Tó-retró

Negyven emeletes lett volna a Kádár-kori megapanel

2020. október 09. - drkardos

Bölcsődék, mozik, sportpályák és csepelnyi lakó egyetlen panelházban. Mintha Jetsonék költöztek volna a Duna-partra.

 szalaghaz1.jpg

Ma a "Faluház" a legnagyobb. A szalagház homlokzata ennek 40-szerese lett volna...

 

Ha valakitől megkérdezzük, hogy melyik az ország legnagyobb, egybefüggő lakóháza, akkor sokan fejből vágják rá, hogy az Óbudai Lakótelepen, a Szőlő utcában található „Faluház” az (nevét arról kapta, hogy többen élnek benne, mint egy kis faluban). A válasz pedig helyes, hiszen 884 lakásával háromezer lakójával és 315 méteres hosszával (ezzel Európa leghosszabb épülete is) valóban ez a monstrum a legnagyobb. Kicsit ijesztő beleképzelni, hogy ha dolgok másképpen alakulnak, akkor ma a csillaghegyi Dunaparton (Kossuth Lajos üdülőpart) egy akkora panelépület magasodna, melynek az árnyékában is elférne néhány Faluház. Ez lenne a szalagház...

            Egy rendkívül tehetséges magyar tervező, Zalotay Elemér 1958-ban vetette fel egy olyan épület tervét, melybe akár több budapesti kerület lakosságát is be lehetett volna költöztetni, és ez nem túlzás! A szalagházban ugyanis 20 ezer lakás került volna kialakításra és 80 ezer lakó fért volna el bennük. Ezzel a három legkisebb kerület vagy Csepel (kb 76 ezer fő) teljes lakossága egyszerre költözhetett volna be. Maga az épület pedig brutális méretű lehetett volna. A tervekben egy 40 emeletes(!) 3 kilométer hosszú betonhegy körvonalazódott, mely a faluháznál 4-szer magasabb és majd’ 10-szer hosszabb lett volna.

szalaghaz2.jpg

A szalagházhoz készült egyik látványrajz

 

Az épület két oldalán egy teljes, 100 méteres erdőt és benne sportpályákat telepítettek volna. A monstrum külön földalatti HÉV-et és szárnyashajó összeköttetést érdemelt a tervekben (ekkoriban még olyan nagy újdonság volt a szárnyashajó, hogy az újságok nem is tudták helyesen leírni a nevét a beszámolóikban). De hogy nézett volna ki a szalagház belülről?

            Az épületben 2 emeletenként futott volna egy közlekedő folyosó, melynek két oldalán lettek volna egy-egy lakás lakóterei. A hálószobák erre merőlegesen, a folyosó tetején kaptak volna helyet. Mivel a lakótér a tervben kétszer olyan hosszú volt, mint a hálószoba szélessége, így az egész a játéból ismert jenga torony felépítésére hasonlított volna. Ez pedig azt is jelentette, hogy a hálóknak mindkét homlokzaton lett volna ablaka. A ház belső kialakítása azonban jobban támogatta volna a közösségi életet, mint a magánszférát...

            Bár minden lakóegységben alakítottak volna ki konyhát, az épületnek lett volna egy közös üzemi konyhája, ahonnan a megrendelt ételt egy étellift repítette volna a rendeltetési helyére. Egy másik elevátorba rakhatták volna a szennyest a háziasszonyok, mely a szalagház mosodájából a tisztaruhát is elhozta volna. Ezen felül a házban tízemeletenként egy közösségi árkád futott volna végig, bölcsődéknek, boltoknak, edző- és tornatermeknek, filmszínházaknak, orvosi rendelőknek, szolgáltató és javító boltoknak adva helyet. A házban természetesen személyliftek is rendelkezésre álltak volna, melyek a 40-ikre 1 perc(!) alatt értek volna fel. Ráadásul a ház költséghatékonynak is ígérkezett, hiszen a lakótelepi közutak elmaradása, a közművek egyszerűsödése valamint a fal és tetőfelület csökkenése folytán az egy lakásra eső ár – a számítások szerint – 30 százalékkal lett volna alacsonyabb. Akkor miért feneklett meg a kérdés? Nem azért, amit elsőre gondolnánk!

