A balatoni Nazca-vonalak rejtélye

2020. január 14. - drkardos

Mértani vonalak, egy 50 méteres kőasztal és egy elsüllyedt sziget a tó mértani közepén. Egy térképész különös elmélete.

nazca1.jpg


 

1983 januárjában egy igen érdekes elképzelés látott napvilágot, mely szerint egy szabályos mértani vonalakból álló hálózat rajzolódik ki a Balaton környékének térképén. Ami még érdekesebbé tette a dolgot, hogy az épületek által kijelölt vonalak metszéspontja nem a szárazföldön, hanem tóban, pontosabban annak mértani közepén, Tihanytól nyugtra található. Az elmélet kiagyalója szerint ez pedig nem jelenthet mást, mint egy ma már víz alatt rejtőző mesterséges sziget létezésének bizonyítékát. Ráadásul ezt egy olyan térképész állította, aki akkoriban éppen világhírűnek számított egy másik meglátása következtében.

            Zelkó Zoltán ugyanis nem sokkal korábban tért haza Peruból, ahol a világhíres Nazca-vonalak rejtélyének egy új megoldásával állt elő. Az ottani újságok akkoriban rengeteget cikkeztek a férfiról, aki – a róla készült film, és az általa írt könyv segítségével – az egész világon ismert lett (mint később kiderült ez volt az ő nagyjából „15 perc hírneve”). Hazaérkezése után pedig a vonalak esetében igazoltnak tűnő elméletét a Balatonon is megvizsgálta. Valójában meg sem lepődött, amikor a magyar tengernél is felfedezte a rendszert, amit a perui kősivatag is rejt.

             Igaz ugyan, hogy a hasonlóságokat – az akkor pályája csúcsán lévő Erich von Dänikennnel ellentétben – ő nem próbálta földönkívüliekkel magyarázni. Szerinte azok csak a gyakorlati megfontolások alapján létrejött legésszerűbb megoldásnak köszönhetőek. Hogy megértsük miről is beszélt, ahhoz a Római időkig kell visszautazni. Ők ugyanis egy meglehetősen fejlett módszert dolgoztak ki a fontos üzenetek gyors és hatékony továbbítására. Az általuk emelt templomok tornyait ugyanis úgy építették, meg, hogy még rossz időjárás mellett is láthatóak legyenek egymásból és így a fontos továbbítani való így meglepően kevés idő alatt futhatott végig az épületek által kijelölt vonal mellett, akár több száz kilométerre is. Meglepő, hogy I. István, a kereszténység bevezetésekor éppen a régi római templomok helyére vagy azok alapjaira emeltette szentélyeit. Arról sajnos nem maradt fent adat, hogy ő mennyire használta kommunikációs célokra ezek elhelyezkedését.

            Zelkó elméletének igazolására egy vonalat húzott a térképen – többek között - Badacsony és Veszprém között. Meglepő módon ezen a vonalon pedig mint gyöngyök egy láncon, úgy sorakoznak a templomok: Kékkút, Köveskál, Monoszló, Balatoncsicsó, az árokfői templomrom, Szentjakabfa, Óbudavár, Mencshely, Barnag, Tótvázsony. Ráadásul nem is csak egyetlen ilyen vonal létezik, hanem több, szinte a szélrózsa minden irányába. Amikor Zelkó ezeket mindet megjelölte a térképen, két dologra is rájött: egyrészt egy bonyolult, de logikus mértani mintázat tárult eléje, mely biztosan nem a véletlen műve, másrészt a vonalak egy pontban futnak össze a Balaton mértani közepének környékén.

            A térképész ezzel kapcsolatban is előállt egy elmélettel, mely meglehetősen logikusnak hangzott. Meglátása szerint a tó két partja egyszerűen túlságosan távol van ahhoz, hogy minden körülmény között biztosan közvetíthessék közöttük az üzeneteket. Szükség volt egy köztes állomásra a magyar tenger közepén. Zelkó úgy gondolta, hogy a sérülékeny és megbízhatatlan hajós megoldás helyett a gyakorlatias és kiváló építészek hírében álló Rómaiak inkább egy mesterséges sziget megalkotására szavazhattak. A térképész véleménye szerint a sziget még mindig létezik 5-8 méterrel a víz alatt, melyet a könnyűbúvárok beszámolóival és az akkoriban készült első űrfelvételeken (Magyarország az űrből album) látható elszíneződésekkel támasztott alá. Ami azonban talán még elgondolkodtatóbb, hogy a Balatonnak erről a pontjáról látható a szabad szemmel a legtöbb templomtorony...

