Tó-retró

Kapitális baklövések a 60-as évek építkezésein

2018. augusztus 10. - drkardos

Lefolyó- és vizesblokk nélküli éttermek, kempingek az északi parton és falból folyó víz a gyárépületekben. A szocialista építkezések gyöngyszemei.

epitkezes1.jpg

Fotó: Fortepan/ Urbán Tamás

 

1965 fontos dátum a Balaton északi partjának turizmusában, hiszen ebben az évben zajlott talán a legnagyobb arányú fejlesztés a régió kempingjeit tekintve. Egyetlen idény alatt 40 millió forintot költöttek el ezekre a munkálatokra, ám a kommunista éra építészetének „pont nem érdekel” hozzáállása is itt érte el egyik csúcspontját. Persze mondhatnánk, hogy a nagy fejlesztések nagy hibaszázalékkal járnak, de amit itt sikerült egyetlen lépcsőben véghezvinni, az a hanyagság Mount Everestjének is tekinthető (bár a Marianna-árok mélysége talán találóbb hasonlat ebben az esetben). Nézzük hát sorban milyen gyöngyszemekkel „ajándékozták” meg a tervezők és a kivitelezők az északi part vendégeit.

            Ebben az időszakban szinte alapnak volt tekinthető a megfelelő földmunka elmaradása, aminek ékes példája Vonyarcvashegy és Keszthely, ahol annyira vizes volt a talaj, hogy egy évvel később újra fel kellett tölteni. De nem járt sokkal jobban az Almádi kempingje sem, ahol az újonnan ültetett fácskák számára nem sikerült megfelelő talajról gondoskodni, azok pedig el is pusztultak, az árnyék lehetőségét is megvonva a 30.000 négyzetméteres területtől. Ezek persze kivitelezői hibák, de a tervezők is alaposan kitettek magukért.

            Paloznakon és Badacsonyörsön a kempinget sikerült a települések közösségi strandjára építeni, így a helyiek elégedetlensége miatt meg kellett nyitni a kapukat a nagyközönség előtt. Az itt sátorozók meglehetősen elégedetlenek lehettek a kialakult helyzettel, hiszen a terület biztonsága és nyugalma ezzel egy csapásra oda is lett. Illetve Badacsonyörsön ez a probléma fel sem merült, mivel sajnos nem sikerült befejezni időben az ivóvíz ellátásért felelős infrastruktúrát, így az idény nagy részében a gondnok egyedül lakta a csodás komplexumot. De elég legyen a hanyagságokból és jöjjenek az igazi nehézsúlyú ostobaságok!

epitkezes2.jpg

Fotó: Fortepan/ Bauer Sándor

 

            Balatonudvariban a már meglévő, régi Kilián-telep mellett ekkor készült el az új, ami tetemes mennyiségű, hajmersztő tervezési hibát tudott felmutatni. Itt van rögtön, hogy az eredetileg elsőosztályúnak szánt létesítményt a megnyitás után kellett visszaminősíteni másodosztályúvá, mivel ekkor derült ki, hogy sajnos a nagy kapkodásban kifelejtették a mosdókat és a zuhanyzókat. Igaz legalább építettek a két tábor közé egy-egy vadonatúj, elegáns ABC-t és éttermet, bár sok örömre ezek sem adtak okot. Nem lehetett őket megnyitni és üzemeltetni, mert sajnos nem építettek hozzájuk szennyvízelvezető csatornákat. Az már csak hab a tortán, hogy az új telep konyhájában hiába állítottak fel korszerű fatüzelésű tűzhelyet, senkinek sem jutott eszébe a tüzelőanyagról gondoskodni.

