Tó-retró

Így találták fel a Kis-Balatont

2020. február 21. - drkardos

Tudta, hogy a mesterséges Kis-Balaton mentette meg a nagyot, és ezt a Kádár-kornak köszönhetjük?

 kisbalaton1.jpg

A szerző saját fotója a Kányavári-hídról

 

Bár a szovjet nagy testvérnek sikerült kiszárítani szinte teljesen az Aral-tavat, mi még idejében észbe kaptunk, és a Kádár-kor alkonyán újjászületett a Kis-Balaton, se vele megmentettük a nagyot is. Bármennyire is pénzszűkében volt az 1980-as években az ország, arra azért futotta, hogy elindítsuk Európa legnagyobb tájvédelmi vízrehabilitációs projektjét, amelyben megszületett a mesterséges Kányavári-sziget, és sok-sok négyzetkilométernyi új vízfelület. Mi pedig megnyugodhattunk, hogy a Balaton vízminősége nem fog tovább romlani, a különleges madárfajok ismét otthonra lelnek a mesterségesen létrehozott tájon, s a Zala folyó vizét is sikerül évről-évre pihentetni, hogy ne szennyezze be végérvényesen a magyar tengert. De miért is jött létre a mesterséges Kis-Balaton, amit ma már tájvédelmi körzetként, kedvenc kirándulóhelyként ismerünk, és nem annyira Kádár-kori sikerprojektként? A történet kétszáz évvel ezelőtt kezdődött.

 

Köztudott, hogy kedvenc tavunk körülbelül 20 000 éves, de alakja és kiterjedése csak a XX. század elejére alakult olyanra, amilyen manapság. A XIX. században a Zalavári-hát és Keszthely-hát között volt egy mocsaras öböl, amely egy többméter széles, természetes csatornán keresztül csatlakozott a tóhoz. Ez volt eredetileg a természetes Kis-Balaton, amely kiválóan megszűrte a tavat tápláló Zala folyó vizét, ezzel biztosította a Balaton megfelelő vízminőségét, s nem mellesleg számtalan ritka madár- és növényfajnak adott otthont. Igen ám, de a XIX. század modernizációs törekvései gyakorlatilag kiszárították az egykori Kis-Balatont.

 

Az egyik ilyen végzetes lépés a Sió-csatorna megnyitása volt. A tó vízállását 1863 előtt, azaz a Sió-zsilip beüzemelését megelőzően kizárólag a csapadék és a párolgás szabályozta, nem csoda, hogy folyamatosan áradásokkal küzdöttek a környező települések. A Sióval viszont szabályozhatóvá vált a Balaton vízszintje, ami ugyan elhárította a sorozatos árvizeket, de közben kiszárította a kis-balatoni öblöt. Ráadásul a Festeticsek olyan csatornarendszert építettek ki a térségben, amely lecsapolta a teljes mocsárvilágot, mivel így újabb és újabb földterületeket vonhattak be a művelésbe, legeltetésbe. Ezzel tulajdonképpen eltűnt ez eredeti öböl, és vele együtt a szűrő funkciója is. Ennek következtében a Zala folyó, minden hordalékával együtt immár a Balatonba ömlött közvetlenül, és elkezdte feltölteni a keszthelyi partvidéket, valamint jelentősen rontotta a vízminőséget is.  1922-ben a Zala folyót is védőgátak közé fogták, ami végzetes csapást mért a megmaradt Kis-Balatonra. S mire beköszöntött a szocialista rendszer, a balatoni turisták már szinte semmit sem láthattak az egykori mocsárvidékből és vízfelszínből. A vízügyi szakemberek pedig attól tartottak, hogy a Balaton vízminősége olyannyira leromlik a Kis-Balaton pusztulása miatt, hogy emberi fürdésre alkalmatlanná válik. Állítólag az 1915-ös és 1975-ös nagy halpusztulás is jórészt ennek a folyamatnak volt köszönhető.

 

A természetvédelmi szakemberek ezért már a 70-es években elkezdtek azon gondolkodni, hogy miként mentsék meg a Kis-Balatont, és vele együtt a tőle függő magyar tengert.

