellemvárosként tanúskodik arról, hogy 1991 előtt milyen jó dolga is volt Magyarországon az itt állomásozó orosz katonáknak.

orosz2.jpg

Az egykori színház Szentkirályszabadján

 

Itt is megtalálható volt szinte minden, ami a zavartalan élethez kellett: bolt, színház, mozi, oktatási intézmények, lakások, szálloda és természetesen a szükséges katonai létesítmények. Kísérteties a hely manapság, ahogyan a kiürített épületeket körülöleli a természet és a gaz, valamint a fák lassacskán átveszik az urbanizált területen a hatalmat.

 

Sokan nem is gondolják, de valóban jelentős szovjet – bár folyamatosan változó – ember és hadieszközállomány állomásozott Magyarországon a II. Világháborút követően, egészen 1991 június 19-éig, amikor Viktor Silov altábornagy, a Déli Hadseregcsoport parancsnokának személyében az utolsó orosz katona is elhagyta az országot Csap községnél, a Tisza-hídon keresztül. A híradások szerint a rendszerváltást követően mintegy 100 380 szovjet állampolgár tért haza, ennek közel fele volt katona, a többiek polgári szolgálatosok és családtagok voltak. Mindemellett hazaszállítottak 27146 harci eszközt és több, mint 560 tonna katonai felszerelést és lőszert. A szakértők szerint ilyen gépparkra, emberállományra és harci járműves alakulatra nem is miattunk, forradalmár magyarok miatt volt szükség, hanem egyfajta NATO elleni támadói bázisnak számított Magyarország. Ezért hiúsult meg többször is a II. Világháborút követően a szovjet csapatok kivonása, bár többször is felmerült ez és a KGST többi országából jóval több katonát kivontak, mint tőlünk. De lássuk csak, hogy hogyan s miként, milyen indokokkal tartották megszállva több évtizeden keresztül Magyarországot!

orosz3.jpg

Fotó: Fortepan/ Urbán Tamás

 

A II. Világháborúban két frontról is támadták a német és a magyar alakulatokat a szovjetek, de ez a felszabadítás bizony nem ment nekik könnyen. A tervgazdaság hevületében égő Sztálin nem igazán fogadta el az óriási veszteségeket és a lassú felszabadítási folyamatot a magyar frontról, így történhetett, hogy az akkori parancsnokok a valóságnál jóval nagyobb létszámú ellenállást hazudtak feletteseiknek. Ha pedig a hullák és a foglyok számát kellett bizonyítani, akkor nemes egyszerűséggel az oroszok egyszerű civileket is foglyul ejtettek, hogy teljesíteni tudják a fogolykvótát. Mindezek mellett elfoglalták az Magyarország katonai létesítményeit, kifosztották az egykori nemesség kastélyait, beszállásolták magukat a civil lakossághoz. Ezt a pozíciót pedig egészen 1955-ig megtartották arra hivatkozva, hogy az osztrák megszállási területen tartózkodó szovjet erőkhöz ők biztosítják a kapcsolatot és az utánpótlást. Ausztria függetlenné válásával okafogyottá vált a magyar megszállás, így szóba került a csapatkivonások terve, ami 1956-ban részlegesen meg is valósult pár hétig. De ugye mint tudjuk, ennek hamarosan vége lett, és 1957 január elsejétől a Vöröshadsereg déli hadtestének parancsnoksága hosszabb itteni tartózkodásra rendezkedett be.

 

Az oroszok gettószerű helyőrségekbe zárkóztak, ahol immár a tisztek is családostól a kerítésen belül felépített lakótelepeken laktak. A külön iskola és bolthálózat minden megszálló hadseregre jellemző, de például a moszkvai időszámítás alkalmazása néhány időzónával idébb már unikumnak számított. A rejtőzködést az is indokolta, hogy a nagytestvér nem igazán a magyarokra kívánt vigyázni, hanem jóval inkább egy lehetséges III. Világháborúra kívánt felkészülni egy keleti-déli támaszponttal. Ezt az elképzelést támasztják alá az itt állomásoztatott haditechnika és az is, hogy nálunk egyáltalán nem képeztek újoncokat, hanem csak gyakorlott katona kerülhetett Magyarországra. A magyar érdekeltségek erejét ki is próbálták 1973 októberében az arab–izraeli háborúban, amikor Egyiptomot a Szovjetunió támogatta, míg Izraelt az USA. A szovjet légihíd egyik európai pillére Magyarország volt, így százával szálltak fel innen az oroszok óriási szállítógépei. De végül a 80-as évek végén elérkezett a peresztrojka ideje és lehetőség nyílt arra, hogy az oroszokat végleg a határainkon kívül tudjuk. Mindenesetre olyan sokáig voltak velünk a XX. század második felében, hogy nélkülük elképzelhetetlen a szocialista retró-nosztalgia.