            Tihanyban ebben az időben még létezett a kemping (a Club Tihany építésekor bontották le) és ezrével vonzotta a lakókocsival érkező külföldieket, lévén Közép-Európa egyik legszebb ilyen intézményéről beszéltünk. Némileg csökkentette azonban a lelkesedést, hogy a tervezők törpefeszültségű áramellátó rendszerrel várták a házukat is magukkal hozó turistákat annak ellenére, hogy a lakókocsik normál, hálózati feszültséggel üzemeltek. Bár nem tartozik az építészet tárgykörébe, de jól reprezentálja a Kádár-kori minőséget az a tény, hogy ebben az évben sikerült leküzdeni az addig tapasztalható légypapír hiányt, ugyanakkor az egész éves mennyiségről lefelejtették az enyvet, így a rovarok nem ragadtak meg a csapdán.

            Ebben az évben a kereskedelmi hálózat is komoly fejlesztésen esett át, hiszen tucatszámra építették az északi parton az egyenterv alapján készült önkiszolgáló éttermeket. Igazán szemrevaló, takaros kis kioszkok voltak ezek, ám az már csak az átadáskor derült ki, hogy a közös tervet készítő személy egyszerűen kifelejtette belőlük a vizes blokkot.       

            Nyilvánvalóan a minden képzeletet felülmúló hanyagság közel sem volt balatoni sajátosság, országszerte akadt még bőven megdöbbentő példa. Vegyük rögtön a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat vadonatúj zalaegerszegi gyárát. Itt is a víz okozta a problémát, amely a frissen festett falból folyt. Az ok abban keresendő, hogy rosszul végezték el a bekötést, ráadásul itt-ott a vízvezetéket is elfelejtették beépíteni a falba. Ugyanilyen lazán vették a terveket a békásmegyeri lakótelep építésénél is, ahol viszont az elektromos vezetékeket hagyták el jónéhány lakás esetében, igaz a kőművesek is lazán rávakoltak az üres csatornákra. A felkapcsolhatatlan lámpákon csak jelentős mennyiségű vésés és újra vezetékezés segített. Az Óbudai lakótelep egyik épületén pedig már ez sem, ugyanis az egyik lépcsőházból a komplett liftet felejtették ki. Amíg nem jött össze a szerkezet pótlása, addig kitettek egy táblát, hogy a lift a másik lépcsőházban üzemel...

            Ezzel el is értünk a hanyag építészet non plus ultrájához, a Győri fedett uszodához. Itt 288 pontból álló hibalistát sikerült a létesítménnyel együtt tető alá hozni, és ne gondoljuk, hogy az átvevők háklisan vadásztak az apróságokra. Ebben a listában ugyanis nem szerepeltek olyan jelentéktelen hibák, mint az egyik járdarész betonrétegének kifelejtése, ezt ugyanis még a hatósági szemle előtt kijavították. Ugyanígy időben sikerült orvosolni a cafatokra szaggatott vízvezetékeket, melyeket az uszoda előtti park kandeláber gödreinek ásásakor tettek tönkre. Az épületen belül azután tobzódtak a tervezők és a kivitelezők egyaránt. Példaként említhetjük, hogy a sportuszodának szánt épületbe nem sikerült rajtköveket tervezni, vagy hogy a kivitelező fordítva tartotta a tervrajzot, és a komplett vízforgató gépházat tükrözve építették be. A padló borítására használt metlachit pedig sikerült úgy lerakni, hogy azt már az átvételkor balesetveszélyesnek minősítették. A legnagyobb teljesítmény azonban kétségkívül a túlfolyó műköveinek elhelyezése volt, ugyanis ezek annyira egyenetlenre sikerültek, hogy a medence két szélén 7 centiméter lett a különbség, és először azt hitték megbillent a teljes medence. Persze a magyar ember élelmes és így kiötlötték, hogy nem engedik tele vízzel a szerkezetet, így a vízszint nem éri majd el a túlfolyókat.    

