Tó-retró

Több vagonnyi arany van ma is a Balaton mélyén

2021. január 15. - drkardos

Mai árfolyamon több, mint 1000 milliárdot ér a kincs, de sajnos a megtalálásához sivataggá kéne változtatni a tavat.

arany_balaton1.jpg

 

Egy 1798-as levélben maga a tihanyi apát hívta fel az illetékesek figyelmét arra a tényre, hogy a Balaton iszapjában kimosható méretű drágakőszemcsék és arany is található. Ezt egyrészt írásos forrásokra, másrészt saját tapasztalataira alapozta. Az apát gyakran tanulmányozta – a hazánkban az aranybányászatot is meghonosító – rómaiak levelezését, akik élénken érdeklődtek a tó nemesfémtartalma iránt, lévén az ottani aranymosók gyakran találtak aranyat. Az apát személyes tapasztalatai pedig az ő korában ott tevékenykedő mosók zsákmányainak volt köszönhető. Valószínűleg ez az 1798-as levél keltette fel a figyelmét Hollósvári Imre bányamérnöknek, aki komolyabban megvizsgálta a kérdést.

            A szakember az erdélyi Pusztakalánban, 1898-ban alakult Kaláni Bánya- és Kohó Rt.-nél dolgozott, de 1907-es, a Budapesti Hírlapban megjelent cikke megírásakor már három éve a Dunántúl geológiáját vizsgálta. Ennek a munkának köszönhetően került kapcsolatba olyan aranymosókkal, akik még a 20. század elején is keresték az értékes fémet a Zalában, illetve a magyar tenger partján (a zalai és a somogyi szakaszokon, de főleg Keszthely és Siófok környékén). A komolyabb vizsgálatok lebonyolításához két igen tehetséges mosó segítségét kérte, akik a tó 61 különféle helyről vettek neki 10-10 kg-nyi homokot. A minták pedig aranyat tartalmaztak!

            A mosók (aranyászok) sáraranynak nevezik ezt az iszapban fellelhető, igen finom pikkelyformájú előfordulást.  A balatoni mintákban 100 kg-onként két szem sárarany volt, melyből 1000 szem kell egy gramm aranyhoz. Ezt az átlagot kisebb ingadozással minden mintában sikerült kimutatni. Hollósvárit pedig – bányamérnökként - koránt sem lepte meg az eredmény. Pontosan tudta, hogy a 13. és 16. század közötti időben hazánk adta Európa nemesfém kitermelésének 80 százalékát, ami a világtermelésben is a harmadik helyre volt elegendő, évi 1 tonna arannyal és 10 tonna ezüsttel. Emellett a már említett geológiai vizsgálatai megerősítették, hogy a Dunántúl jégkorszaki kőrétegeiben mindenütt található arany, melyeket az ezen áthaladó vízfolyások magukkal sodornak. Ezen a módon hordhatta a Zala az aranyat a Balatonba, ahol fokozatosan lerakódott. Persze a 2 szem/ 100 kg meghatározás egy magánember számára nem mond túl sokat, így nézzük meg, hogy mekkora mennyiségről is beszélünk valójában!

            Röviden összefoglalva és bányásznyelvet használva erre azt szokták mondani, hogy a homok nyomokban tartalmaz aranyat, mely azonban így is döbbenetes mennyiséget jelent. Hollósvári el is végezte a részletes számításokat, melyekhez a fentebb említett gyakoriságot használta alapnak. Bemelegítésként tudjuk meg, hogy egyetlen gramm aranyhoz 5 vasúti kocsi, 50 tonnányi tartalmát kellene végigszitálni. Összességében a Balaton 600 négyzetkilométer területű, ami az öt méteres iszapréteggel és köbméterenként két tonnával számolva a teljes homok 6 milliárd tonna, vagyis 600 millió vagonnyi.

A fenti számítás alapján ebben 120 tonna aranyat lehetne találni! Mivel a vizsgált mintákban az aranyat alig szennyezte ezüst, így Hollósvári 23 karátosnak becsülte annak tisztaságát. Ez mai árfolyamon kilogrammonként nagyjából 15 millió forintot ér, ami 120 tonna esetében 1800 milliárd forintot tenne ki! Azért ez már egy elég komoly összeg. Csakhogy van itt néhány bökkenő...

arany_balaton2.jpg

Kotróhajóval sem menne

Fotó: Fortepan/ UVATERV

 

Méghozzá a sárarany ilyen mértékű feltárásának elképzelhetetlen nehézségei. Nem csak arról beszélünk, hogy 6 milliárd tonna, tömörödött kőzet átvizsgálása valószínűleg többe kerülne, mint 1800 milliárd, hanem a vele kapcsolatos járulékos problémákról is. Hová lehetne tenni például az átvizsgált anyagot? Elég bután mutatna a tó körül egy ötméteres homokfal. Egyszerűnek tűnik visszahányni a tóba, ám a feltört homok – Hollósvári számításai szerint – olya mértékben foglalna nagyobb helyet, mint a mostani tömörödött, hogy azzal sivataggá változtatná a tó helyét.

