Tó-retró

Kádár János, a keleti blokk Marco Polója

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
2019. szeptember 21. - drkardos

Egy kommunista pártfőtitkár kalandjai a Vatikánnal és Trianonnal avagy így nyitott Magyarország a nyugat felé a 70-es években.

 kadar.jpg

Fotó: Fortepan/ FSZEK gyűjtemény/ Sándor György

 Tovább...

 

9 komment
Kádár kor

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

https://toretro.blog.hu/api/trackback/id/tr9915139120

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Trónkövetelő 2019.09.22. 19:31:10

Az 1975-ös Helsinki konferencián a szovjet érdekszférába tartozó országok "legitimációjának" kérdése már rég eldőlt. Ami a legtovább függőben maradt, az nem a magyarokat érintette, hanem a 2 német állam egymáshoz való viszonyának a kérdése volt. De 1975-re már ez is eldőlt, Willy Brandt kancellársága alatt már az NSZK is hajlandónak mutatkozott arra, hogy az NDK-t úgy kezelje, mintha egy állam volna.
A Vatikánnal való kapcsolat sem 1977-ben kezdődött, Kádár már 1971-ben felvette a diplomáciai kapcsolatot VI. Pál pápával, cserébe Kádár megengedte Mindszentynek, hogy elhagyhassa az amerikai nagykövetséget, és utána élete hátralevő részében Bécsben élt. A pápa még azt is megtette, hogy bejelentette, hogy Mindszenty lemondott az esztergomi érsekségről, holott ez nem volt igaz. Ezt Mindszenty a sajtó tudomására is hozta, ezután a pápa magához rendelte, aminek hatására végül mégis lemondott (helyesebben egy szó nélkül átadta neki az érseki jelvényeit). Így lett Lékai László az esztergomi érsek. Szóval, anmikor Kádár 1977-ben a pápánál járt, Miondszenty már halott volt, volt új esztergomi érsek, és régóta bejáratott kapcsolatban állt a Vatikánnal.
De a legfontosabb, a nyugat felé tett nyitás nem a Helsinki konferencia, és nem is az 1977-es Vatikáni látogatás volt, hanem az, hogy a Magyar Népköztársaság, egy elvileg szocialista ország csatlakozott a GATT-hoz, azaz az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményhez, mai nevén Kereskedelmi Világszervezethez (WTO), és nem 1989-ben, hanem 1973-ban! .Egyébként szocioalista országként nem mi voltunk az elsők, hanem a lengyelek 1967-ben, utánuk jöttek a Csau által külön utakra vezérelt románok 1971-ben. A jugók is tagjai voltak. De a többi szocialista ország nem, ennek az okai pedig az, hogy a szocializmus és a nemzetközi szabadkerekedelem nem összeegyeztethető. Egy ország vagy szocialista, vagy pedig csatlakozik egy nemzetközi szabadkereskedelmi megállapodáshoz, a kettő kizárja egymást. Persze nyilván kérdés, hogy Magyarország mennyire volt szocialista a szó eszmei értelmében 1973 előtt, illetve mennyire voltak azok a szovjet érdekszférába tartozó országok, amelyek a rendszerváltásig nem csatlakoztak a GATT/WTO egyezményhez, és mennyiben voltak tisztán tekintélyelvű diktatúrák, de az biztos, hogy kevesen deklarálták, hogy márpedig náluk nem lesz kommunizmus. Márpedig Magyarországgal ez történt: azáltal, hogy csatlakoztunk a GATT-hoz, egyben kötelezettséget vállaltunk arra, hogy Magyarországon nem lesz szocializmus.
Válasz erre 

Der Piefke 2019.09.22. 19:31:17

- "Nyugat-Német Állam" - Német Szövetségi Köztársaság (hivatalosan: Németországi Szövetségi Köztársaság)
- "német kormányfő" - kancellár
- "1975-ben, Helsinkiben gyűlt össze a világ több országa" - van ennek neve is: Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet; itt Kádár Trianonról csupán egy fél mondatnyit mondott, azt, hogy olyan országból jön, amely egykori területe 2/3-át elvesztette.
Válasz erre 

kiskutyauto 2019.09.22. 22:52:40

Vajon itt a fotón ez volt a pillanat az egyik híres nyelvescsók előtt..? :D
Válasz erre 

Ggábor 2019.09.23. 05:42:04

Agostino Casaroli érsek, vatikáni külügyminiszter 1964-ben !!!! jött Magyarországra, normalizálni a kapcsolatokat. Sikerrel, megkötötték a szerződést. Elhárultak az akadályok a püspökök kinevezése, a templomi perselypénz és Mo.-on befolyt katolikus egyházi adó felhasználása, stb. tekintetében. Az érsek kémregénybe illő módon, életében először barna civil öltönyben érkezett Budapestre, hogy egyik oldal ellendrukkerei se tudják, hogy itt járt.

Egyben megállapodtak, hogy hogyan lehet Mindszentyt kikerülni, a normális egyházi élet beindítása céljából.
Válasz erre 

kewcheg 2019.09.23. 10:23:23

Kádárral - mint alapvetően egy nem rosszakaratú emberrel - még lehetett is együtt élni, a gondot az alatta egy-két, több szinten dölyfösködő kommunista kiskirályok. komócsin, ladányi elvtársak, kommunista főügyészek jelentették, akik okkal-ok nélkül sanyargatták az alájuk rendelteket és kommunistábbnak akartak tűnni a kommunistánál.Sajna hogy Kádár elvt. ezeket nem tudta/nem akarta kiiktatni, ez nagyban meggyorsította a rendszer saját maga általi kinyírását....
Válasz erre 

room_101 2019.09.23. 11:09:31

Pletykák szerint Kádár félt a repüléstől, ezért - ha letetett - különvonattal utazott. Néha kivételt kellett tennie, különösen mikor valamiért sürgősen Moszkvába rendelték.

Elentmondásos figura volt, '56 véres leverésével, Nagy Imre kivégeztetésével. Kompenzációként megteremtette a "legvidámabb barakk"-ot, és az oroszoktól a lehető legnagyobb távolságot tartotta.
Dubceket is próbálta meggyőzni, jól látta a ruszkik tűréshatárát.

89-ben elborult aggyal érte meg áldozata rehabilitálását. Mondhatni, nem a halálakor, de még életében pokolra jutott.
Válasz erre 

Billy Hill 2019.09.23. 19:10:33

@kewcheg: Ez kicsit olyan mint az a régi szöveg, hogy "Ha a Führer tudna erről...". :-)
Válasz erre 

ételizésítő 2019.09.24. 13:36:57

@kiskutyauto:
Ne zavarjon, hogy abban nem Kádár volt egyik szereplő sem, hanem Honecker meg Brezsnyev.
Válasz erre 
süti beállítások módosítása