A bejegyzés trackback címe:

https://toretro.blog.hu/api/trackback/id/tr2514172841

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Punxsutawney Mormota 2018.08.11. 06:49:06

Csodás! Egy barátnőm anyja az X számú építőipari vállalatnál volt mérnök. Valamit szörnyűséget építettek a Várban, meg volt adva, hogy alapozás hány nap lesz. Amikor már kétszer annyi idő eltelt, és a kérdésekre az építésvezető csak vonogatta a vállát, kiküldtek valakit a cégtől, hogy nézze már meg, hogy a Dunába borítják-e a betont, vagy talicskán lopják el? Akkoriban nem lett volna egyik sem nagyon meglepő. Ma sem... Szóval kiderült, hogy az új épületet sikerült az alagútrendszer tetejére tervezni, és egy ponton annyira vékony volt a "födém" a leendő alap és az alagút között, hogy a beton súlyától beszakadt a talaj, és beton meg vígan folyt az azóta is jórészt feltáratlan alagútba.

ninimimi 2018.08.11. 06:49:52

Felüdülés olvasni az ilyen tárgyszerű, igaz írásokat a "szocialista" Magyarország koráról. Különösen amiatt, hogy vannak gátlástalan leplezetlenséggel hazudozó blogok, amelyek a kádári diktatúra "csodálatosságát" zengik. Mind a "retró" leple alatt, mint a "Ritkán látható történelem" blog például, vagy a Mai manó, amiktől néha kifordul az ember gyomra, főleg ha a valóságban is megéltre azt a korszakot, amit hazudozva, ömlengve dicsőítenek a ma mit sem sejtő generációinak.

Tetszik a fenti felsorolás, csak szerintem vég nélkül lehetne folytatni. Nekem ami csak így hirtelen eszembe jut, az a szegedi uszoda, amit nem lehetett úgy kivitelezni, ahogyan a tervezője megálmodta. A mai napig tornacsarnokként üzemel. Vagy Budapesten a Marx téri (ma Nyugati tér) felüljáró, aminek az építése közben derült ki, hogy a két oldalról megkezdett felüljárórész nem ér össze. A cenzúrázott média még mindig tagadta mi történt, amikor már az egész város ezen röhögött, hiszen messziről lehetett látni a fiaskót.
Megvalósítva az akkori viccet a La Manche alagút építésének nemzetközi pályázatáról: a német pályázó 2 centméter eltérést ígért a tenger alatti találkozásnál, a két oldalról indított építés végén, az amerikai 8 centimétert. A magyarok meg két alagutat egymás mellett...

lacko61 2018.08.11. 07:43:17

Most meg stadiont építünk foci nélkül, kilátót kilátás nélkül, vendégházat vendég nélkül.

Dr Gregory House 2018.08.11. 07:53:48

@lacko61: De egy dolog nem változott: lopunk, csalunk, hazudunk...

Dr Gregory House 2018.08.11. 07:54:04

@ninimimi: „...a ma mit sem sejtő generációinak” Kimaradt: becsapott, álhírekkel etetett, gyűlöletre nevelt, gondolkodásról leszoktatott stb. stb.

vergyula 2018.08.11. 08:01:27

@ninimimi: amikor a "kádári diktatúra csodálatosságát" zengik, akkor valószínűleg ténylegesen csodálatos dolgokra céloznak. Mert olyanok is voltak, sok mindenen lehet nosztalgiázni. Ők amolyan "csak a szépre emlékezem" tipusú emberek, ilyenek is kellenek.
A marx-téri felüljáró esetéről én úgy tudtam, hogy csak legenda, de ha te láttad, akkor elhiszem.

Ménár Atya 2018.08.11. 08:11:42

@lacko61: Látom levetted a blog lényegét.............
Ma már ne igyál többet.

adg 2018.08.11. 08:12:13

@ninimimi: "amikor már az egész város ezen röhögött, hiszen messziről lehetett látni a fiaskót"

Ez nem teljesen igy volt, ez a nepi emlekezet resze. Nem lehetett igazan latni abbol sokat, minimalis elteres volt, amit az okozott, hogy felulrol surgettek a kivitelezot, es az nem tartotta be ezert a technologia megkovetelte varakozasi idoket. a hid ive nem lett tokeletes, de nem volt kulonosebb lepcso, meg se oldaliranyu, se magassagi elteres. Kozkedvelt urban legend, ami annyira elterjedt, hogy mar mindenki emlekszik ra.
A legyartott elemek egyebkent passzoltak. leszedtek negy elemet es visszaraktak oket normalisan.

