Tó-retró

Hajmeresztő selejtek a Kádár-korból

2020. december 19. - drkardos

Szintező félméteres hibával, motorblokkok az almaraktárból és öntvény 16-ik próbára. A hazai gyáripar sötét középkora.

selejt2.jpg

Fotó: Fortepan/ Péterffy István

— Tudod, mi bizonyítja, hogy a szocializmus magasabb rendű társadalmi forma, mint a kapitalizmus?

 — Hát az, hogy mindent kibír: lustálkodást, pazarlást, felelőtlenséget. A kapitalizmus ebbe már régen belepusztult volna ...

Egy kis pesti humor a hetvenes évekből, a selejtgyártás legendás évtizedeinek közepéről. Ahhoz, hogy megértsük a vicc lényegét, el kell merülnünk egy kicsit a szocialista ipar minőségi előírásokat kreatívan értelmező világába. Nézzünk is először néhány hajmeresztő példát:

            Állami építkezés 1960-ban. A munkálatok még éppen csak megindultak, amikor kétségbeesetten hívták a tervezőt. Az ő általa készített anyagokon jelölt talajszintek ugyanis semmiképpen sem jöttek ki a helyszíni méréseknél. A tervező a helyszínre sietett és a munkások szeme láttára mért mindent újra. Nem találják ki: a szintezés tökéletesre sikerült! Mint ahogyan a kivitelező új mérése is. A hosszas fejvakargatás nyomán a kivitelező által használt szintezőre terelődött a gyanú, és a vizsgálat be is bizonyította a sejtéseket. A szintező skáláján volt egy fél méteres kihagyás (a 25-ös beosztás után a 30-as következett), ráadásul több helyen felcserélték a bevésések sorrendjét is. Egy olcsó eszköz selejtes kivitelezése hosszú időre leállította az építkezést, és ki tudja hány illesztési hibát és egyebet hozott még „tető alá” azelőtt.

            Újabb, más jellegű példa: A székesfehérvéri Könnyűfém kutató részlege komoly megbízást kapott. Minden mást eldobva kísérletezzenek ki egy ötvözetet, mely alkalmas dobozossör gyártására. Ők szót is fogadtak, és teljes kapacitással a munkába vetették magukat. Bár az országban minden más fejlesztési folyamat azonnal megakadt, ez a projekt alig egy év alatt sikert hozott. Minden megvolt: elismerés, anyagilag és szellemileg, gyári ünneplés, stb., majd jött a kijózanodás. Végre közölték a lelkes fejlesztőcsapattal, hogy Magyarországon nincsen sörösdoboz-gyártó gépsor, és annak beszerzését nem is tervezi senki még vagy tíz évig.

            A két példa jól mutatja, hogy a nagy közösbe lapátolt munka esetében a nemtörődömség hogyan termelt selejtet vagy éppen felesleges erőfeszítést, és miként csökkentette a (valóban produktív) termelékenységet minimálisra. Ha pedig azt gondolnánk, hogy elszigetelt esetekről van szó, akkor nézzünk pár számot arról, hogy mennyire is volt jellemző a selejttermelés a hatvanas-nyolcvanas évek magyar iparában!

            A Pamutkolor Művek 1970-es éve nem minősült kiugrónak ebben a tekintetben, bár a kifogástalan minőségű áruk részaránya némileg csökkent az előző évihez képest. Míg akkor 85, 1970-ben már csak 83 százaléknyi eladható terméket sikerült legyártani. ugyanakkor ez csupán az átlag volt. Az egyik termékcsoportban a három hét alatt legyártott 20 ezer méter anyagból 15 599 méternyit küldött vissza a kereskedelem, mert jóval keskenyebbre sikerült az előírtnál. Ehhez képest a debreceni Gördülőcsapágy-gyár selejtaránya nem is tűnik olyan rossznak (persze akkori viszonyok között). Ők 1,2 millió darab elkészült furatot ellenőriztek a gyárban egy hónap alatt, melyből 40 ezer lett selejt, mintegy 600 ezer forintnyi kárt okozva.

selejt1_1.jpg

Fotó: Fortepan/ Fekete Bálint

 

Az okozott kár nagyságáról egyébként a Kohó- és Gépipari Minisztérium adatai beszélnek a legegyértelműbben. Ők az 1961-es évben egy utazókiállítást szerveztek az alájuk tartozó üzemek azévi selejtjeiből, és ennek keretében ismertették az adatokat. Számításuk szerint a teljes selejtkár abban az évben megközelítette az 1 milliárd(!) forintot. Azt is kiszámították, hogy ha egy kis odafigyeléssel, ha legalább 5 százalékkal csökkentették volna ennek mértékét, akkor a különbözetből 333 kétszobás lakást lehetett volna felépíteni. Persze könnyű erre azt mondani, hogy a közösnek soha nincsen gazdája - elég ma csak a céges autókat vagy a hányatott sorsú tömegközlekedési eszközöket megvizsgálni - azonban néhány példa rámutat, hogy itt bizony a teljes rendszer a hibázásra épült.

            Hajdúsági gépgyár: 207 mosógépből 142 selejt. Az ellenőrzés kimutatta, hogy egy hibás öntvény miatt sikerült ezt a döbbenetes adatot produkálni. Az öntödében viszont a Hajdúságira mutogattak, hiszen év közben döntöttek többször a szóban forgó öntvény átvételének leállításáról, majd újraindításáról. Az öntöde szerint ilyenkor a munkásoknak minden alkalommal újra be kellett tanulniuk a műveletet, mintha megint szakmunkástanulókká változtak volna. Az eredmény: a roncsolással ellenőrzött öntvények közül 16-ot kellett összetörni, mire az első hibátlant megtalálta a MEO. Persze volt más, hasonló példa is.

            A Csepel Művek motorblokkokat gyártott a Rába számára, ám időközben befutott egy külföldi (tőkés) megrendelés. A magyarok számára végzett munka rögtön a kevésbé fontos tennivalók közé került, és külső megoldást kezdtek keresni. Találtak is! A Nagyszentjánosi Állami Gazdaság almaraktárában (!) találtak pár ráérő köszörűst, akik rögtön neki is álltak a Rába motorblokkoknak. A közel 40 százalékos selejttermelés ebben az esetben már szinte hízelgőnek tűnik...   

             Persze sokáig lehetne sorolni a példákat, ám könnyű belátni, hogy egy rendszerben, ahol a lényeg a teljes foglalkoztatás, és kizárólag a gyártási darabszám túlteljesítése ér jutalmat, ott kódolva van a nemtörődömség, a hozzá nem értés. A terveket pedig többnyire politikailag megbízható emberek készítették szakértők helyett, és hasonló emberek ellenőrizték annak betartatását is. Igaza volt a viccnek, a piacgazdaság valóban nem bírta volna ezt ki...

További érdekességekért, nettó-retró életérzésért tekintse meg Facebook oldalunkat!

A bejegyzés trackback címe:

https://toretro.blog.hu/api/trackback/id/tr9016350618

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kugi · http://kugi.blog.hu 2020.12.20. 08:52:40

Érdekes lenne kiszámolni, hogy a szocializmus évtizedeinek selejttermelése vajon mekkora arányban járult hozzá az ország eladósodásához?...

Galerida 2020.12.20. 10:28:56

Apám szerint a kommunizmus fő bűne az volt, hogy elvette a munka becsületét. A jó munkásból "munkásarisztokrata, a parasztból "kulák"
Jöttek helyettük a sztahanovisták és a párttagkönyvükkel korlátlan tudást szerző vezetők...

