Forró vízben fürödni egy átlátszó medencében, a Balaton közepén, hegyszigeteket csodálva, azért elég menő lett volna.

A kép csak a fantázia szüleménye, de akár ilyen is lehetett volna...

Egy korábbi cikkünkben már mi is megemlékeztünk arról az 1969-ben napvilágot látott elképzelésről, melyben a meder kikotrásával újra vízzel árasztották volna el a tapolcai-öblöt. A török hódoltság idején kialakult partszakasz visszaállításával egy egyedi panorámával (szigethegyek) és 50 kilométer új partszakasszal rendelkező öböl jött volna létre Szigliget környékén. Bár az, hogy a magyar tengerhez utólag két Velencei-tónyi új felületet csapjanak hozzá, önmagában is elég grandiózus terv, ám tudós körökben még ezt is sikerült felülmúlni!

            Dr. Góczán László, a földrajztudomány kandidátusa nem is titkolta, hogy a Debreczy Zsolt nagyívű ötlete ihlette meg és úgy érezte, ő is hozzá tudna tenni valamit, amitől valóban világhírűvé válhatna a környék. Dr. Góczán éppen a környék földrajzi-földtani kutatásaival foglalkozott a hatvanas évek eleje óta, így elmondható, hogy ötlete nem nélkülözte a tudományos (persze nem közgazdaságtudományos) megalapozottságot. A tudós ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy Szigliget környékén egy jól tájolt fúrással bárhol lehetne hévizet találni, akár a tó fenekén is.

            Az elmélet abból a feltevésből táplálkozott, hogy az ún. töréses szerkezetű medencékben (ilyen a keszthelyi hegység peremeinek környezete is) a hévizek elérhető mélységben találhatóak, és egy 5-600 méteres mélyfúrással felszínre hozhatóak. Valójában a tudós még egy szóbeszédnek is utánajárt ennek kapcsán. Tapolcán ugyanis jóval korábban történt egy ilyen mélyfúrás. Dr. Góczán megkereste azokat az embereket, akik jelen voltak a fúráskor és ők megerősítették a hitben, hogy a kútból hévíz tört a felszínre (a másik mondát, hogy a lyukat a hévízi fürdőháza monopóliumáért aggódó Festetics herceg tömette volna be, nem talált bizonyítékot). Ez a tény pedig fényesen igazolta a töréses medencére vonatkozó elméletet. Ez vezetett a valóban lenyűgöző ötlethez. Dr. Góczán ugyanis a mesterséges öböl ötletét kiegészítette egy hévízi fürdő tervével, mely a Balaton medrében lett volna(!)

            A tudós úgy gondolta, hogy még a tapolcai-öböl kialakítását megelőzően próbafúrásokat kellene végezni a környéken, a meleg víz után kutatva. Elmélete szerint a keresésnek hamar eredményre kellett volna vezetnie, és így létrejöhetett volna egy nagyhozamú hévizes forrás. Dr. Góczán a forrás fölé a hévízihez hasonló fürdőházat épített volna. Ez alatt készült volna több rétegű (hőszigetelő) plexiből vagy más átlátszó anyagból a medence, melybe a forrás vizét vezették volna. Amikor a munkálatok befejezésre kerülnek, akkor pedig meg lehetett volna kezdeni a mesterséges öböl elárasztását. Próbáljunk csak belegondolni, hogy mennyire látványos és világraszólóan egyedi lehetett volna a szigethegyekkel ékesített panoráma, előterében egy olyan fürdővel, mely a Balaton közepén létesített, melegvizes medencéből áll.   

            Ha most rálegyintünk erre a merész elképzelésre, akkor vegyük figyelembe, hogy az elképzelés nagyon hasonló formában megvalósult a 80-as években, a Hévízi-tavon. Akkorra ugyanis a nyírádi és a többi környékbeli bauxitbánya annyira lecsökkentette a melegvízű tó vízhozamát, hogy mesterségesen kellett annak elosztásáról gondoskodni. Ott a tó fenekén lévő források meleg vizét hosszú csövekkel vezették fel közvetlenül a fürdőház alá és szétterjedésüket műanyag függönnyel akadályozták meg, mely egyben hőszigetelőként funkcionálva elválasztotta a mesterséges medencét a tó többi részének hidegebb vizétől. Bár nem teljesen azonos megoldás, de jól látható, hogy igen hasonló a gondolatmenet és maga a kivitelezés sem lehetetlen.

            Persze hiába a remek ötlet és a valóban világraszóló szenzáció okozta turista invázió, ha maga a megvalósíthatóság a lehetetlen és a bitangnehéz határán billegett. Nem is magának a Balatonba épített medencének a kivitelezése okozott volna komoly gondot, hanem önmagában a Tapolcai-öböl létrehozása.

A tapolcai-öböl látványterve

Ennek kivitelezése ugyanis az ország teljes földmozgatásra alkalmas gépparkjának bevetésével is mintegy hét évet vett volna igénybe. Önmagában pedig egy hévízi forrás kiaknázása nem messze Hévíztől koránt sem tűnt olyan vonzó lehetőségnek... 

További érdekességekért látogasson el weboldalunkra