Aztan ebbol kerekedett egy politikai cirkusz, mindenki felfujta az ugyet.
A hid tervezoje amugy eleg jo nevu hidtervezo, pl a valamennyire hasonlo modon epult Koroshegyi volgyhid is a nevehez fuzodik, masok mellett.

Le a spammerekkel · http://ketkerekenoutival.blog.hu/ 2018.08.11. 08:47:42

@adg: anno benne volt a híradóban, ha jól rémlik, pár centis hézag volt a két elem közt, amiknek illeszkedniük kellett volna.

adg 2018.08.11. 09:10:12

@Le a spammerekkel: Igen, ez mara ugy hangzik, hogy messzirol lathato volt, meg az egesz varos ezen rohogott. Szajrol szajra. :)
Amugy emlekeim szerint ez volt az elso igy epult hid, es ha nincs a nyomas fentrol, tokeletesen sikerult volna.

Hamár, akkor inkabb a pecsi tornyot emlitenem, az sokkal nagyobb siker volt. :D

GTVili 2018.08.11. 09:34:45

https://www.google.hu/search?q=nyugati+téri+felüljáró&client=tablet-android-lenovo&prmd=imvn&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwiepJHBveTcAhVGL1AKHaG_DOAQ_AUIESgB&biw=1280&bih=720#imgrc=NQwZg8I5IUnO_M:

kondi2005 2018.08.11. 10:25:50

Ha Wellner Péterre gondolsz, nem ő a Kőröshegyi völgyhíd tervezője, bár ettől még tényleg szakértője a feszített beton hidaknak. Ő annak egy részét tervezte kiviteli fázisban, miután a kivitelező Hídépítő elvonta a tervezés kisebb és a "dicsőség" túlnyomó részét. A engedélyezési terv és a kiviteli terv jórésze, a koncepciótól a részletekig egy magyar tulajdonú kis tervezőirodában, a Pont-TERV Zrt. műhelyében készült.

The Ghost Wolf O1G · https://www.youtube.com/watch?v=Hy6Cf9nGNiw 2018.08.11. 10:38:16

@ninimimi: Azért mintha most is lehetne hasonlókat olvasni. Putnokon az uszoda alapkő letétele megvolt, de azóta sem történt egy kapavágás sem, vagy a Bicske melletti logisztikai központ. Most lusta vagyok kiguglizni, de Hadházy Ákos elég jól leírta ennek a történetét is a többi gyanús eset mellett.

Aureliano Buendía 2018.08.11. 11:10:12

@ninimimi: azért az elég szűk látókörre (leánykori nevén korlátoltság) vall, ha valaki a Ritkán Látható Történelemből azt szűri le, hogy az a Kádár rendszert dicsőíti. De nem is meglepő, ha azt nézzük, hogy egy közismerten városi legendát közölsz kész tényként...

Thai_One 2018.08.11. 16:24:19

Székesfehérváron van egy 10 emeletes panelház, amin nincs erkély mindenhol, ahol kellene, mert elfogyott az erkély-elem és azokat sima egyablakos fal-panellel pótolták.

commando 2018.08.11. 16:24:29

A baj az, hogy a baklövések nem maradtak meg a hatvanas években. Sajnos ma is számos megmosolyogtató "félrelépése" van az építőiparnak. Tőlünk nem messze, egy kis utcában, mely enyhén lejt, a csapadékelvezető árok legmagasabb pontján van a lefolyó. Hátha egyszer csak felfelé is elkezd folyni a víz. És még sorolhatnám csak a szűkebb pátriában. Sajnos még sehol nem olvastam, vagy hallottam róla, hogy ilyen baklövésért valakit felelősségre vontak volna. Hm! Emberek vagyunk.

commando 2018.08.11. 16:24:33

@Aureliano Buendía: Igaz, igaz... akárcsak magam mondtam volna! Szóval egyetértek, maximálisan!