Alick 2020.12.20. 10:29:07

Jónevű, professzionális berendezéseket gyártó magyar elektronikai nagyvállalat, rendszerváltás előtti időszakban: megpróbáltak pénztárgépet gyártani (a szokásos termékeikhez képest eltérő, de végülis nem túl bonyolult produktum), de a technológiai fegyelem híján nem jött össze.
A rendszerváltás után a cég meg is szűnt.
:(

zorg2 2020.12.20. 10:29:33

Nagy dolog. Akkor azért termeltek selejtet, mert nem értettek hozzá, most meg szándékosan, hogy ne legyen tartós semmi és minél előbb újat kelljen venni. Aztán meg megy a siránkozás, hogy sok a szemét...

Louis83 2020.12.20. 10:29:49

@kugi: Nem hinném, hogy jelentős köze van. Az eladósodás abból származott, hogy nyomott áron árulták a termékeket. Az állam kvázi finanszírozta az emberek vásárlásait. Mind1 hogy sz@rt vagy érdemi terméket vesz valaki, ha az az állam pénzét is csökkenti és nem termel hasznot, akkor eladósodik az állam, hisz valahonnan pénzt kell teremtenie rá.

midnight coder 2020.12.20. 10:30:09

És ez csak a jéghegy csúcsa. A termékek nagy része megúszta a minőségellenőrzést. Nem véletlenül volt a szocializmusban nagy hívószó az "exportból visszamaradt", az exporta szánt termékeket hajlamosabbak voltak normális(abb) minõségben legyártani.

De a béketábor bukását végül nem (csak) ez okozta. Maguk a konstrukciók is elavultak voltak. A legtöbb komplexebb műszaki cikk vagy nyugati termékek licensze, vagy koppintása alapján készült, persze csapnivaló minőségben. Illetve hajlamosak voltak évtizedekig ugynazt gyártani. Lásd Lada. Aztán az is gond lehetett, hogy egy rakás olyan dolgot csináltak kézzel, amit kinn már ezer éve automata gépsor csinált, hibázás és selejt nélkül. Az igazi probléma pedig az volt, hogy az egésznek nem volt gazdája: a rendszerbõl hiányzott a kapitalista, így aztán nem érezte magáénak senki a gyárat, és a lõtéri kutyát nem érdekelte, hogy egy befektetés megtérüljön. Sõt, ha valami sikeres volt, az egyenesen gyanúsnak számított.

dr650 2020.12.20. 13:08:54

Nekem 2 történetem van:

- Nagy hírű alföldi gyár gépműhelyében javítottak egy Perkins motoros targoncát. Elkopott a vezérműtengelye. A z eredeti megfizethetetlen, de van gépműhely, gyártassuk le . De akkor már ne egyet, legyen a polcon is, 10 db-ot. Pontos műszaki rajz? Van itt egy minta, ilyet! és legyártottak 10 db "kopott" vezérműtengelyt.

- Téglagyár, új gyártósor készül. Olasz gépek, olasz technológia, szuper lesz. Szóltak a technológusnak, azonnal induljon Olaszországba, vigyen agyagmintát a pontos technológia kidolgozásához. Az előkészületekre nem volt elég idő, szinte azonnal indulni kellett, ezért (a városban több téglagyár volt, külön agyagbányával), egy közelebbi, más bányából vitték az agyagot. A technológia elkészült, a gyár termelni kezd, majd pár év múlva jönnek a reklamációk, hogy a cserepek lemezesen mállanak szét. Az olaszok mosták kezeiket, a "hiba nem az ő készülékükben volt".

Pierr Kardán 2020.12.20. 13:09:31

@Galerida: Nagyon sajnálom, de ki kell mondani, hogy ez a jelenség nem a szocializmus korának volt az általános jellemzője, hanem főként magyar viszonylatban volt jellemző :-( Érdekes, hogy a 70-es, 80-as években az NDK-ban, vagy Csehszlovákiában kiváló minőségű termékek készültek. Egy legendás NDK robotgép a mai napig tökéletesen működik, túlélve több, a rendszerváltás után készült hasonló terméket. Egy csehszlovák Jawa motorkerékpár ma is nagy kincs, kis felújítással tökéletesen használható.

Szóval akinek a szülei ezt, meg azt mesélnek a "szocializmus" idejéről, az kérdezze már meg őket, hogy ők a munkával voltak elfoglalva, vagy azzal, honnan honnan bugázzák az anyagot a munkaidőben kalákában épülő házaikhoz.

Nyilván a szocializmus korszaka nem a legfényesebb kora volt Magyarország történelmének, de véleményem szerint mi ma sem vagyunk közelebb a világ élvonalához, mint az 1970-es években voltunk :-(

(Na, jó, pár területen mára elértük azt, ami 1970-ben világszínvonalnak számított.)

daito 2020.12.20. 13:10:41

Jaj, ennek a szocializmushoz, meg a többihez nem sok köze van. Persze, mert a szocializmus előtt itt világszinten termeltek. Ugyan - Mikszáth, Móricz írásai erről ugyanúgy szólnak. Sohasem. Voltak véletlenek, meg a rendszertől szokatlan jók is persze.
A probléma a rendszerszintű tudatlanság és az évszázadok óta rendszerben lévő felelősség terelése, el nem ismerése. Ahogy az űzzük el a "másokat" a valamilyen éppen konzervatívnak/kereszténynek/szocialistának gondolt nézetünk miatt. Rúgjuk fenéken a protestánst, a svábot, a zsidót, a magánpraxis tulajt. Tudott a magyar magától órát javítani? 1800-as években honnan tudott volna? Órájuk sem volt a szegényeknek. Nyilván ezt valahol külföldön kellett megtanulnia. Ki tudott ilyet megtanulni könnyebben? A sváb és/vagy a zsidó - hiszen olyan közegbe születtek, ahol a magyaron kívül legalább 1 másik nyelvet is megtanultak. A vidéki, tanulatlan magyar parasztgyerekkel 100-200-300 éve sem tudtak külföldön mit kezdeni, max mehetett trágyát lapátolni. Aki kitanult valami újat, miután visszajött - tudott valamit kezdeni a tudásával? Ha túlélte a remek magyar légkört, akkor talán.
Az 1960-as évekre csak beérett a 100 éves termés. Akiket belelőttünk a Dunába, akik elmenekültek a szocializmus és a szovjet elől, akiket a kommunizmus ledarált. Ez az ország több, mint 10%-a volt.
A szocializmus is kitermelt olyan tudással, tapasztalattal rendelkező gárdát - akiket majd a rendszerváltás során tettünk a helyükre. :)
És ez még mindig nem változott, azt hiszitek a fenti példák eltűntek? Á, dehogy. A minőség hajszolása most sem jellemez minket... :)))

Takács Miklós 2020.12.20. 13:11:10

Az exportból visszamaradt is selejt volt a nyugati megrendelő szemében, azért maradt vissza. A belpiacos nem selejtnél mégis jobb volt a nyugat szemében selejt, ezért volt kapós.

Tíz kicsi indián 2020.12.20. 13:11:39

@midnight coder: Igen, még mindig félelmetes, mennyien visszasírják az Ikarust vagy a Ganz-MÁVAG-ot, de mert az egyiknek volt néhány autóbusza, ami eljutott az USA-ba, utóbbinak pedig néhány vonata Egyiptomba, miközben ezen gyárak termelésének 99%-át az igénytelen szocialista piac adta, ahol az addigi semmihez képest még ez is több volt, de nyugati piacra betörni már nem lehetett vele. Érdemes olvasni Moldova ipari környezetben készült könyveit, nem csak az "Akit a mozdonyfüstje megcsapott", még sokkal jobban mutatja a szocialista ipar csődjét a "A szent tehén", ahol a megszólalok lépten-nyomon sírják vissza a Horthy-rendszer munkásfegyelmét.

