Tó-retró

Ezért nem jó ötlet gombát termeszteni a bányákban

2021. január 22. - drkardos

Hiába mutattak jól a hatvani asszonyok munkássisakban a híradóban, a kimerült bányák gombaföldjei hamar megbuktak.

gomba1.jpg

A hatvani nők a föld alá indulnak...

 

A II. világháború után kezdődő két évtized volt a magyar mélyművelésű bányák aranykora. Az iparág szárnyalt, amit mit sem bizonyít jobban, mint hogy 1949 és 1964 között 36-ról 126-ra nőtt a bányák száma, míg a csúcson ezek a bányák 126 ezer embernek adtak munkát. Ennek megfelelően 1960-ban, amikor a bányajáratokban történő gombatermesztés ötlete először felmerült, annak még nem üzleti jellege dominált. Magát a tevékenységet inkább az idős és csökkent munkaképességű bányászok foglalkoztatása érdekében kezdték meg. Az első feljegyzett hely a Borsodi Szénbányászati Tröszt által üzemeltetett Albert-telepi II. akna volt.

            Maga az ötlet, hogy a bányavágatokban termesszék a sampinyon (ma már inkább csiperke néven ismert) gombát, elsőre zseniálisnak tűnt. Ez a gombafajta ugyanis egyátalán nem igényel fényt sem a termőtest megjelenése előtt, sem termő állapotban. Ráadásul a tárnákban állandó 17-19 fokos hőmérséklet és kiegyensúlyozott páratartalom uralkodik. Így megspórolható a költséges temperálás, ráadásul a szén szállítására épített infrastruktúra is tökéletesen megfelel a táptalaj és a leszüretelt gombák szállításához. Az ötlet gyakorlati alkalmazásának pedig újabb lökést adott a szénbányászat csökkenő igénye is 1964 után.

            Ebben az időszakban a szénhidrogének (gáz, olaj, stb.) előretörése és egyre nagyobb arányú kitermelése folytán a szénbányászat aranykora véget ért. A korábban a gazdaságosság határán billegő, nehezen fejleszthető bányákat sorra zárták be, miközben az iparágból mind több pénzt vontak ki.

gomba3.jpg

A mérés és csomagolás is helyben intézték

 

Ennek megfelelően 1965-ben Tatabányán is megkezdték a gombatermesztést a bezárt vágatokban, ám még ekkor is a maradék bányászcsapat élelmezésének gazdagabbá tétele volt az elsődleges cél. A Budatétényi Gombatermelő Vállalat szakemberei segítettek a bányászoknak elsajátítani az ehhez szükséges fogásokat. A bánya csökkentett kitermelése mellett sokuknak szabadult fel idejük a növénykék gondozásához.

gomba2.jpg

Ültetvény a mélyben

 

            Eközben egy okos elme kitalálta, hogy a nyugati piacokon szinte mindig hiány van a minőségi gombából, így Magyarország – keményvaluta igénye enyhítésére – felpörgethetné a gombatermesztést. A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége (SZÖVOSZ) ennek megfelelően 1966-ban létre is hozta a Gombatermesztési Országos Szövetkezeti Központot, hogy az akkori egymillió kilogrammos termelést néhány év alatt az ötszörösére növeljék. Csak összehasonlításként: ekkoriban Nyugat-Németországban 1966-ban 150 ezer kg volt a teljes termés. Első körben a TSZ-ek (például a dohánytermelő szövetkezetek) üvegházait kívánták bevonni a termesztésbe, melyek az év kilencven százalékában üresen álltak (évi 2 millió kg-os mennyiséggel számoltak). Szintén szemet vetettek az akkor már komoly mennyiséget kitevő, bezárt bányajáratokra is, ahol ekkor már szigorúan üzleti alapon tervezték a gomba termesztését.  

            Az új kezdeményezés első fecskéje a hatvani Lenin TSZ és a Petőfibánya együttműködése lett. Mivel ebben az időben az ország vezetése úgy gondolta, hogy a nők munkábaállítása hatalmas munkaerő-többletet és ezen keresztül gazdasági fejlődést jelenthet, így itt már eleve a hatvani nőkre tervezték meg a projektet (lásd a filmhíradóban).

Hatvani nők a filmhíradóban 

 

Az ötlet valóban briliánsnak tűnt, hiszen külföldön jól eladható terményt állíthattak elő, a munkaerőpiac eddig kihasználatlan rétegei, ráadásul drágán felépített és feleslegessé vált infrastruktúra használatával. Ahogy akkoriban szokásban volt, nem is agyaltak sokat a megvalósítás esetleges buktatóin vagy éppen a gazdaságosság kérdésein, hanem azonnal 10 ezer négyzetméteren vágtak bele a kalandba. Ráadásul nem csak Hatvanban, hanem szinte az összes parlagon maradt bányában elkezdték a gombatelepítéseket. Sajnos azonban a siker eleve kizárt volt már az indulásnál is.