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2018.08.11. 16:24:36

Én a Marx tér környékén laktam akkoriban, persze még gyerek voltam.
De így is elég jól emlékszem a felüljáró-sztorira. Baromira látványos volt, már az utolsó pár elem bverakása előtt jól látszott, hogy az két ív nem fogja egymást eltalálni. Az egyik oldal sokkal lejjebb volt, az a "pár centi" a végén már lehetett vagy 40. Ennek elénre lelkesen építették tovább, míg az utolsó két elemet már tényleg nem lehetett betenni, és akkor megállt az építkezés. Úgy volt jó sokáig, majd az alacsonyabb ágat nagyjából tökig visszabontották, és újraépítették. Akkor már jól.
Felnőttként kicsit utána is olvastam. Azt mondják, hogy a két oldalt külön csapatok építették, és az alacsonyabb oldalon nem tartották be a technológiai előírást, praktikusan már a kezdetektől sem. Elég komoly hiba volt, ami még halmozódott is. Végül ki is rúgtak valakit miatta.
Akkoriban mindenki a tervezőt hibáztatta, de a terv teljesen jó volt.

Amúgy az akkori általános építési minőségről országosan is ódákat zengtek.
Hofi szerint például az új lakótelep űrtechnológiával készült. Az indítás után gyorsan levállt az első lépcső, utána hamarosan a második is....

J.B.Pendragon 2018.08.11. 16:25:00

A felüljáró két oldala közötti eltérés nagyjából az útpálya vastagságának megfelelő méretű volt. Még vagy hat méter hiányzott, de már mindenki látta, hogy itt nem pár centiről van szó. Ennek ellenére lelkesen tovább építették, egészen addig ameddig szinte összeértek. 40-60cm eltéréssel...
(Állítólag az ívek hibátlanok voltak, csak az egyiket rossz helyről indították.)

vezér01 2018.08.11. 18:20:19

Azért az építőipar pozitív dolgokat is produkált. Igaz,hogy még az ötvenes évek legelején történt,hogy a Várnegyed romjaival töltötték fel a Sikló pályáját. Az ott dolgozó egyik brigádnak kiadták a parancsot,hogy csákánnyal verjék le a háborút sértetlenül túlélt angyalos országcímert. Az atyafiak nézték egy darabig a gyönyörű színes műalkotást,majd a csákányt letéve maltert kevertek és egy sor téglával lefedték a címert. Levakolták, gondolom tettek rá egy Éljen Rákosi plakátot,
s jelentették,hogy kész ! El lehet képzelni a műemlékesek meglepetését,amikor a Sikló felújítása során épen megtalálták az elveszettnek hitt műremeket. Aki ma arra jár és gyönyörködik benne, legalább gondolatban hajtson fejet az ismeretlen malterosok emléke előtt !

Gabeszg87 2018.08.11. 18:20:26

Évekkel ezelőtt szerencsém volt dolgozni egy kisvárosi SZTK felújításán... Kiderültek olyan érdekességek, hogy a 40 méter hosszú folyosó két vége között 18 cm a szintkülönbség, a fél méter vastag elvileg tömör falról kiderült, hogy 2 sor kisméretű tégla, közte üreg...