Dzsano 2020.12.20. 13:12:15

Azért Az Orion hifitornyára ma is van kereslet, pedig elég régi konstrukció. De Jó (főleg a rádió része) de az erősítő, sőt a kazettás magnó is tökéletes volt. Persze a többi az igen, teljes foglalkoztatottság jeligére, kovácsolták a lópikulát... A tökrészegen vezető sofőrt nem rúgták ki, aki nekivezette a zsír új teherautót a szerviz tetejének, összetörve 16 db hűtőszekrényt is. :)

kárárámaispj 2020.12.20. 13:12:32

@midnight coder: A licenszelt cuccok az elején teljesen jók voltak. Aztán amikor a tévébe x kondenzátor elfogyott a beszállítónál akkor pótolták y-nal. Akkor még működött a tévé. Aztán egy ellenállás sem volt beszerezhető akkor ahelyett is találtak másikat. Amikor meg már a harmincadik alkatrész lett lecserélve valami másra, akkor elkezdett szar lenni az egész.

L.Cz. 2020.12.20. 13:13:12

Ne felejtsük el azt sem, hogy a hajmeresztő mennyiségű selejt sokszor tudatosan született. A vevőknek a "kishibás" termék kellett, mert az olcsóbb volt, még úgy is, ha előtte jattoltak az illetékesnek. Így aztán ha volt rá igény, a villával véletlenül megnyomták a csomagolást (a targoncásnak is jutott a jattból) vagy csak szóltak a kollégáknak, hogy a gépet tekerjék már el egy kicsit, mert kellene egy raklap színhibás csempe (a gépbeállító se maradt ki a buliból). Mondjuk ez még csak az első fázis volt, az értékcsökkentett, de értékesíthető termékek köre. Az igazán nagyban játszók a hibátlan vagy kishibás terméket egyenesen selejtként könyveltették el a gyárban és fingért hozták ki, majd adták tovább vagy használták fel.
Így aztán látszólag mindenki jól járt: a vevőnek lett óccsóér' csempe, TV, gázcső vagy bármi más, a melós megkapta a kis mellékesét a jattból, a selejtet sem kellett kidobni.

Pierr Kardán 2020.12.20. 15:00:35

@kárárámaispj: Pont a kondenzátor nem jó példa! Ha van otthon egy láda REMIX fekete fóliakondenzátorod a 70-es évekből, akkor gazdag ember vagy, mert ezek nagyon jó minőségűek, hatalmas rájuk a kereslet a hobbisták körében.

sZulamith 2020.12.20. 15:00:47

Közben eszembe jutott, hogy régóta azt a mosóport vessük amit az ismerősők külföldről hoznak, mert ugyanaz a mosópár ami itthon kapható rosszabb. De ahogy szintén napirendre került, a nyugat ugyanolyan néven, de rosszabb terméket árul itthon.

inkvisitor 2020.12.20. 15:00:53

@zorg2: Kérdés, Fizetnél 300.000 HUF-t egy közepes méretű mosógépért?

sZulamith 2020.12.20. 15:01:12

Talán szerencsém volt, de bárhol dolgoztam ott a munkának értéke volt. Jellemző a szövetkezeti ipar, de az állami vállalat is jó termékeket állitott elő. Az Épitőiparról meg nem is beszélve. Olyan mint a napokban megjelent a mai épitésről - takart hibák - kizárt. A rendszernek bizonyitani kellett a kapitalizmussal szemben, és ezért a jó munkaerő /párttag, vagy sem/ megvolt becsülve.

Fikalnyik Eugén 2020.12.20. 18:41:36

Szerencsére nyugaton soha nem volt selejt csak kolbászkerítés.
Soha nem történt meg, hogy autók tízmillióit hívják vissza mert kigyullad, beragad a pedál vagy felrobban a légzsák magától. Soha nem mentek neki semminek a Tesla autói önvezető üzemmódban. Soha nem történt meg, hogy a Boeing szoftverhibásan árulja a gépeit, csak hogy bírja a versenyt az Airbussal. Igaz közel 400 ember halt meg a selejtbe. Soha nem repült le a német gyorsvasút anyagfáradás miatt a sínről 100 halottat okozva. Soha nem készültek el a Samsung első generációs összecsukható és szétrepedő telefonjai, a túlmelegedő Macbookok, a bemutatón lefagyó Windows, a mellékhatásoktól hemzsegő gyógyszerek stb stb. És a közös mindegyikben, hogy tudta a vezetőség, hogy szart árul de rázúdította a fogyasztókra. És akkor még nem beszéltünk az összedőlő hidakról meg házakról, amiket mind megépítettek, leellenőriztek és átvettek.
Amíg a kelet politikai okok miatt volt szar, vagy azért mert felső utasításra teljesíteni kellett, addig a nyugat mindig kapzsiságból gyártott selejtet.

filmraketa 2020.12.20. 18:42:16

Alapvetően az egész az alapoknál volt elcseszve. Kitalálta egy-két állat (Marx, Lenin, meg még kit tudja milyen Isten barmai), akik SOHAsem dolgoztak az iparban, termelésben, csak elméletileg okoskodtak, hogy az EGYÉNI ÉRDEK a legfőbb baj a világon. Vérrel létrehoztak egy rendszert, ami több tízmillió ember erőszakos halálán és több százmillió (Kínával együtt milliárd) ember nyomara után bebizonyította, hogy tévedtek. :-) Ezt mondjuk megmondta volna nekik pár okos paraszt is.

Kimondhatjuk, hogy attól működik jól egy gazdaság, ha a mocskos, szemét emberek benne néha nagyon jól járnak. Az elméletileg kiokoskodott "igazságosság" egy kalap szar volt, csak egyforma szegénységhez, igénytelenséghez, alacsony termelési és fejlődési pályához vezetett.

Mikor 68-ban nálunk beindultak a "reformok", ami tkp. a kommunizmus elméleti alapjának az elvetésére alapozott, akkor Brezsnyev személyesen jött ide, és állíttatta le. Mert úgy gondolta, hogy az káros, hiszen nem felel meg a nagy elveiknek. És tényleg nem felelt meg nekik, de az elv volt a szar, nem a reform.

Úgyhogy passzírozhatjuk bárhogy, dolgozhattunk keményen, mint az állat, az alap olyannyira hibás volt, hogy abból nem jöhetett ki semmi hatékony.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2020.12.20. 18:42:45

@inkvisitor: Ez a minden hamarabb tönkremegy elég nagy marhaság. Mert régen nálunk a mosógépszerelő rendszeres vendég volt. Persze, ha már cserélt ezt-azt a gépen, akkor még kicsit igazított rajta. Állandóan szerelni kellett a 15 éves gépet is és költeni rá. Cserébe jó zajos volt és ette az áramot.

Ma a gyök2 user nulla szinten törődik a gépével aztán fel van háborodva, hogy tönkremegy. 3. bérelt lakásban vagyok és egyik tulaj sem takarította ki évek alatt egyszer sem a mosógépet.

De egy csaj ismerős gépéből is úgy téptem ki a szűrőt, az is tele volt minden szarral. Ahhoz sem volt nyúlva soha. Volt annak szűrőjében mindent. Szempillaspirál, amit akarsz. (Egy másik csajjal lakott együtt.)

