Tó-retró

Ezért nem lett Akarattya a Balaton kapuja

2019. augusztus 20. - drkardos

Az illetékesek húsz év alatt látták be, hogy a homokos strand mit sem ér ivóvíz, közvilágítás és éttermek nélkül.

akarattya1.jpg

 Fotó: Fortepan/ Lencse Zoltán

 

1964-ben felmerült az ötlet, hogy a Balatonnak van egy olyan része, melyet eddig egyáltalán nem fejlesztettek, holott ez a település(rész) fekszik legközelebb a fővároshoz. Mivel az illetékesek a BIB-nél (Balatoni Intéző Bizottság) úgy gondolták, hogy Balatonakarattya a megfelelő partszakasz hiánya miatt kénytelen a mellőzöttség igájában senyvedni, így ez irányba léptek. Jó kommunista szokás szerint „ha álmodunk, akkor álmodjunk nagyot” szellemében, azonnal egy olasz mintájú lídósáv építésének álltak neki. Maga az eljárás inkább csak idő- és pénzigényes volt, semmint bonyolult, hiszen ezt addigra már több helyen is kipróbálták. A parttól 50-70 méterre egy kő-beton gátat emeltek a mederben, majd hatalmas szivattyúkkal mögé nyomták a tó iszapos vizét. A víz innen elpárolgott, a visszamaradt iszap pedig létrehozta a homokos strandot. Az elkészült lídóhoz már csak egy kemping szükségeltetett – mellesleg ez volt az ország 44. sátortábora – és teljes is lehetett a boldogság. A népek egy része majd itt leragad, és nem terheli tovább a kapacitáshatáron működő Füredet és Siófokot. Hát nem egyszerű? Hát nem egészen!

            Aki ezt a tervet kiötlötte az a Balaton klímáját és Akarattya viszonyait minimálisan sem ismerte, ugyanis volt egy olyan tényező, mely szinte lehetetlenné tette a település víkendközponttá (a tervekben így szerepelt) fejlesztését, ez pedig nem más, mint a víz. Akarattya ugyanis különös mikroklímája következtében a Balaton egészéhez és a közvetlen szomszédaihoz viszonyítva is határozottan aszályos terület. A település fejlődését pedig ez már korábban is komolyan gátolta. Ennek következtében a terület fokozatosan szakadt le a környék üdülővárosaitól. Nem épültek szállodák, éttermek, sőt még boltok is csak minimális mértékben. Ezekhez ugyanis meglehetősen nagy szükség lenne ivóvízre. A kutak azonban a nyári időszakban hamar elapadtak, ráadásul a korán kelő kertészkedők ki is locsolták az éltető nedvet, így délelőttre általánossá vált a vödörrel a kezükben vizet kunyeráló kempingezők látványa.

            De más, alapvető dolgok is hiányoztak ahhoz, hogy a település a „Balaton kapujává” válhasson. Például a közvilágítás, mely annyira gyenge és ritka volt a 60-as években, hogy a helyiek inkább bíztak a főúton közlekedő autók lámpájában, mint a kandeláberek fényében. Ezen kívül nem volt orvos (hetente kétszer jött egy kenesei orvos néhány órára), patika és szezonon kívül csak két bolt működött. Ráadásul ezek ellátása is akadozott, például külön autó hozta a kenyeret és a tejet, így nem volt ritka, hogy a helyiek éppen hazaértek az egyikkel, és már indulhattak is vissza a másik alapvető élelmiszerért, nem ritkán 4-5 kilométeres távolságból (persze akkoriban autó nélkül). Mivel ezidőtájt étterem sem működött Akarattyán (csak 67-ben nyílt meg egy bisztró, de az is hamar bezárt) az új lídó és kemping vendégei leginkább azt ehették és ihatták, amit ők maguk hoztak otthonról. De a fejlesztések csak várattak magukra.

akarattya2.jpg

Az ötletet adó olasz lídó

Fotó: Fortepan

 