Kérlek töltsd ki a Tó-retró blog nagy retró-kutatását (itt), amelynek eredményeit természetesen közkinccsé tesszük is a blogon is. A kutatást hiánytalanul kitöltők között retró ajándékcsomagokat sorsolunk ki!

A bejegyzés trackback címe:

https://toretro.blog.hu/api/trackback/id/tr4914568364

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Eredő Vektor 2019.01.20. 19:25:13

Hű... jó kis cikk. Személyes élményeim vanak... Győrből.
A panelházunk 3. emeletéről ráláttam / beláttam az orosz laktanyába. A laktanya mellé jártunk játszani és barátkozni a kerítésen belül élő gyerekekkel. Volt egy Szása és Okszána nevű testvérpár. Okszánába szerelmes voltam - ha létezik gyerekszerelem... Néha esténként meglátogattak és akcentussal kiabálták a keresztnevemet a harmadik emeletig. Valószínűleg illegalitásban jártak a kerítésen kívül...
A ruszkikkal cserélgettünk mindenfélét. Vacak kártyanaptárakért éles lőszert adtak, amit aztán tűzbe dobtunk. Mindezt a laktanya kerítése mellett, egy parlagon lévő nagyobb területen. (Ma praktiker, Aldi van ott - a laktanya helyén pedig pláza többek között. A harckocsi hangárak nyomai mai is látszanak azért itt-ott. Sokat játszottunk ott - többnyire életveszélyes játékokat:( De élek. Nagy tüzeket raktunk, palát, spray-s dobozt durrantattunk a tűzben. Egyszer kukorica rücskös kézi gránátot is találtunk - amit bedobtunk a barátommal a középsó tóba (aki arrafelé lakik, tudja mi az:) Volt egy gyűrű a gránáton - na azt nem bántottuk. Egyszer késő este felcsengetett egy féldisznóval egy katona, hogy vegyük meg. De anya azt mondta, nem fér be a ***LEHEL fagyasztójába :/ Okszánát azóta sem találom, de szép volt a szalagokkal a hajában. :(

Eredő Vektor 2019.01.20. 19:26:13

Hű... jó kis cikk. Személyes élményeim vanak... Győrből.
A panelházunk 3. emeletéről ráláttam / beláttam az orosz laktanyába. A laktanya mellé jártunk játszani és barátkozni a kerítésen belül élő gyerekekkel. Volt egy Szása és Okszána nevű testvérpár. Okszánába szerelmes voltam - ha létezik gyerekszerelem... Néha esténként meglátogattak és akcentussal kiabálták a keresztnevemet a harmadik emeletig. Valószínűleg illegalitásban jártak a kerítésen kívül...
A ruszkikkal cserélgettünk mindenfélét. Vacak kártyanaptárakért éles lőszert adtak, amit aztán tűzbe dobtunk. Mindezt a laktanya kerítése mellett, egy parlagon lévő nagyobb területen. (Ma praktiker, Aldi van ott - a laktanya helyén pedig pláza többek között. A harckocsi hangárak nyomai mai is látszanak azért itt-ott. Sokat játszottunk ott - többnyire életveszélyes játékokat:( De élek. Nagy tüzeket raktunk, palát, spray-s dobozt durrantattunk a tűzben. Egyszer kukorica rücskös kézi gránátot is találtunk - amit bedobtunk a barátommal a középsó tóba (aki arrafelé lakik, tudja mi az:) Volt egy gyűrű a gránáton - na azt nem bántottuk. Egyszer késő este felcsengetett egy féldisznóval egy katona, hogy vegyük meg. De anya azt mondta, nem fér be a ***LEHEL fagyasztójába :/ Okszánát azóta sem találom, de szép volt a szalagokkal a hajában. :(

Hegge Balázs 2019.01.20. 19:26:24

Sose hittem el igazán hogy el fognak menni. És elmentek egyetlen lövés nélkül. Nem hiányoznak az éjszakai páncélos hadosztály átcsoportosítások

megamedve 2019.01.20. 19:26:34

Én, kamaszként sokat csencseltem velük. A cserealap vodka, cigaretta, és szex-pornó fotó (magazin) volt.
A fegyverükön kívül bármit odaadtak, táskát, gázálarcot, köpenyt, lőszert!, adócsövet a rádióból, bakancsot, harckocsis sapkát, bármit.
Aztán később (Szombathelyen), részt vettem a laktanyájuk és a tiszti lakások "takarításában", miután elmentek, 89-ben.
Tudnék mit mesélni, durva dolgok voltak ott.

gyászhuszár 2019.01.20. 19:27:23

Nem szivesen emlekszem vissza. Nem hianyoznak es most sem akarom hogy visszajojjenek!