Végül 1977-ben megszületett a nagy ötlet, hogy új gátakat, csatornákat kell építeni a Zala folyó torkolati vidékén, és el kell árasztani vízzel egy jókora földterületet, hogy ismét működőképes legyen a Kis-Balaton. Ekkor alakították ki a ma is látható tájkép tervezetét a Kányavári-szigettel és a sok ezer négyzetméteres összefüggő vízfelülettel. Az előkészítés évei után 1982-ben indult meg az Európában is rendkívülinek tartott építkezés. Többmillió köbméter földet mozgattak meg, gátakat és új csatornákat építettek a Zalának, termőföldek és legelők kerültek víz alá, mindemellett pedig rengeteg ritka fa- és cserjefajtát ültettek a térségben, Az I. számú víztározót 1985-ben helyezték üzembe, és közben megkezdődtek a II. számú tározó kivitelezési munkái is. A hatalmas, üzemi vízszintnél összesen 85 millió, árvíz- szintnél 112 millió köbméter víz befogadására alkalmas tározók alkotják tulajdonképpen a mai Kis-Balatont, amely 54 négyzetkilométeres felületével háromszor akkora víztükörrel rendelkezik, mint a Velencei-tó. 1985-ben elkészült a környék ékköve is, a mesterségesen létrehozott, szabadidőparkként funkcionáló Kányavári-sziget, kilátókkal és egy gyönyörű fahíddal. A térséget 1986-ban tájvédelmi körzetté nyilvánították, így biztosak lehetünk abban, hogy a Balaton szűrőjeként működő Kis-Balatont még unokáink is látni fogják.

kisbalaton2.jpg

Itt még épülőben a Kányavári-híd

 

Ha szeretne visszaemlékezni a régi ízekre vagy kíváncsi, hogy milyen kreatív recepteket lehetett konzervekből összeállítani, vessen egy pillantást a Tó-retró Kádár-kori receptkártya-gyűjteményére. Hogy a szájában érezze a nosztalgiát!

A bejegyzés trackback címe:

https://toretro.blog.hu/api/trackback/id/tr315484564

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mrbloodbunny · http://mrbloodbunny.blog.hu/ 2020.02.22. 14:45:13

Na, ezt nem tudtam, köszi az infókat.

kerjani 2020.02.22. 14:45:17

Én már a kezdetkor itt voltam,végig láttam az építkezést.Hú de régen volt 1982.

vajdasagi 2020.02.23. 04:40:41

Számomra is teljesen új infó volt ez. Nagyon szépen köszönöm.

fércnél maradandóbb 2020.02.23. 04:40:53

Szinte az egész balatoni koncepció - ha annak lehet nevezni ami történt az elmúlt 170 évben - elhibázott volt. Ebből valamennyit visszavett a kisbalaton rehabilitációja, bár ahogy a helyszínen láttam évszázadra van még szükség, vagy talán soha nem áll helyre

Hogy pozitívat is mondjak, szerencse, hogy nem szárították ki az egész Balatont

MrTiberius 2020.02.23. 08:06:12

Érdekes írás, bár jártam ott, ezek a dolgok nem voltak ismertek számomra.

Ami megdöbbent, az az, hogy ha az évszámokat nézem, akkor ez az egész gyakorlatilag párhuzamosan zajlott a bős-nagymarosi beruházással (eltekintve az utóbbi egyre többszöri késlekedésétől). Vagyis egy látványos környezeti mentőprogram, és egy (az osztrák szerződésekkor) hazaárulás határát súroló presztizs beruházás, amelyekben nagyjából hasonló súlyú vízépítő-környezetvédelmi szakember kar kellett hogy részt vegyen. Mégis, ég és föld?
Felmerül, hogy tipikus kádári alku lehetett a háttérben: megépíthetitek a Kis-Balatont, ha Bősnél befogjátok a szátokat.

humorpalanta 2020.02.23. 18:28:24

@MrTiberius: Látod, látod, hiába 1+1 a 2, ha nem érted, hogy a másik is 1. A jelenlegi problémáink jó részét megoldotta volna a nagymarosi vízlépcső, a problémát az jelentette, hogy ide betette a lábát a politika, s elkezdte meghamisítani és elferdíteni a dolgokat.
Ha megépül a nagymarosi vízlépcső, a Duna itthoni szakaszát is szépen rendben lehetne tartani, nem lennének óriási árvizek, nem lenne ekkora kilengés a folyó vízszintjében, sokkal hajózhatóbb lenne és egészségesebb a folyó.
Arról nem is beszélve, hogy az észak-dunántúli talajvíz-problémákat is megoldaná.