            Az alapvető probléma kezelésére már 1957-ben létrejött a Törpe Vízmű Társulat, mely a helyiek befizetéseiből meg is építette a vízművet, ám annak kapacitása már a nyaralók megjelenése előtt sem volt elegendő. A vízellátás további javítása szempontjából Kenese élvezte az elsőbbséget (közigazgatásilag Akarattya Kenese része volt, egészen a közelmúltig), ahogyan a világítás, útépítés és minden egyéb esetében. A kemping által termelt haszon így Kenese kasszáját gazdagította. Bár a helyiek folyamatosan az elszakadás pártján álltak, az első részönkormányzat csak 2005-ben(!), míg a teljes önállóság 2014-ben(!) valósult meg.

Bár 1967-ben és 68-ban az ivóvízszállítást a korábbi duplájára emelték, a mennyiség még mindig nem volt elegendő a település igényeinek kiszolgálására. A következő próbálkozást az 1979-ben elkülönített 10 milliárd forintos állami támogatás tette lehetővé. Ezt kizárólag a balatoni települések fejlesztésére fordították, és ennek keretében végre Akarattyán is megindult a közművesítés. A vízhiány azonban egyáltalán nem oldódott meg. Még öt évvel később, 1984-ben is lajtoskocsikkal szállították az ivóvizet a nyári időszakban a településre, de a vendéglátóegységekben ennek ellenére sem tudtak tiszta vízben mosogatni. Ráadásul ebben az időszakban kezdtek elterjedni a – vízhiány miatt többnyire illegálisan épült – medencék is, melyek darabonként felszippantották vagy tíz nyaralóépület ivóvíz szükségletét. Persze jogosan merül fel a kérdés, hogy a Balaton mellett miért nem a tó vizével öntöztek és töltötték fel a medencéket, ám ennek is meg volt az oka.

1986-ban a vízügyi szervek kísérleti jelleggel bevezették a partkörnyéki ingatlanokba a Balaton vizét, mely átmenetileg valóban enyhítette a krónikus vízhiányt. Hirtelen mindenki bizakodóvá vált, hiszen egy ilyen póthálózat kiépítése nagyságrendekkel egyszerűbb és olcsóbb volt, mint a tisztítottvizes rendszeré. Ha a kísérlet beválik, az sok nyaralótelepülés esetében jelenthetett volna óriási segítséget, ugyanis számítások szerint a Balatonvíz használatával napi 30-40 ezer köbméter ivóvizet lehetett volna megspórolni. Mi volt mégis a gond? Valójában az árképzés. Hiába támogatta ugyanis köbméterenként 5 forinttal az öntözővíz használatát, ha az így is 3,5-be került, míg az ivóvíz (a mesterséges hatósági ár következtében) 2 forintba. Egy medence feltöltésénél vagy egy komolyabb méretű kert, gyepfelület öntözésénél így hatalmas differencia mutatkozott, mely nem kedvezett az ivóvíztakarékosságnak. Mivel a rendszerváltás közeledtével az ország anyagi helyzete rohamosan közelített a szakadék felé, a további fejlesztések végérvényesen abba maradtak és a Balaton aranykora véget ért. Balatonakarattya lídója pedig húsz év alatt sem jutott el arra a szintre, hogy mentesíthette volna Füredet vagy Siófokot a nyaralók rohama alól...   

További érdekességekért, képekért és nettó retró életérzésért látogassa meg Facebook oldalunkat 

A bejegyzés trackback címe:

https://toretro.blog.hu/api/trackback/id/tr5015016704

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ügyelő 2019.08.21. 09:02:44

"Ezen kívül nem volt orvos (hetente kétszer jött egy kenesei orvos néhány órára), patika és szezonon kívül csak két bolt működött. "
Na , akkor Széplak helyzet se jobb a mai napig. Orvos, bankautomata csak Siófokon-igaz egy település, de távolságban 5-6 km, busz óránként jár, gyógyszertár szintén nincs. Idénre sikerült az eddigi füves szabadstrandot is tönkretenni, feltöltötték sittel, amin fű nem nő...Szezonon kívül bolt sincs.DE az adót, azt beszedik.