De a mai divatos bringafutárok is olyan bringákon mennek, hogy az ember elsírja magát. 20 méterről hallod a nyikorgó láncot. INGYEN ráteszi a bringabolt az olajat, de nem. Jó az úgy.

Aztán ebből jön a "régen minden jobb volt" duma.

kárárámaispj 2020.12.20. 18:43:00

@Pierr Kardán: Nem érted amit írtam. X alkatrésznek van akármilyen jellemzője. Ellenállásnak hány ohm meg hány watt. Kondinak kapacitás, névleges fesz, tűrés, hőmérsékleti tényező, meg még vagy három.
Amikor helyettesíted valamivel (nem ugyanazzal amivel a gyár megtervezte) kezdődnek a bajok. Hiába ugyanakkora az egyik értéke.

Kösz a tippet, van egy ládányi egyébként. Lövésem sem volt, hogy az kell valakinek, utánanézek.

lutria 2020.12.20. 18:43:06

@Alick: BHG?
Ott én is szereltem össze néhányat tanulóként.

Galerida 2020.12.20. 18:43:22

@Pierr Kardán: Valami oka csak van, hogy például Csepelen nem azt a minőséget gyártotta a Rákosi Mátyás Művek, mint amikor még Weisz Manfréd Művek volt.
Már a vezetők kiválasztásánál is az a hármas követelmény érvényesült, amelyikben a legfontosabb a "politikai megbízhatóság" volt és csak harmadik a szakmai hozzáértés.
Apám "munkásarisztokrata" volt és még egy alátétet sem lopott soha....

löwrabbi 2020.12.20. 18:43:48

Csak megjegyzem, hogy a rossz hírben álló Kádár-kockák ma is állnak, sőt, megfizethetetlenek, a Kádár - selejt korban épült Kazincbarcika, Tiszaújváros, Lehel Hűtőgépgyár, fejlődött a Rába Vagon és Gépgyár, Bábolna a baromfiprogrammal,
Erzsébet-híd, Dunaújváros - és bár csak az építészet a miénk belőle, de pl. Paks, lehetne bőven sorolni. vagy a sokat szidott, Tisza tó
Van okunk azt kijelenteni, hogy a mai építőipar precízebb, mint az akkori ??
Mondhatjuk azt, hogy az állam 1990.-től ezt, meg ezt produkálta, vagy azt mondhatjuk, hogy tudunk szalagon dolgozni, összeszerelni
Több értéket adunk hozzá most valamihez is ?
Igen, van ilyen is, nagyon nagyon ritkán.
Csak gondolatébresztőnek szántam: a múltunkat soha ne nézzük le, mert nem biztos, hogy jól látjuk

pukancs 2020.12.20. 18:44:10

@Tíz kicsi indián: rosszul tudod
Az Ikarusz kifejezetten jó termék volt, az összes nyugati cég másolta az elképzeléseket, megvalósításokat.(és nyugati tőkével tovább is léptek)
a 80-as évek végére kezdett hanyatlani, mert megkéstek a fejlesztések.
Skodát és tátrát se adtak el többet a nyugati piacra még is mindegyik él.
Az ikarusz problémát a 80-as években keresendő, de a valós problémát a 90-es évek politikusai csinálták.(tolvajok)

midnight coder 2020.12.20. 19:47:13

@pukancs: Az elképzelések az elején tényleg jók voltak, de ugyanakkor piaci sikereket nem nagyon értek el, csak a kimondottan árérzékeny piacon. A másik probléma az előállítási költség. Nálunk mindent dotáltak ami veszteséges volt, és a nyugati piacra szánt termékekkel ez fokozottan így volt. Én is ilyen helyen dolgoztam anno a gengszterváltás környékén. A harmadik világba exportáltunk dollárért, de a cucc amit eladtunk kb. semmilyen szabványnak nem felelt meg. Viszont kb. anyagáron adtuk - igaz kemény valutáért, az pedig kellett mindenáron. Aztán a gengszterváltás után a párttitkár elvtárs, meg a szakszervezeti vezető elvtárs, meg a vezérigazgató elvtárs megvették MRP + kárpótlási jegy kombinációval, és fél év alatt leépítették. Utána megpróbálták eladni az ingatlant, de nem sok sikerrel.

midnight coder 2020.12.20. 19:47:31

@Pierr Kardán: "Egy csehszlovák Jawa motorkerékpár ma is nagy kincs, kis felújítással tökéletesen használható."

Nem tudom találkoztál-e a Jawa Mustang nevű csodácskával például. Olyan megoldások voltak benne, hogy ma nem hiszem hogy forgalomba lehetne hozni - arról, hogy az utakon közlekedj vele nem is beszélve. Az ilyen ma is működik dolognak pedig kb. az a háttere, hogy egy csótány mindig túléli a ciánozást. Legyártottak pár százezer darabot, ebbõl pár száz tartósra sikeredett, és pár tíz még ma is megvan.

sZulamith 2020.12.20. 19:47:47

:Politikai megbizhatóság maximum a személyzeti vezetőnél, és az első számu vezetőnél volt lényeges. Ahogy irtam a szakmai hozzáértés párttagságtól függetlenül fontos volt. Antal József miniszterelnök nem munkás származásu volt- sőt -, de a tudására szükség volt, nem kétkezi munkával kereste a kenyerét, magas poziciót töltött be az un. átkosban.

midnight coder 2020.12.20. 19:48:09

@Pierr Kardán: Mondjuk a fóliakondenzátornak nem sok mozgástere volt ezen a téren, kb. örök darab, viszont egy elektrolit kondezátor már tudott vicces dolgokat csinálni idõvel. Plusz voltak olyan vicces megoldások, mint Pl. a Sokol rádió nyomtatott áramköri lapja ami tippem szerint valami kartonpapír volt. Persze nyugaton is gyártottak akkoriban selejtet, lásd Pl. Sinclair számítógépek, de azok a nyugati fizukhoz képest tényleg olcsók voltak, másrészt addig azért kihúzták amíg amúgy is le nem cserélte őket a polgár fejlettebb típusra. Nálunk viszont minden műszaki cikk marha drága volt a fizukhoz képest, és emellett még szar is.

midnight coder 2020.12.20. 19:48:15

@kárárámaispj: Nem az volt a gond, hogy más paraméterekkel rendelkező alkatrészt tettek bele, hanem az, hogy rossz minőségût.

midnight coder 2020.12.20. 19:48:26

@Fikalnyik Eugén: Csak tudod, ezek kivételek. Ráadásul a Teslánál mondva vagyon a tulajdonosnak, hogy ez nem fullos önvezetés még. Másrészt, a Teslánál az a fejlesztés, hogy önvezetõ az autó, a Trabantnál meg az volt, hogy 6 voltos helyett 12 voltos lett az elektromos rendszer. Csak a legvégén került bele négyütemű motor, de akkor is valami nyugati kocsi motorját szerelték bele.

Alick 2020.12.21. 09:10:54

@lutria: Talált, süllyedt. :)

Warlimont 2020.12.21. 09:19:01

Nem tudom, az miert volt, hogy a lenezett magyar ipar gyartotta pl zoknik nem lyukadtak ki azonnal? Egy csomo dolog keszult anno sokkal jobb minösegben, mint a mai, a gyakorlatban "egyszerhasznalatos" dolgok.

tatárfejű kutya 2020.12.21. 09:19:08

@Tíz kicsi indián: azt hittem csak én vagyok ilyen perverz, aki a szent tehenet elolvassa...pár hónapja végeztem vele. Tanulságos olvasmány.

tatárfejű kutya 2020.12.21. 09:19:46

@kugi:

"Érdekes lenne kiszámolni, hogy a szocializmus évtizedeinek selejttermelése vajon mekkora arányban járult hozzá az ország eladósodásához?"