Látnok14 2018.08.11. 18:20:33

@adg
Abban az időben ott laktunk a környéken, szinte minden nap láttuk, mi készül. Bizony volt jó néhány centi eltérés, csak a vak nem látta. Mellesleg a belinkelt fotón is látszik.

kugi · http://kugi.blog.hu 2018.08.12. 06:13:11

A vizesblokkal és a vízvezetékkel mindig csak a baj volt... :)

dmwd 2018.08.12. 06:13:17

@J.B.Pendragon:

A mindkét oldalról építkező csapatok úgy tudták, hogy hibátlan, amit építenek, és ez kb így is volt. Azonban arról elfeledkeztek egyeztetni, hogy mi a nulla pont, így az egyik brigád a Balti tenger szintjét vették nullának (KGST szabvány), míg a túloldali kollégák az Adriai tenger szintjével dolgoztak (régi magyar szabvány). Középen pedig szépen megkapták a különbséget. Úgy tudom ez volt a fő probléma, mellette pedig a kivitelezői trehányság.

Szolo 2018.08.12. 06:13:21

Hát a párttagkönyvre kiadott diplomák korában ez sajnos nem is lepett meg senkit.

sic! 2018.08.12. 10:34:40

@ninimimi: Nézd, a műszaki kultúra javítása még akkor sem megy két nap alatt, ha megbecsülik a hozzáértést, hanem ez több évtizedes projekt. Mo. a háború után kb. a nulláról indult, és azért az 1980-as évek végére eljutott egy egészen elfogadható szintre. Az nem úgy van, hogy a rendszerváltással hirtelen megvilágosodott volna a munkagödör-ásó szakma.

sic! 2018.08.12. 10:34:51

Nagyon szépen mutatja, mi sül ki abból, ha nem becsülik a hozzáértést (nem követelmény, h aki csinálja), az értsenn is hozzá), ha az információ nem áramlik alulról felfelé (mert a beosztott nem mer szólni a főnökének, h baj van), és ha nem törődnek a buta gyerekek fejlesztésével (mert minimális ész ahhoz is kell, h két téglát egymásra rakj).

ninimimi 2018.08.12. 10:35:01

Továbbá a hazai médiára is jellemző, hogy egy ilyen országos botrányt a mai napig annyira el lehet hallgatni, hogy egyáltalán vitatkozni kell a megtörténtéről.

GallaiG 2018.08.12. 16:09:07

@sic!: "... műszaki kultúra...hozzáértés... Mo. a háború után kb. a nulláról indult, és azért az 1980-as évek végére eljutott egy egészen elfogadható szintre."
Ezt most komolyan el is hiszed? Pont fordítva történt: az 1980-as évekig tartott, mire a kommunista diktatúra kiirtotta az oktatási-, műszaki- és munkakultúrát minden vonalon, amiben Magyarország a világ élvonalába tatozott. Elég csak a világ második földalatti vasútjára gondolni, ami a kettővel ezelőtti évszázadban épült Budapesten! Vagy a műszaki megoldások-, találmányok tucatjaira, amik Magyarországon születtek száz éve! Vagy a Nobel-díjasok generációjára, amelyik a kommunizmus előtti magyar oktatásban részesült.
Szégyene ez is a mai, hazai oktatásnak és médiának, hogy vannak felnőtt emberek, akik elhiszik azt, amit te itt írtál.

Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn · http://darazskarcsi.blog.hu 2018.08.19. 18:43:46

Érdekes összeállítás, és még mosolyognék is rajta, de

De van a mai építőiparra rálátásom, és hát......

Készült egy olyan csarnok, ahol a belső lépcsőházban elfelejtettek világítást tervezni. A helyszíni bejáráson ugyanis még nyitva volt a csarnok oldala. Idézem: "Jön ide be elegendő fény!"
Ugyanitt egy másik csarnokban le kellett szerelni, majd visszaszerelni a kábeltálcákat, mert a rossz munkaütemezés miatt a tűzivíz-vezetékek még nem voltak felszerelve.

500 négyzetméter nagy teherbírású (azaz kb 1 méter vastag beton) ipari padló bevasalva, a mixerek szinte már indulnának, mikor kiderül, hogy nincsenek a lefolyócsövek benne.

Csőhíd vegyes (beton és acél) szerkezettel. Két külön helyen, két külön időben, két külön hőmérsékleten legyártva. Beemelésnél, nyár derekán, mikor 36'C volt árnyékban, az acél elem az istennek sem passzolt.