            Ráadásul Zelkó nem csak a Balaton partján vizsgálódott, hanem attól távolabb is. Így bukkant Révfülöp környékén Szentbékkálla kő-tengerére. Vagyis egészen pontosan ezen belül a Kőasztalnak nevezett fordított piramis alakú építményre.

kepernyofoto_2020-01-14_9_06_40.jpg

A térképész által Kőasztalnak nevezett Kelemen-kő

 

Ez a, lapjánál 50 méter átmérőjű, több lapból álló alakzat ugyanis jól láthatóan emberi kéz munkája, és mesterséges ágai éppen a fő égtájak felé mutatnak(!) Zelkó úgy találta, hogy az általa felvázolt rendszerben tökéletes helyen található kőasztal fix pontként szolgált a hálózat fenntartásában. Egy esetlegesen megsemmisült templom helyének újra kijelöléséhez használták.

            Zelkó Zoltán elmélete kétségtelenül figyelemreméltó, ugyanakkor bizonyításra soha nem került. Bár tervezték búvárók leküldését a mesterséges sziget feltételezett helyére, erre soha nem került sor. A hazai tudományos világ, ugyanis egyértelműen a térképész ellen foglalt állást. A férfi ezzel olyan támadások kereszttüzébe került, hogy csakhamar hátat fordított a rivaldafénynek. Három évvel az elmélet napvilágot látása után, 1986-ban még megpróbáltak interjút készíteni vele, ám ekkorra – az addig történt dolgok miatt érthető módon - már nem akart erről a témáról bővebben nyilatkozni. A balatoni Nazca-vonalak rejtélye pedig így talán örökre a feledés homályába vész.      

 További érdekességekért, képekért és nettó retró életérzésért látogassa meg Facebook oldalunkat!

A bejegyzés trackback címe:

https://toretro.blog.hu/api/trackback/id/tr2415408298

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kugi · http://kugi.blog.hu 2020.01.14. 10:28:38

Érdekes elmélet!
Zelkó amúgy a Vas megyei Püspökmolnári szülöttje, ott is van eltemetve.
Kétszer is írtam róla. Ebben: kugi.blog.hu/2012/12/07/189_puspoktamasitol_peruig_zelko_zoltan és ebben: kugi.blog.hu/2014/07/23/414_zelko_zoltan_peruban a bejegyzésben.

Balambér Kovács 2020.01.14. 20:12:13

A Patakit meg mindig elviszik az UFÓ-k!

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2020.01.14. 20:12:42

Római kori fényjelző torony témát a rómaikor pont hu-n taglalják. Alig van róla adat, de úgy tűnik hogy létezett.

www.romaikor.hu/a_romai_hadugyek/katonai_hirkozles_es_kemkedes/feny_es_hangjelzesek/cikk/fenyjelzesek

A feltételezett sziget helyén pár műhold képet és táv-érzékelt vízminőségi adatot (szerkesztett térképet) megnéztem, nekem semmi különös nem tűnt fel, de persze ez nem jelent semmit, mert nem voltam túl kitartó. Balra fönt a menüben lehet paramétert, időpontot kérni. Jó böngészést kívánok az erre ráérőknek.

flhtest1-147410.appspot.com/

Szentbékkállai kőtenger, amennyire tudom természetes folyamatok eredménye, de persze nem zárható ki hogy a római korban is faragták.

ColT · http://kilatasgaleria.blog.hu/ 2020.01.15. 06:55:16

Egyébként logikus lenne, mert véletlenül senki nem szórakozna azzal, hogy vonalak mentén helyezze el a tornyokat. A déli part érdekesebb, mert ott a tó partvonala nagyon más volt még pár száz éve is, de fogadok arra is, hogy az északi is.

KalmanBlog 2020.01.15. 06:55:31

Nagyon érdekes írás, köszi!