Mi magyarok sajnos mindíg a múlba vagy a jövőben szeretünk élni. "Trianon és a kommunisták miatt vagyunk nyomorultak, de 20 év múlva az osztrákok életszínvonalán fogunk élni"-ennyit tudunk sajnos, ahelyett, hogy a jelenben tennénk magunkért és nem másokat hibáztatnánk.

Gyalogrépa · http://suburbankitchen.blog.hu/ 2020.12.21. 09:20:08

Szerintem a probléma gyökere az, hogy minden kis apróságért egymás hátát lapogatják a kollegák, hogy mekkora király, sikerült egy csavart egyenesen behajtani. A végén már a triviális hibákat sem vesszük észre a nagy hátlapogatások közben. Aztán jön a hülye ügyfél panaszkodni. De hát mi nem hibázhattunk! Ahol ezt a szokást hagyták meggyökeresedni, az elindult a bezárás felé. Ja, ez nem a hetvenes évek. Szerintem ez nem államforma kérdése, hanem a munkakultúráé.

BéLóg 2020.12.21. 09:20:17

Nem tudom, de nálunk a nyaralóban azt hiszem egy 50 éves Szaratov hűtőgép megy egész nyáron. Azt hiszem vagy 150 kiló. Nyilván többet fogyaszt de a sör és minden kiváló, hideg.
Szerintem van ilyen is.

Leooo 2020.12.21. 09:20:53

@midnight coder: : Ebben azért ne legyél olyan biztos! Az a négyütemű motorcsalád, ami anno az egyes Polóban (1.1) és az egyes Golfban (1.3) dohogott, az bizony keletnémet tervezésű volt eredetileg és a tervek az un. "belnémet kereskedelem" keretében kerültek a Volkswagenhez, kemény valuta ellenében. Így aztán nem volt nagy truváj a leszerelt és átszállított Hannoveri Motorgyárat üzembeállítani Karl-Marx Stadtban (ma Chemnitz) az 1983-ban kötött "belnémet" szerződés alapján a Barkas motorgyár területén... Ahogy a márkajelzés nélkül az NSZK-ba szállított porszívók, hajszárítók, háztartási kisgépek és egyéb cuccok, amelyekre odakinn ragasztottak márkajelzést/típusszámot. Néha jókat röhögtünk a Concorde, meg Bauknecht néven forgalomba hozott, jellegzetes formájú RG25/ RG28 robotgépek, AKA porszívók és hajszárítók TV hirdetéseit látva, ment a belnémet seft konvertibilis zsozsóért...S ezért (is) lehetett már a 70-es évek közepén-végén például Volvo, Citroen, Peugeot személygépkocsikat hivatalosan vásárolni NDK Márkáért. Láttam elegendő ilyen dolgot az NDK-ban akkortájt a saját szememmel.

Pic 2020.12.21. 09:21:32

@midnight coder: Hát elég érdekesen éled meg a dolgokat öregem. A fejedben egy csomó dolog elsikkadt menet közben.

"Persze nyugaton is gyártottak akkoriban selejtet, lásd Pl. Sinclair számítógépek"

A Sinclair nem volt szar. Forradalmi volt. Csakúgy mint az azóta szintén eltűnt ATARI és Commodore. Egy halom újítást tartalmazott. Rájöttek, hogyan lehet a nagyon drága és szekrény méretű hardvert olcsóbban legyártani és arra, hogy ez kisebb méretben is megvalósítható.

Nekik a tragédiájuk abban volt, hogy volt pár olyan újításuk, mint például a fóliamembrános billentyűzet aminek utódját a mai napig használ MINDEN kommersz billentyűzet, csak a lényeg most "odalent" van biztonságban és mi "fent" a műanyag klaviatúrát püföljük, míg pl a ZX81-nél mi még direktben a kapcsolást végző fóliamembránt püföltük direktben ami nem szerencsés..... mert bizony ha egy igénytelen, körmöt vágni nem tudó programozó csemete beszakította a fóliát akkor megvolt a baj... Ezért lett pl az utód Spectrumnak "rendes" billentyűzete.

Egyébként a Sinclair azért ment tönkre, mert túl korán voltak picik a gépei, kb mint egy mai noti és senki nem hitte el, hogy abban egy rendes számítógép van. A kicsinyítés később lett trendi és sok elem a mai napig berögzült. Pl Ha belenézel egy mai "normál" (mini, midi) PC házba, ami a klasszikus 30 egynéhány évvel ezelőtti IBM PC gyermeke, akkor láthatod, hogy belül a légtér 90%-a levegő és csak a maradék az alaplap, kártya, vinyó.

Második probléma a hozzászólásoddal:
"Trabantnál meg az volt, hogy 6 voltos helyett 12 voltos lett az elektromos rendszer. Csak a legvégén került bele négyütemű motor, de akkor is valami nyugati kocsi motorját szerelték bele."

A Trabant tervezője egy zseni volt. Olvass utána. Megalkotásakor a kor szintjén a Trabant teljesen oké volt. Ő persze tudta, hogy fejlődni kellene és továbblépni és megtervezett valami totál újat, előremutatót, szupert. A politika lesöpörte, a terveit berakták a fiókba, majd az általad ismert modellt gyártatták a gyárral még kb 30 évig.

Amit a Trabant tervezője megálmodott, azt érdekes módon pár évvel később szinte egy az egyben kihozta a VW és csodájára járt a világ. Úgy hívták: GOLF (az első széria)

A Trabantnál pedig közben tényleg semmi modernizáció nem történt. Amiről te beszélsz az az, hogy a Trabant gyárat a német egyesítéskor átvette a VW és az utolsó darabokat "modernizálva" gyártották le és egy csomó vw alkatrész épült a kasztniba, pl 12 voltos aksi, VW motor, stb.

Aztán befejeződött a modernizációs és átállt a gyár Trabant helyett VW gyártásra...

morph on deer 2020.12.21. 09:21:45

@Takács Miklós:
“ Az exportból visszamaradt is selejt volt”

Nem okvetlenül. Rendszerint többet gyártottak a megrendeltnél, - pont a nagy hibaszázalék miatt, - így aztán előfordult, hogy hibátlan termékek is felbukkantak.
Persze az már rendszerint nem mint közkincs, hanem a törzsvevőknek, borravalóért, a raktárból.