Guillam 2019.01.20. 19:27:33

A hazaszállított hadfelszerelés 560 000 tonna volt

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2019.01.20. 19:27:53

"hanem egyfajta NATO elleni támadói bázisnak számított Magyarország."

A különutas Romániát leszámítva mi voltunk az egyetlen NATO tagállam, aki nem volt határos egyetlen NATO tagorászggal sem. (Lengyelország sem, de olyan közel volt az NSZK-NDK határhoz, hogy a második lépcsős alakulatok ott állomásoztak.)

Viszlát és kösz a halakat 2019.01.20. 19:28:01

első házunkhoz a betonvas meg cement jelentős részét a ruszki kiskatonák hozták :)

Fredddy 2019.01.20. 19:28:26

Nem sűrűn, de máshol azért lehetett találkozni orosz katonák családtagjaival a laktanyákon kívül is. Az oroszok nagyon szerettek Magyarországon lenni, mivel itt nem volt olyan kemény a szolgálat, mint a NATO-val közvetlenül határos országokban.

A felső képen viszont nem orosz repülőgép van, hanem egy magyar MiG-17-es, az egyenruhából ítélve valamikor a 60-as évek első feléből.

ZON 2019.01.20. 19:28:45

Vicc:
A Magyarországon szolgáló szovjet kiskatona pár napos szabadságra hazautazik. Miután visszatért Magyarországra, kérdi édesanyját a szomszédasszony :
- Aztán hogy érzi magát a fiad Magyarországon?
- Jól érzi magát, csak mindenféle gusztustalan dolgot eltanult.
- ???
-Az orrát nem szépen, a földre fújja ki, hanem egy rongyba , aztán a zsebébe teszi!
Most meg azt tervezi, hogy az udvaron deszkából házat épít a sz@rnak...

fgzb 2019.01.20. 19:28:58

Kicsit kevésnek tűnik az a 560 tonna. Ez egy laktanyára sem lenne elég. Inkább 560 ezer tonna.

gigabursch 2019.01.20. 19:29:05

Ez érdekes volt, köszönöm

balfaszokkal sáncoló 2019.01.20. 19:29:21

"1957 január elsejétől a Vöröshadsereg déli hadtestének parancsnoksága hosszabb itteni tartózkodásra rendezkedett be."

Egyrészt akkor már nem Vörös Hadseregnek nevezték,hanem '46-tól Szovjet Hadseregnek, másrészt sztem a szovjet Déli Hadseregcsoport az, amire gondolsz.( A hadest egy jóval kisebb erő..)

Pesti 2019.01.21. 05:39:33

....Ahogy a kapu felé közeledtünk, férfihangokat hallottunk, emberek oroszul beszéltek. A falhoz simultunk, és elértük a kapu egyik szárnyát, ami mögött szénkupacok voltak, a résen bekukucskáltunk, és egy megdöbbentő látvány volt előttünk.
Egy orosz katona, és egy szőke, fiatal magyar lány, akit ismertünk a környékről – és akiről az idősebb fiúk azt mondták, hogy tőle mindent meg lehet tanulni –, éppen egy leterített katona köpenyen feküdtek. Két másik katona hangos biztatása mellett pásztor- órázva.
Egyszer csak az első felállt, egy másik feküdt le a szőke mellé, majd percek múlva hangosan odaszólt a már végzett katonának. Ő még mindig a nadrágjával bíbelődött, bólintott, majd egy ugrással a szomszédos szénkupacnál termett. Felkapta az ott heverő szívlapátot, a szőke fenek alá dugta, és föl-le pumpálni kezdte, a még álló és sorára váró társa röhejére. Így jó lehetett, mert a második katona integetett, hogy teljes az öröme....

Phteven 2019.01.21. 05:39:57

Eszembe jutott az is, hogy néha együtt horgásztam a tisztekkel a közeli tónál. Ismertük egymást, és a pecában ki is merült a vegyülés. A vége felé, már nagyon utálták őket, nem titkolt ellenszenv volt az emberekben. A kivonuláskor egyik délután csöngettek. Egy UAZ-zal jött egy csapat tiszt, és elbúcsúztak. Álltam a kapuban, és köpni, nyelni nem tudtam. Zavaromban próbáltam behívni őket, de udvariasan elhárították és mentek tovább.

Phteven 2019.01.21. 05:40:05

Én gázolajat vásároltam az oroszoktól. Ha a 200 literes hordóval együtt hoztam el, akkor 2Ft/l áron adták. Ha én vittem (volna) az edényt, akkor 4Ft/l. Azaz 400 forintért vettem 200 liter olajat. Ma egyet kapnék érte. Többezer liter gázolajam volt otthon.

kisqtya 2019.01.21. 05:40:17

Én úgy olvastam h Mo a lőszerraktár szerepét töltötte be, ide csoportosították a lőszert a VSZ-ben.