            Az, hogy a ház teljesen tönkretett volna egy csodálatos üdülőterületet és annak szépségét, az Zalotayt nem igazán érdekelte, hiszen először a Kiscelli Múzeum parkjába tervezett egy dupla faluház méretű monstrumot. Még az olyan nyilvánvaló tények mellett is könnyedén elsiklottak, hogy a kommunista ipar képességeit messze felülmúlta volna a terv kivitelezése (gondoljunk csak arra, hogy hány panelház lett életveszélyes süllyedés miatt, melyek nem is negyven emeletesek voltak, és nem a Duna vizenyős partjára lettek felhúzva. Esetleg arra, hogy sok házban hetente nem működött a sima lift sem, nemhogy egy gyorslift). A bukás oka ezeknél sokkalta prózaibb volt: Zalotay egyszerűen nem „feküdt jól” a fontos elvtársaknál.

            A terv első ismertetésekor még csak érdektelenséggel szembesült a tervező, ami a kor légkörének ismeretében abszolút érthető. A tervgazdaság nem igazán támogatta a tehetséges embereket, mint ahogy a rendhagyó elképzeléseket sem.  Később azonban a légkör határozottan ellenségessé vált, amikor a korabeli szakma kezdte támadni a terveket. Újra csak kortanulmányt lehetne írni a sajtóban megjelent nyilvános levelek hangvételéből, hiszen professzorok írták le, hogy ahogyan egy 100 méteres kígyó hülyeség – ezzel a szóhasználattal – lenne, úgy egy 3 kilométeres ház is az. Innentől Zalotay gyakorlatilag „persona non gratává” vált és még a komolyabb szaklapok kapui is bezárultak előtte. Mikor továbbra sem adta fel és saját pénzén maketteket készített (egy ilyen többe került egy havi fizetésénél), egymás után több munkahelyről is kirúgatta a hatalom. Míg a londoni, moszkvai , New York-i építészeti lapok vezércikkekben foglalkoztak a szalagház terveivel, addig az építész körül a saját hazájában fogyott el végérvényesen a levegő. Végső elkeseredésében 1973-ban Svájcba utazott, és többé nem is tért vissza, a mai napig ott él. Így már nem láthatta, amikor 1975-ben az első lakók beköltözhettek a faluházba. Akármilyen „hülyeség” volt is a szalagház, végül azért kisebben csak megépítették...

A bejegyzés trackback címe:

https://toretro.blog.hu/api/trackback/id/tr7416233420

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

a Minősítés a Minősítőt Minősíti 2020.10.11. 19:38:27

De kár, hogy nem valósult meg! Ja, nem!

clemens 2020.10.11. 19:38:33

Sajnos ez is azon gyakori esetek számát gyarapítja amikor az építész az "önmegvalósítást" fontosabbnak tartja az élhető emberi környezet megvalósításánál.
Svájcban sikerült neki kiteljesednie?

So No 2020.10.11. 19:38:47

Furcsa volt ezt olvasni. Itt Malajziaban egy atlagos kondominium 40 emeletes. Sokszor 3-5 ilyen hazbol all egy kondo. Termeszetesen hatalmas parkkal, tetoterasszal, medencevel stb.stb. Ahol en lakom, az egy 10 eves, that nem a legmodernebb. Ime: g.co/kgs/fsA2c5

kvp 2020.10.11. 19:39:44

Lehet csak bennem merul fel, hogy azert nem fekudt jol a hatalomnal es a tobbi mernoknel, mert realistak voltak? A meretbeli es technologiai kivitelezesi korlatokon kivul nekem az tunik fel, hogy ha ket emeletenkent van folyoso, akkor minden lakasban belso lepcso lett volna, ami nem csak helypazarlo, de egy kifejezetten nem tul kenyelmes megoldas a hagyomanyos egyszintes lakasokkal szemben. Ami bejon a folyoso meretcsokkentesebol, az elmegy a belso lepcsokre es meg kenyelmetlen is. Kozepfolyoso eseten a lakasoknak egyebkent egy oldalra nezett volna csak ablakuk, mivel a ket szemben levo lakas kozotti valaszfal a folyoso tetejere esik. Egyebkent ezt az elrendezest en meg csak ocenjaro hajok alaprajzain lattam es ott sem idealis a korabban emlitett lepcsok miatt, tehat mara kvazi kiment a divatbol.

Szerencsere a magyar vezetesnek volt annyi jozan paraszti (foldmunkas) esze, hogy nem epitettek ilyen epuletet. A faluhaz is csak egy hazsor, amit gondosan tuzfalakkal elvalasztott onallo epuletekbol epitettek, kb. mint egy 100 (vagy Ostiat nezve 2000) evvel korabbi varosi teglas zartsoru hazsort.

szénáspop 2020.10.11. 19:39:53

majd ha elkészül a Nyugati-Déli alagút, ezt is felhúzzzák pikk-pakk :)

Advanced Flight 2020.10.11. 19:40:27

Igazuk volt, tényleg f*sság. Így is elcseszték akárhány város képét a sok borzadályos panellel a szociban, ami azóta a deklasszálódás ideális terepe lett, és ahol nem sikerült őket felújítani, a legundorítóbb módon rohadnak szét. Most képzeljük el, ahogy a sok kisebb panel helyett egy 3 kilométeres rohad....