                 Hiába mutattak ugyanis kiválóan a filmhíradókban a kor héroszai, a gumicsizmás, munkavédelmisisakos munkásasszonyok, a számításba igen komoly hibák csúsztak. Már maguk a filmeken szereplő nők is csak a kamerák előtt viselték a kirakatmosolyt, lenn a mélyben inkább a folyamatos félelem volt az úr. Ahogyan többen is nyilatkozták későbbiekben a lapoknak, folyamatosan rettegtek kőomlásoktól, a gázbetörésektől és attól, hogy a sötétségben nyakukat szegik vagy éppen egy vízzel elöntött vágatba zuhannak. De ennél is komolyabb problémák kezdtek mutatkozni az üzlet anyagi oldalán. A csiperke ugyanis egyáltalán nem igényli a fejlődése során a CO2 jelenlétét. Ez a gáz azonban a táptalaj bomlása során nagy mennyiségben keletkezik. Eltávolítani csak folyamatos levegőcserével lehet, mely a egy mély vágatban ha nem is lehetetlen, de horror költségekkel jár. Mindemellett az is kiderült, hogy a felszíntől távolabb fekvő, mélyebb vágatokban a szállítás (a tápanyag le- és a gomba feljuttatása, a munkaerő mozgatása) költségei megsokszorozódnak. Az állandó, önmagától fennmaradó klíma okozta spórolás ezeket nem volt képes egyensúlyozni. A bányák közül Nógrádban számoltak utána először a pénzügyeknek és egy évvel az indulás után, 1968-ban fel is hagytak a gombatermesztéssel. Bár nem sok vigaszt nyújt számukra, de felállítottak egy szomorú rekordot: sikerült az ország legdrágább gombáját itt termelni egy évig...

A bejegyzés trackback címe:

https://toretro.blog.hu/api/trackback/id/tr7816399428

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Fonyesz 2021.01.22. 14:49:59

Újabb nagyon érdekes cikk, köszönöm, ma is megérte felkelni. Sosem gondoltam volna, hogy ilyen céllal próbálták hasznosítani a bezárt bányákat.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2021.01.23. 21:47:01

Felhagyott bányák más célú hasznosítása nem új dolog. Kőbányai Sörgyár ha jól tudom a felhagyott kőbányai mészkő bányák vágataiban tárolja az ászokolás alatt? a sörét (miocén mészkő volt a bányászott kő, így emlékezetből).

Akkor lehet gazdaságos akár a sörtárolás, akár a szükség lakás, akár a gomba termesztés, ha nem kell kast (mint a lift az emeletes házakban, csak ez jobbára lefelé visz), mesterséges szellőztetést (a természetes is működik, a lényeg hogy nem minden bánya esetében) és víztelenítést alkalmazni. Mert ezek drága dolgok. Ha ezek a költségek nem merülnek fel, akkor az ötlet (gomba termesztés felhagyott bányában) szerintem jó.

És aki már járt mélyművelésű bányában (nekem még volt szerencsém, mai napság már csak külföldön lehet ezt kipróbálni mert nálunk már csak külfejtés van, ami egy munkagödör, bár jogilag bánya, de szerintem nem az), az megtapasztalhatta, hogy a bányában a fa támokon nőttek mindenféle egzotikus gombák, pedig a kutya nem oltotta be a fa támot micéliummal - gomba fonállal. :-)

kugi · http://kugi.blog.hu 2021.01.23. 21:47:14

"Ez a gombafajta ugyanis egyátalán nem igényel fényt sem a termőtest megjelenése előtt, sem termő állapotban." Úgy gondolom, hogy ez minden gombára igaz, ugyanis nem "klasszikus" növények: nincsenek zöld színtestjeik, így nem fotoszintetizálnak.
Amúgy nagyon érdekes volt ez a sztori, erről még nem is hallottam!

NemNick 2021.01.24. 14:22:41

Tök jó volt, köszi!

THorváthAttila 2021.01.24. 14:22:55

'ugyanis nem "klasszikus" növények', így van, sőt nemhogy nem klasszikus növények, hanem egyáltalán nem növények. A gombák azok gombák. :) Ezért téves a szövegben a "növényke" kitétel is. :) Egyébként tényleg nagyon érdekes ez a sztori. Úgy hallottam Budán viszont ma is vannak - vagy a közelmúltban voltak - nagy pincerendszerek, ahol kifejezetten rentábilis volt a termesztés.

csker 2021.01.24. 14:23:14

A tárnoki, műveléssel felhagyott kőbányákat is erre használták, már 1957-ben vagyis bőven 1965 előtt. Az üres bányatárnákban kétezer négyzetméteren, lótrágyákból kialakított ágyásokban kezdték meg a nagyüzemi gombakeltetést. - Az igazság az, hogy nem tudni, meddig folytatták, de néhány évi biztosan (sem mély művelésű bánya nem volt, sem mérgezés veszélye nem merült fel).