Gazz 2020.02.23. 18:28:49

Ezzel együtt a Keszthelyi öböl sajnos továbbra is iszaposodik, ennek eredménye volt az augusztus végi algavirágzás.
A nyolcvanas években rendszeresen kotorták a tavat, főleg a Zala tokolat térségében. A rendszerváltás után ez abbamaradt, mondván, hogy minek költsünk pénzt arra, amit az újraélesztett Kis-Balaton majd úgyis megold.
Hát nem oldotta meg teljesen, és most már lépni kell, ha fürödni akarunk a tóban.

pernahajder Campbell 2020.02.23. 18:29:11

@MrTiberius:

Vannak ilyen kibukó logikai hibák. Sokan például azt nem értik, hogy mégis hogyan tudtuk simán elveszteni a hágai pert, amikor nekünk volt igazunk. Pedig a megoldás végtelenül egyszerű: nem nekünk volt igazunk.
A te felvetésedre is egyszerű a válasz: igen, mindkettőt, a Kis-Balatont és Nagymarost is ugyannak a mérnöki karnak a képviselői alkották. És mindkettő ésszerű, az adott feltételeknek adott időben megfelelő megoldás volt. Csakhát az egyikre rátelepedett egy saját magát környezetvédő szakembernek kinevező dilettáns politikai csoportosulás, akik ostoba és a hazaárulást nem csak súroló, de azt bőven megvalósító lépéseikkel soha nem látott károkat okoztak a Dunának.

Ime az egyikük, aki azóta átértékelte szerepét:

greenfo.hu/hir/huszonot-eve-tereltek-el-a-dunat/#.XlJSayhKjIU

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2020.02.24. 10:46:03

@MrTiberius: A hazaárulást a dunakörösök = (Pilis)maróti maffia követték el (némi titkosszolgálati segítséggel). :-( Ajánlott olvasmány a témáról Moldova György Ég a Duna c. könyve.

opac.dia.hu/results/-/results/c876a68e-276a-446a-ba9d-a539f82532a4/solr#displayResult

Tudod hány keresztgát van a Duna vízgyűjtőjén? 24oo db. Biztosan csak presztizsből.

Pic 2020.02.25. 15:02:05

@rdos: @MrTiberius:

Szóval Bős - Nagymaros témakör.

Nem akarok a látnok képében tetszelegni, de bármennyire is nem tetszik a sok elvakult haragoszöld környezetvédőnek, hamarosan épülni fognak megint a gátak nálunk.

Nem adok neki 10 évet, hogy elővegyék és SOS elkezdjék újra Nagymarost, sanszos valami Mohács környékén és a Tiszán is biztosan meg lesz a Csongrádi vízlépcső...

Hogy miért mondom? Gondoljatok bele! A globális felmelegedés legveszedelmesebb hatása nem maga a felmelegedés, hanem az, hogy az időjárás egyre SZÉLSŐSÉGESEBB. Ez azt jelenti, hogy egyre durvább árvizekre és egyre durvább szárazságokra kell számítsunk.

Pontosan úgy ahogy egy Mediterrán országban történik.... ÉS mit csinálnak a mediterránok? TARTALÉKOLNAK.

Na most kérem nézzük meg a Nyugat-Európai helyzetet. Ahogy már 20 éve megfogalmazta egy előrelátó mérnök amikor feltette a kérdést:

"Kérem szépen, ha sok lesz a Dunában a víz, akkor azt gondolkodás nélkül ránk eresztik majd, DE HA szárazság lesz, akkor azt meg fogják fogni. Kérem szépen csak a Duna német szakaszán 50+ vízlépcső van."

Ha visszagondoltok a hírekre akkor jusson eszetekbe, hogy az utóbbi 2 nyáron Németországban egész folyószakaszok száradtak ki. A Dunánál nálunk is rekordalacsony vízállások vannak nyáron, a Tiszán az utóbbi években nem egy olyan szakasz volt ahol a Tisza kb 20 centisre apadt és ha 10 méter széles volt akkor sokat mondok.

Szóval ha nem akarunk nyáron megfőni, szomjan halni és a földeket hagyni kiszáradni, akkor előbb-utóbb tartalékolnunk kell nekünk is az árvizeknél. AZ pedig víztározót és gátat jelent.

Ha pedig megint győz a sok haragoszöld, akkor majd szomjan és éhen halunk.

DE BÜSZKÉN.
.... ahogy szo(p)ktuk.

