Tó-retró

Csoda egy lázálomból: így készült a Tisza-tó

2020. június 26. - drkardos

Bár atombombát nem vetettünk be a Tisza rendezésénél, azért így is megszületett országunk második legnagyobb tava.

 tiszato1.jpg

A Kiskörei Vízerőmű makettje

Fotó: Fortepan/ Uvaterv 

 

Mitrofan Mihajlovics Davidov neve még a volt keleti blokk országaiban is meglehetősen kevés embernek mond bármit is. Örökéletűen eszement tervéről azonban szinte mindenki hallott már legalább egy városi legendát. Neki köszönhetjük ugyanis a szibériai folyók irányát atomrobbantással megfordító és néhány, 2,5 Magyarországnyi víztározó tavat létrehozó lázálom-csomagot, a Davidov-tervet. Az 1949-ben napvilágot látott elképzelés azonban jól szemlélteti a kommunista hatalmak II. világháború utáni hozzáállását a természethez: a közvélekedés szerint annak legyőzése szinte szent kötelessége volt a szocialista embernek, aki nem könyörgött, hanem elvette, amit akart (és pillanatokig sem merengett olyan apróságokon, amit ma ökológiai katasztrófának nevezünk). Ennek a megközelítésnek a gyermeke a magyar Tisza-rendezési terv is melyből szerencsére csak a pozitívabb dolgok valósultak meg (szemben a Davidov-tervvel, melyből még azok sem).

            A magyar rendezési terv két irányban szándékozott felhasználni és megzabolázni a Tisza folyót. Egyrészt a duzzasztógátak és erőművek rendszerével növelni kívánták a Tiszántúl öntözhető területeinek arányát, másrészt az ország teljes területén hajózhatóvá akarták tenni a folyamot. A tervet pedig – léptékei alapján - igazán nevezhetjük a magyar Davidov-tervnek, hiszen az 1955-ös adatok szerint a 158 ezer holdnyi öntözött területet 1970-re 1-, 1980-ra pedig 2 millió holdra kívánták növelni. Azt is kiszámították, hogy ezzel párhuzamosan az adott időszakban az említett környék vízszükséglete évi 3100 millió köbméterről 12 300 millióra, vagyis több, mint a négyszeresére nőtt volna. Az akkori mérések szerint ez a mennyiség a Tiszán 45 napa alatt folyik le, csak éppen nem ott, ahol az öntözéshez szükség lenne rá, ráadásul a vízbőség (áradások) nem akkor mennek végbe, amikor a növényeknek a leginkább szüksége lenne az öntözésre.

            A terv keretében eredetileg öt vízlépcsőt és erőművet terveztek, ám ezekből komolyan csak három megépítése került szóba. Az elképzelések szerint az erőművek gátja felduzzasztotta a folyót, így egy mesterséges árvizet hozva létre, melyet egy gátakkal előre kialakított mederben tartottak volna, mesterséges tavakat létrehozva. Az erőművek közül először a legszerényebb, a tiszalöki épült meg 1959-ben, majd ezután következett az ország legnagyobb ilyen építménye, a grandiózus kiskörei kivitelezése. Az első átfogó műszaki tanulmányt 1960- ban készítették róla. Az előkészítő munkák megkezdéséről 1961-ben törvény rendelkezett. A beruházási program 1964-ben készült el. A kiépítési ütem részletes tervét az országgyűlés 1966-ban törvénybe iktatta. Az első kapavágás még ugyanebben az évben, 1966-ban megtörtént.

tiszato2.jpg

A grandiózus duzzasztógát

Fotó: Fortepan/ Csíkos Ferenc

 

            A folyót Tiszalökig visszduzzasztó gát milyen nagy volumenű változást jelentett, azt jól mutatják a számok: a gát 9 méterrel emelte meg a folyó szintjét (a valaha mért legmagasabb vízállásnál mindössze 15 centiméterrel alacsonyabbra), ezzel a poroszlói rét 22 ezer holdon került víz alá. A tározó az ország második legnagyobb tava, három velencei-tónyi területen 260 millió köbméter vizet tárol. Szintén szemléletes, hogy mivel a folyó csak tavasszal szállít megfelelő mennyiségű vizet a töltéshez (egyébként folyamatosan csökken a vízszint az öntözés miatt), az 1973-as átadást követően közel 20 év(!) kellett a teljes feltöltés befejezéséhez. Az új tó a hozzákapcsolódó csatornákkal együtt 520 ezer holdnyi földterületet vont be az öntözéses növénytermesztésbe.