Azt értem, hogy ezkenek a "fáklyás tornyoknak" látniuk kell egymást. Azt azonban nem látom be, hogy miért kell egy vonalban lenniük? Oké, úgy a leggyorsabb az üzenet továbbítása - végsősoron a szükséges ismétlések száma számít - de nem sokat számít a teljes távolságon. (Vagy mégis? Ki kellene számolni, hogy korabeli módszerekkel mennyi lehetett az üzenet átküldésének ideje mondjuk Róma és Buda között.) Ahhoz valóban túl egyenes az a vonal, hogy véletlen legyen.

Ugyanígy, ha volt a Balatonban egy plusz átjátszó állomás, akkor annak sem kell mértanilag teljesen középen lenni, de mennél többet látnia kell az állomásokból.

"Meglepő, hogy I. István, a kereszténység bevezetésekor éppen a régi római templomok helyére vagy azok alapjaira emeltette szentélyeit." Ebben semmi meglepő nincs, mivel a pogány kultúra teljes megsemmisítése volt a célja.

Arról, hogy milyen kommunikációs protokollt használtak (pl fényjel-ábécét) az ókorban maradt fenn bármilyen információ?

Nietzsche. 2020.01.15. 08:29:42

Hogy templomok láncolata alkotna a Balatonon keresztül haladva valamiféle kommunikációs "útvonalat" ráadásul Szent István korában ... annyira értelmetlen, hogy nem csodálom a tudományos világ reakcióján. :)))

konrada 2020.01.15. 09:17:31

@KalmanBlog:
Na meg a praktikusság is:
Az ember amennyire innovatív, legalább annyira lusta is (szvsz. az első a másodikból ered!;), így ha már valahol megépítettek egy alapot, elkészítették a hozzávezető utat, felhalmozták az építőanyagot (a bontott anyag is az!), akkor - ha más ellenjavallat nincs (természeti változás, támadhatósági veszély), mindig is evidens volt, hogy oda építenek, ahol már állt valami.

gigabursch 2020.01.15. 09:18:16

Mindig csak a rómaiak...
Mintha előttük senki nem lett volna. Itt annyit se voltak, hogy az ülepük megmelegedett volna...
Roppant praktikusak voltak, mert ott alakítottak át egy templomot, ahol már volt egy (amit épp leromboltak, megbecstelenítettek).

Egyébként Zelkó cikkét anno olvastam az IPM-ben.
Könnyű rásütni, hogy hülyeség, csak egy bibi van: Ettől jobbat térképészeti irányban még nem találtak ki. Nomeg más irányban sem. Zelkó csak a vonalakat vizsgálta, az ábrákat nem. Azok korábbiak.
Hozzá kell tenni, hogy aztán vizsgálták Zelkó Nazcás vonalainak és a valós településhálózatnak a méretarányát.
1:16 a méretarány.

Ez addig volt izgalmas kérdés, amíg egy ornitológus - anélkül, hogy erre a kérdésre válaszolt volna - elmondta, hogy az énekes madarak beszéde pont 16× gyorsabb ez emberénél. (Ennyivel lassítják le, hogy emberi füllel értelmezhetőek legyenek az elkülönülő hangok)

Ezt aztán tovább bogozgatták érdeklődő tudósok és áltudósok, de további eredménnyel nem találkoztam.

Megjegyzendő: Magyarország szakrális helyei tele vannak ilyen egyenesekkel, vonalakkal.
Azonban egy térképész felelőssége, hogy megmondja: Melyik vetületi rendszeren vizsgálja az adott kérdést.
Mert egy vetület vagy szögtartó vagy területtartó.

Däniken: Lehet szídni, meg hülyének nézni. Csak egy a bibi. Mer feltenni kérdéseket. S ezt az ákádémikusok nem igazán szeretik. Főleg ha olyanra irányul a kérdés, amit ők meg sem mernek kérdezni vagy csak tettenérhetően hülyeségeket, tarthatatlant mondanak és nem vallják be, hogy nem tudják rá a választ.

Végül is Schliemann is úgy találta meg Tróját, hogy elolvasta az Iliászt. Aztán kiment, keresgélt és lebökött.
Ott volt.
Az más kérdés, hogy a talált leletek egy részét már ő hamisította, de ami ott van azt ő csak kiásta (megkezdte), és nem ő építette.

