Az első magyar Popfesztivál, ahol felfedezték B. Tóth Lászlót és a P. Mobilt, illetve rögzítették az első műsoros magnókazetta anyagát is.
Fotó: Fortepan/ Urbán Tamás
Mindig izgalmas dolog, amikor egy zenei irányzat átadja a helyét egy újnak. Ezzel általában nem csak a rádiók, a TV csatornák vagy éppen az internet kezdi ontani magából az ilyen témájú klippeket, hanem az utcán is megjelenik az irányzathoz tartozó stílus. Magyarországon a hetvenes évek elején futott ki a beat korszak, amikor a pop és a rock rárúgta az ajtót az akkori fiatalokra. Sokan egyetlen eseményhez kötik a zenei rendszerváltást, a magyar Woodstocknak is nevezett I. Miskolci Popfesztiválhoz. Itt nem csak az elkövetkező évtizedek meghatározó zenészei mutatkozhattak be, de ilyen grandiózus fesztivál korábban nem is volt az országban. A DVTK stadionjában egy teljes napon keresztül 13 zenekar és két szóló előadó váltotta egymást, a koncertek között pedig három lemezlovas szolgáltatta a talpalávalót, húszezer fiatalnak. Közülük sokan addig ismeretlen stílusban, hatalmas hajkoronával vagy éppen meglepően színes ruhákban ültek/álltak a nézőtéren.
Maga az ötlet a miskolci Ifjúsági Házban pattant ki Tolcsvay Béla fejéből, aki rájött, hogy a közeli DVTK stadion ideális helyszín lenne egy fesztiválnak, a bevételekből pedig finanszírozni lehetne a leendő Miskolci Ifjúsági Parkot. Az elképzelés gyakorlatba ültetése egy hónapnyi előkészületet igényelt, mivel korábban senki sem szerelt még fel stadiont színpad- és hangtechnikával. Ráadásul a 16 méteres színpad is egyedülálló volt a méretével abban az időszakban. A zenészek pedig olyan elkötelezettek voltak az ügy mellett, hogy – állítólag – egy fillér gázsit sem kértek, és nem csak a kezdő bandák, hanem az akkoriban már menő Bergendy vagy Illés sem. A Generál zenekar tagjai pedig olyan fontosnak érezték a Popfesztivált, hogy egy Ljubljanai koncert után 800 kilométert autóztak, hogy időben Miskolcra érhessenek.
A korabeli újságok ódákat zengtek az új irányzatok ötletességéről, mely az unalmas beat korszak után igazi felüdülésnek számított. Ennek jegyében már az első fellépő, a miskolci Ex Vér is váratlant húzott, és három ötéves óvodáslányt állítottak a színpadra vokalistaként. Rajtuk is túltett a Konzervatórium dzsessztanszékének zenekara, a Teátrum, akik görög tógában adtak rock koncertet. A Mini és a Neoton már dél környékén beindította a hangulatot, és ebben az sem zavarta meg őket, hogy utóbbi fellépésekor eleredt az eső. Hatalmas sikert aratott a Syrius, ám a kritikusok nem fogadták túl jól Delhusa Gjon új formációját, a V ’73-at, mert úgy ítélték meg, hogy a produkció még nincsen teljesen készen.
Delhusa Gjon és az ő pöttyös öltönye
Fotó: Fortepan/ Urbán Tamás
A legmenőbb zenekarok (a már említett Generál és a Bergendy) olyan új formációk is megjelentek, mint az Koncz Zsuzsa, az Illés valamint a Tolcsvay és a Trió tagjaiból összeállt KITT egylet.
Koncz Zsuzsa
Fotó: Fortepan/ Urbán Tamás
Bródy János ezen a koncerten húzta ki végérvényesen a gyufát a rendvédelmi szerveknél, amikor előadásuk végén – a vádirat szerint - uszító kijelentéseket tett és dalszövegei sem igazán tetszettek az akkori cenzoroknak. Az eredmény pénzbüntetés és rendőri felügyelet lett, majd később minden új dalszövegét komoly vizsgálatnak vetették alá az elhangzása előtt. A fellépők felsorolásából hiányzik néhány nagy név, de az Omega éppen turnézott, az LGT egy ORI rendezvényen szerepelt, a Skorpió pedig ekkor még nem adott koncerteket.
A Popfesztivál hozta meg az igazi áttörést néhány olyan embernek is, akik bár már korábban is a szakmában voltak, de igazán nagy névre csak Miskolc után tettek szert. Nagyjából hat héttel a fesztivál június 10-ei dátuma előtt váltott nevet a korábbi Gesarol együttes, mely immáron P. Mobil néven szántotta fel a színpadot. Már Dévényi Tibor is úgy konferálta fel őket, hogy a legeredetibb Rock-Show következik, és ők meg is feleltek az elvárásoknak. A vörös ködfüggöny, a petárdák és a kukásvödörből készült üstdob, akkor soha nem látott showelemek voltak, míg a hegedűvonóval megszólaltatott dob cintányéron még ma is meglepődnénk.
A másik nagy felfedezett a három discjockey egyike, az akkor 26 éves Bé, vagyis B. Tóth László volt. A TV- és Rádióműszerész végzettségű fiatalember ugyan klubokban már hódított ekkoriban, ám egyedi stílusát itt ismerték meg igazán az akkori fiatalok. Bár a három lemezlovas közül ő volt a legkevésbé ismert név, koránt sem vallott szégyent Dévényi Tibor és Keresztes Tibor „Cintula” mellett.
A magyar Woodstock tehát sokat adott a hazai könnyűzenei életnek. Új stílusok, új arcok és a beat korszak után megújuló már befutott zenekarok tűntek fel a színpadon, és bár az első szintetizátor szólam még nem itt csendült fel (azt csak 1974-ben kezdte használni az Omega), az első magyar műsoros magnókazetta hanganyagát is a Popfesztivál szolgáltatta.