Persze emellett a tóval (melyet a nyolcvanas években még Kiskörei-víztározó néven jelöltek a térképek és a földrajzkönyvek) a kezdetektől más tervei is voltak a kormányzatnak. A partokat már az első skicceken is úgy vázolták fel, hogy azokon strandok és üdülőövezetek jöhessenek létre. Ennek megfelelően 1972-ben, az átadás és a feltöltés júliusi megkezdése előtt hónapokkal elkészült a víztározó üdülőterületi rendezési terve. Ebben elsősorban belföldi, rövidtávú (max. 3-4 napos) nyaralókkal és horgászokkal számoltak. Szerencsére az eredeti tervek kivitelezésében itt elfogyott a lendület és a pénz is, így a harmadik, Csongrádnál építendő vízlépcső már örökre csak elmélet maradt, a hajózható Tiszával együtt. Ezek a tervek – megvalósulásuk esetén - a környezetvédők szerint egyértelműen csak ártanának a régiónak és hasznuk elenyésző lenne ehhez képest (mint láttuk ez a kitalálás időszakában senkit sem zavart túlságosan). Ahhoz pedig még környezetvédőnek sem kell lenni, hogy a Tisza-tavon pöfögő teherszállító hajók látványát egyértelműen a lázálom kategóriába soroljuk...

 További érdekes sztorikért, nettó-retró életérzésért látogassa meg facebook oldalunkat!

A bejegyzés trackback címe:

https://toretro.blog.hu/api/trackback/id/tr7315969892

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Burgermeister 2020.06.27. 07:22:02

1973 es 1993 kozott toltodott fel fullra???

ursus artos 2020.06.27. 13:42:32

A Tisza-tó mentette meg a folyó élővilágát a ciánkatasztrófa után...

Pötyögtetek 2020.06.27. 13:42:47

@Burgermeister: Ez szerintem is marhaság. 2 év lesz az, hiszen az első tavaszi áradáskor fokozatosan megemelik a kapukat, csak annyira, hogy az alvízen normál mennyiségű víz mehessen tovább. Az azért mégse járja, hogy becsukják az ajtót, majd szolnoknál szandálban átsétálnak a tök üres mederben.

Cymantrene 2020.06.27. 13:42:58

Nem értek egyet az utolsó felütéssel, pontosabban eddig nem láttam részletesen, hogy miért lenne gond, ha kreálnánk egy kis vizivilágot délebbre is, pláne a Duna-Tisza csatornával együtt, hajózhatóan.
Meggyőzhető vagyok, de csak meggyőző érveléssel :-)

Faby 2020.06.27. 15:39:25

Azért azt se felejtsük el, hogy a Tisza tavat (Kiskörei víztározót) soha nem töltötték fel teljesen, a tervezett vízszintig. Ennek jól látható jele, hogy a gát a belső oldalon elég messze van a víztől, jó 2 méter hiányzik, mármint függőlegesen.
Ennek köszönhető, hogy sok kis sziget, szárazulat van a tó területén, messze nem egységes a vízfelület, sok a sekély, pangó vizes rész, és a gátak építéséhez használt kubikgödrök sem tűntek el, tetten érhetők..
Hogy jobb lenne-e úgy? Nem tudni, mindenesetre akkor sokkal több egységes vízfelület lenne, magasabb vízállás mellett.
És nem tévedés, tényleg a '90-es évek elejére fejeződött be a teljes feltöltése (a második ütemmel, a harmadikat el sem kezdték).

tompus 2020.06.27. 15:39:41

Miért is lenne baj újabb erőmű és hajózható folyó? Mert a sötétzöldek azt mondták? Vagy komolyabb érv is van mögötte?

