Néhány alkotás, melyekben helyszínen szerződtetett birkanyáj, sertéstelep vagy éppen Halász Judit bájai mellett gyönyörködhetünk a magyar tengerben, a szezonig hátralévő pár hónapban.

 Halász Judit a Bűbájosok című filmben

A képek az Arcanum adatbázisában található újságcikkekből származnak (Film Színház Muzsika)

Február második fele az az időszak, amikor az ember először kezd a hólapát helyett a fürdőruha felé pillantgatni. Ilyenkor már útjára indul a vezérhangya és azt súgja: pár hónap és újra irány a Balaton! Ugyanakkor éppen ezt a pár hónapot a legnehezebb átvészelni, mert ilyen az, amikor már látszani kezd a fény az alagút végén. Hogy enyhítsük az elvonási tüneteket, csokorba gyűjtöttünk néhány 50-70-es évekbeli filmet, melyben a magyar tenger dekorációként vagy éppen főszerepben tündökölt.

            Időrendben haladva kezdjük az ifjú és feltörekvő Makk Károly egyik első filmjével, a Liliomfi vászonra szánt verziójával. A film jó részét Füreden és Badacsonyban forgatták 1954-ben. A badacsonyi szőlőkben felvett jelenetek kiválóan hozzák a korabeli Balaton hangulatát. Érdekesség, hogy a történetben szereplő Kányai-fogadó a valóságban a Szegedy Róza-ház volt, ahol akkoriban a badacsonyi múzeum kapott helyet. A csodás, boltíves építmény remek díszletként szolgált a jelenetekhez. Ráadásul Makk Károly kiváló színészgárdával is dolgozhatott, hiszen a címszerepet alakító Darvas Iván mellett Dajka Margit, Ruttkai Éva vagy éppen az ifjú Garas Dezső is feltűnik a filmkockákon. 

            Ha ugrunk öt évet az időben, akkor már egy vígjáték főszerepében találjuk a Balatont, ráadásul a további klisék is ismerősek lehetnek azok számára, akik már éltek abban az időszakban. Tolnay Klári egy elvált mozipénztárost alakít (Puskin mozi), aki egy SZOT beutalóhoz jutva új emberként érkezik a tóhoz a Nem ér a nevem című alkotásban. Az elegáns dámát láthatjuk többek között egy hófehér, nyitott Skoda Felíciában(!) is suhanni a film férfi főszereplőjével, a csehszlovák Jiry Vrstalával. 1961 júliusában Keleti Márton Lellén, Földváron és Badacsonyban forgatta a produkciót, és két említett színész mellett Páger Antal kapott főszerepet, míg epizódistaként Latabár Kálmánt, Kiss Manyit és Gózon Gyulát is láthatjuk. Érdekes részlet, hogy cselekmény egyik része egy halásztanyán játszódik, melyet a díszletesek néhány óra alatt építettek fel a lellei mólón.  

            A következő film jelenetében Bujtor István látjuk, amint egy vitorlással szeli a Balaton habjait. Persze a Csöpi rajongók azonnal rávágják, hogy melyik filmről is lehet szó, de ez esetben tévednek. Az időpont ugyanis 1966 augusztus, és az igencsak fiatal színész nem a Pogány Madonna után teszi tűvé a tó környékét, hanem egy porcelánfestőt alakít. A Harlekin és szerelmesét Fehér Imre rendezte Bertha Bulcsú forgatókönyvéből. A Szemesen felvett filmben a női címszerepet az akkor harmadéves gimnazista Sáfár Anikó alakítja, aki a filmgyár filmszínészképző stúdiójában tanulgatta a mesterséget.  

Sáfár Anikó a Harlekin és szerelmesében

            Pár hónappal később 1966 őszén az aligaiak életébe lopózott be a filmgyári csillogás. Ekkor forgatta ugyanis Fábry Zoltán az Utóélet című filmet, melynek alapjául Rónay György regénye, az Esti gyors szolgált. A forgatás egyik szakaszában egy állomásról induló vonat és egy oda tartó régi Mercedes kap szerepet. Ezt a részt az aligai vonatmegállóban vették fel három nap alatt, amikor is két jármű reggeltől-estig szaladgált fel-alá, egy alig száz méteres távon. A főbb szerepeket Páger Antal, Tolnay Klári, Rajz János és Básti Lajos alakította.

Egy balatoni film színhelyének azonban állomás helyett tökéletesen megfelelhet korábban majorságként épült Állami Sertéshízékonysági Vizsgáló Kísérleti Intézet is, ahogy történt a Szarkaváron forgatott Hat nap címmel futott műben. Hreskó János alkotásában Mérő Vera vonul KISZ táborba gimnáziumi osztálytársaival, és láthatjuk benne Mensáros Lászlót és Szirtes Ádámot is.

            Most ugorjunk az időben egészen Napóleon koráig, ugyanis ekkor játszódik a jelmezes Suzanne című bővérű vígjáték, melyet – többek között – a csopaki dombokon forgattak 1967 júliusában. Az itt forgatott lovaskocsi jelenet munkálatai közben nem kívánt statiszták bukkantak fel, ugyanis a közeli erdőből egy komplett birkanyáj tört elő, pulistól, juhászostól. Franz Antel rendező azonban nem esett kétségbe, hanem a helyszínen leszerződtette a csapatot, hogy tovább növelje a valóság látszatát a műben.

A száguldó hintó itt még birkák nélkül

A Torday Teri neve által fémjelzett alkotást – Csopak mellett – Füreden, Tihanyban és a 150 évet „öregített” veszprémi várban forgatták. A film egyik mellékszereplője másfél év múlva már főhősként tért vissza a tóhoz, ugyanis Éva Vodiékovát a forgatás kapcsán ismerte meg Rózsa János, a Bűbájosok című film rendezője.

            Mivel ebben az alkotásban egy maneken a főszereplő, így Rózsának kapóra jött a cseh szépség és gondolkodás nélkül fel is kérte a munkára. A forgatás 1969-70-ben folyt Tihanyban és olyan színészeket láthatunk a filmben, mint Bárdi György, Várkonyi Zoltán vagy Balázsovics Lajos, míg a helyi tanító szerepében Halász Judit – rá kevésbé jellemző módon - még egy fürdőruhás jelenetet is bevállalt.  

            Végül emlékezzünk meg arról, hogy miként alakult a széplaki presszó kártyabarlanggá, Csányi Miklós Hátország – Siófok című TV filmjében. Az említett jelenetben sokan szerepelnek, de mindig Okos Frey, vagyis Bodrogi Gyula nyer. A teremben látni sem lehet a füsttől, ugyanis a rendező megkérte a színészeket, hogy cigarettázannak vagy szivarozzanak. A Karinthy Ferenc novellájából, 1976 nyarán készült film a Florida Klub légkörét próbálta eképp megjeleníteni, ahol mindenki nyugodtan kártyázik, miközben körülöttük – a II világháború miatt – lángokban áll a világ.

További érdekességekért, képekért és nettó retró életérzésért látogassa meg Facebook oldalunkat!