acycloren 2019.08.21. 09:42:42

Hát nem tudom, nekem Balatonakarattya sokkal jobban bejött a 80-as években, mint mondjuk Siófok. Rég nem jártam arra, de az északi part szerintem veri a délit.

magyarparaszt 2019.08.21. 12:39:13

@acycloren: Nem sokat értettél meg a cikkből, ezek szerint. Gratulálok, hogy legalább véleményed van, még ha primitív is, mint az ék...

csúti csüngőhasú tolvaj 2019.08.21. 12:39:40

"csak két bolt működött. Ráadásul ezek ellátása is akadozott, például külön autó hozta a kenyeret és a tejet, így nem volt ritka, hogy a helyiek éppen hazaértek az egyikkel, és már indulhattak is vissza a másik alapvető élelmiszerért, nem ritkán 4-5 kilométeres távolságból (persze akkoriban autó nélkül)."

Basszus, te sem az életre születtél. Akkoriban ez mindenhol így volt. Rövid faluban egy bolt, hosszúban kettő. A Tejipari Vállalat nem vitt kenyeret, az nem az ő dolga volt. Arra volt a Pékipari vállalat. Amúgy felmerült benned, hogy az egyikhez hűtőkocsi dukál, a másikhoz meg akár egy platós is jó? Még csak egymás mellé sem pakolhatták.
Ez a 4-5 km is erős röhögést váltott ki belőlem, a piac nekem most is 3 km oda-vissza és mindent meghozok a hátizsákban zsibongás nélkül. Szakadjatok már le arról a baromságról, hogy a városiaknak minden a seggükben van. Itt is ugyanúgy kell gyalogolni, és nem meglepő külterületen a 30-40 perces követési idő sem.

gigabursch 2019.08.21. 12:39:46

Akarattya szerencséje, hogy hitvány a közlekedése.