Hórukk 2020.12.21. 09:22:17

@sZulamith: Az volt a kivétel, ahol az előléptetéseknél a politikai megbízhatóság nem játszott szerepet. Ilyen kivétel volt pl az Orvostörténeti Múzeum igazgatói posztja, amit Antall József megkapott: onnan sem a politikába, sem a közhangulatba nem tudott beleszólni.
A szocializmus meg azért ment tönkre, mert a történelem egyik életképtelen zsákutcája volt. Ennek egyik tünete volt a cikkben említett selejtgyártás. (A többi, a bűnözés, a hazudozás, a kétszínűsködés, az alkoholizmus, az innováció hiánya, a félhülyék vezetői pozícióba kerülése külön cikkek témája lehet.) A "nyugati" meg a "maszek" szavak a jó minőség szinonimái voltak abban a korban.

kukasmacska 2020.12.21. 09:22:24

@filmraketa: Na igen, erre mondta egy okos ember, hogy a "józan paraszti ész" egyik jelentős összetevője az önérdek. :-)

kárárámaispj 2020.12.21. 09:22:32

@midnight coder: Nézz bele egy thomson licensz TV-be. Meg egy másikba, amit 5 évvel később gyártottak. Nem csak a gyártók mások, hanem a számok sem ugyanazok.

kárárámaispj 2020.12.21. 09:23:02

@Galerida: "Valami oka csak van, hogy például Csepelen nem azt a minőséget gyártotta a Rákosi Mátyás Művek, mint amikor még Weisz Manfréd Művek volt."
Hát ennek azért igen sok oka lehetett, nem gondolod? Mondjuk alapanyag, mondjuk követelmény. A Wiesz hozta a franc tudja honnan az alapanyagokat, a Csepel művek meg kapta az oroszt, és nem volt más. Szarból ostort nem lehet.
Meg azért, hogy teljesítsd a követelményt amit kiadtak, meg a 120%ot kénytelen vagy a szart is kiadni a kezed közül. Mert esetleg még elvisznek Recskre.

Az öreg Weisz tudta, hogy le tud gyártani 100 kereket egy nap, hogy azt meg is veszik tőle. A Csepel műveknek a norma meg napi 200 volt. Olyan is lett.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2020.12.21. 09:23:12

@löwrabbi: Paks I reaktorait a csehek gyártották. A gőzfejlesztő sem magyar tudtommal. Nagyon meg kéne erőltetnem magam tudomásom szerint, hogy a primer és szekunder körben bármiféle magyar fő elemet találjak...

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2020.12.21. 09:23:23

@Fikalnyik Eugén: Olyan cuki, hogy halál komplex műszaki termékeket hozol fel azzal szemben, hogy a hazai szürkeállománynak sikerült egy már leharcolt alkatrészt mintának használni és a többi....

JTom · http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu 2020.12.21. 09:23:47

ha már valaki fentebb említett Moldovát: a 'Joszif Sztálin szárnyvasútba' ölt ötvenes évek eleji milliók voltak talán a legdurvábbak ha pazarlást említünk. :)
az alap nélkül néhány hónap alatt a nagyvezér születésnapjára épített vasúti pálya elsüllyedt, de nem volt idő felszedni inkább ráhordtak újabb töltést, ami megint elsüllyedt a tavaszi olvadáskor, így újabb pálya került rá...

bandiras2 2020.12.21. 09:24:42

@pukancs: Ahogy én hallottam(ki tudja mennyi igaz belőle), az Ikarus megpróbált modernizálni, a régi, de kicicomázott kaszniba Mercedes motort.
Meg is egyesztek a Mercedesszel, A merci az luxus buszban utazott, nem olcsó városi autóbuszban, nem voltunk nekik konkurrencia, szívesen adták a motort, nagy biznisz készült.
Aztán megérkeztek magyarországra az első konténerek... feltörve, a motorok teleszórva homokkal. Atomjaira szétszedni mindet, megfürdetni olajba, újra összerakni... Közben megjött a következő rakomány is, konténerek feltörve, motorok teleszórva homokkal.
Az Ikarus fejesei megbíztak egy nagyhírű nyugati magán nyomozó ügynökséget, hogy derítsék ki, hogy kerül a motorba homok. Egy hét múlva jöttek vissza, visszaadják a megbízást, és a pénzt is, ők ezzel nem hajlandóak foglalkozni, az ő életük ennél többet ér.
Egy tökös hatalom ilyenkor ráállítja a titkosszolgálatot az ügyre, nyugaton néhány naaagy ember családostul homokba fullad az utolsó csecsemőig, és a motorok a továbbiakban sértetlen konténerekben érkeznek meg. Az újságok cikkeznek a rejtélyes rettenetes halálán a pénzügyi hatalmasságnak, majd mindenki levonja a tanulságot, az élet pedig megy tovább, mintha semmi se történt volna.

nincs1agy 2020.12.21. 09:25:09

@molnibalage: Viszont pl. a kávéfőzőt nem lehet javítani. Direkt úgy van megcsinálva,hogy ne lehessen, és kb. 8-10 évente újat kelljen venni.
Sztem inkább arról van szó, hogy úgy van minden kialakítva, hogy le lehessen, vagy ne legyen érdemes megjavíttatni, míg régen alap volt, hogy ami elromlott azt megjavíttatták.

Tamáspatrik 2020.12.21. 09:25:22

@filmraketa: Ja, Marxék azt se tudták, mi az a magántulajdon, mert nem volt nekik, csak irigykedtek. Nem tudták, milyen tulajdonosnak lenni, hogy azért az jelent némi terhet is, ha elcseszed és rosszul használod, az minimum egy komoly kudarcélmény. Ha nincs tulajdonos, akkor nincs felelősség sem.

midnight coder 2020.12.21. 10:13:07

@kárárámaispj: Általában azzal nem volt baj, hogy megfelelõ kapacitású/ellenállású/bétájú alkatrészeket rakjanak be. Bár kétszer sem mondom hogy ilyen baj nem volt, de inkább az alkatrészek minõségével volt a baj, Pl. kiszáradt/felrobbant elektrolit kondenzátorok. Illetve voltak vicces konstrukciók is, Pl. az a BRG walkie-talkie ami úgy 50 méterig tudott kommunikálni és ehhez felhasznált vagy 15-20 tranzisztort és a hozzávaló alkatrészeket és vagy 16 ceruzalemet, miközben a kicsi taiwani szupreg walkie-talkie két tranzisztorral csinálta meg kb. ugyanezt.

midnight coder 2020.12.21. 10:13:16

@morph on deer: Igazából az exportról visszamaradt két dolgot jelenthetett: egyrészt, hogy többet gyártottak, de általában inkább azt, hogy ahhoz szar volt hogy átvegyék. De ettől a hazai piacra szánt verziónál még mindig fényévekkel jobb.

midnight coder 2020.12.21. 10:13:22

@Pic: A Sinclair ZX gépei valóban zseniálisak voltak, de leginkább a költségcsökkentésben. A legszuperebb ezen a téren a ZX-81 volt: annak érdekében, hogy 1 kilobye RAM-mal ki lehessen hozni egy rakás trükköt alkalmaztak, Pl. 1K-s módban nem folyamatos volt a video memória, hogy így is megspóroljanak bár byre-ot. A másik zseniális költségcsökkentő húzás az volt, hogy a proci állította elõ a képet - igaz, cserébe tetűlassú volt a rendszer. Volt viszont fast parancs ami kikapcsolata ezt, és akkor a 4Mhz-es Z80 minden erejével a számításra koncentrálhatott - igaz, addig nem volt kép. Annyira zseniális azért nem volt, hogy a 256x192 pixeles felbontást is gyárilag lehetővé tegye, pedig kis (utólagos) módosítással ezt is meg lehetett csinálni.

A ZX-Spectrum viszont tényleg selejtes alkatrészekbõl épült, Sinclair bácsi nagy tételben vett RAM-okat amiknek vagy az egyik, vagy a másik fele selejtes volt. A gépeknek aztán a felsõ 32 kilobyte memóriája ebbõl lett összerakva úgy, hogy vagy a jobb, vagy a bal oldali felét használta a memóriáknak. Ha viszont ügyes voltál és 16 kilobyte-os gépet vettél, és házilag bõvítetted fel 48KB-ra, vagy egy késõbbi modellt amiben már jó RAM-ok voltak, akkor egy pici interfész segítségével megcsinálhattad, hogy a két 32K-s fél között lapozni lehessen, azaz nyertél +32 KB RAM-ot, ami nagy szám volt abban az idõben. Voltak programok is, amik ki tudták ezt használni, Pl. másolóprogik.

