Tó-retró

Ez a balatoni település lett volna a magyar Szocsi

2022. június 24. - drkardos

A szovjet katonák megálmodták, a magyarok pedig nekiálltak. A józan ész – ahogy akkoriban gyakran – nem volt akadály.

szocsi1.png

Szocsi a 30-as években

 

Az egész sztori a II. világháborúban, pontosabban a balatoni hadműveletek idején kezdődött. Már akkor elterjedt a szóbeszéd, hogy a szovjet katonákat Balatonfüred hazájuk elit nyaraló és gyógyközpontjára, Szocsira emlékezteti. Ez a meglátás valakinek szöget üthetett a fejébe, mert a kommunista rendszer hatalomra lépése után alig néhány évvel komolyan foglalkozni kezdtek az ideával. Mi lenne, ha egy Szocsihoz hasonlító központot hoznának létre a Balaton partján? Azért, hogy megértsük az ötlet alapjait és legfőképpen a nagyratörő voltát, nézzük meg, hogy milyen hely is a szovjet luxusnyaralóhely!

            Szocsi a Szovjetunió – a mai Oroszország – Fekete-tengeri partvidékén fekszik, beékelődve a Kaukázus hegyvonulata és a végtelen vízfelület közé, mára több, mint 120 kilométer hosszan. Ez utóbbi miatt tartják Szocsit a világ leghosszabb városának. A múlt század elején a kedvező klimatikus viszonyai miatt elsősorban gyógyközpontként funkcionált.

szocsi2.jpg

A szanatóriumok stimmelnek a két településen, de...

 

Amikor Vlagyimir Iljics Lenin 1919-ben aláírta  a szanatóriumok és üdülők államosításáról szóló rendeletet, Szocsiban mindössze két szálloda és néhány kisebb panzió és szanatórium volt. A dinamikus fejlődést jól mutatja, hogy 1963-ban 55 szanatórium, 23 üdülőotthon, 40 úttörőtábor, 5 gyógyüdülő, 16 szálloda, 2 nemzetközi turistatábor, 8 szakszervezeti turistaház osztozott a partszakaszon. Ja és el ne felejtsem: Szocsi klímája a szubtrópusi és a mediterrán között egyensúlyoz, így éjszaka szinte soha nem süllyed a hőmérséklet 5 fok alá, míg nappal még januárban sem látszik meg a lehelet.     

            Ha megnézzük a Balatonfüredről készült korabeli fotókat, akkor a szanatórium és a vízpart biztosan stimmel, egy kis honvágytól fűtötten akár hasonlónak is találhatták a szovjet katonák a két települést, amennyiben eltekintünk a léptékektől. Attól azonban már igen nehéz eltekinteni, hogy Szocsi növényzetében uralkodók a narancs és citromligetek, pálmasorok és más mediterrán növények. „Csupán” ezeket kellett volna idetelepíteni, hogy az illúzió tökéletes lehessen.

retro_hirdetes.jpg

Ha a Balaton más rejtélyei is érdekelhetik, akkor vessen egy pillantást az év strandkönyvére. Meglepő tények, izgalmas, rejtélyes sztorik a Balatonról, a Tó-retró blog szerzőjének új könyvében! Minden, amit nem tudott a magyar tengerről, de nem volt kitől megkérdezni. Lebilincselő olvasmány… Részletek, megrendelés

 

            Az 1950-es évek elején kapott utasítást Máthé János világhírű kertészünk (akkor éppen Balatonfüred főkertésze), hogy Füredből alakítsa ki a mediterrán nyaralóhely, Szocsi mását. Máthé hosszas külföldi élet után 1940-ben Balatonfüredre (felesége szülőhelyére) költözött, hogy a Brázay-féle uradalom kertészetét vezesse. 1949-ben nevezték ki a fürdőtelepülés (a városi rang ekkor még húszévnyi távlatban volt) főkertészévé, és e tisztet 1966-ig töltötte be. A kiváló szakember a szó legszorosabb értelmében felvirágoztatta Füredet, hiszen míg 1948-ban még csak 4500 virág- és növénypalánta volt a település parkjaiban, ez a szám 1950-ben meghaladta a 100.000-et. Ezek azonban a nálunk vagy legalább is a mérsékelt égövön őshonos fajtákba tartozó növények voltak.