Bobby Newmark 2020.01.15. 11:22:20

Dänikennel nem az a baj, hogy mer feltenni kérdéseket, hanem hogy segghülye.

Pont a Nazca-fennsíkon elmélkedik azon, hogy "vajon ki vágta le olyan laposra a hegy tetejét", mikor abszolút 100% egyértelmű, hogy nem a hegy teteje lett levágva, hanem a fennsík szélébe vágódott be folyó, és a "levágott tetejű hegy" az egy még megmaradt halom a fennsík széle, mint itt:
https://www.google.com/maps/place/14%C2%B046'12.7%22S+75%C2%B009'31.2%22W/@-14.770199,-75.1595762,386m/data=!3m2!1e3!4b1!4m9!1m2!2m1!1snazca+geoglyphs!3m5!1s0x0:0x0!7e2!8m2!3d-14.7701993!4d-75.1586563

És azt sem lehet felhozni mentségére, hogy 40 éve nem volt Google Maps, mert helikoptere meg volt hozzá, hogy ott repkedjen körülötte.

szúnyog?? mert nem buddha 2020.01.15. 11:22:47

@gigabursch: Däniken-el aza baj, hogy hajmeresztő logikai ugrásokat produkál.
Példa:
A saját filmjében hallottam, hogy van három épület, ami derékszögű háromszöget alkot, következtetése: ismerték a pitagoraszt tételt, következtetés: UFO-k voltak, akik építették.
Vagy, hogy az épületek kört alkotnak, következtetés: ismerték a pi-t, következtetés: UFO-k voltak...

Volocsájev nem eshet el 2020.01.15. 11:23:03

@konrada:
A "hely szelleme" (genius loci) lehetett az elsődleges szempont. És ez a későbbi korokban se volt másként. A Munkásmozgalmi Múzeum ezért költözött a budai várba, és a Munkásmozgalmi Intézet ezért foglalta el az egykori Kúria épületét (annak idején ott folytatták le a Rákosi elleni pert), csak nemrégiben sikerült végleg (?) kirúgni őket

Különböző korokból rengeteg hasonló, spirituális indíttatású példát lehetne felhozni

Volocsájev nem eshet el 2020.01.15. 11:23:48

Római "templomokból" álló jelzőlánc, ez már eleve nagyon laikusan hangzik. Megvizsgálta valaki, hogy ténylegesen látni lehet egyik mostani templomtól a másikig? Első ránézésre úgy tűnik hogy a domborzat nem teszi lehetővé, és ez csak a térkép alapján született elmélet

Viszont jól ismert, hogy a rómaiak valóban kiépítettek ilyen hírláncot, ezek közül legfontosabb a limes menti kiserődökből álló lánc. Nem az egyenes vonal volt a szempont, hanem a rálátás, ezért a rendszer magában foglalta a Dobogókő csúcsán pont e célból fenntartott "reléállomást", ami a Dunakanyarból érkező jelzéseket továbbíthatta Aquincum felé

A Balatonnál meg nem a tihanyi Óvár, hanem a félsziget nyugati oldalán álló, római alapú őrtorony lehetett ilyen jellegű építmény. A szigligeti óvárról ugyan nincs hasonló adat, de annyira szabályos négyszög az alaprajza, hogy felettébb gyanús. Ezek viszont nem szerepelnek az ábrán

Érdekes, de kidolgozatlan elképzelés, nem vett le a lábamról

Bobby Newmark 2020.01.15. 14:39:13

Előzőhöz: a tökegyenest kis távolságokon kell érteni, pl mint Hollandia területén ez (bár Hollandia meg ugye teljesen lapos...):
i.ebayimg.com/images/g/C1cAAOSwLVZV3IE1/s-l500.jpg

És ez azért elég kis táv.

Bobby Newmark 2020.01.15. 14:39:30

Annyiból lehet benne valami, hogy a rómaiak azért szerettek tökegyenes utakat építeni, ha nem volt túl kényelmetlen a terep szempontjából. Fentebbi felvetésre: szögtartó térképen egyeneseket, nyilván, mert azt látni a való világban egyenesnek, ugye tartja a 0 fokot (vagy 180at, mindegy).