WildBear 2019.01.22. 07:12:46

@megamedve: "Tudnék mit mesélni, durva dolgok voltak ott."

Ne fogd vissza magad, ide jöhetnek a sztorik! ;-)

Void Bunkoid 2019.01.22. 07:13:04

@Phteven: azért azt ne feledd, hogy az ilyen árak korában a fizuk sem verték a csillagos eget, pl 1982-ben egy 3000 forintos munkabér már egészen combosnak volt mondható. Mondjuk igaz, a két forintos árral számolva egy ilyen fizuból kijött 1500 liter gázolaj, ma egy átlag nettó bérből (elvileg most 219e HUF) most kb 565 liter gázolaj jönne ki.

Arról nem is beszélve, hogy ez nem medián, hanem sima átlagbér, ahol a Bp/Pest megyei és északnyugat-magyarországi fizuk jelentősen felhúzzák az északkeleti régiós átlagot, ahol - csak nézzetek meg egy munkanélküliségi rátát ábrázoló térképet, pl Szabolcsban jórészt három munkaképes korúból csak kettő dolgozik, és ebből a kettőből is többnyire az egyik közmunkás. Az alap közfoglalkoztatotti munkabér minimális összege (és ezt általában ott is tartják) pedig írd és mondd, nettó 54 217 forint...

Zacskóstej 2019.01.22. 07:13:27

Airsoft játékok okán kb havonta 1x megfordulok egy régi laktanyában. Szentkirályon voltam többször is. Az épületekben még ma is annyi "kincset" lehet találni, hogy hihetetlen. Fél üveg orosz cimkés vodka a szekrényben...pufajkák...megírt képeslapok. Ciril betűs rambo poszter a falon....:D:D A legérdekesebb talán az 3 db teleírt a/4-es lap volt. Számolgatta rajta a hátralevő napokat, meg talán valami napló szerűség lehetett.

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.com/ 2019.01.22. 07:13:47

'84 őszén előfelvételisként Szentkirályszabadján voltam. Néhány katonatársam üzletelgetett a szovjetekkel. Állítólag a szuronyukon kívül bármit eladtak. Egyszer valaki egy színes tévét kért egyiküktől, mire az volt a válasz, hogy mindjárt hozza, de várni kell egy kicsit, mert a többiek még nézik. :)
'88 nyarán a Szovjetunióban jártam (építőtáborban) és az utcán megszólított minket egy figura, hogy meghallotta, hogy magyarok vagyunk, aminek nagyon örül, mert ő évekig itt szolgált. Addigra már csak egyetlen magyar szóra emlékezett: a barackpálinkára. :)

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2019.01.22. 07:14:13

@kisqtya: Logisztikailag semmi értelme nincs NDK-be szánt lőszert itt tárolni. A UL alapja a komáromi lőszerraktár lehet mérete miatt, de az csak szimplán nagy volt.

BOAR 2019.01.23. 16:00:10

@megamedve: Szombathelyen szolgáltál '89-ben?
Én 88-89-ben voltam a Garasin foglya előfelvételisként.

BOAR 2019.01.23. 16:00:18

A győri katonai kórház ablakaiból rá lehetett látni az orosz laktanyára. Láttuk, ahogy a gyakorlópályán ütik-verik a tisztek a kiskatonákat. Az is elég volt, ha a húzózkodást rosszul csinálta valamelyik, legalábbis amikor lejött a vasról, már kapta is a pofont.

tapló II. 2021.04.16. 14:32:15

@Fredddy: Állítólag itt jobb volt az ellátás, mint otthon. Ez hihetőnek tűnik, mert az élelmiszer nagyrészét itt vásárolták, (persze az árakat ők szabták meg..) de mégis jobb volt a kaja nálunk, mint náluk.

tapló II. 2021.04.16. 14:32:43

Lehetett találkozni az utcánkon kimenős ruszki katonákkal, általában 3-4 ment együtt. Csak tisztek mehettek egyedül. Ki volt nekik adva, hogy nem barátkozhatnak a magyarokkal, tehát aki velük akarta az orosz tudását bővíteni azt finoman lekoptatták. Az árusítgatás már csak a végén, a lengyel piacok idején indult meg. Aktatáskájukat kinyitva mutattak meg egy-egy zsebrádiót, néhány kéziszerszámot, stb. Az már 'urban legend' hogy színes tévét árusítottak a pályaudvarokon. A pályaudvarokon a szovjet katonavonatokat a szovjet katonai rendőrség egyenruhás és civil tagjai várták.
Amúgy a nemzedékem, mi akik gyerekfejjel éltük át 1956-ot nem is nagyon akartunk ezekkel szóbaállni.
süti beállítások módosítása