nyelv-ész 2020.06.27. 15:39:49

@Burgermeister: Simán lehetett az 20 év. Legalábbis a 70-es, 80-as évek iskolai földrajzi atlaszai minden évben ugyanúgy nevezték a Tisza-tavat:

"Kiskörei víztározó (feltöltése folyamatban)"

Satya54 2020.06.27. 15:40:00

Azt mondják a Tisza a legmagyarabb folyó. Ez igaz lehet. 170 éve kezdődő Tisza szabályozása mai szemmel nem igazán ökológia barát módon zajlott. Célja a minél több termőföld visszaszerzése a Tiszától a természet kárára. Sikerült egy lefolyó csatornát csinálni a Tiszából. Majd jöttek a kommunisták és megálmodták Kelet-Magyarország Balatonját. Én úgy tudom, hogy a Tisza-tónak egy egybefüggő vízfelületnek kellene lenni. De ezt is elrontottuk, mert a jelenlegi töltések nem bírták volna a tervezett vízmagasságot. A Tisza-tó tehát soha nem lett igazán feltöltve! Ebből a félkész Tisza-tóból alakult ki az a csodálatos természeti környezet amit úgy szeretünk. Vagyis 170 év alatt rengeteg munkával és sok melléfogásunkkal sikerült részben visszaállítani a Tisza eredi állapotához közeli ökoszisztémát ezen a szakaszon. Ugye, hogy a Tisza a legmagyarabb folyó!

bandiras2 2020.06.27. 15:40:06

@Burgermeister:
@Pötyögtetek:
Nem lehetetlen. Erősen függ afolyó vízhozamától, és a tervezett tó méretétől, meg attól hy mekkora vízmennyiséget vesznek ki belőle mindenféle célokra. 20 év az teljesen reális.
youtu.be/B3cGaXpiw60?t=342

iovialis 2020.06.27. 15:40:19

@Pötyögtetek: Nem marhaság. Elvileg egy nagyobb árvíz elegendő lett volna a feltöltéshez, persze. De az elborítani szándékozott területnek szüksége volt a fokozatosságra. Másrészt pedig a gyors feltöltődés ellen dolgozott az öntözés is, ami jellemzően a száraz időszakokban járt vízkivétellel, amikor az utánpótlás kevés. (Az öntözésnél nem kispályás mennyiségekre kell gondolni!) És ott van még a párolgási veszteség, forró nyári hónapokban az sem elhanyagolható... Egyszóval: egy kialakított vízszintet mindig egyensúlyban kell tartani, ezért nem szabad hirtelen megemelni 6 méterrel, hogy "majdcsak lesz valahogy". Az elmúlt időszak legnagyobb baklövései közt sorolható fel, amikor a hirtelen, talán meggondolatlan prognózisok alapján végzett szintsüllyesztés ("...nagy árvízre készülődés"?) miatt a partközeli sekély vizekbe rakott halikrák szárazra kerültek. Igaz tehát, hogy a Tisza-tó hangsúlya mostanra tolódott el az ökológiai irányba, de azért a tervezéskor sem hagyták figyelmen kívül az efféle szempontokat.

saihulud 2020.06.28. 09:10:34

"Az 1949-ben napvilágot látott elképzelés azonban jól szemlélteti a kommunista hatalmak II. világháború utáni hozzáállását a természethez: a közvélekedés szerint annak legyőzése szinte szent kötelessége volt a szocialista embernek, aki nem könyörgött, hanem elvette, amit akart (és pillanatokig sem merengett olyan apróságokon, amit ma ökológiai katasztrófának nevezünk)."
-Még szerencse, hogy a kapitalizmus csodálatosan megőrizte a környezetünket. Ja, nem.