Ipari tartály építése, elfelejtik a talpát szigetelni, így víztartási próbán napokig gondolkoztak, hova folyik el a kármentő gyűrűből napi több köbméter.

Volt ahova 20-30 tonna súlyú előregyártott betongerendák és pillérek lettek beépítve. Beszállítani kizárólag száraz időben lehetett, ugyanis senki sem gondolt arra, hogy kellene egy beszállító út, ami elbír ekkora terhet. Azaz volt út a tervben, de ütem szerint azt csak később csinálták meg.

Amikor a hazai leánycég nem meri lejelenteni, hogy nem bírják valami miatt az ütemet tartani, ezért ütem szerint leszállítja a kinti multi a gépeket. Miközben a csarnokban még öntik az aljzatbetont, ott állnak a gépsort installáló mérnökök.

Macropus Rufus 2018.08.22. 13:52:47

@ninimimi: Ritkán láthatót nem szindni :)))

am ezek a hibák nem a Kádár korszak privilégiumai voltak. 2000 években egy Bp. melleti kösségben felújtították az egyik iskolát. Gyak. az élő szocializmust láttad ott. :) Az iskola front oldala kopra kész volt. A hátoldala meg olyan 10%-os készűltségben volt. Tehát amikor a szemléző bizotság elment a suli elött mind ok. Hátra meg már nem mentek mert minek. Aztán jött a hab a tortán: a tető készítésekor kiderűlt, hogy a koszorú két oldala közt közel 50cm-es szintkülönbséget sikerűlt össze hozniuk a zseniknek. Ez azért szép mert nem 500m-es a suli, csak kb. 40-50. Ez meg már nem pici lejtés. Megoldás: megvágták a koszorút, hogy a tető vízbe kerüljön. Remek. Gyak. a tető statikailag gázos. Gyerekek vannak benne. Senkit nem érdekel. És ez kb. 20 éve volt. Nem kell szidni az elöző rendszert. Természetesen rengeteg hibája volt, de a mostaninak 1-2 esettől eltekintve csak hibája van.

SLes 2018.09.14. 17:09:17

@ninimimi: Csak egy linket dobj már ide, amin a Ritkán Látható dicsőíti a Kádár-rendszert! Köszi előre is.

Gabeszg87 2018.11.05. 05:23:45

@kolomparlole1114: Az... A kistégla tartotta a betonfödémet... Amikor kiderültek a dolgok úgy vasalták, meg öntötték be betonnal az üreget, hogy öröm volt nézni!

Magna cum laudeTigeri másztesz digrii 2018.11.05. 11:20:49

azért ilyen nyugaton is volt.
Talán angliában egy uszodát építtettek egy fazonnal.
Drága volt rossz volt és a végén kiderült,hogy még versenyeket sem tudnak benne rendezni,mert a méretek nem voltak megfelelőek.

Magna cum laudeTigeri másztesz digrii 2018.11.05. 11:20:58

@ninimimi: Őőőőő ha olyan jó lett volna utána,akkor most nem dicsőítenék azt a korszakot.

István Torma 2021.05.07. 16:14:24

Kb. 80-ban dolgoztam a talán legfejlettem elektronikai gyárban. Összeszerelve kaptuk meg az elektronikát, szekrénynyi méretben. A tervrajzokhoz képest elképesztő mennyiségű eltérés volt, de ahhoz, hogy működjön, még ennyi dolgot kellet kijavítani. Ez két napi munkám volt, utána már fél nap alatt üzemkészre befejeztem. Csináltam erről egy dokumentációt, hogy már gyártásnál ne kerüljenek bele a hibák. Senki nem volt hajlandó elrendelni a módosítást, én mentem végig a gyártó részlegekhez, átjavítottam mindent, de aláírásommal kellett a felelősséget vállalni. Így egy szekrény üzembehelyezése ötöd annyi időbe került
süti beállítások módosítása