            Gondolhatnánk, hogy egy kiváló szakember megrémült egy olyan teljesíthetetlennek tűnő kihívástól, mint hogy ültesse be narancsfákkal a magyar tenger partját, Máthé azonban óriási lelkesedéssel vetette bele magát a munkába. Ezek az évek egyébként is egybeestek a szovjet Micsurin-Liszenkó időszakkal, amikor komolyan hittek benne, hogy a növények keresztezéssel vagy a körülményekhez szoktatással bárhol termeszthetők. Ebben az időszakban virágzó búzatáblákat vizualizáltak az Északi-sarkra és bolyhos gyapotmezőket a Kaszpi-tenger vidékére. Már a Tó-retró blogon is többször írtunk ennek az irányzatnak a magyar vonatkozásairól, vagyis a keszthelyi teaültetvényekről és a badacsonyi-villányi narancsligetekről. Máthé a korszak szellemiségétől fűtötten a fejébe vette, hogy Füreden életre hívja a növénymeghonosítási programot. Ennek keretében olyan délszaki növényeket telepítettek volna Füreden, amelyek bizonyos keresztezés révén jól bírják az itteni éghajlatot. Az ültetett növények között citrom-, narancs- és mandarinfák, fügefajták, japán naspolya, kaukázusi epergalagonya, jázmin, tea, édesburgonya, trópusi paradicsomfa, japán szilvák, valamint déli származású rostás illóolaj-növények kaptak volna helyet. A Micsurin-Liszenkó féle elvek tombolása idején olyan apróságokon, mint hogy Szocsi Horvátország legdélebbi pontjánál is közelebb fekszik az egyenlítőhöz, ráadásul tengerparton, nem nagyon foglalkoztak. Sőt az utasításokon kívül növénykék is érkeztek a Liszenkó féle kísérleti telepekről.

szocsi3.jpg

Szocsi a hatvanas években

 

            A Szovjetunióban ugyanis – a propaganda szerint - évekig tartó kísérletezés után megtaláltálták a módját hogyan lehet fagyálló citromot és narancsot termelni. A módszer lényege, hogy a citromot, a narancsot és más, fagynak kevésbé ellenálló növényfajtákba, a hideget jobban tűrő mandarinfák koronájába oltották. Két-három év leforgása alatt az oltásból erős ágak nőttek ki, így jött létre az úgynevezett „kétemeletes fa“, amelynek ágai alul mandarint, felül pedig citromot, illetve narancsot termettek. Azt, hogy a hazai kísérletezés milyen eredményekre vezetett, bárki megállapíthatja, aki a Tagore sétányon narancsligeteket keres. Ahogyan a tó környéki ültetvények esetében, úgy itt is teljes kudarc volt a délszaki növények meghonosítása. Bár az első telet – vegetálva ugyan – de az ültetvények nagy része túlélte, amint megpróbálták a speciális védőgödrökből a szabad földbe ültetni őket, a növények elfagytak. Sajnos még a mandarain alapú narancsfák sem bizonyultak elég ellenállónak a gyakran kemény faggyal járó magyar telekkel szemben. Így a magyar Szocsi ötlete kútba esett ugyan, ám Máthé János munkásságának köszönhetően így is létrejött a Balaton és az ország egyik legszebb települése...   

A bejegyzés trackback címe:

https://toretro.blog.hu/api/trackback/id/tr4617865785

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2022.06.25. 15:52:08

Mára eltűntek a kemény telek ...

Cpt. Flint 2022.06.30. 09:12:52

@gigabursch: Fel is vetődött ismét délebbi honosságú gyümölcsök telepítése. A füge pl. egész jól terjeszkedik már a házitermesztésben, el tudom képzelni, hogy előbb-utóbb nagyüzemben is megjelenhet.
Persze ezekkel sok új kérdés is felvetődik, mert nincsenek rájuk kipróbált, hazai hatóságok által engedélyezett növényvédelmi technológiák és szerek. Nyilván a fajtavizsgálatot, fajtaelismerést, szaporítóanyagforgalmazást is szabályozni kell. Illetve pl. a mezőgazdasági támogatási rendszerünkben sem szerepelnek még.

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2022.06.30. 09:13:08

Sotji, ahogy felénk mondják...:D
Emléxem az eszetlen szovjetek trópusi területre szervezett téli olimpiájára, úgy kellett Sotjiba hordani a havat, a versenyzők sítalpjai alá.Nagytudású b rmok.
:-))
süti beállítások módosítása