Faramuci helyzet, hogy valószínűleg a tóban annyi arany található, amit ha kihengerelnénk, akkor beboríthatnánk fele a tó teljes felületét, kitermelése mégis kivitelezhetetlen. Azonban így is büszkék lehetünk! Melyik másik ország lakói mondhatják el magukról, hogy nyaranta aranymedencében fürödnek...?  

További érdekességekért, nettó-retró életérzésért tekintse meg Facebook oldalunkat!

A bejegyzés trackback címe:

https://toretro.blog.hu/api/trackback/id/tr7916390944

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2021.01.15. 19:41:14

Az 1930-as években Pantó Dezső geológus az MNB megbízására a dunai homok föveny, homok, homokos kavics üledék arany tartalmát vizsgálta. Azt találta, hogy a torlatokban 0,7 g/t (azaz 0,7 gramm/tonna) volt az arany koncentrációja. Egy átlagos torlatot úgy kell elképzelni, hogy pár méter széles, tíz - húsz méter hosszú és 1-2 cm vastag. Ajánlott print irodalom: N.László Endre, Aranymosás a Kárpát-medencében (Gondolat, Budapest, 1988) . A folyami hordalékban azonban a torlatok igen kis hányadot képviseltek és jobbára nagy árvizek hordalékából építkeztek (ülepedtek le).

Az is kiderült az egyébként a nagyon részletes és mélyre hatoló vizsgálatból hogy 5-15 méternél mélyebben a torlatok arany tartalmát már nem találták meg, de a pirit (vas szulfid), anomálisan nagy arany tartalmú lett ettől mélyebben. Ebből az következik, hogy geológiai idők (pár millió évről van szó), a 0,1x0,1x0,01 mm-es arany szemcse - pikkely a vízben is oldódik, csak ki kell várni. :-)

Röviden. Ha felaprózódott homokból kell kinyerni az aranyat, 1-2 gramm per tonna alatt nem gazdaságos.

A Zala - Balaton -Sió rendszer esetében gyanítom a 0,7 gramm/tonna koncentráció sincs meg, szóval szorozni - köbözni lehet, csak nem érdemes. :-(

Billy Hill 2021.01.16. 19:49:51

Nem elég csak korán kelni...?

Sir Gombóc 2021.01.16. 19:50:22

Nem tudom milyen vasúti kocsira gondoltál, de 50t rakomány egy 4 tengelyes, magas oldalfalú kocsi teherbírásába belefér.

fofilozofus · http://megmondomhogymihulyeseg.blog.hu/ 2021.01.16. 19:50:49

Maradjunk annyiban, hogy rohadt nagy szerencse. hogy nincs benne több, mert az elvtársak már feltúrták volna. Ajánlom a "mesés" szépségű Aranyosgyérest és más közeli román ipari létesítményeket megtekintésre. :-)))))))))))))))))))))))))))))))))))))

Fotósképző · fotoskepzo.hu 2021.01.16. 19:52:08

Akkor már értem, honnan jön a siófoki Aranypart elnevezés.

Egyébként többen találtak már a balatoni strandokon aranygyűrűt is, úgyhogy biztos igaza van a kutatóknak.

;)

torró 2021.01.16. 20:28:59

@fofilozofus:
:DDDDD Éppen erre gondoltam én , még nem is látva a kommenteket! Ez tuti! Már Rákosi pajtás ide hozta volna a rabokat a homokot szűrni!