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2021.01.25. 05:58:07

A cikk alapján egyáltalán nem volt nyilvánvaló, hogy nem jó ötlet ez a gombatermesztés. Ezek szerint az egymillió kilogrammos hozam még rendes üzemeléssel elérhető volt, 6-7-szerese az NSZK-énak. Persze, a nagyratörő célok kihirdetése előtt mindig érdemes alaposan körüljárni a kérdést, de utána is jöhetnek még meglepetések. Az USA az űrsikló gazdaságosságát becsülte túl, néhány magyar a bányagomba gazdaságosságát, egy–egy. :-)

Arcade Macho 2021.01.25. 05:58:13

@THorváthAttila: Budafokon volt
lehetett rendelni letermett gombatragyat is, ma mar sajna nem, valszeg az EU miatt

Kedélyes Paraszt 2021.01.25. 05:58:34

@kugi: nem jol gondolod. Pl a laska kifejezetten igenyli a fenyt, sotetben apro, torz termotestet fejleszt. Vannak gombafajok, amik kifejezetten igenylik a magas co2-t.

CoolKoon 2021.01.25. 05:58:44

@rdos: Miért, van olyan mélyművelésű bánya, ahova nem kell kas? :P

CoolKoon 2021.01.25. 05:58:50

@THorváthAttila: Jó, azért a pincerendszer az teljesen más, az sosincs annyira mélyen, mint a tárnák.

2021.01.25. 09:10:38

@kugi: Rosszul gondolod, vannak olyan gombafajok, amelyeknek szükségük van fényre, például a laskagomba esetében a fény hatására indul be a termőtestképződés. Így kerüli el a gomba azt, hogy véletlenül a föld alatt (vagy a zsák belsejében), szóval olyan helyen növessze a termőtestet, ahol az nem jut ki a szabad levegőre, azaz nem tudja elszórni a spóráit. Tehát az anyagcseréjéhez nem szükséges fény, de saját elhatározása alapján addig nem terem, amíg nem látja a fényt. A csiperke pedig nem ilyen.
Hozzáteszem, hogy a bányában a fény a legkisebb probléma, mert a bányákban az összes gép (pl. a futószalag) mind árammal működik, tehát az elektromos hálózat adva van, így a világítás lett volna a legkisebb gond.

igazi hős 2021.01.25. 09:11:09

@THorváthAttila: Mi még így tanultuk, Linné nem tett különbséget. Én is csak a gyerek tankönyvéből tudtam meg a változást.

altera 2021.01.25. 10:14:46

@kugi: "ugyanis nem "klasszikus" növények"
Semennyire sem növények. A gombák közelebbi rokonai az állatoknak mint a növényeknek.

Rollende Landstrasse 2021.01.25. 10:15:00

@CoolKoon: Igen, van kas nélküli mélyművelés. A lejtős akna ilyen. Salgótarjánban megnézheted, bányamúzeumot építettek bele.

kugi · http://kugi.blog.hu 2021.01.25. 19:15:23

@fö: Ok., akkor ebben tévedtem.

@altera: "nem klasszikus növények" kifejezést úgy értettem, hogy sokan növénynek tartják, az idősek így tanulták az iskolában. Ezt erősíti az is, hogy pl. a zöldségesnél lehet gombát kapni, nem a hentesnél. :)

CoolKoon 2021.01.25. 19:15:35

@fö: De, a világítás gond lett volna, mert ha kimondottan fényt igénylő növényeket akarnál ilyen helyen termeszteni, az iszonyúan megdobná a fogyasztást (és természetesen a költségeket is). Nem véletlen, hogy a kendertermesztő "kisiparosok" is leginkább a feltűnően megnövekedő áramfogyasztás miatt buknak le.

CoolKoon 2021.01.25. 19:15:40

@Rollende Landstrasse: Oké, de akkor Sálgótárjánbán miért nem érte meg a gombatermesztés? Mert ott sem volt cúg a tárnákban?

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2021.01.27. 11:07:42

@CoolKoon: Persze. Ha a hegy lábánál hajtod ki a szintes tárót és a haszonanyag ettől feljebb van, akkor nem kell kas, hiszen lejtős ereszkékkel is haladhatsz a hegy gyomrában mélyen a terepszint alatt. Attól mély művelésű hogy vágatok vannak benne, nem attól hogy mélyen van.

Potosi ezüstje is baromi magasan van, ja, a hegy még annál is magasabban.

Makacs Folt 2021.02.12. 06:11:18

@rdos: Kőbányán a 2000-es években folyt gombatermesztés, aztán felhagytak vele ott is. (Egyszer arra járva pont kidobhatták a régi földet az utcai konténerbe, dugig volt friss, makulátlan aprószemű csiperkével, szedtem is belőle egy zacskóval).

WildBear 2021.02.24. 18:08:24

@Arcade Macho: Budafok-Tétényben jelenleg is több működő gombapince van, ahol kilóméter hosszan(!) termesztenek elsősorban csiperkét, kevesebb helyen laskagombát és shitakit.
süti beállítások módosítása