Kard 2020.06.28. 09:10:54

@Satya54: Azaz, szeretjük nagyon a Tisza tavat és sokszor voltunk már ott. Az egyik ilyen csónakázás során (a híd feletti északi részre nem lehet csak engedéllyel pár motorcsónakosnak bemenni természetvédelem okán) a tulaj mesélte, hogy az egész egy csúnya elbaltázás műve (a valóság tartalmát nem ellenőriztem). Három szintben tervezték megemelni a vízszintet de amikor a második fázist elkezdték a kiskörei gát elindult dél felé 70 centit. Ezért magát a gátat meg kellett erősíteni és lemondtak a további vízszint emelésről. Ettől lett ilyen nádas, mocsaras, a természetnek ideális helyszín. Madaraknak és a halaknak tökéletes szaporodó helyszín. Tényleg kevés természet romboló manőver van a történelemben ami a természet szempontjából ennyire nagyszerűen sült el.

humorpalanta 2020.06.28. 09:12:54

Ööööö, én nem tudom, hogy te milyen környezetvédőkről beszélsz, de akivel én eddig beszéltem, nem ezt mondta.

Most azonnal neki kellene állni a Dunán is legalább 2 vízlépcső, de akár három megépítésének, a Duna-Tisza-csatorna kialakításának (akár leágazó részekkel, víztározókkal is), illetve még néhány apróbb víztározó kialakításának. (Lásd példaként Szinva-patak).

eßemfaßom meg áll 2020.06.28. 10:51:58

@nyelv-ész: "Legalábbis a 70-es, 80-as évek iskolai földrajzi atlaszai minden évben ugyanúgy nevezték a Tisza-tavat:" Kiskörei víztározónak. A Tisza-tó roppant kreatív nevet a 80as évek második felében kapta.

@tompus: "Miért is lenne baj újabb erőmű" első körben azért mert nem éri meg. A kiskörie baszottnagy gát termel csúcsrajáratva 28MW-ot. Ezt is csak a szocilizmusban volt "értelme" megcsinálni amikor a pénz nem számított. Sík terepen lassú, kis vízhozamú folyón épelmével nem kezdenek el vízerőművet építeni mert szimplán nem éri meg.

eßemfaßom meg áll 2020.06.28. 10:52:09

@Faby: "Ennek jól látható jele, hogy a gát a belső oldalon elég messze van a víztől, jó 2 méter hiányzik, mármint függőlegesen."

Te úgy képzeled, hogy egy tározót a gát tetejéig kellene felölteni? Nehogy legyen helye az árvízkor érkező víznek?

eßemfaßom meg áll 2020.06.28. 10:52:20

ne viccelődjünk már ezzel a '93-as feltöltéssel

www.vizugy.hu/index.php?module=content&programelemid=45

"Az 1978. évben - 32 éve - történt II. ütemű duzzasztás hatására alakult ki a nyári időszaknak megfelelő vízborítottság, azaz a Kiskörei-tározó, földrajzi nevén a Tisza-tó"

eßemfaßom meg áll 2020.06.28. 11:50:47

@humorpalanta: "Most azonnal neki kellene állni a Dunán is legalább 2 vízlépcső," kevesebbet kellene szívni

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2020.06.28. 13:03:07

Nem értem miért lenne lázálom teherhajó (és persze akár személyszállító szárnyas hajó) a Tiszán? A világon mindenhol amit csak lehet vízen szállítanak. A Dunán és vízrendszerén 25oo db gát van a mi szakaszunkon is be kell fejezni a folyóink csatornázását, mert a Duna miattunk kihasználatlan viziút! A legolcsóbb szállítás ma is a vízi.

tehtube 2020.06.29. 10:50:09

Én sem értem az utolsó ellenséges gondolatot. Üzemek vannak végig a Tisza mentén és a teherhajózás a legkörnyezetbarátabb szállítási mód. Tiszalök is hazsnos, hiszen a Tiszát Záhonyig, a Bodrogot a szlovák határon túlig hajózhatóvá duzzasztja.
Az alsó Tiszán, Vajdaságban is van duzzasztó Törökbecsénél. Kisköréig még 1-2 igen hasznos volna. Ahogy hasznos a két Körös folyón lévő duzzasztó is! A Dunáról is hiányzik az a 3 db. Már csak a talajvízszint-süllyedés miatt is a medermélyülésből kifolyólag. És a közlekedés... Milyen rossz lenne 3 új átkelő, környezetbarát energiatermelés és tavakká szélesedő turisztikai vízfelületek! Érdemes megnézni a Dnyeper folyót Csernobiltól a Fekete tengerig.

eßemfaßom meg áll 2020.06.29. 10:50:18

@rdos: "A legolcsóbb szállítás ma is a vízi." és a leglassabb is valamint komoly infrastruktúrát kell kiépíteni hozzá. Mi az amit Esztergomból Bajára szeretnél lassan szállítani hatalmas mennyiségben?