A billentyűzet viszont tényleg szar volt. Nem a fóliabillentyűzettel volt a gond, hanem az anyaghasználattal. És ezen az sem sokat segített, hogy a ZX-Spectrumban már gumiharang alá tették a fóliabillentyûzetet, sõt a ZX-Spectrum+-ban mûanyag billenytyûzet alatt volt a gumiharang, és alatta a fólia. De ettõl az anyag záros határidõn belül ugyanúgy elfáradt.

A hangrendszere szintén érdekes volt: a hangszórónak két állapota volt, ezek között lehetett szoftveresen váltogatni. Alapból úgy szólt a zene, hogy alacsony szinten volt a bit, vártál egy picit, magasra tetted a bitet, szintén vártál egy picit, és így csináltál négyszögjeleket, ez volt kivezetve a hangszóróra. Ami azt jelentette, hogy amíg zenéltél, addig nem csináltál mást. Ehhez képest voltak háttérből zenélõ több szólamú zenék, amik a programozók zsenialitását dícsérték, de azért ez nem volt az a zene amit a Pl. a C64 tudott.

A Spectrum bukását pedig az okozta, hogy egyrészt addigra már a C64 is elérhetõ árú volt a polgároknak, amiben ugyan a processzor egy rémálom volt, de az viszont hardveresen volt zseniális. Aztán pedig az egészet elsodorta a 16 bit (Amiga, Atari ST), majd a konzolok és a PC.

A Trabant mérnökei pedig lehet hogy zsenik voltak, de a termék amit gyártottak olyan volt amilyen. Ami a maga idejében még akár jó is lehetett, de a 80-as években azért már nagyon gáz volt. A fantázianéven árult NDK-s cuccok pedig kb. olyasmik lehettek, mint ma a különbözõ fantázianevû kici ócó kínai termékek. Másrészt, itt is volt olyan, hogy a nyugati piacra szállítottak termékeket sokkal jobb minőségben mint azt amit a hazai piacra szántak. Ez volt anno az exportból visszamaradt kifejezés, ami kimondottan a (viszonylag) jó minőségre utalt.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2020.12.21. 10:13:28

@nincs1agy: Tisztázzuk már, hogy milyen árkategóriás kávéfőzőről van szó....

kárárámaispj 2020.12.21. 11:33:22

@bandiras2: Szerintem ne nagyon terjeszd ezt a városi legendát. Igen sok sebből vérzik.

löwrabbi 2020.12.21. 11:33:32

@nincs1agy: kádár kocka : ugyan a válaszszöveg összeomlott, de gondolom mi a tartalom. Én két használatos értelmét ismerem : a 10x10-es sátortetetős csalási házat, 36-38 fokos tető dőlésszöggel - nem használt a magyar faluképnek - és a panelt, vagy nagyblokkos -társasház építést. Ez utóbbiakra gondoltam,.

duplasuzy 2020.12.21. 11:34:02

@molnibalage: A régi mosógépet sem karbantartottuk, mégis eljárt 20 évig. Nagyszüleim Szaratov hűtőjét az 50-es években vették, de 2000-ben még működött.

duplasuzy 2020.12.21. 11:34:09

@Fikalnyik Eugén: Rákot, vagy egyéb egészségkárosodást okozó "gyógyszerek" kereskedelme, a kutatók, cégvezetők tudtával.

kugi · http://kugi.blog.hu 2020.12.21. 14:20:41

@Louis83: Azért valamekkora mértékben biztosan hozzájárult az eladósodáshoz az, ha állami pénzen vett alapanyagból, az állam által fizetett munkaerő eladhatatlan terméket, azaz selejtet gyártott... Vagyis az alapanyagra, rezsire, munkabérre költött pénz kidobott pénz volt a selejt előállítása esetén. Jobb esetben a selejtet újra feldolgozva alapanyagként hasznosították, rosszabb esetben nem
Én a totál eladhatatlan termékről beszélek, nem arról, ami silány minőségű - de még eladható - volt.

kugi · http://kugi.blog.hu 2020.12.21. 14:20:46

@tatárfejű kutya: Alapvetően igazad van, de azért a múltbeli hibákból lehet tanulni! És ehhez nem árt, ha tudjuk, mennyi az annyi...

konrada 2020.12.21. 14:20:52

@duplasuzy:
De az attól még nem volt jobb, csak túlméretezett, és egyszerűbb.

midnight coder 2020.12.21. 17:07:27

@duplasuzy: Egy csótány mindig túléli a ciánozást. Ford T modellbõl is van még mûködõ darab, de nem azért, mert mai mércével nézve annyira fasza autó volt.

Quas! 2020.12.21. 17:07:42

@duplasuzy: Aha, és mennyit fogyaszt? Az energomat kb 90l vízzel mos, a mostani gépek meg 35-40l-rel kimosnak, és a hálózatból is csak kb feleannyit vesznek fel. A hűtők szintén jóval kevesebbet fogyasztanak. Inkább azzal van a probléma, hogy egyre több elektromos készüléket használunk a háztartásban, de ez nem ide tartozó téma. Pár hónappal ezelőtt, lehet egy éve már, volt egy bejegyzés, ahol az író azt fejtegette, hogy megéri-e 5-6 évente cserélni a mosógépet, vagy azzal járt volna jobban, ha megtartja 25 évig a régi energomat gépét. Az lett a nagy számolgatás vége, hogy majdnem fele annyiból kijött az új gép vásárolgatásokkal, mintha a régit tartja meg. Nem kell azt a technikát visszasírni. Azért azoknak a régi hépeknek is volt hibája rendesen, pl ha nem vetted észre, márpedig miért vetted volna, ha elkezdett a szimering öregedni benne, akkor hajlamos volt eláztatni a motort, a szivattyúja rendszeresen tönkrement, a rogramkapcsoló szintén. Igen, a programkapcsoló kivételével, kivéve ha melegvizes modell volt, minden javítható volt benne. Erre, ugye egész iparág épült, ami mára szépen meg is szünt.

Ehetetlen Odó 2020.12.23. 10:40:34

@Leooo: No igen. Kevesen tudják, hogy miért voltak relatíve jók az NDK gyártmányú háztartási gépek: a Binnenhandel keretében a nyugatnémetek számára gyártottak sok közepes vagy annál alacsonyabb árfekvésű, de viszonylag jó minőségű katalógus-áruházi terméket. Kis túlzással ezek voltak a korabeli "kínaiak". De ugyanígy a keletnémet vegyipar is jelentős részben a nyugatiak részére termelt - igaz, az egyesülés után azért ott maradt a sok szennyezett terület, de ez már más történet.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2020.12.23. 10:40:57

@duplasuzy: Akkor mákos lehettél. A mi mosógépünk nem ilyen volt.

@midnight coder: Pontosan.

@Quas!: Jó látni, hogy nem mindenki síkhülye.