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.com/ 2019.08.21. 12:39:50

Nyaralás
.
Akarattya-Alsó mellett,
Hová a Sors szép tót ellett,
Mely sok elismerést nyer el,
Milliónyi ember nyaral.
.
Jenők, Lujzák, Gizik, Petik
Magukat a tóba vetik,
Hol a tömeg nagyon tömör,
Úgyhogy nem is férsz be te már.
.
Maradsz inkább kinn a parton,
Vásárolsz egy jó nagy karton
Jégkrémet, s míg vígan eszel,
Árnyékot borít rád a szil.
.
Emberár a tóba szorul,
Éhségtől bőg finnugorul
S falni már a partra menne,
Mert a tóra nem hull manna.
.
Lábak között fejet leszeg
S utat tör egy elszánt keszeg
Megvalósítandó önnön
Nyaralását. Messze innen.
.
„Ez minden idők legrosszabbja cím örökös győztese!!! Felülmúlhatatlan, kijelenthetjük: a költészet halott.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/
.
„Elnézést, hogy időzavarba hozom, költő úr, de nem mehetek el szó nélkül egy ilyen anakronizmus mellett! A XIV. században ültetett balatonakarattyai Rákóczi-szilfa a ’70-es évek eleje óta nem üzemel és ezáltal nem lehet az árnyékában jégkrémezni sem. Azelőtt se nagyon lehetett, mert akkoriban még nem volt jégkrém. Ezenkívül nem is a parton állt. A többi nagyjából stimmel.” /Dr. Kákacsomóssy Kösztöny, lokálpatrióta fatörténész/
.
„El is úszik Zamárdiba
Nem is sejtve, hogy ez hiba,
Fontolj előbb, ne aztán szánd:
Hangol már a Balaton Sound!”
/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/
.
„Dehogy Zamárdiba, humán úr, dehogy! Ott ugyanolyan dágvány van és zegernye, mint bárhol máshol ebben a televizelt tömegpocsolyában! Én a Duna-deltába vágyom! Ott sok a víz, kevés az ember és ott nem a Sound diem! - Zajj a mának! a mindennapi jelszó!” /a versben szereplő elszánt keszeg/
.
„Jaj, úgy élvezem és a Sound-ot,
Minden tettekre sarkalló,
Annyi zaj van, hogy szörnyet hallok,
És még bomba is kapható!”
/Pan Cho Lo, piréz terrorista/
.
„Pan Cho Lo elfogásakor kiderült, hogy egy nem létező személyről van szó. Ő valójában H. Ferenc budapesti színművész, aki egy médiahack kedvéért maszkírozta magát piréz terroristának. Az erősen egzaltált és túldoppingolt művészt testületünk valódi vészként kezelte, így a gyógyulása feltehetőleg nyolc napon túli lesz.” /Bulldog Bömléd főhadnagy, a Magyar Anyaföldön Rendet Csináló Intézet (MARCSI) szóvivője/
.
„Jaj, a Hajbár Feri már megint túlspilázta a dolgot! A legújabb rendezésemben játszott volna piréz terroristát, de úgy tűnik, nagyon beleélte magát és hazavitte a szerepet! Most majd nekem kell átvennem a szerepét, mert a bemutató nem maradhat el!” /Felföldi Norbert, a Polgárpukkasztó Univerzális Színészeti Intézmény (PUSZI) főrendezője/
.
„Végre egy igazi nyári örökzöld! A versszakokat bevezető páros rímeket követő kancsalrímek önfeledt váratlansága a nyaralás sztereotíp békéjét a hirtelen izgalomba fordító bizsergés hovátehetetlenségének szimbóluma. A szabadság alatti szabadosságból a szabadság szülte rend utáni vágyakozás allegóriája szelíd derűvel vonja be az állati düh önpusztító feszültségét. Ahogy a költő mondja: Dühöngeni emberi dolog, de állati veszélyes! Együnk inkább árnyékban jégkrémet és olvassunk minél több Frady Endrét! Mert megérdemli, bár mi nem érdemeljük meg őt!” /Rím Rémuszné Romulusz Retina, a Frady Endre Nevét Eksztázisban Sikoltozó Egyesület (FENESE) irodalmi szakreferense/
.
„A fene se gondolta volna, hogy valaha különválik Akarattya és Kenese, de állítólag ez volt II. Rákóczi Ferenc akarattya, amikor a lovát a később miatta híres szilfához kötötte. Ezt történészek persze cáfolják, de korabeli perdöntő felvételek híján a laikus utókor azt hisz, amit akar.” /Aszfalt Atanáz, az utca embere/
.
„Titkos időgépünk révén nekünk itt a NASA-ban természetesen vannak korabeli perdöntő felvételek. A srácok megnézték, járt-e arra valaha Rákóczi. Egy túróst!” /Sam Spaceball, a NASA Rákóczi túróst forgalmazó büfése/
.
„Elég!!! A tatárjárás, a mohácsi vész, a Mónika Show és az andorrai lebőgés együttesen sem voltak annyira pusztítóak, mint ennek a szellemi bélpokolfajzatnak a slendrián rímtettei! Anyám szerint ne nyavalyogjak, mert az ő teljes sminkkészletének elvesztése ’72-ben a jugoszláv tengerparton minden általam említettnél komolyabb sorscsapás volt! Hát persze, mama, csak ez a szánalmas Frady Endre meg ne tudja, mert témának fogja tekinteni és elkövet egy újabb irodalmi tömegpusztító merényletet!” /Puzsér Róbert, kritikus/
.
„A szilfák szeretik, ha kint vagyok a strandon, mert akkor megpihenhetnek az árnyékomban.” /Chuck Norris/
.
illusztrálva:
fradyendre.blogspot.com/2017/07/nyaralas.html

Csak Norris 2019.08.21. 14:46:59

@magyarparaszt: Nem értem mi a primitív a hozzászólásában. Ha az primitív akkor a tied mi? Nem akarod magad magyarpolinak átnevezni? A paraszt az egy becsületes dolgozó ember...

Csak Norris 2019.08.21. 14:47:06

@acycloren: "az északi part veri a délit"

Azt mondják, a déliban az a jó, hogy onnan látni, milyen szép az északi. :)

2019.08.21. 14:47:12

@ügyelő: bakker, nincs egy biciklid? Tényleg 5 km miatt kell sírni?

