A 60-as években csak egy városnyi autó töltötte volna meg, mire elindult pedig már el is avult a formátum.

Ha azt mondjuk, hogy az autósmozi ötlete nehezen talált magának utat a vasfüggönyön keresztül, akkor nagyon enyhén fogalmazunk. Amerikában ugyanis az otthoni szórakoztató eszközök fejlődése el is söpörte az ilyen helyeket addigra, mire nálunk megnyílt az első négykerekű-filmszínház. Bár – ahogy látni fogjuk – nehéz meghatározni az első autósmozi születésének dátumát, az biztos, hogy Richard M. Hollingshead 1933-as szabadalmához képest több, mint 40 év volt a késés.

            Így volt ez annak ellenére, hogy a korabeli újságok már a hatvanas évek közepén is szorgalmazták volna az „újdonság” bevezetését. Ekkoriban a leglátogatottabb idegenforgalmi központokban (Balaton, Dunakanyar) lett volna létjogosultsága az autóból élvezhető vetítéseknek. Ne feledjük, hogy 1965-ben összesen 60 ezer magántulajdonú gépkocsit tartottak nyilván az országban. Ha egy kicsit eljátszunk a gondolattal, akkor egy száz autónak vetítő mozi feltöltéséhez akkoriban a teljes állomány 0,16 %-át kellett volna összegyűjteni, ami ma (közel 4 millió gépkocsi) egy 6400 darabos parkolót jelentene. Összehasonlításképpen a Westend City Center többszintes, fedett parkolójában 1500 parkolóhely található. Érthető, hogy az újdonság vonzereje akkoriban még kevés volt egy autósmozi létesítéséhez. Bár attól függ, hogyan értelmezzük az „autósmozi” fogalmát.

            Olyan mozi, ahol egy autóból vetítenek (vándormozi) ugyanis már 1971-ben sem csak álom volt. A somogyi mozivállalat ugyanis – igényfelmérés után – hetenként egyszer vagy többször, a megye legtöbb településére elvitte a szabadtéri mozizás élményét, mely többnyire parkolókban történő vetítést jelentett. Az említett évben például 7 autóval 4 ezer előadást tartottak. Ez azonban még mindig nem hozta a külföldi filmekből ismert „feelinget”, ahol egy autóban terpeszkedve lehetett szórakozni vagy éppen csókcsatát vívni a vásznon pergő filmet nézve. A helyzet pedig 1975-ben tovább fokozódott!

               Ekkor ugyanis az országban több kemping is átépítés előtt állt, és sokhelyütt felmerült, hogy ezekben ki lehetne alakítani egy autósmozit, lévén, hogy ezeken a helyeken a sok négykerekű eleve garantált (bár ezek nagy része külföldieket szállított). Azonban az ilyen mozikba belépőjegyet szedni lehetetlen lett volna, plusz szolgáltatásként pedig meglehetősen sokba került volna az üzemeltetőknek (mozigép beszerzés, hallgathatóság megoldása, stb.) Ráadásul kertmoziként egyszerűbb is lett volna a kivitelezés. Így a magyar autósmozi még évekig csak álom maradt. Legalább is 1979-ig biztosan.

            Kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk! Ez is lehetett volna a szlogenje az első, már valóban autóknak, egy parkolókban vetítő mozinak. Az újszülött 1979. július 2-án, Kecskeméten látta meg a napvilágot. Az egyidőben 60-70 gépkocsi befogadására alkalmas filmszínház esetében mégsem mondhatjuk, hogy egyértelműen övé lenne az elsőség, ugyanis a vásznon kizárólag vezetésoktató és KRESZ filmek peregtek, lévén az újonnan épített vezetéstechnikai központban alakították ki. Ennek ellenére a heti egyszer, péntekenként este tartott vetítések jó ideig teltházzal, illetve telt parkolóval futottak. Hogy az amerikai, szabados szellemiség kísértetét már nem sokáig lehetett a lezárt dzsinlámpásban tartani, azt jól jelzi, hogy pár héttel később a Velencei-tónál, Napadon is felállt egy ideiglenes autósmozi. Ez az első Wartburg Ügyességi Kupára érkezett versenyzőket és vendégeket szórakoztatta (több zenekar fellépésével együtt), egyetlen este erejéig.  Érdekes módon mégis az 1981-es év lett a fordulópont, ami mintha csak a statisztikák miatt alakult volna így! Ebben az évben hozták ugyanis nyilvánosságra az 1980-as adatokat a hazai autósállományról, amely 1 millió négykerekűt mutatott.

            Mintha mindenki csak erre a számra várt volna, azon a nyáron szinte az összes balatoni kempingben működni kezdett egy autósmozi, ám ennél nagyobb horderejű dolog is történt. Szentendrén megnyílt az ország első, igazi ilyen filmszínháza!

Az első autósmozi plakátja

Fotó: Fortepan/ Bauer Sándor

A helyszín pedig a Teátrum étterem parkolója lett. Bár hivatalosan a Frédi és Béni rajzfilmsorozat adta az ötletet, jól látható, hogy az ilyen jellegű szórakozás ideája már évtizedek óta lógott a levegőben. Mindenesetre 1981. augusztus 20-án lezajlott az első hivatalos autósmozi-vetítés Magyarországon!

            Hogy miért ezt kell az elsőnek tekinteni? Valójában azért, mert ez a szentendrei placc viselte először az autósmozi minden jellemzőjét. Először is belépőjegy (12-16 Ft) váltása mellett, a Pest megyei Moziüzem Vállalattal együttműködve, hivatalosan és üzleti alapon működött. Másrészt itt történt először, hogy a hangot közvetlenül az autóban (egy vezetékes hangszóró segítségével) lehetett élvezni, az nem a vászon környékén elhelyezett hangszórókból szólt kizárólag és a vetítőgépet is egy zárt épületből üzemeltették. Legvégül – amerikai mintára – itt történt először, hogy még az ételért sem kellett kiszállni a járműből, hiszen azt az ajtóra akasztható tálcára is lehetett kérni a kiszolgáló személyzettől.

            Sajnálatos módon – minden érdeme ellenére – azonban az első, magyar autósmozi csak igen rövid ideig hozta lázba az embereket. Bár a következő idényben egymás után nyíltak az ilyen helyek, 1983-tól érezhetően kezdett visszaesni a népszerűségük. Valójában ezután már csak az olyan településeken tudtak igazán sikeresek lenni az autósmozik, ahol a környéken nem volt épített filmszínház. A képmagnók – ha nem is rohamos – elterjedése pedig a romantikus filmnézéseket végérvényesen a nappalikba és a hálószobákba terelte...