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2020.07.01. 11:26:31

@eßemfaßom meg áll: A Suzuki tudod miért Esztergomba települt? Mert kb addig hajózható a Duna az Északi-tenger felől!

Százhalombattára olaj, Dunaújvárosba vasérc és koksz biztos hogy vizen érkezik ha hajózható a hazai szakasz. :-( Gabonát is szokás vizen szállítani, de ha nem romlandó az áru akkor konténereket is. Nézzed meg google maps-en a közel állandó vízszintű pozsonyi és a változó vízszintű csepeli kikötőt. Szerinted miért van minimum tízszer annyi uszály Pozsonyban mint Csepelen?

A Duna-Rajna-Majna csatorna óta miattunk kihasználatlan (lényegében használhatatlan) az évezredes álom, az Északi-tengert a Fekete-tengerrel összekötő viziút, olyan népeket látva el tengeri kijárattal akiknek nem jutott tengerpart!

eßemfaßom meg áll 2020.07.06. 19:25:41

@rdos: "A Suzuki tudod miért Esztergomba települt?"

Hát nem, azért mert a Dunán szállítanak. baszki, justintime rendszerben üzemelnek, az nem olyan,. hogy majd akkor indul újra a gyártósor ha becsorgott a hajó a kikötőbe.

egyébként sudy.co.hu/gyarlatogatason-a-magyar-suzukinal/

"A belföldi értékesítés vezetőjétől, a gyáralapítás óta a Suzukinál dolgozó Lelovics Sándortól megtudtuk, hogy a japánok azért döntöttek Esztergom mellett, mert az ottani táj hasonlít Japánra: hegyes-dombos, van víz (a Duna) a közelben és tiszta a levegő"

"Nincs raktáruk és minden alkatrész Just-in-Time érkezik, tehát pont akkor, amikor szükség van rá."

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2020.07.07. 13:57:51

@eßemfaßom meg áll: Mondjuk azt nem értem hogy miért ne lehetne vizen időre szállítani, de hagyjuk is a suzukit.

Adonyban Magtárháznak saját kikötője van.

wikimapia.org/#lang=hu&lat=47.110487&lon=18.882365&z=16&m=bh

Dunaföldvárnál a bioetanol gyárnak szintén saját kikötője van.

wikimapia.org/#lang=hu&lat=46.832248&lon=18.921719&z=17&m=bh

Pangó csepeli kikötőt és pezsgő pozsonyit nézted?

eßemfaßom meg áll 2020.07.10. 21:26:00

@rdos: Mert a víz szállítás nagyon lassú és csak tömegárút van értelme szállítani vele. Érted, napi 300 kuplungot leszállítani a kikötöbe ott átpakolni teherautóra majd beállni vele pont jókor a kapuba a suzukihoz nem igazán logikus választás.

Akkor a magtár meg a bioetanol gyár (jé ezek pont olyanok amit érdemes lehet lassan de nagy tömegben mozgatni) gondolom ma is használják nem csak a vicc kedvéért építették.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2020.07.15. 11:09:53

@eßemfaßom meg áll: Ha a Duna (Tisza) teljes terheléssel állandóan hajózható lenne, akkor a kuplung tárcsát másodpercre pontosan le lehetne szállítani. Vizen.

Ha ennél tudsz olcsóbb szállítási megoldást, jelentkezz! A Nobel díj a tiéd lesz. :-)

Ja? És védd a fákat! Egyél hódot!

eßemfaßom meg áll 2020.07.22. 11:18:59

@rdos: akkor se lehetne, a vízi szállítás nem az a műfaj.

az ócsóságot senki nem vitatta. Már persze ha eltekintünk tőle mibe kerül hajózhatóvá tenni a folyót.
süti beállítások módosítása