Konyvtaroslany 2019.08.21. 14:47:30

A "lidó" szó az nem rövid i?!?

Nancsibacsi 2019.08.21. 15:21:03

@acycloren: "az északi part szerintem veri a délit"
Ezt kb minden ember hallotta már, 1001 helyen elhangzott, mégis meg lehet nézni hogy hányan nyaralnak az északi, és hányan a déli parton. Mindkét part másnak való, és a délit jóval többen szeretik. Pl. egy kisgyerekes családosnak mesélhetsz gasztroforradalomról, meg bortúrákról, meg termelői piacról, ha egyszer pl. Almádiban a parttól 1 méterre mellig ér egy felnőttnek a víz.

Nancsibacsi 2019.08.21. 15:21:11

@csúti csüngőhasú tolvaj: Hagyjad már - akkoriban nem hogy autó, bicikli se volt. 4-5 km LEKÜZDHETETLEN távolság volt míg mindenkinek nem lett autója:-D

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2019.08.21. 17:58:54

@Frady Endre: Bazz, Fracska Endre, ez nagyon súlyos volt...Hosszabb, mint a poszt, de q jó.
:-)))))))

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2019.08.21. 17:58:58

És ne feledkezzünk meg a település úniós nevéről sem: Want of Balaton.

DeMarco 2019.08.22. 06:32:21

Kicsit pontosítva Akarattya (major) igazából Balatonfőkajár része volt, csak a győri jezsuiták lenyúlták, mire a Zichyek beperelték őket, csak veszítettek a perben (holott jogos volt az igényük) és ezután csapták Keneséhez, a veszprémvölgyi apácák többi birtokához. A jezsuiták elkergetése után a Királyi Kamara kaparintotta meg a jezsuiták birtokait, majd adta vissza Kajárnak Akarattyát. 1907-ben 700 macedón melós vágta ki a vasúti szakaszt Akarattyánál, amit okosan a partfal alá terveztek, bármiféle védekező munkálatok nélkül. Meg is lett az eredménye, többszöri falomlással, egyszer magát a vonatot küldve a Balatonba. 1907-ben is Balatonfőkajár része Akarattya egyik fele. 28'-ban Horthyék építési tilalmat rendeltek el a löszfalon és víztelenítő aknákat fúrtak mélyen a löszfalba, hogy kivegyék belőle a vizet!!! Ízlelgessük: Lösz - Víz, halálos ellenségek... ezért nincs víz Akarattyán, különben simán leomlana a magas partfal, ahogy régebben le is omlott jó párszor, eleve a Bercsényi-lejáró is egy omlás maradéka. 28'-ban alakult meg a Fürdőtelep-egyesület és ekkor osztották fel parcellákra a Kat.Tanulmányi alap eladása után a területet, zömében pesti minisztereknek, magas hivatalnokoknak, katonatiszteknek. 33'-ban lett önálló település a kajári és kenesei rész egybeolvasztásával. A II. Vh. csúnya rombolást csinált, majd 52-ben az elvtársak lenyúlták a nyaralókat és kiutalgatták maguknak. Ahogy a strandokat ügyesen kibetonozták és a Balatont ezzel messzebbre szorították, elzárták a víz föld alatti természetes feltöltődését. Ekkor jelentkezett jobban a vízhiány, mert a kutak kiapadtak. Ezért csinálták 59'-ben a törpevízművet. 69'-től kezdték ismét szorosabbra fűzni a kapcsolatokat Kenesével, aztán a 90'-es években lazítani és a 2014-es évben végleg elengedni. Ennek ellenére én nem a vízhiányra gyanakodnék, ha okokat keresnék, hanem magára a löszfalra. Nincs olyan idióta tervező, aki szállodát merne tervezni egy instabil talajra, egy löszfal alá, ami bármelyik pillanatban leomolhat. (Ma sem tudom eldönteni, h ki a bátrabb, aki fent a szélére építkezik, vagy aki alá...) Van/volt ugyan pár szálloda, de igyekeznek/tek a lehető legtávolabb elhelyezkedni a löszfaltól. Aztán a közlekedés sem a legjobb. Történelmi, vagy inkább pénzügyi okok miatt (Rothschildok) nem megy körbe a vasút a Balatonnál, a déli vonal elkerüli Akarattyát. (Régebben a Dombóvár-Veszprém vonalon át lehetett hidalni Csajágnál.) Másrészt meg az aligai kommunista pártüdülő akadályozta és a mai napig akadályozza a part alatti közlekedést autóval, de biciklivel és gyalog is. Jelen pillanatban a Mészáros-Tiborcz kettősön múlik, hogy hajlandóak lesznek-e visszaadni a "népnek" a lenti utat és legalább a bicikli-gyalogos forgalomnak megnyitják az évtizede lezárt kaput... (Nem kell oda senki, csak egy kósza őr, aki szedi a belépőt (bár belépő nélkül lenne az igazi...) Sajnos csak a kikötőt kezdték elkeríteni, kizárva a mólóról a pecásokat, meg a nézelődő gyalogosokat, ez nem azt mutatja, hogy a jó irányba lépnének, de csodák mindig lehetnek... aztán lehet ott 5-6 csillagos szálloda, meg csili-vili bizbasz, csak valamit cserébe adjanak az embereknek is... A Balaton sem az igazi ott, mert elég hamar belefut az ember hínárba és még beljebb sikamlós iszapba. Persze sok helyen (Kenesén, fűzfőn és az egész északi parton, ahogy valaki megjegyezte, a gyerekeseknek ott a déli part) Viszont cserébe szép a kilátás a löszfal tetejéről, jó éttermek vannak, jó bringapálya és általában csend, nyugalom. Ha valaki a nyüzsit szereti, annak ott van Sfok és Füred.