Pic 2020.02.25. 15:02:51

@MrTiberius: Hát igen nagy melléfogás.

Igaza van a többieknek. A Nagymarosi vízlépcső egy igen gondosan kiszámolt projekt volt, bár a Bősi erőmű csúcsra járatása az erősen kérdőjeles volt a vízművesek részéről is. Egyébként meg jééé a Szlovákok elvannak azóta is normál üzemben, tehát ez a része megoldható lett volna. :))

A vízlépcső elbontása egy óriási malőr volt.
- Egyrészt eszméletlen sokba került a visszabontás, pont rendszerváltáskor, amikor amúgy is nagyon szarul álltunk.
- Másrészt az Osztrákoknak MINDENT ki kellett fizetnünk és mivel nem tudtuk kifizetni, ezért több mint 10 évig törlesztettünk természetesen kamatokkal...

Harmadrészt ÉS ITT jön a képbe a szokásos magyar balfaszság, mert MI UGYE BÜSZKE NEMZET VAGYUNK... hogy a jóisten rogyasztaná rá az eget a sok baromra aki vezeti és vezette az országot.... Szóval mit csináltunk???

Hát kérem szépen amit az Osztrákoktól megrendeltünk ÉS KIFIZETTÜNK, azokat nem vettük át, lemondtuk, mondván nincs erőmű, akkor nem kell pl a turbina sem.

Ezek után az Osztrákoknak szépen kifizettünk mindent, ők meg az át nem vett dolgokat szépen eladták másnak.

a legfőbb indokom a folytatásban...
Tanítani lehetne a történetet "Hogyan keressünk duplán egy büszke falféken címmel"

Pierr Kardán 2020.02.25. 15:03:12

Szép hely a Kányavári sziget, csak az a baj vele, hogy ha valaminek gyerekjátszótér fílingje van, akkor ott óhatatlanul gyerekek kezdenek játszani :-(

Nem kell minden fű, fa, bokor mellé 1 négyzetméteres táblát rakni, hogy ez itt egy rózsa/mogyoró/berkenye/stb. bokor.

Nekem jobban tetszik a Bükkben lévő Sástónál alkalmazott rendszer, ott nem tolják a képedbe folyamatosan az információkat, ha kell, ha nem (a Sástó persze jóval kisebb, elismerem a Kis-Balaton jelentőségét).

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2020.02.29. 07:35:31

@Pic: Elméletileg igazad van. "Csak". Amíg a vízügy a katasztrófavédelemhez tartozik (1o. éve ez van), addig változásra nem számíthatunk. :-(

index.hu/bulvar/2010/06/10/megnyitjak_a_tiszaroffi_vesztarozot/

A "vész", azaz az árvíz elvonulta után a betárolt vizet visszaeresztik a Tiszába. :-( Okosabb népek pl. öntözésre használják fel a tárolt vizet. Mi meg elhárítjuk a "vészt". :-(

Pic 2020.03.01. 08:33:45

@rdos: Gyakorlatilag is igazam van. :)))

A katasztrófavédelem egy halom karrierista, hozzánemértő barom, meg jancsibohóc gyülekezete.

A tűzoltók erről sokat tudnak, tudnának mesélni.

Pl miért szarok a védőruhák, a lámpák, a szerek (gyengébbek kedvéért: a "tűzoltóautók").

Pl ugye itt a szuper magyar tűzoltó autó esete aminek anno a prototípusát hivatalos teszten beeresztették a külföldi "nagyok" közé és látványosan utolsó lett.
Mondjuk az is vicces volt, hogy a sok nyugati profit, Pl Rosenbauer lealázták a csehek, akik a TÁTRÁ-val elsők lettek és a szerencsés tűzoltók akik kipróbálták azok nem győztek lelkendezni, hogy mennyire jó....

Rákerestem és olvastam több hivatalos magyar nyilatkozatot évekre visszamenőleg, hogy a csehek jók ugyan, és jó az ár, de kicsi a gyártókapacitásuk és nem tudnák kiszolgálni a magyar igényeket. Aztán rögtön belebotlottam az egyik ilyen magyar megnyilatkozás után egy 3 nappal későbbi cikkbe, miszerint a 2008-as válság következményeként miatt olyan szinten leesett a csehek rendelésállománya, hogy a gyártást kénytelenek 50%-al visszafogni. Na mondom, akkor a magyar vezetőség biztos utánanézett, mielőtt kinyitotta a száját....
süti beállítások módosítása