szombi 2021.01.17. 22:09:18

A járulékos költségek eltörpülnének a természeti környezetben végzett pusztítással. Persze feltehetjük hogy a nádasokhoz nem nyúl a kotrógép, és a feltört kőzet felét engedi vissza, a másik felét - mivel homokról van szó - építkezéseken szívesen látnák. Ezzel az a baj, hogy a "kőzet" rengeteg, talán még ismeretlen fajnak ad otthont, aminek kitermelése komplett ökoszisztémákat pusztítana el. Nem beszélve az esetleges élő és élettelen szennyeződésekről, amelyek a lefolyástalanság évezredei alatt gyűltek össze és a kőzetbe zárva várják a kiszabadulást. Az aranymosás sem úgy megy mint régen Alaszkában, hogy belemártod a szitát a Yukon partján és 1000 merítés után találsz pár darab, szárított bors méretű aranyrögöt. Komoly gépek zúzzák össze a kőzetet, centrifugálják, mossák, szűrik, töménytelen energiát és vizet (höhö, utóbbi van bőven) felzabálva, hogy a kezdeti 1g/50t arányt feljavítsák 1g/t-ra. Ez még a szebbik része, a mosóvizet lényegében csak a homok szennyezi, órákon belül leülepszik és az élet folytatódhat tovább. A csúnya rész ezután jön: az aranyércet ciánnal (!!!) keverve összeáll nagyobb szemcsékbe, és elválasztható a meddőtől. Valószínűleg mindenki tudja már, mi lesz a ciánnal szennyezett, 1 gramm arany után visszamaradt 1 tonna meddő sorsa...

ember100 2021.01.18. 06:49:59

@torró:
Helló !

Ja mert 1930 ban amikor felmérték a dunai aranyat akkor a szocialisták kormányoztak ? vicces .

Agent eM 2021.01.18. 14:24:11

@ember100: Nem. De Rákosi valamelyik balkeze amúgyis tervezgette a tó lecsapolását. Ha kellő koncentrációban lett volna arany, akkor nagyobb eséllyel fogtak volna neki ők. Vannak ipari-környezetgazdálkodási-építészeti agyrémek bőven, amelyeket a korábbi hatalmasok soha nem tettek volna meg, Rákosiék pedig még jó ötletnek is tartották.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2021.01.18. 17:15:16

Még egyszerűbben fogalmazva. Van a földtani készlet (itt és ebben a posztban a Balaton üledékének az arany tartalma) és van a műrevaló készlet. Ez a gazdaságosan kitermelhető készletet jelenti, ami kor illetve technológia függő. Kulcs szavak, pl. Tatabánya Haldex (szénbánya két évszázados meddőhányójából termelték ki a szenet), de ki nem emlékszik a kolontári vörös iszap katasztrófára? A bauxit gyártás mellék termékét (meddőjét) a világon mindenütt tárolják. Miért? Mert ez a meddő egy híg vasérc, titán, .... gallium forrás, csak ma még sehol nem sikerült a gazdaságos felhasználása.

Unokáink majd megoldják. :-)

Kovacs Nocraft Jozsefne 2021.01.18. 21:53:15

@szombi:

"az aranyércet ciánnal (!!!) keverve összeáll nagyobb szemcsékbe, és elválasztható a meddőtől."

Az volt az érzésem, hogy a fenti állításod téves, ezért utánaoolvastam a Wikipédián:

hu.wikipedia.org/wiki/Az_arany_ci%C3%A1nl%C3%BAgz%C3%A1sa

Röviden: A Wikipédia szerint a ciántól nem nagyobb szemcsékbe áll össze az arany, hanem oldatba megy.

DezInf 2021.01.18. 21:53:24

@Agent eM:
emlékeim szerint egy nagyhatalmú párttitkár vetette fel, hogy a tó kiszárításával mekkora mũvelhetö mezőgazdasági területhez juthatnánk
ez kádár alatt történt
talán papp jános volt az illetö

kugi · http://kugi.blog.hu 2021.01.19. 14:46:35

Torlatokban, lerakódásokban folyókban is van kisebb-nagyobb mennyiségű arany. A Szigetközben még a 19. században is mostak aranyat. A GYMS megyei Ásványráró község erről kapta a nevét.

MTA rendes tagja 2021.01.19. 14:47:06

Én belevágnék, 120 tonna arany jól jönne.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2021.01.20. 21:35:58

@kugi:
@MTA rendes tagja:

Sőt a tengervízben is van arany, csak nem lehet (még?) gazdaságosan kitermelni:

"WITH about five million pounds worth of gold dissolved in each cubic mile of sea–water, man has often sought a way of digging out this treasure. Using electrochemical methods, comparable to those used in electroplating, gold has actually been extracted from the ocean, but unfortunately the cost of the process is five times the value of the gold obtained."

www.nature.com/articles/148171b0

A tanulmány 1941-ben jelent meg, lehet, hogy mára már kevésbé lenne gazdaságtalan.

luis5 2021.01.20. 21:36:10

@Agent eM: Aki le akarta csapolni a Balatont némi kukoricatobbletert az Papp János Veszprémi megyei parttitkar volt (Szekeres Imre-mszp mentora és mestere).
A rendszerváltáskor öngyilkos lett
süti beállítások módosítása