Cpt. Flint 2019.08.22. 15:30:45

@Nancsibacsi: "ha egyszer pl. Almádiban a parttól 1 méterre mellig ér egy felnőttnek a víz"
Te mikor jártál utoljára az északi parton? Én minden évben egyszer-kétszer lemegyek oda, hol Almádiba, hol Füredre, Csopakra, legutóbb a tobruki strandon voltam. nem mondom, hogy be lehet gyalogolni a tó közepéig, mint a délin, de az a 30-80 m széles "strandoló" sáv a bójákig mindenhol megvan. Emellett mindenhol kialakították a kicsiknek a homokos pancsoló szakaszt is, ahol lépcsőzni se kell. (Legalábbis az északkeleti szakaszon Tihanyig, mivel én csak azt ismerem, illetve bónuszként Ábrahámhegyen voltam sok éve). Ehhez képest én baromira nem élveztem soha a déli parton, hogy tényleg több száz métert kell gyalogolni (időnként egy-egy kotrási sávban hirtelen elmerülve), hogy úszni lehessen, vagy hogy legalább mellig-nyakig vízben állhassak labdázás közben, hogy ne fagyjak meg a szélben, vagy ne égjek szénné. Baszki, egy csomó déli parti strand olyan sekély, hogy nincs vízibicikli, mert nem lehet megközelíteni vele a partot...

Nancsibacsi 2019.08.22. 15:31:18

@DeMarco: "Másrészt meg az aligai kommunista pártüdülő akadályozta és a mai napig akadályozza a part alatti közlekedést autóval, de biciklivel és gyalog is."
A Balatonvilágosi/Aligai lakosokat ez nem zavarja, mert egy kártya kiváltása után ingyen járhatnak a Club Aligába, autóval meg 15 perc van az áthajtásra. Nem értem hogy ehhez Akarattyának mi köze van? Jobb lenne ha azt is kiparcellázták volna 30x10 méteres balatonparti telkeknek, és akkor le se tudnál jutni a partra? Ez nem a fos északi part, ahol km-eken keresztül csak nád van meg derékig érő fű, mert nincs igény strandra. Szerinted van az az őrült, aki Balatonvilágosról Akarattyára menne? Minek?