191919 2020.12.23. 10:41:21

1974-ből ismerem a sztorit. Pár hónapig a Kéziszerszámgyár Ipari Lánc gyáregységében dolgoztam, az ottaniak mesélték, mint viszonylag friss történetet.
A DIGÉP egyik hőkemencéjének ajtaját egy speciális lánccal mozgatták, ezt X évenként cserélni kellett. Ők a határidő előtt jó egy évvel megrendelték az új láncot az Ipari Láncnál. A lánchoz egy ritkán használt anyag kellett, ami nem volt raktáron. Megrendelték tehát a pár száz kilót a DIGÉP-től, mert csak ott gyártották. A DIGÉP csak feltételesen igazolta vissza, mert a mennyiség kicsi volt, akkor gyártanak ha lesz más megrendelés is.
Az Ipari Lánc várt, a hónapok mentek, a DIGÉP izgulni kezdett, hogy le kell állítani a kemencét. A helyi Pártbizottsághoz fordultak a termelés akadályozása miatt. A helyi Pártbizottság a Borsodi Pártbizottsághoz fordult, az meg a Budapestihez, ők meg a Kéziszerszámgyár Pártbizottságához. Kör bezárult.
Végül a DIGÉP legyártotta a lánchoz szükségesnél sokkal több anyagot, a kért mennyiséget megkapta az Ipari Lánc, a lánc elkészült, megkapta a DIGÉP, happy end.
.
Ebben az időszakban szó nem volt arról, hogy felemelem a telefont és odaszólok. Kézikapcsolású központok voltak, meg kellett rendelni a kapcsolást normál/háromszoros/ötszörös/tízszeres díjú sürgősséggel. Aszerint, hogy kit hívtak, még az utóbbira is lehetett várni akár 2-3 órát. Ennek persze az volt a következménye, hogy tényleg csak az akart telefonálni akinek nagyon muszáj volt.

nincs1agy 2020.12.23. 10:41:48

@löwrabbi: Igen, de a Kádár-kocka nem a panelek elnevezése a köztudatban, hanem a két szoba plusz előszobás, konyhás fürdőszobás vidéki-külvárosi lakóépületeké, amalyek gyakran vályogtéglából épületek, illetve vert fallal. Egyébként már a Horthy-rendszerben is épültek ilyenek

nincs1agy 2020.12.23. 10:41:54

@molnibalage: Átlag, 10 -20 ezres elektromos Delonghi. Nem tudsz hozzáférni azokhoz a részekhez, amit javítani tudnál.

Tíz kicsi indián 2021.01.04. 12:54:30

@pukancs: Igen, pont ezt támasztja alá, hogy az Ikarus 150, 556, 557 elődje is egy megvásárolt Henschel HS 160 USL autóbusz volt, amit Magyarországon szétbontottak és lemásoltak, olyannnyira, hogy pl. az ajtó egy-az-egyben ugyanaz.
Neeeeee ..., az Ikarus sem volt jobb, mint bármelyik szocialista vállalat, csak a KGST-n belüli megosztás során Mo. lett az autóbuszgyártás központja.
Tegyük azt is hozzá, hogy abban az időben nem nagyon volt más lehetőség, a szocialista sz*ból kellett kapitalista várat építeni, ami természetesen nem ment, de a nagy KGST mindettől megvédte a tagállamokat, aztán amikor összeborult a ravatal, akkor derült ki, hogy a szocialista ipar nagyon kevés kivételtől eltekintve életképtelen a nyugati feltételek között.

deak.atti 2021.01.15. 22:22:53

@Pic: Szia!

Igen, ez egy kedvelt fordulat, hogy "a politika lesöpörte a fejlesztéseket". Persze, mert sokkal fontosabb dolgokra sem volt pénz az ország költségvetésében. Én a Trabival annyira nem, inkább a Wartburggal foglalkoztam az elmúlt 25 évben. Láttam egy német nyelvű műsort, abban volt egy tanulmány beillesztve 1984-ből, hogy egy új modell kifejlesztése gyár bővítéssel és felszerszámozássalegyütt 3 milliárd (!) keletnémet márka lett volna. Akkor vették meg a VW motor (Alpha) licencét, és kezdték el a meglevő típusokba befaragni. Voltak prototípusok mindkét gyár részéről, de a költségvetés felállítása után egyből le is lettek állítva a projektek.

A másik kedvencem, hogy "az oroszok nem engedték, ki vett volna akkor Ladát?". Persze ... Togliatti már akkor 800 ezer autót gyártott évente, pont letojták, hogy Eisenach mit fejleszt a legyártott 70-80 ezer Wartburgon ... Ott inkább az volt a baj, hogy nem volt elég nyersanyag (és ez a Trabantra is igaz, nem véletlenül volt Duroplast a külső burkolat lemez helyett ...), nem volt elég pénz a fejlesztésre, és hogy szűk volt a gyár alapterülete. Nem tudtak fejleszteni rajta, csak felfelé tudtak terjeszkedni, az alapterület adott volt. Az egyik oldalról a vasúti főpályaudvar határolta be, a másik oldalról meg körbenőtték a lakóházak. 3 emeleten folyt a gyártás, legfelül volt a karosszériaüzem, középen a fényező, alul meg a végszerelde. A kombit (Tourist) nem is ott gyártották, hanem Drezdában, a platós Trans-ot meg Halléban. Vonaton mentek oda a komplett alvázak, és ott került rájuk az ott készített kasztni.

Szóval, drágán és piacképtelen terméket termeltek, ez lett "a vesztük". Nem az, hogy a politika nem engedte. Kevés túlélő maradt a DDR iparából: a Foron háztartási gépgyár, a Multicar kisteherautó gyár, a jénai Optikai Művek, és nagyjából ennyi. A többit megvették az összeomlás után a nyugati befektetők. Zwickauban VW-t gyártanak, Eisenachban Opelt (a város nyugati részén felhúzott motor összeszerelő üzemet bővítették fel autógyárnak, mert az már bővíthető volt), Ludwisfelde-ben (IFA gyár) Mercedes teherautót, a Gotha-i alvázgyárban, ahol a Wartburg alvázak készültek, Schmitz pótkocsikat, szóval, van termelés, csak sokkal komolyabb szinten, mint az "Ossi" időkben.

DA

deak.atti 2021.01.15. 22:23:04

@Leooo: Szia!

Pontosabban a VW ingyen adta át a motorgyártó gépsort az NDK-nak, és legyártott motorokkal fizették ki az "Ossik". Tehát 1991-ig jó eséllyel a Golf II-ben és a Polóban keletnémet motor volt ... :)

DA

lomposfarkas 2021.01.18. 06:50:05

Ha már szóba került A szent tehén c. könyv, idemásolom a Halasi Kötöttárugyár igazgatójának pár mondatát:

– Azután milyen iskolákat végzett?
– Az előbb mondtam, hogy Pártfőiskolát, tulajdonképpen tanár vagyok. Főiskolában taníthatnék marxizmust vagy középiskolában világnézeti tárgyakat.
– De textiliparral kapcsolatos tanulmányokat később sem folytatott?
– Azt nem.
– Megenged egy kérdést? Ha alapfokú textilipari ismeretekkel sem rendelkezett, hogy merte elvállalni egy textilgyár vezetését?! Miben reménykedett?
– Majdnem harminc évet töltöttem el különféle vezető beosztásokban, úgy gondoltam, hogy az a tőke, amit a vezetés általános ismereteiből tapasztalatként összeszedtem, annak egy textilgyár irányításában is kamatoznia kell…

Mégis, hogyan működhetett volna az üzem? Viszont fel lehet ismerni azt a ma is remekül tenyésző manager-tipust, aki bármekkora pusztítást hagy maga után, lefelé sosem bukik.

WildBear 2021.01.28. 15:09:53

Moldova riportkönyvei (Szent Tehén, Szabadíts meg a gonosztól, Bűn az élet, stb.) jó korszakrajzok.
süti beállítások módosítása