Rá kéne rakni ezt a vonalat a domborzati térképre, mert így egy szál Balaton partvonallal nagyjából semmit nem mutat.

gigabursch 2020.01.15. 14:39:45

@Bobby Newmark: @szúnyog?? mert nem buddha:
FÉlreértés ne essék.
Nekem Däniken nem a bestof versenyzőm.
Egyetlen egy dolgot szeretek/becsülök benne: Képes teljesen más szemlélettel gondolkodni és kérdezni.
Ilyen emberekből lesznek feltalálók.

Nos, ő inkább UFO-hívő lett, de ez elnézhető neki. Vannak még így páran.
:-)

gigabursch 2020.01.15. 19:39:28

@Bobby Newmark:
Jártál már az Ardennekben? Végülis - ha nem tévedek - magasabb, mint a Mátra...

Dánia az ami tényleg tök lapos (meg Finnország java)

Bobby Newmark 2020.01.15. 19:40:05

@gigabursch: Hát ez kissé fordítva van meglátásom szerint. Ami meg nem hogy becsülendő, hanem megvetendő. Ő az a kalapácsos ember, aki mindent szögnek néz.

@szúnyog?? mert nem buddha hozzászólása tökéletesen leírja a szitut. Minden, meg még az ellenkezője is az UFOk műve. Nem kérdéseket tesz fel, hanem válasz VAN, és keres hozzá hülye kérdést.

Közben nem segít a helyzeten, hogy eleve a téma egy faszbaromság, mert NYILVÁN ha csillagközi terek áthidalására képes technikával rendelkező élien vagyok, akkor PONT azért jövök ide, hogy helyi kavicsokból kupacot építsek, úgy, hogy az megkülönböztethetetlen legyen attól a technológiai szinttől, amire a bennszülöttek segítség nélkül képesek. Ja, nem.

Hardenberg 2020.01.16. 20:56:53

Ez egy tipikus, dolmenszerű kőoltár. A jó Isten tudja csak, mióta használhatták kultikus célra. (nem keresztényire...) Tele volt velük a Kárpát-medence, ma is akad belőlük jó néhány, csak a nagy keresztényiesedés és a zivataros történelem következtében elfelejtődött eredeti funkciójuk, a többségüket lerombolták, széthordták. Ilyen oltárkő pl. a Zamárdi melletti Szamár-kő is, a siroki Törökasztal, kőszegi Ördögtányér-szikla, Boldogkő sziklája, demjén-i komplexum, kaptársziklák, stb. Csak ebben a nagy (ál)keresztény világban nem ildomos arról beszélni, hogy a kereszténység előttre visszamenőleg több ezer (10 ezer) éve lakott a Kárpát-medence, és bizony ezeknek a népeknek is volt hitük, kultuszaik, amelyeknek jeles helyei akár máig megmaradhattak.
A vonalak pedig (szélsőséges szkeptikusok szemeiket lehunyják!) nem véletlenül kötnek össze templomokat, más "jeles" helyeket. Ezek Ley-vonalak, a Föld, mint élő organizmus testének erővonalai, amelyeket az ősiségben, a középkorig bezárólag még érzékeltek az emberek, és szakrális, isteni eredetűnek tartották, ami miatt akár népeken, vallásokon átívelően felhasználták kultikus célokra az itt fellelhető erőket, úgy, hogy templomokat építettek rájuk.

Bobby Newmark 2020.01.17. 17:40:15

@Hardenberg: "A vonalak pedig (szélsőséges szkeptikusok szemeiket lehunyják!) nem véletlenül kötnek össze templomokat, más "jeles" helyeket"

Valóban nem meglepő. Tekintve hogy úgy rajzolsz Ley-vonalat, hogy fogsz két tetszőleges templomot, és összekötöd őket. Aztán örülsz, ha a vonal eltalál egy harmadikat.

Kicsit infantilis, és nagyon röhejes. Továbbá az ilyen Ley-vonalakat rajzolgató emberek jellemzően nem tudnak válaszolni olyan jellegű kérdésekre, hogy milyen vetületi rendszer, meg szögtartó vagy távolságtartó-e a térkép. Meg kicsit nagy a hibatűrés, amivel dolgoznak.