"A Balaton sem az igazi ott, mert elég hamar belefut az ember hínárba és még beljebb sikamlós iszapba."
Sőt, nádba is - ha belemászik egy nádas közepébe. De ha a strandon strandolsz, ott nem nagyon fogsz se hínárt, se iszapot találni, maximum 1-1nagy vihar után 1-2 napig - de ez a teljes déli partra igaz, mert hát a szél az északról fúj.

"Viszont cserébe szép a kilátás a löszfal tetejéről, jó éttermek vannak, jó bringapálya és általában csend, nyugalom. Ha valaki a nyüzsit szereti, annak ott van Sfok és Füred."
A kilátás szép a teljes északi partról, plusz a Balatonvilágosi magaspartról is. Étterem máshol is van, máshol se váltotta meg a világot. Nyüzsi meg a városokban általában van, a falukban meg nincs - ez nem part függő.

László Szűcs Szümi 2019.08.22. 15:31:25

A Balaton 2. aranykorát most éli.

Cpt. Flint 2019.08.22. 17:20:13

@Nancsibacsi: "Ez nem a fos északi part, ahol km-eken keresztül csak nád van meg derékig érő fű, mert nincs igény strandra."
Hát ja, az északi part nem a fos déli part, ami gyakorlatilag egy egybefüggő falu, meg szórakoztatóipari gyártelep; elhiszem, hogy ott van igény bőven lábmosodára. ha az északi part még be nem épített részei nem biztosítanák a természetes folyamatok részleges érvényesülését, akkor a Balaton már pöcegödör lenne, amit csak klórozással és vízforgatással lehetne életveszély nélkül fürdésre használni.

Drout 2019.08.23. 06:46:50

Akarattya így jó ahogy van, nem kell, hogy a tömeg felfedezze magának.

acycloren 2019.08.27. 06:15:15

@Drout: Így van, mi sokszor voltunk ott.

@Nancsibacsi: Pont azért mentünk az északi partra, mert ott lehet úszni, a délin meg gyalogolni lehet a vízben.
Ne érts félre, voltam Zamárdiban is meg máshol táborban a déli parton, ami egy vurstli volt már akkoriban. Dodzsemes, diszkós bazár. Persze jó volt az is fiatalon, mert ott vettem szagmintát egy lány bugyijából és ott
Persze menjen minél több ember a déli partra, addig is szellősebb marad az északi. Keszthelytől Tihanyig, Füredtől Badacsonyig és Akarattyáig meg ha elkalandoznál, akkor ott van Veszprém megye összes szuper látványossága.

gigabursch 2019.08.27. 09:10:37

@Cpt. Flint:
Szívesen megnézem, hogy Györökön 30 métert sétálsz befelé. Főleg a strand keleti oldalán.
(3 méter után a fejed nem lóg ki a vízből)

Dikusz 2019.08.30. 13:07:06

Csudálatos dolog, amikor emberek egymásnak esnek, hogy melyik part fos, és melyik nem... :)))
Van akinek a déli-, van akinek az északi part tetszik. Miért nem lehet egymás véleményét elfogadni?

Dikusz 2019.08.30. 13:07:14

@Csak Norris: Fordítva igaz szerintem.

Cpt. Flint 2019.09.17. 06:00:09

@gigabursch: ki beszélt Györökről? sose jártam ott. Almádit (válaszul egy korábbi hozzászólónak, aki szerint ott a parttól 1 m-re már mellig ér a víz), Füredet, Csopakot, Fűzfőt emlegettem, illetve írtam, hogy Fűzfőtől Tihanyig vannak ismereteim (+ Ábrahámhegy). EZEKEN a helyeken mindenhol megvan a (szerintem) megfelelő strandoló sáv.

kolomparlole1114 2019.10.13. 17:39:04

@gigabursch: Györök tengeralattjáró bázis kiépítésére különösen alkalmas partszakasszal rendelkezik. :)

kolomparlole1114 2019.10.13. 17:39:17

@acycloren: Csakhogy Akarattya nem az északi part, hanem a keleti.
süti beállítások módosítása