NemNick 2020.10.11. 19:40:58

Köszi a bejegyzést!

Sosem hallottam erről a fazonról, de ahogy most utánéztem, a szakma egyik része nettó bolondnak tartja, a másik fele meg Corbusier-szintű korszakos zseninek.
És határozottan örülük, hogy nem lettek a méhkasszerű lázálmaiból valós dolgok.
De rajzokon jól mutatnak, ez tény.
pl:
meonline.hu/wp-content/uploads/2013/04/mujdricza1.jpg
És akkor ezzel jól is lehet illusztrálni, mikben is gondolkodott... Valamelyik cikkben olvastam, hogy az egyik pályázatra készített műleírása elején volt egy olyan mondat, hogy a "Gellért-hegy megmarad"...
Az egyik olyan településről származom, ahol ez a magasház/toronyház dolog megépítésre került, és van elképzelésem arról, mennyire is uralja a tájképet (és hogy milyen problémákkal járt a létezése) - így arról is van elképzelésem, mit művelt volna ez a valami, ha létrejön.

Commandante Jayasuriya 2020.11.04. 11:12:17

Azt pontosan tudjuk, hogy a korántsem a helyzet magaslatán álló magyar építőipar technológiai színvonalán nem lehetett megvalósítani az ilyen építményeket. Erre jó példa a panelházak minősége, amelyeknek az elemeit ugyan a házgyárakban relatíve jó minőségben, ellenőrzött körülmények között készítettek, azonban az építkezés helyszínére szállításkor, az ott történő tároláskor, beemeléskor, és a különböző szakipari munkák során jelentős sérüléseket szenvedtek a panelek. Ennek a főbb oka a feszített tempó, és a súlyos szakemberhiány volt. Az összeszerelést, és a szakipari munkák többségét betanított, vagy segédmunkások végezték. Ez, és a korabeli trehány munkamorál erősen rányomta a bélyegét a házakra, és a bennük levő lakások minőségére. Nehezen tudom elképzelni, hogy egy ekkora monstrum építéséhez képesek lettek volna megfelelő szakembergárdát toborozni azon túl, hogy már akkor sem az ilyen város méretű építmények jelentették az emberek vágyainak a netovábbját, bármennyire is megpróbált a tervező olyan szolgáltatásokat belezsúfolni a monumentális építménybe, amelyek a tőlünk nyugatabbra fekvő országokra voltak jellemzőek, ezért is sok tekintetben idegenek voltak a hazai munkásosztály életstílusától.
Annak a taglalására nem térnék ki részletesen, hogy abban az időben ha valakinek nem valósult meg az élet realitásaitól elrugaszkodott elképzelése, sok ilyen művészt, tervezőt ismertem, az sértettségében többnyire meg nem értett zseninek, vagy a rendszer üldözöttjének kiáltotta ki magát, nyugaton pedig propagandacélokból örömmel fogadták az ilyen vasfüggöny mögül érkező meg nem értett "zseniket". Volt egy közszájon forgó mondásuk, miszerint itthon két útjuk van, - az egyik az alkoholizmus, a másik út járhatatlan.

Ehetetlen Odó 2020.11.04. 14:10:53

"professzorok írták le, hogy ahogyan egy 100 méteres kígyó hülyeség – ezzel a szóhasználattal – lenne, úgy egy 3 kilométeres ház is az"

Az említett professzorok józan ítélőképességről tettek tanúbizonyságot.

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2020.11.08. 09:04:17

Milyen frankó is volna manapság egy ilyen épp szétrohadni készülő szörnyűség, aminek a felújítása is, meg a lebontása is egy felfoghatatlan összegbe kerülne.Ott állna egy idő után életveszélyes torzóként, mint a pécsi 25 emelet magas toronyház évtizedekig.Nem beszélve, ha mégis laknák, mondjuk vagy százezren, akkor ha csak minden harmadik lakáshoz/családhoz tartozna autó, az milyen f@sza kis káoszt okozna reggel-este a környéken.Mindenki tele lenne hurráoptimizmussal.
:D

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2020.11.08. 09:04:23

@So No: Jó, hát ez most ban és Malajziában, nem az ötvenes évek kommunista Magyarországán.Ez nem is kettő, hanem kábé öt különböző dolog...
süti beállítások módosítása